Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911
1911-09-17
A kiskun dorozsmai községi takarékpénztár l90O-k«B alakult; megelőzte 1898-bati a kiskundorozsmai takarékpénztár részvénytársaság. A llíe/.er laknss.il bíró Nagybányán a városin ki vili még három takarékpénztár és két szövetkezet, működik. Magyarországon az P.Ul) eT ig 14 községi takarékpénztár létesült. Szombat helyen ésTemesvarott most, van alakulóban. Az adott példák altul felmentve érezhetjük magunkat annak a szüksége alól, hogy a községi jellegti takarékpénztárnak a községi, illetve a városhatósági kormányzatba való beilleszkedési jogalapját kutassuk a mint általában megengedi a törvény a községeknek « magángazdálkodást, éjmgy nem korlátozza őket abban, hogy péusűzleti vállalatot alapítsanak, Ks ez tennÓH/.etes is. Ha a varos kormányzó testülete elég garanciát nynjt 6-10 milliónyi v árr.si vagyon kezelésére, nem lehet aggodalmaskodni 1« 100 vagy 200 eaer korona városi vagyont képeid takarékpénztári alaptőke sorsa felett." Városi hatóságaink százezrekre menő érdekelteéggel bouyolitanalc le ügyeleiekei Miért ne lehetne felügyeletünk alá helyezni a sokkal könnyebben ellenőrizhető 1 takarékpénztári üzletet. (Vége, kö\".) Szabályrendelet a jégbeszerzésről. Még ez év tavaszán, a jég-gyári számadások Ismertetése alkalmával, rámutattunk a jég-gyári számadásban levő deliéit okaira s hangoztattuk, hogy a deficitet az is okozza, hogy éppen azok uem veszik igénybe a város által gyártott miijeget, akik annak idején a jég-gyár felállítását legjobban sürgették s igy nem osoda, ha a jéggyári üzem még a napi kiadás.diai Sem hozza meg. Kgyutt.il fölvételIük az eszmét, hogy Szeged mintájára itt is szabályrendelettel kellene a fogyasztókat a legtöbbször undoritóan piszkos természetes jég használatától eltiltani s a jéggyárban gyártott müjég használatára kötelezni. l r gy latszik, hatóságiink ia belátta ennek az intézkedésnek a szükségét s már legközelebb a közgyűlés elé is fogja terjeszteni a jég besser« zéséröl készitett szaliályrendelettervezetef, mely akképpen hangzik: 1. $í. Pápa rend. tan. város területén természeten jeget, bármely célra, csak élővízből, vagy elö vízzel közvetlen összeköttetésben levő s minden állati vagy növényi hulladéktól, loldtöl és szemét líd teljesen mentes ártérből és csak a tanács által kijelölt helyről szabad vágatni J. § A városi tanács a vágási helyeket a rendőrkapitány, városi főorvos és a városi mérnök meghallgatása után jelöli ki. :!. S- A város területére vidékről is csak élő vízből vagy élő viszel közvetlen összeköttetésben álló ártérből származó es minden állati és növényi hulladéktól és szennytől mentes jég hozható be. A vidékről behozott jégnek az illető község elöljárósága által kiállitott származási bizonyítvánnyal kell ellátva lenni, mely bizonyítvány az egészségrendöri hatóság vizsgálata alkalmával és kívánatára felmutatandó. 4. |. Nem élö vízből származott vagy szár tuazási bizonyiiváuyt nélkülöző, továbbá állati vagy növényi hulladékot, tőidet, vagy rot hallásnak kitett anyagot tartalmazó jég. a rendőrhatóság által elkobzandó és megsemmisítendő. .">.§. Minden jégverem-tulajdonos a jégverem megtöltése előtt köteles a jégvermet teljesen kitisztítani s ugy ennek megtörténtét, valamint a jég beszállítását a rendőrkapitányságnál az orvosrendöri szemle megtartása végett, büntetés terhe alatl bejelenteni. A szemle megtartása előtt — mely legkésőbb pj óra alatt, foganatosítandó — a jég a jégveremben el nem helyezhető, a szemle nélkül elhelyezett jég elkobzandó es megsemmisítendőti. #. Azon esetben, ha az első és harmadik §-han kivánt. feltételeknek megfelelő kristálytiszta természetes jég bármi okból beszerezhető uem volna, a fogadósok, vendéglősök, korcsmárosok, mészárosok, hentesek, sörinérök, sörkereekedők, kávátok, kávéinérök. cukrászok, bábatttők, szóval mindazok, akik bttsnemttek, italok és ételuemüek készítéséhez, hűtésébe/, jeget használnak, amennyiben arra szükségük van, büntetés terhe alatt ""'.jegel kötelesek beszerezni és használni. 7 §. Jelen szabályrendeletben foglalt kötelezettségek megszegése jvagy elmulasztása kihágást képez és 1-tö) |0 koronáig terjedhető pénzbüntetést, behajt hat lanság esetén pedig ennek tiiegtel,do s 2 "apig terjedhető elzárást von maga után. A pénzbüntetés az 111(11 évi XX. t. 0. (-bau meghatározóit célra fordítandó. H. í}. Ezen kihágásí ügyekben : |. fokban u rendőrkapitány, II. fokban az alispán, Hl. lókban a in. kir. belügyminiszter bíráskodik II. §. .lelni szabályi ei..lelet az 18711: XI. to. 11. §-a alapján meghozatala és kihirdetése ulau azonnal jóváhagyás előtt, hatályba lép. 1 ( ^ _ _ ^ - mm A csornai tűzvész. • Tanulságok, i ihiásí tűzvész tombolt vénia szombaton, íolvo bo !)->n a szomszédos Csorna nagyközség házsorain. A pusztító elem a gazdálkodók által lakott, városrészben 1JI) épületet hamvasztott el ICO családnak hajlékát telt.- tönkre s megemésztette nz öss/.es .-/idei termést, a takarmányt, a szénát, a szalmát, a gabonakészletet. Nem akarjuk a tűzvész borzalmainak ecseítélésével olvasóink idejét igéiiybe veutii, de igen is kötelességünknek tartjuk a pusztítás tanulságaira rámutatni, hogv okulhasson közönségünk is a szomszédság nagy kaiau és makacs önfejű•égén, miután nálunk is nagyon sok községben vaunak hasonló állapotok, mint Csornán voltak s nálunk is ol\un ellenszenvvel fogadják sok lie.... |lyen a polgárok a hatóság óvó intézkedéseit, ahelyett, hogy belátnak, hogy az az intézkedő-] hatóság a saját javukat és erdekeiket szolgálja. A fÜZvész állal elpusztított városnegyedben, 'mint fentebbjelestOk, legnagyobbrészt gazdálkodók laknak. Esek a szerencsétlen emberek s/Uk udvaraikban összezsúfoltuk az. összes széna- és! szalmakészletet úgyannyira, hogy megoltalmazhatatlan tűzlészket csináltak. Kgvik polgár azt szóvá tette s felszólalásának nyomában a helyi lap is rámutatott a veszélyre, a ssolgabiróság padig elrendelte, hogy a behordott terményeket újból ki kell takarítani az ezen célra rendelt szérűre. 1 inelv a községtől távolabb szabad térségen fekszik. ' A polgárság valósággal felzúdult ezen reu-' delkasésre, mely ben a hatóság oktalan zaklatását látta és összeszedték magukat, elmentek Sopronvármegye alispánjához. Itt azután elmondották panaszukat a rendelet ellen s kérték, hogy még csak most ne követeljék a betakarított széna és szalma kihordását. Az alispán nagyon jószívű ember lehet, engedett a könyörgésnek és atyafiak visszatérőben a markukba nevettek, hogy mégsem lett. igaza a ssolgabiróságuak. Hat ez a nevetés csakhamar sírásra változott! — Most a jószívű alispán is bánja már engedékenységét, de jobban bánjak maguk a károsultak, hogy nem teljesítették az okos rendeletet. Amikor ezen példán rámutattunk, csak azt. célozzuk vele, hogy a lep ne lásson zaklatást a hatóságok rendeleteiben, különösen hajoljon meg az előzetes tűzrendészet intézkedései előtt, mert késő bánat a megtörtént után való siránkozás, ha már fölemésztette a termést, az élelmet, a vagyont a vörös kakas. TARKA KOVÁT. [ Csókon szerzett parókia. — Hajdan az öreg Szvatopluk egy fehér lóért egy országot adott, akkor egy szép asszony .•sokja is megér egy parókiát! — gondolta magában Szarka biró uram, Karc ig nemes városának ialias főbírája Mária Terézia királynő idejében. Ugy történt a dolog, hogy a mohácsi véss után az uj hit sehol *e terjedt el olyan rohamosan, mint a kunok és a hajdúk szabad kerületeiben. Hasztalan küzdött ez étlen maga az egri püspökség is és csak a jász városokat tudta megmeríteni Ezért, nevezi a tiszuvidéki nép a jászokat még ma is vékoui.ynku pápistáknak, a kunokat pedig vastaguyaku kálvinistáknak. Mikor azonban Mária Terézia lépett a trónra az öreg Páltfy nádor előtt több izben kifejezést adott annak nz óhajának, hogy kedvelt kunjait a jászokkal egy hiten szeretné látni. — H'elséges királyasszony — szabódik az öreg csökön) ös nép az és csak szőrmentén lehet, vele boldogulni mint a szilaj csikóval; inkább törik, de nem hajlik és egy mákszemnyit sem enged a pri vilégiiiinniből. Tapasztalásból mondom ezt. nemcsak, mint palaiiiiusi legfőbb birájnk, hanem mint a „jász-kunok grófja" nemkülönben. A felségesasszony ezzel a válasszal nem elégedett, meg és utasította az öreget, hogy legalább azt vigye ki, hogy a Nagykunság székvárosában: Knreag-Ujszálláson sz első katolikus parókia a további misszióra mielőbb felálit.tassék. Az öreg palatínus fejcsóválva távozott és nyomban stafétát küldött Altuássy János kerületi főkapitányért Bárányba, akinek aztán lelkére köté a dolgot, hogy próbálja ki a kunok hitbuzgalmat, ite csak ugy ha lehet. A főkapitány váratlanul Laroagou termett, de mielőtt látogatásacélját bevallotta volna, már is szemére veté a magisztrátus, hogy a palátiuusi diploma értelmében az esztendő felet lterénybeli, felét p"dig Karcagon tartozik tölteni. Ks mégis, ha hébe-hóba átvetödik is a nagyságos főkapitány nr, még meghalásra sem érd -uiesiti nemes városunkat. Kire aztán a főkapitány ugy e|r»stelte magát, hogy meg s-m alít. Berényig. Híres szép felesége aztán addig faggatta odahaza, hogy elbúsult ura töredelmesen bevallotta neki, ami lelkét most már kétszeresen nyomja. A szép aszszouy egy.e gondolt és mauteii a pakolúshoz látott. N isla volt lótás-futás • kunok között, mikor egy disszilis levél azt tudatja a nemes magisztrátussal, hogy a nagyasszony vendéglátóba jön hozzájuk. Soha olyan fogadtatást ; sz.az rókalorku kék speuoeres (hagyományos kun diaa) daji lovagolt a varos ekhós fogata eloft. élén a kék fehér oroszláiieimeres kun zászlóval, amelyet Aggód Istók kiérdemesült palatinushttsxár lobogtatott. A disztogat után pedig nemzetes Varrónő nagyasszonyom vezetésével a hat nagykun város válogato f t szépségű honleányai mentek régi kun iiszbeti es meró boglár, kösöntyű, uásfa, selyem •s bársonyban. Oldalt pedig jobbról-balról a tizenhét szenátor ballagott ; a inig a szép asszony halán Szarka biró ur feszített.! daliás alakjával. Keglátul pedig a festői uepáradat nőtt utcáról-uteára. [gy ertek a kerületi székház ulistriktusi palotai dé, uhol»a tőiiot.árus és a kerületi tisztikar üd'özlé, emelte ki és kalauzolta fel a szépséges lagyasszonyt. Elég az hozzá, hogy hét vármegyére saóió raktameutumot csaptak a szép asszony •.-/.•• • >rc s mikor aztán az egész magisztrátus el volt izva. a s/ép asszony is megszólalt, hogy mennyire áj ueki, hogy legalább az esztendő telét itt. nem akhatja. - Miért? — hangzik mindenfelől. — Mert még egy kis kápolna sincs, ahol ,z éu hitem s/erint. imádkozhatnék. — Kgy kápolna nem a világ! — szól a fölíró és luztatólag néz körül. — Megadjuk — kiáltják lelkesülten mindtiuyian. — Még portát is adunk hozzá! — toldja aeg az öreg nótárus hunyorogva, aki mellesleg zólva luteráiius vala és a tirpákok nyírvidéki ..1 zajából szakadt ide. — Ha hihetnék a kelmedek jo szivében, zép szavában . . . — Es hamiskás mosolygással nézett végig szép asszony az elázott bölcs magisztrátuson. De már erre a tanácsbéli uraimék uienteu
