Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-10-30

XXXVII. évloly JUH. Pilpa, 1910. október 30. 44. szállt PAPAI Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik mi n d e n v a I á r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Ooldlierg (iy„la pa^irkereskedése. I'ő-ter 98-ih "ziin. Hirdetéseket egyeteég szerint felvesz a kiadóhivatal. Szerkeszti: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős laptiilajdniiofr. GOLDBERG GYULA. Klfidzntésok és hirdetési dijak a lap kindéhivatalához küldendSk. A lap éra' eirész évre IS! kor., félévro fi k.. neifvedévre .'t k Nyilt-tér soronként 4D fillér. — Kgyos szám Ara 30 tili Szinháztervek u A november harmadiki közgyűlés napirendjón szerepel egy ügy. amely körül a lapokban is, másutt is sok féle vélemény hangzott el két év óta, de amely végleges elintézést a mai napig sem nyert. De hiszen az uj színház ügyét — mert erről van szó — nem is lehet ugy kutyafuttában elintézni. Különösen, szak­szerű tanulmányt igényel az ilyen ügy, mert egy elhamarkodott lépéssel olyan hibákat követhetnénk el. melynek jóvá­tétele vagy lehetetlen, vagy pedig tete­mes anyagi áldozattal járnának. November harmadikán fog a kép­viselőtestület véglegesen határozni, a fö­lött, hogy a jelenlegi színház helyét ref. templom céljaira átengedi-e vagy nem és ekkor döl el az is, hogy az uj szín­házat, amelyet a Vojta telekre terveznek nagyon helyesen, milyen méretekben építsék föl. Erre nézve a polgfpmester assíalds három féle terv is fekszik. Egyik a szín­háznak mostani nagyságában (?) való felépítésére , a másik egy valamivel nagyobb, vagyis kibővítésre, a harmadik pedig egy újonnan építendő nagyobb színház építésére vonatkozik. A mostani színház külső méretben 14 méter széles és 3290 méter hosszú ajkak vonagló mozgását, áz erőfogy ásatást, a tehe­tetlenségben megnyilatkozó életet szeretném látni húsz en.hi-i világban, Imsz pár szikrázó szeuilapou . . . Gonzano a banditák brutális vigvorgásá val kacagott kívánságán és pirosbarna szakállát meg­elégedetten simogatta. Bíbor, feszülő kabátja alatt a melle hullámozni kezdett és ineiiyezetr.» tekintő tigris-szemei már láttak a képzelt, mámort, a tehe­tetlen szert Intet . . . — A legszebb látvány lesn — motoszkált fejében — a végkimerülés! Mikor már kék kari­kák kötött fognak ködösödni a szemek, mikor az imbolygó lábak megtörnek fs puha, női testek, pelvbüdt ir.mii, megrongált férfitörzsek lerogynak, mint ázott virágszálak, a kőpallóra, a tág köreve­tekre . . . — Isteni nyugalom, megboldoguláshoz. hasonló fáradt álom lepi majd el a zaklatott fiukat és leá­nvokat ... A kimerültség lassn, ásitásos muzsi­kája fog megszólalni husz tüdőből . . . Virágillat­tal, füstölőszerekkel, mirhával vegyült esókszag log terjedni a teremben . . . Az agvondőzsölt hackana­lia vallásos hangulata fogja borítani lakomázó mozai­komat . . . — A terein sarkában sziujözanul, egy uj kéj érzésbe belerészegedve fogom nézni a templomos iinnepélvt ! . . . Nézem a In borozott, megbolondult fiatal Vinoen/.ot, a mint tajtékzó szájjal, esni'han­gon dudorász szerelmi vallomásokat és eléri a szo­morú pillanatot, mikor már nem tnd csókolni . . . Xézetn ii barna orcájú, didi Miri asszonyt, a mint öt.ven esztendejével fuldokolva udvarol napszőke tiuknak ... K-t nézni fogom az áradozó, reszkető Juliat, a/, erkölcstelenség dalával megkörnyékezett szüzleányt . . . — Látni fogom a legboldogabb embereket: a legbúsabb embereket . . . Hallani fogom a leg­eeengőbb női éneket, a leglursogóbb féi fídalolást : hallani fogom a legérzékenyebb sirást, a térfi eget­verő zokogását . . . Perrario Ganzano felugrott • kerevetről. A könyvei ki>/.ül kiválasztott egy aranycsatos perga­ment kötetet. Kereste a csudaitalt ... és közben, mint .1 játéknak örülő gyermek, vigan, szikiján kiáltotta: • — Látni fogom! Igen: és látni fogom . , . II Ferrarin Gon/mio lakomáző-termét feldíszí­tette, mint királyok, pápák lakását. Szélesleveli) fák sorakoztak némely fal mellett sárga és piros virágok szórlak az illat párát, a megmunkált ezüst és ara tyveretű vázakból. Két fiatal Venns/., egy nagverejü Herkules köi/ohrai díszítették a sarko­kat és a palló mozaikja, a rája hintett számtalan virág ragyogta be a levegőt és a rája boraid bolt­iveket. Reggelizés előtt félpohár Schmidhauer-féle Használata va'odt aljas gyoinorhijosoknak. szekszoiulásban szenvedőknek. Kapható Pápa és vidékén minden gyógyszertárban és jobb tüszerüzletben. man Azelrontoit fjam­rot -i-'.i óm alatt tel­ji-M'ii i('inllieho//a. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 6U flll. •J -100. Js ennek a színháznak a Vojta telekre ivaló átépítése a mostani színház anya­[gátiak felhasználásával 49.385 koronába kerülne. A kibővítésre vonatkozó terv sze­rint a szinház 18 öX3ß"8 nagyságn volna. Színpada 12 méter széles* és 8 méter hosszú, a nézőtér pedig 12 méter széles és 17 méter hosszú. Tehát esak 5 mé­terrel volna tágasabb, nagyobb a mos­taninál és ennek az építése 57851 ko­ronába kerülne. A harmadik terv, Inely az igények­nek leginkább megfelelne, már jóval nagyobb méreteket tüntet fel és egy egészen uj színházra -^vonatkozik. Az ezen terv szerinti szinház külső hossza 42.50 mtr., szélessége pedig 20.80 mtr., mely a 4412 négyszöo-méter területen épülne lel. Ennek a színháznak a szín­pada 10 méter hosszú 'is 13 méter szé­les, hátsó színpada pedig 8 méter széles és 5.80 méter hosszú volna, mig a né­zőtér 13 méter széles ós 20.50 méter Iwrj^'Mv-'iHi lenne. F . •. k a szinbázoak az építési költsége 1(57.(147 koronában van kimutatva. Szinház építés céljaira a város ren­delkezéséit- áll 30.01 KI kor. a reform, hitközségtől, 60,000 korona az államtól, összesen tehát 90,000 korona és egy te­lek, mely az építési költségbe beszámítva nincsen. A városnak tehát (4(KK) K-ba számítva a mostani szinház felhasznál­tató anyagát) 73.847 koronát kellene íldoznia, hogy egy tágas és modern színházhoz jusson. Az állam határozottan egy uj szin­íáz céljaira adta a 00000 koronás állam­segélyt, nem pedig ugyanannak a szin­iáznak egy más helyre való eltolására. Ext az összeget tehát csak egy uj szinház építéséhez szabad felhasználni * igy az első terv, mely a jelen sziu­íázat ábrázolja más helyen, már ebből i tekintetből is elejtendő. A másodikat, mely a jelenleginél ;sak valami kevéssel nagyobb színházat üntet fel, esunán esak azért találnánk dlogadhatótiak, mert ennek a felépítése )8 ezer koronába kerül. Ha azonban irra is törekszünk, hogy ne esak más íelyen, hanem nagyobb is legyen és a nodernségnek sem akarunk hadat üzenni, ikkor mindenesetre a harmadikat talál* uk a kivitelre legcélszerűbbnek, mert ízzel a tervvel a szinházkérdés hosszú dőre meírolibist nyerne. Nem tudjuk ugyan, hogy a képvi­selőtestület miként lógja ezt a kérdést negoldani. de azt feltesszük, hogy eben >ubát nem akar cserélni, mert ha már így nagyobb, minden tekintetben a kor gényeinek megfelelő színházat nem ké­ses építeni, akkor jobb, ha a jelenlegi tzinházat meghagyja ott a hol van. TÄHCA, Gonzago szarkofágja. — A „P ii |i :i i I. a |. ,, I;" r .1 c I í Iá r r áj 11. — Irta: Tihanyi £rnű. • . . Kgy florenzi nemes arany vázáján olvastam az alá 1 bi történetet . . . I. FelTiario Gouzano. a 11 írenzi ötvösök céhének ragyogó dísze, műtermének drágas/övésü kerevetén feküdt es azon törte a tejét, mivel lehetne Florens eszét megkorbácsolni, miként lehetne barátait mu­latságos emberekké, kedvesen táncoló, hempergő állatokká alakítani. Ráncos homlokkal gondolkozott, hogy kieszeljen egv s/.ép csudát, hogy az ö éhes szempárja, változatosságkedveM lelke jóllakjék egy llorenzi, korhelyes éjszakában. — Valami bajitalt, varázsport fogok készíteni — gondolta magábaD Ferrarin Gonzano — és megi­tatom vele a városi, hogy nagyol kacaghassak hihoiTougvos életemben! — Szeretném társaimat, halálaimat és az eré­live«, tiszta Júliát a vágyakozás pokoljában látni, a menvbeli üdvösségben kínosan tetrengeni . . Szeretném, ha végkimeritő osókkárdéabeu, zsibbadt lázban, csókkupak utáni vétkes kívánságban ölne, feküdne előttem tiz. leány es tiz férfi . . . . Az.

Next

/
Oldalképek
Tartalom