Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-11-27

XXXVII. évfoly am. P;ípa, 1910. november 27. 48. szám. PÁPAI LAPOK Pápa varos hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden v a s á r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Goldberjr Oyi.la papirkereskedése, Fő-tér 23-ik szám. Hirdetéseket ejryezséK szerint felvesz a kiadóhivatal. Szerkesztő: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős laptnlojdonos: GOLDBERG GYULA. Klőfizetéaek éa hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: cgéaz évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre .'< k Nyilt-tér soronként 40 fillér. — ICgyea szám ára 30 fiit A nagy kérdés. Közérdekidd ét tárgya most, hogy mi lesz a helybeli református egyház azon kérelmével, hogy a város engedje át neki teniplomépitésre a színházteret ugy, hogy a színházat a város onnan egy más helyre átviszi, illetőleg egy ujabb, nagyobbat és célszerűbbet épit valahol másutt. Nincsen senki, aki csak hivatva van, bog}' hozzászóljon e nevezetes és a vá­ros szépítése szempontjából is nagy hord­erejű kérdéshez, aki el ne ismerné, hogy megvan az értelme annak, hogy éppen a színháztérre óhajtja felépíteni uj, im­pozáns templomát a ref. egyház. Hiszen mindenki tudja, hogy a helybeli ref. egyházközség egy igen nagy vidéknek, Bars-megyétől le Sotnogyig, központja. A dunántúli ref. egyháztestületnek itt vannak összes iskolái; a szinte feltű­nően népes, 680 tanulóval és 12 osztály­lyal bíró tŐjninnázium, a négy évfolyamú theologia-akatlémia. a négy osztályú pol­gári leányiskola, a jövő tanévben már teljessé levő tanitónőképzőintézet, gya­korló iskolájával; átlag 1000 tanuló és annyi tanári család. Nagy része volt a ref. egyházkerületnek abban is, hogy az állani tanitóképzőintézetet állított itt fel, mert a református tanulók segélyezésére 4000 K-t ajánlott fel évenként. De miért vannak ezen iskolák éppen itt? Miért nincsenek Komáromban, vagy Szé­kesfehérvárott, vagy Győrött? Azért, mert eredetileg a pápai ref. egyházköz­ség volt a szülőanyja tápláló dajkája és fenntartója ezen iskoláknak, az ujabb időben létesített leányiskolákat kivéve. Az iskolák csak akkor mentek át az egyházkerület kezébe, amikor a haladt) kor által követelt több kiadásokat az egyházközség nem birta már. De ettől kezdve azután történtek is ám kísérle­tek arra, hogy átvitessenek Komáromba. Ilyen alkalmakkor nagy erőfeszítésébe került a helybeli egyházközségnek, hogy itt tarthassa, el ne veszítse őket. Mert ahogyan tudta Komárom, hogy mit nyerne ez iskoláknak való átvitelével, éppen annyira tudta a pápai egyházköz­ség is, hogy mit veszítene ő, meg a város is az elvesztésükkel! Mindegyik tudta jól, hogy micsoda pénzforgalomról ós micsoda erkölcsi és tudományos tőkétől 'in szó. Erzi. tudja hát minden polgára e városnak, hogy hálával tartozik a hely­beli ref. egyházközségnek azért, merte nagyjelentőségű iskolák itt vannak és általuk Pápa valósággal a Dunántúl At­haenejévé lett. Tudja mindenki, hogy szépészeti szempontból is mily nagy diszei váro­sunknak a szinte fenséges uj főiskola a színháztér déli oldalán, azután a szintén igen nagy méretű leánynevelő intézet ugyanazon tér keleti oldalán. Csak ter­mészetes, hogy e szép épületek előtt törpévé silányul a mai színház. Csak természetes, hogy pompásan zárná be e két nagy intézet előtti tért nyugatról az uj, épp oly nagy méretű templom. Csak természetes, hogy a térnek ilyen jrendezését, szépítését szívesen látja min­den jóizlésii ember, elsősorban pedig a reformátusok, már csak azért is. hogy ugy a helybenlakók. mint az egyházke­rület egész közönsége tanulhasson iz­| lést. menthessen önérzetet. Azt is tudja mindenki, hogy a mi kis színházunk mar megtette köteles­ségét és továbbra, a jövőre képtelen tel­jesíteni hivatását. Évek óta okoz már gondot egy nagyobb, a mai követelmé­nyeknek megfelelő színház. Nem szólunk most arról, hogy mi minden fogyatko­zása vau. Elég az, hogy éppen azért fo­lyamodott a város az államhoz színház­építési segélyért, mert szzkségét látta annak. Viszont az állam ezért is ad 60000 K segélyt. Egészen bizonyosra vehető, hogy ha volna a városnak egy a követel me­nyeknek mindenben megfelelő színháza, még ha épp ugy, vagy még jobban ron­taná is a főiskola térhatárát, mint aho­gyan valósággal rontja a most előtte lá­TÁRC A, A kék sugár. — A .Pápai Lapok" eredeti tárcája. — Irta: Sisak Miklós. — Ugye tiam azt mondják rólam, hogy bol­dog vagyok? Hogyne, mikor olyan hires einher va­gyok s mikor mindenki már az első látásra helém­holondiil. Anekdotákat közölnek rólam az elemi is­kolai oivasó könyvekbeu, melyeket legutoljára én ismerek meg. Mindegyikuek az a refrainje, hogy az a bizonyos Zboray Artúr a reál syiuholisztiktis fes­t. irány megalapítója és nagymestere, milyen szelle­mes taeskó mikor nem test. Nyakkendőket és tük­röket neveznek el a nevemről, mert világos, hogy a Zhóray tükör jobhau vissza tudja verni a fény­sugarakat, mint teszem fel más plehejosabb szár muzásu tükör. (így szóval hires ember vagyok. S ha elgondolom, hogy nevemet ismeri mindenki és ennek dacára nem irigyel senki sem, hisz mindenki szeret engem — akkor tényleg ugy érzem maga­mat, mintha telt kézzel kellene szórnom az embe­riségnek ajándékaimat, kárpótlásul, hogy ők oly keveset én meg oly sokat kaptam. Kz valami ma­gasztos boldogít.; érzés, olyan melyben benne van a végtelenség, az azúrkék napsugaras derült vég telenség. És akkor megjelenik egy hideg árny és megkérdezi, hogy vájjon megillet-e ez mind, hogy vájjon nem loptam-e ezt a sok dicsőséget mind . . . Mondd fiam, tudod mi az a bizonyos beteg lelki­ismeret'.' Olvashatnál róla. Tudod, akiket az Isten boldognak teremtett azok. hogy magukat boldogta­lanná tehessék, lelkiismeretüket pókhálószerüleg meg­tínomitj.ík, hogy a legkisebb rezgés is lelkiismeret furdslásokat okozzon. Mert akármit gondolsz is ma­gadban fiion, az ember szeret boldogtalan lenni. Va­lami rémitö csáb vau abbun, ha az ember ok nél­kül kiuoztatja magát. Olyan őrület féle ez, mit az ember tudatosan és körülményesen csinál. Hát csak azt akarom mondani, hogy nekem beteges letkiis­meretem van. De hiába ismerem a diagnózist, ettől ugyan nem gyógyulok meg! Ha elgondolom a dol­got ki keil jeleutenem, hogy ennél furcsábh lopist tényleg sohasem láttam. Mert tinin, kimondom a nagy szót — én az emberek becsülését, imádatát ugy . . . lopom. Ne mosolyogj kérlek. Hogy ele­jén kezdjem, már 4 f> éves koromhan én voltam az, akit a szembejövők megállítottak, hogy megkér­dezzék, hogy lónak, mi a papa neve és igy tovnbb. A bucsiizásnál pedig ugyancsak én voltam az, akit a levegőbe emeltek és megcsókoltak. En voltam a csodaszép pubi, kinek mindenki lerótta a csők adó­ját. Ls emellet nem voltain szebb mint más 4-5 éves fin. Értetted? Semmivel sem voltam szebb vagy okosabb mint a többi tucat gyerek. Ne türelmet­lenkedj kérlek ! Ez mind hozzátartozik a történet­hez. Mikor elemibe jártam és a tanító ur kérdezte mennyi 3x7 és mikor én rávágtam, hogy 25, akkor éppen ugv mosolygott a tanító ur mintha 21-et mondtam volna. Ez óriási dolog volt kérlek szépen. Mert az egyszeregyben a tanító ur nem ért tréfát. Félórahosszat tudta a nebulót verni, ha a szeren­csétlen eltévesztette a feleletet. És most gondold el, én rám mosolygott. Általában akárhová mentem mindenütt mosolyogtak felém, avval a nyájas, szere­tetteljes mosolygással, mely az életben hasznosabb mint az egész reál Symbolismus. — Alighanem Ibsen mondta, hogy vannak kiválasztott emberek, kiknek elegendő valamit erősen óhajtani, hogy az bekövetkezzék. Én is ezekhez a kiválasztottakhoz tartozom. De nekem elég valamit csak félig óhaj­tani, hogy az megtörténjek. Ez még mind nem az a fő amit mondató akarok, de ezt is szükséges tudni. Türehm barátom. Alighanem IV-ik gimnazista vol­tam, mikor egyik tanárom télikabátban jött le tani­tani. Nekem hirtelen eszembe jutott milyen furcsa lenne, ha a tanár, mikor levette a kabátját, forditva akarná felvenni. Még végig nem is gondoltam egé­szen a gondolatot, mikor a gyerekek elkezdenek nevetni ég a tanár ur mosolyogva azt mondja : Is­tenem de szórakozott vagyok. Nekem elkezdett a Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata valódi aldas gyomorbajosoknak, székszorulásban szenvedőknek. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb tüszerüzletben. keserűvíz Az elrontott ityoiii­r*tt Sir« ni.itt tel­jesen renrihehozza. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 ÍM. 0—100.

Next

/
Oldalképek
Tartalom