Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910
1910-12-11
_pXVH. évfolyam. Pitfa. 1910. december 11. 50. szám. Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-vidóki egyesületnek megválasztott közlönye. Megje'enik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldberg Gy\,la papírkereskedés?, Kf>-tér Üil-ik széin. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz á kiadóhivatal. Szerkeszti: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért feli Iiis la^tiilajdonos: GOLDBERG GYULA. Klfiflzetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldeudók. A lap ára: egész évre IS kor., félévre 6 k„ negyedévre 3k Nyilt-tér soronként 41) fillér. — Kgyes szám ára ÍM) tilt Az államsegély. Az 1910. évi III. t-o. 2. és 3. §-a értelmében a törvény hatósági joggal felruházott, valamint a reuedezett tanácsú városok közigazgatási kiadásaihoz való hozzájárulás tejében az 1909 évi állami költségvetésben e célra előirányzott összegnek megfelelően - az 1910 évre is két millió korona utalványoztatolt ki. • Ebből az összegből a pénzügyminiszterrel egyetértőleg a belügyminiszter Pápa város részére épp ugy, mint tavaly, 11.500 korona államsegélyt engedélyezett. A kormánynak erre az öszszegre vonatkozó utalványa folyó hó 7-én érkezett meg városunk polgármesteréhez a belügyminiszternek 170000 III. 1910. sz. rendeletével egyetemben, amelyben a belügyminiszter azt mondja, hogy: „Az összeg hovaforditása tekintetében minden irányban az 1910. évi május hó 11-én 62.000 sz. alatt kiadott körrendeletében foglaltak az irányadók. Ez az összeg, amint ezt az év elején láttuk, nem elég arra, hogy belőle a városi tisztviselők fizetése végleg rendezhető legyen, tehát egyszerűen felosztják. Pedig hogy mennyire itt volna már az ideje, hogy a városi tisztviselők az ő siralmas helyzetükből kiragadtassanak, szánalmas nyomorúságuk mutatja meg leginkább. Nálunk, ahol százezreket áldoznak bőkezű nagylelkűséggel olyan dolgokra, amelyek nélkül meglehettünk volna, a tisztviselők emberségesebb ellátása iránt érdeklődés nem mutatkozik, sőt a tisztviselők nyomorúságának régóta tartó és sürü hangoztatása a polgárság körében (lehet, hogy csak egy részében) bizonyos fokú ellenszenvet keltett. Lapunk előző számában dr. Lőwi László ur tollából szintén azt láttuk, illetve a cikkben az állíttatik, hogy a városok kongresszusa néhány év óta egyébbel sem foglalkozik, mint a városi tisztviselők fizetésrendezésével, holott a kongresszus célja- egészen más. Ez igaz. Azonban ennek nem a városok kongresszusa az oka, hanem a városok képviselőtestületei, mert a fizetésrendezés elsősorban a képviselőtestületek dolga volna, do mivel a városok legtöbbje (köztük a mi városunk is, a hol más oldalou több nagylelkű áldozatkészséget tanúsított legutóbb is) a tisztviselőik fizetésénél?' javításáról hallani sem akart, a városok kongresszusa volt kénytelen az ügyet a kezébe venni, a melynek mielőbbi elintézéséhez a városi képviselőtestületek még csak segédkezet sem nyújtanak. A legégetőbb, legfontosabb kérdés a kenyér, amelyre nem is kellene a képviselőtestületek nagylelkűségét valami nagyon megerőltetni, mert egyetlen városban sem igényel ma már ez a fizetésrendezés nag3 7 obb összeget 5-0 ezer forintnál. Többé-kevésbé indokolt is, meg nem is a képviselőtestületeknek az az eljárása, hogy az államtól várják a segítséget, vagyis, hogy a tisztviselők fizetés rendezéséi) ez anyagi hozzájárulást nyújtson, de mikor maguk a városok is látják, hogy az állam az első lépést erre nézve már megtette, bizonyos fokú szükkeblüségrej vall a városoknak az az álláspontja, hogy a tisztviselők fizetésrendezését csak akkor viszi majd keresztül, ha az állam a városok részére megadja azt a teljes hozzájárulást, amelyből ez a fizetésrendezés a városok különös gondja nélkül keresztülvihető lesz. Mint értesültünk, sok helyen, ott, ahol a képviselőtestületnek nincs módjában a fizetésrendezéshez szükséges összeget előteremteni, pénz nélkül csinálnak fizetésrendezést. Kissé furcsán hangzik, de igy van és amint alább látni fogjuk, nem is lehetetlen. Azt teszik ugyanis, hogy a mostani államsegély felosztása alkalmával közgyülésileg megállapítják a tisztviselők fizetését, vagyis a szervezési szabályrendeletüknek a tisztviselők fizetésére vonatkozó része helyett azt a fizetési táblázatot állítják be, amelyet a városok kongresszusa már elfogadott és amelyet a kormány is legközelebb törvény keTÁRCA. Erkel Ferencről. Irta ós a pápai Jókai-körnek 1910 nov. 27-én tartottt Er. kel-üiiiiepélyén fölolvasta : Gáty Zoltán. Il-ik rész. Erkel Ferene r.eoei pályafutását Kolozsvárott kezdte, hol a nemzeti színháznak, már 1834-l>cu karmestere volt. Később a budai színházhoz, innen a "esti német színházhoz került mint karnagy, de iii- i" 1338 elején a pesti nemzeti szinhár.nál találjuk, ahonnan indult ki országos hódító diadalutjára. A nemzeti színházban akkor együtt volt a drámai és dal művészet. Erkel legelőbb is a zenekart látta el kiváló művészekkel, kikkel aztán olyan operai előadásokat rendezett, hogy különbet még a osáazár város sem. Nem győzték dicsérni Erkelnek nagy rátermettségét, zenei tudását, meg azt a magas nívót, melyre az opera előadásokat csakhamar emelte. Az egész ZCÜS irodalomban járatos volt, a zene akkori nagymesterei v'el pedig aliaudó összeköttetésben Megalapította, rendezte éa vezényelte a tilhartnonikua hangversenyeket, melyek azóta a mai napig a f'ővátosi hangversenyek közt a lugtartulmasabbak, legfényeaebbbek A zeneakadémia megnyitásakor a karnagyi széket az igazgatói állasai cserélte fel, itt működött késő öregségéig, inignem 89 éves korában bekövetkezett halála előtt pár évvel nyugalomba vonult. Erkel családos ember volt. Nejével Adler Adéllal 1860-ig élt együtt s volt 9 gyermeki ik : Gyula, Elek, László, Ilka. Sándor, Mária, Lajos, István, Fereno. Ez utóhír ókorában elhalt. Gyula, Elek, László, Sándor mind a zenei pályán működtek mint karmesterek. Köztük legkiválóbb lett Sándor, ki a pesti operának nz európai lórii Richter János távozása után első karmestere és igazgatója lett. Erkel F. pályafutása, a diadaloknak hosszú sorozata. Minden nyilvános szereplése ujabb ünneplése! végződött, mikor meg, ugy állag fi évi időközök I egy-egy ujabb operája színre került szinte lázba n tata az egétz országot, örült, lelkesedett, tombolt s a babér koszorúknak nagy halmazával árasztott., el. 8ziv emelő látvány volt Erkel Király utcai lakást tele aggatva nemzeti szinü szalaggal ékesített ' i >ér koszorúknak százaival. Többfelé kitüntetés is érte, k'rályi és társadalmi egyaránt. Legnagyobb kitüntetése azonban az a szobor, mit még életében emelt neki a hálás nemzet s a mely ma is a budapesti kir. opera főbejárata melletti egyik oldalt disziti mindenki | >en méltó társával: Liszt Fureno szobrával u mási - oldalon. Hogy :i sok elismerés, kitüntetés ellenkező hangulatot is váltott itt-ott, hogy a sok babér koszorú mellett tövis koszorúk is jutottak osztályrészül, az természetesen következik Erkel igazi nagyságából, meg ősi magyar természetünkből. Még olyan kitűnő alkotás is mint a Hunyady László cimü operája alkalmul szolgált gánesoskodásra lekicsinylésre. Garay „Regélője" többek közt hibáztatja, hogy Hunyady László énekel. Ez visszatetsző, tiltakozott ellene a nemzeti regéd. A franoiát, az olaszt ne hozzák fel, az más, de a magyar komoly, nem dalos nemzet. Ez az a modern művészet, melynek csak az a célja, hogy természet ellenes állásba tttgye alakjait. Erkel karmesterben igen szép ügyesség vau a zenének hangszerekre való alkalmazásában, de hogy ő zenét teremtsen, hogy zeneköltő legyen. Azzal nem áldaték meg. Hunyadi Lászlónak Háthori Mária felette áll. Mi baja ezen uj operának ? Az, hogy nincs benne oly alap hangmeuet, mely az egészen végigvouulna, mint akár Bellint, akár A über vagy más mesterek zenéibeu, szóval nincs benne kifejezés, nincs benne egység. Az egész opeia tudós német muzsika, a mely a helyett, hogy szívhez szólana, csak egy pár uehéz haugfogáshan gyönyörködő, mechanikusa fordult zeuészt fog gyönyörködtetni, nincs benne semmi lágyság, semmi eantabile, semmi Ilyen szavakat is lehetett hallani Erkelről, meg az ő alkotásairól. Ez azonban csak igen enyhe Reggelizés előtt féípöhár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, szekszorulásban szenvedőknek. Kapható Pápa és ff keserűvíz Az elrontott gyomrot 2-3 óra alatt teljesen rendbehozza. Kis üveg 40 Aller. Nagy üveg 60 tili. vidékén minden gyógyszertárban és jobb tüszerüzletben. 8—1U0.
