Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-09-10

XXXVIII. évfolyam. Pápa. 1911. szeptember 10. 37. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságiinak es több pápai 8 pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. .Megjelenik minden rat« r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal Uoldiierg Ovula papirkereekedéne, Kö lér 'j:!-ik szám. Hir.rctésuket egyezség szerint felvesz n kiadóhivatal. SzerkeaztS; MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős ..{.tulajdonos: GOLDBERG GYULA. KIMizetés.-k én hirdetési dijak a lap kindóliivatsléhoz kiildendfik. A lap ára ' egész évre Vi kor., félévre (i k., negyedévre 3 k Nyilt-tér soronként 40 llllér. l£|f.vos szim éra ItO tili. Az első lépés. Indítvány egy városi bank ügyében. Alig múlik el hónap, hogy valami-1 lyen formában: akár cikk, akár kisebb közlemény keretében ne hangoztatnánk | egy városi bank felállítását és reá ne mutatnánk annak nagy szükségére és fontosságára. . Sajnos, mindannyiszor kifejezést ad­tunk azon aggodalmunknak is, hogy városi bank nálunk nem létesülhet, leg­alább ebben az évtizedben nem. mert ez a törekvés az által fog hajótörési szenvedni, hogy a már fennálló pénzin­tézeteink benne veszedelmes konkuren­ciát látnak 8 azok részvényesei akik tudvalevőleg majdnem valamennyien városi képviselők - legelső sóiban a saját érdekeiket lógják képviselni s igy a városi bank felállítása ellen fognak állást foglalni. Sőt azt a föltevést, is meg mertük kockáztatni, hogy egy ilyen ve­szedelmes i!) konkurensnek ígérkező ügy nemcsak hogy a biztos leszavazás veszélyének van kitéve, hanem éppen a fenti okok miatt még komoly indítvány alakjában sem fog napirendre kerülni. örömmel konstatálhatjuk, hogy egyik aggodalmunk már alaptalannak bizo­nyult, amennyiben dr. Moli.ár Imre hely­beli ügyvédnek egy városi takarékpénz­tár felállítására vonatkozó és komoly. szilárd alapokon nyugvó indítványa már Mészáros Károly polgármester kezei kö­íötl van, aki ezen ügyet már legkőze­ebb tárgyallatui is fogja. A nagyfontosságú, terjedelmes in­litványt amidőn egész terjedelmében közreadjuk, őszintén kívánjuk, liogy a megvalósulás iránti aggodalmunk is el­oszoljon s a város minden egyes polgá­rára hasznos intézmény létesiilésével lenti feltevésünkben csalódnunk kelljen. Az indítvány szószerinl igy hang­zik : As alkotmányon élet visszaállításával tnegin­dilit, gazdasági fellendülés kedvező jelenségei ha­zánkban talán sehol sem tükröződnek vissza oly élénken, mint vernééink hatalmas arányit le)lo désébeu. Kenderen utoákal palota sorokat látunk ma oly városokban, a melyekbe.i 10 évvel ezelőlt az általános szegénység -t,, képe tárult elénk, A kulturális haladás soktéb' intézményei, a gazda­sági et öt jelző gyárkéitiém ek, biztatókig világi­tantik bo a nemzet jövőjébe. Városaink mintegy közös ösztöntől hajtva mintha néhány évtized alatt aka.ták volna pótoln a korább< évszázadik mulasztásait Az általamé fejlődés versenybe szólította városainkat és áldó zatot nem kímélve, igyekeztek megszerezni a; ^l.v.l.i-v H Inthet Lo*/ol,,,«,. Kz a verseny folyik még napjainkban is sót tán nagyobb szenvedéllyel, mint valaha, szón­vedéllyel, azonban mar lankadó erővel. A verseny láz fokozódását emeli na államkormányaat körfi iiiindiukább meghonosodni látszó az az irányzat hogy a városok fejlődésére kétségtelenül nagy befolyással biró intézmények elhelyezésénél igei gyakran a városok által nyújtott anyagi hozzá járulás mérve szerepel döntő tényezőként. Kniez üzletszerű iránvzar terhe különösen nyomja azokat a városokat, a melyeket földrajzi fekvésük, természeti előnyeik, közigazgatási, hada­zati, politikai stb. tekintetek uem jelölnek ki az ilialáuos nemzeti érdeklődés és a folytonos állami (ondozás tárgyaiul. Mert ha az állam milliókra neuo áldozatokat tesz azeii, hogy a Halaton, a rátra kincseinek felt urasával a külföldre irányuló költekezési b-t, .unnak utját vágja, ha a nemzet­<g\seg gondolatának hatat varakat épit Brassó­lan, Kassán. Pozsonyban, Pécsett, Temeavárott k-agv Marosvásárhelyt, ezt az eljárási a nemzet löatetszése fogja kísérni, ellenben a nemzet gazda» lági és politikai eletére ily közvetlen befolyással lein biró városok a haladásul? l#llt ! í-zoit maguk <ell. hogy előteremtsék, az állam figyelmét, tá­mogatását valósággal meg kell. hogy \ ásárolják. A városokat eddig a verseny nemes munka­iam részint törzsvagyonuk, részint a polgároknak önkéntes adományokban, leginkább pedig a pót­tdé folytOUOa emelésében nyilvánuló áldozat kész­sége segítette. Azonban ez az erőforrás ma már vagy teljesen elapadt vagy nagy inertekben apa­dóban van. A községi pótadó Magyarországon ISSl-töl ISOS-ig 21 millió koronáról 52*8 millió koronára emelkedett, tehát IS esztendő alatt 147 S ífc-ot tesz ki az emelkedés. Az emelkedésnek ez sz aránya 1NÜH óta sem lett kedvezőbb. A köz­ségi pótadó skálája, a mely egy némely község­ben ő00 ''»-ra sőt városokban is 100 %•» szökött, tel, alig engedi meg a további emelkedést. Nem szorul magyarázatra, hogy a pút adó nagysága milv bantolag hal különösen a városok fejlődés-re. K.s minél inkább hiányoznak egv vá­rosban a gazdasági életnek kedvező, a tehervise­lési képességet emelő konjunktúrái, atillát imgvobb óvatosság kívántatik meg a pótadő rendszer ke­zelése körül. Sajnosán kell megállapítanunk, bog;. I'ápa a/.on városok közé tartozik, a melyek sem aa ál­lam kivételesgitndoxására nem tarthatnak számot, sem a gazdasági fejlődésnek természetes eröténye­zöivel nem rendelkeznek. Pápa városát délről és délnyugatról az intenzivebb gazdálkodásra alkal­matlan és jogilag kötött természeténél fogva az ipari kihasználás elöl is elzárt Kakouy hegység határolja. Nyugotról a szomszédos Győr városá­nak hatalmas ipara és kereskedelme állja utját a TARCÄ» Az ezüst kanalak. — A .1' s |> a i I. a |. ii k" e r e ii e l i t á r • :i j a. — Irta Krasses Irén. Sietve ugrotta át a lépcsőket, pár pere alatt •sár fent volt a harmadik emeleten. Izgatottan húzta le már a lépcsőházban a keztvüjét s türelmetlenül toppantott, amikor első csengetésre nem jött ki azonnal az anyja. — Anyuskáni, siessünk, félnyolc van már, tudod-e'.' — Hány órára jön '.' — Egynegyed kilenckor itt lesz. Most jött ki ő is velem egvütt az irodából. Azt mondta, va­csorázni megv csak és azután ide jön. A kis konyhában, mely ragyogott a tisztaság­tól, már nem találtak semmi rendezni valót. Csak Emmi, akinek eszébe jutott, lingy valahol lattá, valamelyik barátnőjénél, ahol nem volt előszoba, a takaréktűzhely l szép lissttl iijangpapirnssal letakarva, ezzel elvevén konvha jellegét és bizonyos előszolm­szerü külszint adva a máskülönben főzésre használt pici helyiségnek. A tzobtibi leggyujtotttik a lámpát, az asz­talra kéziiunnkateritöt tettek. A kis vaskályhában vendégváróén, Iterátaiígosan pattogott a tiizéstnig (Storni kékszalag..* fehér kötényét magára vette, anyja még egy utolsó igazit.', simítást tett a kicsit ráncos olcsó ripsr. ágyteritőn és abroszon. — Kmmi nein is vacsorázol'.' — Nem, édesanyám, nem tudok enni. Talán I majd ha elment. Ks mig az anyja kiment, hogy a teafőzőbe vizet hozzon, leült a kályha mellé. Nézte a lobogó lángnyelveket, a pirosokat, a kékes-lilát, melyek szerelmesen ölelték át a karca,, fadarabok fehér tes­tét, hogv aztán elhamvasszak es ne maradjon a nagy lang, nsgv tüz nyomai, csak szürke, alaktalan liamiltöineg, amelyet a lángok hiába környékeznek újból. Okosabbak a sok eaaesi lánynál és némán, szürkén meghúzódva i kályhában, vagy ahova on­nan viszik őket, elfojtják még azt a pici kis szikrát | is, ami a tűzből még megmaradt bennük. Kelig lehunyt szempillái alól álmodozva nézett végig a kicsi szobán. Es l.o'.log mosolygás ült ki |ax arcára, amikor estébe jutott, hogy mindest itt ' fogja hagyni A sokszor megvarrott, egynufoltor.ott, de hófehér csipkefüggönyt, a kopott ripssteritőket .lattá magát egv édes, kétszobás lakás csinos ebéd­lőjében, amint szerelmesen varja haza az urát. Az i'l urat. Megremegett még a gondolatára is .• nagy boldogságnak. Ot éve mar. tizenötéves kora óta van a May.T és Társa cég irodájában és az irodá­ban eltöltött idő keservesen megtanít ja a magafajta fiatal, érző lelkű leányokai az életté. A küzdelmes, szenvedéssel és megalaz.ásokkal teli kemény élettel. Ol ven forint fizetése volt és ebből, meg az anyjának negyvenöt foiinl nyugdijából éltek ketten, csönde­sen, szerényen. I gy, ahogy a fővárosban kilencvenöt fori ni bili lehet élni. Ősszel,iizódva, egyszerűen. A leánykollegáit nem szerette. Folyton nevető, örökké jókedvű lányok voltak. Kiutalok, bolondosak és buták. O, akit csak az édesapja halála szakított meg gimnáziumi lam,In,anyaiban, nem szerette ete­ket a leányokat, akik éppen azért, mert tudták az ö szelleinlölénvét, irigyek és rosszakarat,lak voltak hozzá. Ahol csak tehették, sértették. A férfiak pe­dig az irodában szívesen elbeszélgettek volna vele. de íí büszke es rátart.', volt. .Józan, kicsit számit... ide mégis I,elves okoskodással ugy vélekedvén, hogy ezek a huszonhárom, hu-zomiegyéves link az ő haj. vauiól-l.piven forintig menő fizetésükkel őt el nem vehetik. Ka hogy csak lidvaroitasson magának, léha | llirtei űzve, ehhez sokkal komolyabb volt, Ket hónappal ezelőtt a főkönyvelő, akivel üz­leti ügvben valami tárgyalni val.íja volt, a hivatalos dolgok elintézése utal, pár szót váltott még vele. Meglepte a leány értelmes, okos felelete és egy heiig mindennap keresett valami dolgot, amiéit a Icánv asztalához menjen. Pár pereim beszélgetés után egyszer azt kérdezte Emimtől, nem Volna-e ellenére, ha este. irodai idő Után, hazakísérné. Meg­Gróf Esterházy Pál szerecseni téglagyárából elsőrendű minőségű tégla és cserép Pápa és vidéke részére imegrendelhető Goldberg Gyula papirkereskédesében Pápa, Főtér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom