Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910
1910-04-03
1910, áprilia 8. fá|i»i Lapuk ért ;i kerületért. főleg ezért a városért dolgozott, türl. fáradt, soha csüggedést, akadályt, ráradtságol nem ismerve? Van-e kinek nevéhez alkotások, íntézméuyek, szóvaljt közérdek előmozdítása fűződik? Van-e végül, kire, kinek alkotó erejére, szívós kitartására, (áradhatatlan közbeujárására szükségünk vau, hogy megkezdeti müveinket, Veszprém város és vidékének felvirágozásál befejezhessük ? Nézzünk körül s ha ilyen férfiul találunk, ugy ürüljünk a szerencsénknek B válasszuk meg politikai pártállásunkra tekintet nélkül egyhangúlag a veszprémi választókerület országgyűlési képviselőjévé. Választópolgárok! Ni' keressük mi az ellentéteivel egymásban, hanem inkább azt, ami egymáshoz fttz. Ne engedjük mi ezt a kerületet idegen érdekek zsákmányává." Mi is megismételhetnők ezekéi a kérdéseket, mert ez nem csupán Veszprémre. <le ránk is vonatkozik. Denem tesszük egy oknál fogva: a mi városunk polgársága elég intelligens aboz, hogy orránál fogva ne vezessék. S azok. akik várospolitikai hitvallással néznek a jövőbe, nyugodtan mond* hatják magukról: Leszünk, ahogy leszünk, de nem egy ed ü 1 leszünk. Szinház. Húsvét hete mintha kárpótolni akarta volna Szalkay társulatát a nagyhétért, meghozta a telt házakat, a pótszékeket, a tapsviharokat és kihívásokat A nagyhét sivárságát, Ürességét, szomorúságai felváltotta a vig kacagás, táblás ház, tomboló megelégedés. No. de ez természeles is. Újdonságot újdonság követett. Operett, szinmű. vígjáték, életkép egy* mást váltotta fel és .1 esakuem kifogástalan Összjáték, de meg a választott darabok kitűnősége meghozta a sikert Még legfeljebb a szinház Hitetlen volta kelt sok emberben elégedetlenséget, beletörődik azonban lassankint ebbe is a mi elnéző közönségünk, az abnormális időjárásnak tudja be. ha Iázik. Maga a társulat szenved a hidegtől legtöbbet, mert mig a nézőknek módjában vau téli kabátját, vagy felültőjét le nem vetni, addig a színészek kénytelenek, ha a darab ugy kívánja, nolensvolenti neki vetkőzni. A dekoltáll vállak és keblek bizonyára érzékenyebbek, mint a felsőruhába bújtatottak. Az elmúlt bét referádája *••/,: Vasárnap. Délután a Tatárjárás operett szórakoztatta a tömött padsorokat, Rita báróné Marepében Ladányi, Lörenteyében Gyártás, Mogyoróssyéban Bibary és Lohonyayéban Kovács voK az érdeklődéi ktfspontja. A kitűnő Báthory a tart. bakahadnagyot személyesítette. Az előadás igen jól sikerült. Este egy tóvárosi életképet mutattak be: Liliom • Egy csirkefogó élete és halála). Molnár Ferenc annyit bebizonyított, hogy kitűnően ismeri a fövárOsi eletet és annak megírásához is kitűnően ért. A hinta publikuma, a cselédség és annak szórakoztatására illet \e csalogatásán szerződtetett alakok tényleg az életből vett emberük, kiknek viselt dolgairól hétről-hétre olvasunk eg} -t-inást. a mint az élet harcában belebotlauak a törvény paragrafusaiba. hlzükségtelen a darab meséjét leirni. Egy történet, egj mindennapi dolog a városligetből. Báthory adta a címszerepei igen szépen. Verő méltó partnere volt. Helyes volt Ki-s Cecil a \idékrol feljött cseládleáuy naiv szerepében. Kitűnő maszkja volt Ivántinak mint tic.siir. Tomboin- fiatal menyecskét, illetve öavegyet személyesített a csatodáatg luven és Keket.-né nagyszerűen adta az őreg ssállásadónőt, pesti németes kiejtésű bessódével. A többi kisebb sz.-rep. Hétfő. Délután fiésak operett került szinre. Mimózát Paxy Margit adta, csillogtat va szép hangját, Kairtox hadnagyot padig Gyárfás, i kinek ugyancsak ssjáp hangja van, de sajnálja. Kormányzó Báthory volt, tele numorral. Te'.szett nagyon a Gásatáuo, melvet. Ladányi, Bátoriné, Kiss Tusi és Tombor Olga jártak. Este Sári biló, Móricz Zsigmondnak 8 Wvonásos falusi éietkép.i került bemutatásra. A fala birójáuak (Kovács) sári volt a felesége (Tomborné . Mivel pedig nemcsak a házataján. de a falu ügyeiben, a bírói tisztben is az asszony parancsolt, a bírót Sári bitónak nevezték el. Mire tisztújításra került a sor Pengő Kovácsban ' Marossy) ellenjelölt j e akadt Sári bírónak. Mégjoliban összegabalyította az esetet, hogy a bíró fia (Gyáifáa) saerette aa ellenjelölt lányát (Fekete lien . ile a lány apja csak azzal a teltétellel adja oda lányát, ha ö lesz a bíró a faluban. Igen .un, de a biróué nem hajlandó kiailni kezéből a korm ány pálcát, noha a bíró szívesen let.enné tisztségét, mellyel úgyis csak gúnyt aratott. A biró látszólag bebillent a választási küzdelembe, Őrölt azonban, hogy ellentéle került, ki győztesen az urnából. Nem mondbatuók éppen valami nagyon sikerült színdarabnak, meri sok benne, a mi. ha természetes is. visszatetszik. Ilyen pl. a károm* Ikodáa stb. Mindamellett, tekintve a jo eiuadást, i melyben a már említetteken kivül Ladányi, Kiss, Alapi, Iváuti és Bátorynak volt kisebb nagyobb 'szerepük, elfogadhatóuak bizonyult. Közönség is i volt bőven, pótszékek kerüllek a padsorok végébe, taps is került, szóval jól ment minden. Kedd és szerda. Kedden és szerdán Lehár legújabb operettjét Luxenburg grófját adták tei'inéeaateeeu újra teit haz előtt. A szerencsés tollú kompoisáa az i ismert ,«íraf von Luxeuburg 1- dal moti\limainak részbeni télhasználásával kedves muzsikát irt ahhoz a történethez, hogy egy OTOM keroag (Bátory) feleségül óhajt venni egy színésznőt I'iiX} . de hogj tuesszaliálisz lie legveli. elveteti előbb Luxeuburg gróffal Gyárfás), kinek egy tél milliót ad azzal a kikötéssel, hogy a Feleségétől, kit sohse szabad látnia, ',\ hónap múlva | elválik. A három hónap alatt a gróf utazott; mire megjön egy nappal a .'» bó letalis előtt, színházba SBegv >s a színpadon meglátja, meg. hatan ailepett, mikor ma'r a lóversenyre is kiment SS ,,tl buzgón fogadott, barátai elhatározták. Rogy ezt i viselkedést tovább nem tünk és ezt értéseié is lógják adni Kasel i téladattal Bob Keadyt biaIák meg. A kiválasztott ur nem is habozott soká. Feketébe öltözött, blazírt arcára egv mosolyt erőltetett, majd kocsira ült és Blak lakásara hajtatott. A/ uton arról gondolkodóit, kogjf kínai ko-moudás ikon fogja kezdeni, majd Schakespearét fogja citálni és egy erélyes morálprédikációval fogja vé|esai, Közben majd Blak szivarjait fogja HTIÍviti. Lord Blak a legszivélvesebben fogadta barátját. A iegnva jasahlian kérdezősködött az. .11 osilhigok^-ról, a lóversenvről, •« függőben maradt eljegyzésekről, kigúnyolta a ii,>k iszonyú kalapjait és végül kérdezte: — KljŐHZ a klubba? Szeretnék véled egy k'ssé kártyázni. A kártyáról a kínai közmondásokra átmenni I s«é nehéz wltt B«b mellőzte is ezt és más fonalat udott beszédének. — A klubba? — kérdezte csodálkozva. — Kártyájául? . . . No hallod, kedves barátom'.'!... — Nem értlek'.' Miért ne mennénk a klubba'.' — Még kérded is? Nem értem a gondolkodásodat?! Feleséged alig három hónapja, hogy meghalt — . . . — Eh, nines többé halál! . . . Bob gyanúsan nézett barátjára. Majd igy szólt: — Ugy látszik, filozófus lettel. — Nem. normális ember vagyok, Csak ismételhetem neked: nincs tóhbé halál. — De hiszen te is jelen voltál feleséged temetésén ! Hogy mondhatsz ilyen Itolondot? — Égess nyugodtan tovább ssivaroahataz, IIa nem izgatod magad, akkor nyugodtabban végighallgathatsz. Lord Blak kézen fogta líobot , - a lakás legutolsó szobájába vésette. — Mielőtt e szobába lémténk — szólott — még néhány megjegyzést teszek. Ti abban a véleményben vagytok, hogy szeretett uoin meghalt. A ti részetekre mindenesetre meghalt. Az én részemre {azonban nem tudott meghalni. És ha nem hiszed, jöjj he vélem a szobába, be fogom bizonyítani. Egy teljesen sötét szobába léptek. Lord Blak betette maga után az ajtót, egy székre ültette Bobot és igy szólt: — Kérlek, most egy szót se szólj, maradj csöndben. Ezzel megnyomott egy villanyos gombot a iá- | Ion. A szoba egyik falán gyönge világosság támadt. A csöndet egy gep szabályos kerregése törte meg és a fehér falon megjelent egy kiuematngraf-kép: a haz egvik szobája. A pamlagon a ház meghalt : asszonya ült. Virágzóim, -zépen, friss egészségben. ! ahogv életében kinézett. E« énekelni kezdett. Egv ' grammofon, a technika egy remeke adta vissza életIliden a hangokat. Ar. ének befejeztével a képen látható lett, amint lord Blak odamegy nejéhez, gyengéden átöleli és megcsókolja őt. Lord Blak megállította a gépet, mire a kép a Iáiról elhint. — Ez a dal, amit BSOSt hallottál - - szólott barátjához a lord — a legkedvesebb dalunk volt. Mindennap elénekeltettem a feleségemmel. Halálról nem lehet ma már beszélni. Az emberi elme legyőzte a Halált. Lord Blak ismét megindította a gépet. M-t a lord dolgozó-szobája került a falra. A lord az Íróasztalnál ült. Az ajtó kinyílt és felesége belépett. Nevetve férje ölébe ült, majd felvett egy könyvet az íróasztalról és felolvasott. A grammofon életnííen adta vissza a felolvasást. Bob el volt isgadlatva. A sötétben megkereste barátja kezet, melegen megszorította azt és igy szólt : — Igazad van, fi nem halt meg. Lord Blak kinyitotta az ajtót. Nappali világosság ömlött be rajta. Aztán így szólt barátjához: — Azt hiszem, moHi mar mehetünk a klubba. — Igen, mehetünk. Angol eredetiből: Fényes Marcel Sóvarkodas. Csak tudnám merre vagy! Alkonyi szellőnek elsuhanó szárnyán. Mikor a földön már mindenki pihen, Futva mennék hozzád én elhagyott árvám, Vágyódik utánad hévvel a szivem. Leráznám rabságom rámrakott bilincsét, Elrepülnék hozzad újra. szabadon Lábaidhoz raknám szivem minden kincsét Ha egyszer csünghetnek meg ajkadon. Csak tudnám merre vagy! Oda is elmennék, ahol sohsem jártam, A hely akármilyen puszta, idegen . . . Ott csak az én nyugtom, hova mindig vágytam : A te érteni égó sebzett sziveden. Veled, érted élni: szivem tüze éget Es üldöz a lelkem, inig föl nem talál. Mert a te bírásod száz mennyei élet A te elvesztésed millió halál. K. Qyör 6r Ed*.
