Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-10-30

1910. október 30. fA|>ai Lapok 3. natot kérnek. Fötnagáuvádló képviselője erre vádját visszavonja. — Végzés. — Ezen ügyben a további bűnvádi eljárás megszilntettetik, mert: a cselekmény magán vádra Üldözendő fömagán­vádló képviselője pedig vádját kellő idöbeu visz­szavonta. — Föiuagáuvádló ezou jkv. másolatá­nak kiadását kéri. — A birósag ezt elrendeli. Ezzel a jkv. lezáratott s aláiratott. Knit't. Füredi s. k. kir. jbiró, dr. Sült József s. k. jegyző mint jkvezetö." Azt hisszük, bog}' ezen sorok oly világosan beszélnek, hogy ahhoz kommentárt tűzni teles­leges. A parancsnokság becsületbeli kötelességének fogja ismerni, hogy a város által alrendéit s még folyamatban levő vizsgálat beíejezte után az il­lető ellen, ki a tűzoltóságot alaptalanul ily ha­zug vádakkal illeti, meglelelö helyen és módon eljárjon. A fentiek szives közléseért előre is hálás köszönetet nyilvánulva vagyok Pápa, 1910. október 27. Kiváló tisztelettel Berkes Ágoston Buk. tiizoltótest. parancsnok. BUDAPESTI LEVELEK Rovatvezető: Áldor Vilmos. Csatangolasok a színházak körül Most, mikor a színházak már túlestek az első premier lázakon, mikor uz első vállalkozások kisebb-nagyobb sikere végre megadta a funda­mentumot, melyre a szinház műsorának további részét építheti. kezd lassanként kidomborodni az idei szezon képe. A szezon első felében, mint rendesen, ugy az idén sem lógják a hazai szerzők a Nemzeti Szinház nagy sikereit kivívni. Csodálatos, hogy éppen u Nemzeti Színház, melyet pedig hazánk legelső mttintéaetének szoktak nevezni, nem tudja a hazai irók darabjait sikerre vinni. Valljuk meg őszintén, hogy talán ebben a dologban még sem a Nemzeti Szinház, az egyedüli bűnös. Talán Íróinkban is van egy kis hiba! Mert kik azok a magyar irók, akik darabjaikat a Nemzetibe nyújt­ják be? Az úgynevezett komoly irók. akik aka­démiai pályadíjat nyernek, akik tagjai a nagy­képű iróegyesiileteinkuek stb. stb. Csupa öreg emberekből ált ez a gárda, — amint Ady Endre mondja, — olyanokból, akik harcukat megharcol­ták már. Ezek aztán rendszerint valami hazafias­ságtól pattogó történelmi drámával, álnópiesség­töl duzzadó színmüvekkel, vagy pedig erkölcsi­tultengésben szenvedő hősökkel állanak a közön­ség elé. Kérem a liazafiasság, az erkölcsösség minden bizonnyal szép és lélekemelő dolog, de már kissé unalmas, a színházak közönségét iga­zán nem érdekli. Volt idö, mikor az irodalom­nak, általában minden művészetnek tanítás volt a célja s akkor joga volt az írónak arra, hogy a színpadról hirdesse a vallásosságot, a hazatius­ságot, a morált, de manapság legföljebb az éle­tet taníthatja a reális, kemény barázdás életet, amely mentes minden ideális sallangtól. Ha pe­dig nem képes erre, akkor hát ne tanitson, ha­nem mulattasson. A huszadik századba már nem lehet a művészet mankója a frázis puffogtatása. Különben nemcsak ilyen — különben iga­zán deiék, jóra való — öreg urakból áll a Nem­zeti Szinház írógárdája. Vannak ezeken kivül azután még olyanok is, kiknek darabjait adják azért, mert nagy a — protekciójuk. Pl. Wlassics Gyula kultnszminisz­tersége alatt fiának, ifjabb Wlassics Gyulának Füst cimü hárorafelvonásos szimnüvéthozta színre a Nemzeti Színház. Igaz ugyan, hogy nem mer­ték a premiert a pesti főintézetben megtartani, hanem a Nemzeti Szinház budai fiókintézetébe, a Várszínházba vitték át, de viszont meg meg­volt az az elégtételük, hogy a második előadás­kor — melyet már a pesti főintézetben tartottak meg — a darab épp oly nagyot bukott, mint Budán. A protekciós irók sorából került ki a Nem­zeti Szinház mult heti újdonsága: Woltner Far­kas Pál „Ghiberti gróf" citnü történelmi drámája is. Ennek a darabnak oly „horribilis" volt a si­kere, hogy kétszer adták a Nemzeti Színházban. T. i. már a második előadás után Nagy Endre cabaréjában is adni kezdték a darab — paródiá­ját s a Nemzeti bizonyara nem akar Nagy End­rének konknrrenciát csinálni. Nagy Endre fényes ötletessége mindjárt át is látta az eset humorát; ki is íratta a szinlapra, hogy: Ghiberti grót már csak a színházban láthatók. A darab riz olasz szabadságharc előtti idő­ben játszódik le, Pieniontban. A városkában Ga­ribaldit várják, aki diadalmas serege élén köze­ledik is. A városban bent a titkos forradalmi liga tagjai segítségére akarnak lenni Garibaldinak az osztrák csapatokkal való harcában. A liga élén Ghiberti gróf áll, aki tulajdonképpen a negyven­gyujtottak mellette. Gouznno imádkozott sok szent | knltő-esiuálta imát és a kirurgus tréfás pergament- ' jét elégette súlyos átkok között . . . Goiizano negyednapra büszkén állt a ravatal mellé és érces hangon szólt : — Julia, te meg fogsz bocsajtani nékem ! Is­ten, te nem fogsz engem megverni: Julia életét megtoldom az örökkévalósággal! IV. Ferrario Gonzano nagyméretű görög márványt vágatott a carrarai banyáiul!. A Nzü/.epsée, rózsaszíne virágsziromként lágyan feküdt a kövön és a már­vány kőkcménysége lágy volt, mint a flirenzi sze­relmeseknek dalai. Gonzano égből származó aján­déknak nézte, ujjongott, mikor meglátta és hálásan imádkozott, a mit pedig csak istensértédkor szokott cselekedni. Száz ember erejével törte a követ, véste iv. i mi acéllal: lassankint lerombolta a durva kő­takarót, a mely Julia lilis-vértestét fedte. Es elkészült Julia sírból visszatért teste, ínemiybeszállt lelke, ott aiudt bánatosan a szarkol'aig márvány vánkosán. Gonzano örültje lett a remeké­nek, napfényben, inéesvilag mellett gyönyörködött benne és magát nagyra tartotta, vésőjet csókolta a kincsért, a mit kieszelt bünüs mulatsága, megtalált | művészete és jól kezelt térne. Gvánzba öltözött egy zord napon Floren* vá­ros, vig harang/ligásai temető* konyátokká változ­tak és fejedelmi hercege siró ember lelt, inert iía meghalt bérceimének fájdalommal sanyargatott hit­vese. Gonzanot felhívták a kriptaluuiuulati palotába és a herceg elé térdepelhetett a nemes ötvös. — Fiam Ferrario Conzano! — szólt a boa herceg — készita natyérlékü tetemhüvelyt, szem­födelet az elhunytnak. Benne legyen egész tehet­séged, mutatkozzék rajta nappali és éjjeli szorgal­mad. Herceged nem lesz fukar: gazdag a herceg és megjutalmazza (ionzanot! Gonzano remegve felelt: — Nagy ur! a szarkofág már készen van. Benne tehetségem, rajta ércsr.orgalmam : méltóbbat szvnt apostolok és *zcnt szüzek nem kívánhatnak! A Julia megmintázott gyilkolása lett a tiszta nagyasszony örök disze, hirdetője. Mellette gyakran tömjénszagú páterek és boldogságos szüz-imádó leánykák mormoljak az imát, éneklik a mennykaput .1 ••• zsoltárokat . . . V. Ferrario Gonzano egy borús napon ugy érezte, hogy meghal) ba meg nem vallja a jős/.ivü herceg­nek pokolátkos bűnét. —• Nagylelkű hercegem — szólt hozzá hát ran, tisztulásra készen — én gyilkos mulatozás, dő­zsölés, otromba tréfa árán alkottam a műremeket és piszkos történet kövével takartam a legjótéko­nyabb asszonyt . . . A herceg megcsókolta Gonzano homlokát és igy szólt: — Ferrario Gonzano, te nagy művész vagy: maris megboeaájtott neked at E^ annak szentjei . . • nyolcas szabadságharcunk egyik vezéralakja s most Olaszország fölszabadulásán fáradozik, hogy aztán a szabad Olaszország segítségével szabad Magyarországot teremtsen. Azonban Ghiberti, aki magánál hordja a titkos liga tagjainak névjegy­zekét, elárulják s most már abban összpontosul minden igyekezete, hogy ezt a jegyzéket biztos kezekbe juttassa. At is adja a jegyzéket Bianca grófnőnek, akiről tudja, hogy az osztrák hadbí­róság elnökének volt a szeretője. Bianca el is fo­gadja a jegyzéket, de szándékosan ugy intézke­dik, hogy a hatóságok elfogják s az írások is ha­tósági kezekbe kerüljenek Az a terve, hogy volt szeretője, az osztrák hadbíróság elnöke legyen kénytelen öt halálra ítélni. A hadbíróság össze is ül, de csak Ghibertit Ítélik halálra. Bianca fö­lött azonban nem itélkezhetik volt szeretője, mert időközben egy tábornok érkezik, aki az egész törvénykezést elhalasztja. Ez a darabnak rövidre fogott tartalma. Wolfner Farkas Pál irt ugyan már néhány rossz regényt, kiadásra is talált, mert hiszen az apja az öreg Wolfner, a Singer és Wolfner cég 1 beltagja ; hihetetlen könnyelműséggel megírta a szocializmus történetét, ezek azok az „írói múl­tok", melyek öt a Nemzeti Szinház igazgatósága szerint arra predesztinálják, hogy azon színház­ban jusson szóhoz, melyet Magyarország legelső müintézetének neveznek. Hogy Wolfner Farkas Pál „írói múltjával" egész tisztába legyünk, nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy az illusztris férfin tagja a Petőfi-társaságnak. Hogy került idei 1 Protekció által: a Petőfi-társaság elnöke Herczeg Ferenc, Herczeg kiadója pedig a Singer és Wolfner cég. Igy csináljak nálunk a „nagy Írókat". Azt a csorbát, melyet a Nemzetin az ilyen hazai szerzők ütnek, bizonyára helyre fogja pó­tolni Henri Bataille, akinek e héten fogják adui „A balga szűz" cimü darabját. Batiiillnak ezt a darabját Parisban már kö­rülbelül JoO-szer adták és az idei szezonnak ez lesz a fő vonzó ereje. A Figaró kritikusa azt irja a darab premierjéről, hogy Henri Bataille ezzel a darabjával helyet biztosított magának a francia irodalom történetbe. Már régen nem vártak oly érdeklődéssel premiert, mint a péntekit. A pesti művészkörök­ben nincs most másról szó, mint „A balga szűz" premierjéről. A darab cime a szentírásnak egy helyére utal. Ugyanis szent Lukács Írásaiban egy helyütt azt mondja, hogy a szüzek várták a vőlegényei­ket, de a szüzek közül öt okos volt, öt pedig balga, mert mikor a vőlegényeik elé mentek, bogy világítsanak nekik, öt vitt magával lámpába való olajat, öt pedig elfelejtette a legfőbb dolgot, az olajat. Bataille ba'ga szüze is elfelejtette, hogy ;i házasságban is minden nőnek el kell vinnie a legfőbb dolgot: a nő legnagyobb kincsét, az érin­tetlenséget. Erről a premierről különben — tekintve annak fontos voltát, — külön cikkben fogok be­számolni. A Vigszinházban is lesz a héten premier: Fényes Samunak -Kormánybiztos" cimü darab­ját fogják bemutatni. Hegedűn fogja a főszere­.et játszani s ez már félsikert'jelent; időközben pe­dig Bródy Sándornak a ..Medika" cimü darabjá­ról folynak a próbák. A szinház nagy apparátus­sal készül erre a premierre. A beavatottak sze­rint a „Medika" sikere fölül fogja szárnyalni még a „Tanítónő" sikerét is. Bródy ezt a darabját egy régebbi novellájából irta. Próbákat, maga a szerző véseti, A Magyar Színházban még nem tudják, bogy mi lesz a legközelebbi premier. Annyi bizonyos, hogy vagy Hajó Sándornak „Fiuk és lányok" vagy Vajda Ernőnek a „Trónörökös" cimü da­rabja fog legközelebb menni. Mind a két darab körül bajok vannak. Hajó Sándor állítólag össze­veszett Beöthvve] és darabját a Vígszínháznak akrrja átadni, Vajda pedig azért nem akarja egyelőre darabját átadni, mert most szolgálja le \

Next

/
Oldalképek
Tartalom