Pápai Lapok. 37. évfolyam, 1910

1910-01-16

XXXVII. évfolyam. Pápa, 1910. január 16. 3. szám. PÁPAI LAPOK _ . V Papa varos hatóságának és több pápai 8 pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik n i n cl p n v a s á r n a p. -feerkesztóség és kiadóhivatal: Goldherg (jywla papi rk eres kcdése. I< n-t«'-t- :>3-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Szerkesztő: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelés laptulajdonos: GOLDBERG GYULA Kléllzetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 18 kor., félévre 6 k., negyedévre .'i k Nyilt-tér soronként 40 lillér. — Kgves szám ára .'10 fill A rend. tan, városolt tisztviselői teljesen ugyanazon munkát végzik, mint a Stab. kir. városok tisztviselői; ezen okból tehát teljes indokolatlan, hogy miért fizessék az előbbieket rosszabbul, mini az utóbbiakat. Vagy talán a drágasága szab. kir. városokban nagyobb, mint a rend. tan. városokban ? Mindenki tudja, hogy <"Z nem áll. mert a drágaság mindenütt, egyforma. Hát miért beosttli a belügyminisztérium az egyik városcsoportban végzett ugyanazon munkát kevesebbre, mint a másikét? Az sem áll. hogy a s.'.ab. kir. városok hivatalnokainak mindnek magasabb kvaliíikátiója van. mint Í; rend. tan. városokénak. Itt is. ott is van a személyzetbén elég nem kvalifikált tisztviselő. A szab. kir. városok intézménye teljesen elavult, teljese" indokolatlan és sehogyan sem illik a modern korba. Hazánk városai egyedüli letéteményesei, hordozói és fejlesztői hazánk haladásának, fejlődésének és ;

'• • >"• jólétének. Minden város tobbó-kevésbe iparkodik ezen feladatának megfelelni és senki sem fogja állítani, hogy a szab. kir. városok jobban, hatalmasabban mozdítják elő a kultúrát, mint a rend. tan. városok. Kétségkívül van különbség az egyes városok kőzött ezen tekintetben, a városok nagysága, lakosainak minősége, vagyoni helyzete, kultúrintézményeinek száma. tlívója és főkép annak vezetősége és közigazgatása között. De vájjon ezen különbség nincs-e meg a szab. kir. városok között is? Ismétlem ezért, hogy nincs már létjogosultsága' manapság a szab. kir. városoknak, mert van akárhány rend. tan. város, mely kultúra tekintetében fölötte áll akárhány törvényhatósági városnak. Ezért teljes indokolatlan a rend. tanácsú városokat még továbbra is a tul konzervatív és a városok haladását meggátló ós folyton akadékoskodó megyei gyámság alatt hagyni. Sürgősen szükséges a városokat emancipálni és egj városi törvényi készíteni, mely egyformán érvényes legyen bárónk minden városára nézve. Nézzünk csak a szomszédba. Németországban ltto év óta van érvényben egy városi törvény, melynek hatása alatt csaknem valamennyi városa felvirágzott, nagyobbodott es gazdagodott. Természetes, ennek hasznát Németország élvezi. Ezen német városi törvényt legjobb volna egyszerűen lefordítani és a mi viszonyainkhoz idomítani; evvel le volna téve az alapja városunk és hazáid; jövendő fejlődésének. De sajnos, nem igen van kilátás ily törvényre és ha volna is, bizonyos, hogy az ultra konzervatív ánunlat. mely sajnos, agy a minisztériumban, mint az ő általa dirigált és befolyások összes administrátióban az orszáflEflrvülésen és az összes medvékben TÄRCÄ, jf fellegek. jfl fellegek a társaim, JJ nap az én szerelmem! 0 bírja minden vágyaim, JrTik ugy lobogna^ bennem. Oh nap! Te tündöklő világ! Csókolj magadhoz lágyan, elveszte/t üdvösségenjet jjenned mind /eltaláltam, Gyarló a föld, az ember is, Jfazugság, bün itt njinden, Jgazság, érzés, tiszta vágy, Sszrnény itt senjmi nincsen ! <ivák s kaján Xuciferek Uralják ezt a földet, Sgyetlen jidám voltam itt €s engem is megölte^. jVz €vák bürjős csókjai Jyfegfertözték az ajkam! Jfapom! €ngedj megfürdeni Szűz tiszta sugaradban ! S feledjem éh örökre el, 3(ogy én is itt lenn jártam, J(ogy én is balgán, esztelen €gy <-va-csókra vágytam. Teterdi Andor. TZ5L Q, lii"bás ? — A „Pápni Lapuk'' eredeti tiroij a. — Irta: özv. it il z\ Ittvinné. Mi az oka aiin:ik. hogj a nők versenyeznek egymással az öltözködésben rangjak, koruk és erszényükre való tok intet nélkül? A nő IMII, gyenge eszű, MZiíinitHiii nem tud; özeket halljuk nap-nap Után, Kikt.pl'.' Le pinkául* a l.i fiáktól. Ha csupán a látszat man indulunk, igaznak ÍN találjuk. 1 >•• keiessük MŰI a dolog kiitlorrását! A nőuck kötelessége, hogy akarjon tetszeni akárhogvi'.n, ahogyan tud. de tessék, lehetőleg mindenkinek. Természetesen, a legnemesebb értelemben a hogyan tetszik a műves/, tben in minden, a mi szép, igy a tetmészeti szépségek között a nő. Tetnzésvágya tehát meg van engedve, sőt ez kötelessége. „Jaj de t'esH ez a leányka" — mondják hangosan az utcán a tértink, mikor még iskolába járó a leány. „Majd meglátom, kit tudsz meghódítani, ki lesz a vöm!'

4 — mondja az édes anya. Tehát bele is nevelik. A leány sorsa még máig is a férjliezinenéssel döl el, milyen szerencséje akad. Maija a kenyérkereseti pálya még nem teheti megelégedetté a ii..t sem, épen Hgr, mint a tértit. társat keres a szemével 0 is mngaiiak s ha lel igazi jó férjet, elérte eélját. K/.ért válogatja öltözetet, ezért ad sokat külső megjelenésére a fiatal uö. 'J'udja, hogy az öltözék nagyban emeli a szépséget, régebben s taláu most Szabad királyi és rendezett tanácsú városok. Irta: dr. Lőwy László. Az elmúlt év Utolsó napjaiban végre Valahára megérkezett minden városhoz az állami segély. Evvel együtt a belügyminiszter fizetési táblázatot küldött, mely hazánk összes városaira nézve kötelező erővel bú*. Külön és magasabb FIZETÉS van MEGÁLLAPÍTVA a szab. kir. városok számára. Az utóbbi fizetési összegek valódi felháborodást és ELKESEREDÉS! szültek, nemcsak a rend. tanácsú városok összes hivatalnokai között, hanem még a közvetlenül NEM érintett városi lakosság között is. Ezen ELKESEREDÉS teljesen IGAROLT és indokolt, mert a jelen időben oíjfizetéseket állapított meg a BELÜGYMINISZTÉRIUM, mely teljes ELÉGTELEN még egy kis család MEGÉLHETÉSÉRE is. Az uj fizetési OSZtályÓzáS szerint egy városi hivatalnoknak sem szabad több FIZETÉSI ADNI, mint neki jelenleg van. A szabad! kir. városok hivatalnokainak fizetése két rangfokozattal magasabb, mint a rend., tan. VÁROSOKÉ. Xetll lesz egv ember az ORSZÁFFBAN, aki ismeri ennek okát és nincs egy ember hazánkban, aki helyeselhetné ezen eljárást, ha tudná is az okát. Iis rgvediili téirvvere s hódító ereje volt. Öltözetének változtatásával is kereste a titkon szeretett | térti Ízlését. Ha tehát ettől függött egész jövője, nem esoda, ha nagy gondot fordított öltözetére. Hánvszoi lehet halani: „A uö legyen szép. csinos, ügyes, a férfi ha az ördögnél egy fokkal szebb, már elég." Ami a toilettet illeti, régebben két, három évig is elhordtunk egy-egy ruhát, hogy egészen divatos voit, most negyedévenként, aőt sokszor havonként olyan változáson meny at Parisban, hogy az átmenetet se lehet rajta felismerni. Ki birna ezzel versenyezni? Hol az a középosztálybeli úrinő, akt a párisi növel lépést tarthat'.' Ha igen, akkor meg lehetünk róla győződve, hogy háztartása elhanyagolt, gyermekei, — ha vannak — idegen cselédek felügyelete alatt, élnek, fehérneműje rendetlen. Hol vannak a szép falusi öltözetek! A népviselet, mely maholnap a színpadról is leszorul, ha a népszínműveket elfeledik játszani és a muzeumokban mutatják csak. milyen volt valaha. S mit nyert helyébe a falusi nő? Hitvány rongyokat, a francia divatnak a városi nők által is már gyenge utánzatának hitvány másolatát. A magyar főkötő hely ?tt hitvánv tizedrendit kalapok vannak |o koldus birtokú falusi menyecske fején. Régebben az öteg nők falun fehér sifonból •ál alakit kendőt kötöttek fel. Szakértő állította össze s ilyen volt az ifjabb nők fekete selyem sálja is, melyet ők fátyolnak avveztek. Hát a speneernek nevezett kabátka s/ines selyemből, zsinórra! diszitve, kis és nagy gallérral, ezüst kapoccsal a derékon