Pápai Lapok. 38. évfolyam, 1911

1911-08-13

XXXVIII. évfolyam. Pápa, 1911. augusztus 13. 33. szám PÁ PA I L A POK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal . Goldhei'K (iyula papírkereskedés?, Kő-tér L'.'i-ik izám. Hirdetésüket egyezség iterilit felvesz a kiadóhivatal. Szerkesztő: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős lap tulajdonos; GOLDBERG GYULA. KISflgetétek és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához kiihlendők. A lap ára : eposz évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 3 k Nyílt-tér soronként 40 tillér. — Kgyea szám ára 30 üli. Közterheink és a községi bank. Már több ízben hangoztafttflk *^<lklatáns példákkal támogattuk egyváiyísi. illetve községi bank szükségessé^fé't és életképességét. A kérdés azonban mindig csak hírlapi cikk maradt. Pedig városunknál sokkal jelentéktelenebb községek is (nemcsak városok) bírnak már községi takarékpénztárral s nemcsak bogy fenn tudják tartani, de évenként tekintélyes hasznot is tudnak leimutatni, ugv, bogy a legtöbb helyen ebből a haszonból fedezik a községi szükségleteket. A modern fejlődés nemcsak azt kívánja meg. bogy a községek és városok a haladás szempontjából ujabb és ujabb intézményeket létesítsenek s vagyon hiányában pótadójukat, tehát adósságukat növeljék, hanem azt is megköveteli, hrrgy ennek arányában uj jövedelmi forrásokat is teremtsenek. Eddig többnyire csak azt hittük és arról bírtunk tudomással, hogy a közintézmények költségeit hitel igénybevételével fedezték s ennek türlesztéses kamatait, valamint a község háztartási szükségleteit, amennyiben azok a község rendelkezésére álló egyéb jövedelmekből fedezetet nem nyertek, a község tagjaira kivetett kényszerhozzájárulásból vagyis pótadóból fedezték. A közigazgatási kiadások, melyek tekintettel az ügyforgalomnak és a közigazgatás egyre gyarapodóbb követelményeinek fejlődésére, mindegyre gyarapodnak. Jelentékeny kiadások terhelik a községi háztartást a népművelés, közegészségügy, közutak, rendészet, szegényügy és tűzrendészet terén. Sőt olyan kiadások is felmerülnek, amelyek kielégítését a helyi igények teszik kívánatossá. Ezen kiadások alapja a közízlés fejlődésében van, mely sokszor a kényelmi természeti! kiadásoktól ép ugy el nem választható, mint sokszor a mellőzhetetlen kiadásoktól. Ilyenek a terek befásitása. színházak, képtárak, szépművészeti muzeumok, szobrok stb. felállítása. A kulturális haladás, történjék ,iz akár anyagi, akár szellemi téren, mindig beruházásokkal jár. Ezek költségeinek fedezésére a kr.^égek, városok és megyék kölcsönre szorulnak. Az egészséges hitelrendészet céljából egy község vagy város ma hitelt csak olyan beruházás céljából vehet igénybe, amely a rendes bevételekből semmi körülmények által el nem érhető és amely a köz szempontjából nemcsak a jelenre, hanem a jövőre nézve is legalább addig, amig a kölcsön törlesztése tart, a felhasznált költségekhez mért hasznot vagy előnyt biztosítja. Hogy az egyes városok vagy közIségek milyen mértékben vegyék a hitelt igénybe, arra nézve két szempont irányadó : egyrészt a kérdéses beruházás hasznossága és szükségessége, másrészt a község teherviselési képessége. Ma még ugyan nagyon kevés azon községek és városok száma, amelyek hitelük törlesztését ne pótadó kivetés által, hanem uj erőforrások nyitásából fedeznék, de már nem messze az idő, amijkor a városok nem a haladáskövetelte hitelfokozásra fektetik a fősúlyt, hanem olyan jövedelmező vállalatok létesítésére, amelyek a közvetlen anyagi hasznot nem hajtó intézményekre fordított összeget részben mindig, sőt nem ritkán egészben is fedezni tudják. Ezek között a jövedelmező vállalatok között ma első helyen állanak a váI rosi bankok és községi takarékpénztárak. Lüsen bankok és takarékpénztárak nem mondjuk, hogy könnyen voltak és lesznek létesíthetők, mert ahol részvénytársasági alapon álló pénzintézetek vaunak, ott többnyire olyan akadályok gördülnek a községi bankok létesítése elé, amelyeknek nem a kockázat, hanem az anyagi érdekek előtérbe tolása és a meglevők féltése az indító okai. Nálunk is éppen ezért lesz bajos a TÁR

CA. A gyerekasszony. — Vígjáték egy felvonásban. — Irt;. Schischa Miklós. Személyek: Bán Oszkár: ugy véd és térj. Jellemzi, hogy a legnagyobb naivHÚgot is a legkomolyabb arccal tudja elmondani. K/t u_'\ hívjak : angol humor. Edith felesége. (iyereknsszony. Piri: Edith harátnéja. Weiss Aladár: l'in férje. Mari: Zsarnokoskodó oseléd Kdithnél. Fél tőle az egész ház. Baka: Mari szeretője. Történik: Budapesten Idő: ma. I. felvonás. Szili: Elega'ns szoba. Nézőtől balra szárnyas ajtő, mely az ebédlőbe nyit. Szemben tapéta ajtó, a dolgozószobába \ezet. A berendezést a rendező tetszésére bízom, 1 J Kl. EN KT. Oszkár: He édes Babus ne légy olyan gyerek ! Edith: sirvai Hat én ugv-e kisgyerek vagyok? Mért nem mondja mindjárt, hogy ro*/gyerek vagyok? Mért nem ver meg mindjárt virgrfoosal? Nem •zégyenli magát ? Ilarom hónapja vagyok a felesége és (kétségbeesett zokogásnál* meg akar verni! Oszkár: Dehogy akarlak édes Bahuskám ! Hisz tudom, hogy te nem tehetsz róla, ha . . . ha például a cselédnek szeretője van ' Edith: (szemrehányó sirassál Hát még annak is éu vagyok az oka? Ugy-e? Oszkár: Hisz éppen azt luoudoin, hogy te nem tehetsz róla — kihozol a türelemből Edith! Edith: Ismerem már ezeket a mondásokat (férjét utánozva, aft'ektáló hangon i Édes Buhns, te nem tehetsz, erről, te nem tehetsz arról . . . Te ártatlan vagy abban, hogy egy hőn.ipbnn I"_' kiló bors kell ... < Oszkár: (mély meggyőződéssel) Hát tényleg ezt egy kissé soknak találom. Edith: Ugy-e azért, inert maga sajnálja azt a p.ír kiló borsot, most szaladjak cselédért! Oszkár: Dehogy szaladj édes babuskám ! Edith: (sirva Hát akkor mért mondja ,te nem lehetsz róla", l'gyis tudom, hogy ez a/.t jelenti: igenis te tehetsz róla. te vagy az oka. bánom, hogv feleségül vettelek. |kétségbeesetten i Hát mért nem mondta meg, mielőtt (eleségül vett, hogy csak addig szeret, mig boríot nem veszek. Akkor nem mentem volna felesiVgiil magához. Maga meg boldog lett volna, ugy-e? Oszkár: Hisz nem mondom, hogy ne tégy ugv, mint eddig, csak egynéhány közgazdasági reformot akartam indítványozni. Pl. nem tudoia megérteni, miért kell nekünk mindennap 2b zsömlét venni. Talán ha kissé redukálnak . . . Edith: (sirva Persze azt szeretné, ha a ház éhen halna .' Juj, de boldog lesz maga, ha a cseléd éhen hal. Akkor majd ujjongani fog. Oszkár: (*zelideni Hisz nem mondom, hogy éhen haljon. Hanem, talán ha csak zsömlét enne egy nap . . . Hisz mi úgyis csak fél zsömlét eszünk a reggelihez. Edit/l: Meg azt n nyomorult fél zsömlét is sajnálja. Súrolja tél a padlót, tudom Istenem, hogy megenne még 1UU zsemlét is utána. Oszkár: Nézd édes Babus, Iiis.: nem neked teszek szemrehányást. Edit/l: (idegesen) Már megint kezdi! Úgyis tudom, ha a/t. mondja nem, az azt jelenti igen. Oszkár: (kezébe veszi Babus arcát éa homlokkon akarja csókolni i Micsoda logikátlan fejecske Edith: (sirva Azt mondja, hogy logikátlan vagyok, hogv buta vagyok. Hát akkor mért vett feleségül'.' Egy kocsis sem mondja a feleségéről, hogv buta. Milyen boldogtalan vagyok ! Isteaem, milyen boldogtalan vagyok! (Az asztalra hajtja a tejét. Oszkár elkezdi halk bangóul Babus! (hangosaiban Babus ! (idegesem De Edith! (vállvonogatva) No jól van kérlek. (Be a dolgozószobájába.; Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulásban szenvedőknek. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb Tüszerüzletben. keserűvíz Az elrontott gyomrot 2-1 óMMhit'l teljesen rendhcho//a. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fiil. 42-100