Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909
1909-03-07
A főtörckvésnek oda kell irányulni, hogy minél olcsóbb erőt használjunk, már pedig ha szeméttel egyik város el tud érni tetemes megtakarítást, miért ne követnénk annak mi is példáját? Hisz nem vagyunk oly gazdagok, hogy le mondhatnánk évente 4—5000 koronáról akkor, amikor még a temérdek bacilhist magába rejtő szeméi elégetésével közegészségünket ia fokozhatjuk. Vágóhídi terveink még felülvizsgálat alatt vannak : még jókor van azoknak esetleges átalakítása. A vágóhidnál mi a villamos áramol vettük fel hajtóerőid, már pedig tudjuk, hogy az áramot szénnel állítjuk elő. mely igen sokba kerül. Ha most sikerülne ezt az értéktelen szeméttel elérni, már ez tetemesen leszállítaná az üzemi kiadásokat, mi a tiszta jövedelem íoko- j zását eredményezné, Ha azonban a hely szűke, vagy egyébb akadályok tennék lehetetlenné Amidőn korniányelnükünk azt mondotta, hogy a városok ne váljanak mindent az államtól, ezzel azt is kifejezte. hogy igyekezzenek a háztartásukban beálló hiányokat hasztiothajtó közgazdasági vállalatok kézbevételével pótolni. Látjuk tehát, hogy a városok magukra vannak utalva, az őket megillető segélyben nem részesülnek, meg kell tehát ragadni mind azt. a mi hasznot hajthat, hogy az élet fokozatos küzdelmeiben megállhassanak." Töltik a fegyvereket. A bábom réme fenyeget bennünket. A ki* Szerbia sehogysetn fér a bőrében I mindenáron i aira törekszik, hogy Ausztria-Magyarországba belé ' kössön s ezáltal a Keleten zavart csináljon. Szegény Szerbia, aki örült tobzódásában azt ] hiszi, hogy a háborúhoz elég esuj.au egy fiatal j Szer , |ja gysrkóc trónörökösnek a rnkspálóz. sa és a „hős" szerb népnek a band kedve. Pedig nem ugy van ám! Mert elsősorban, Vágóhidnál ValÓ felhasználást, Ugy hü »' Montecuc.di szavaival éljünk a habomhoz A lélegzés sokkal könynyebb már az első néhány' adag SCOTT-féle Kinulsió mán is éa ez a megkönyZét és jövedelmezőségi táblázatát kell i még pedig • javából, amiben azonban megint uyebbülés „apról-tiitpra növekedik. • •i-n - li < i • v i , j I.'.I -i Kzteti es ezren tapasztaltak ezt nz u elkészíttetni, hogv láthassuk az elérhető saakölkSdik 8aarbia, Mindez, k • feltétlen ssflk- 1 . . séges dolgok hiányoznak , hogy mégis háborút | , .12 even keresztül. Kj) ily I hatom dolog szükséges: Pénz. pénzes harmadszor , is petiz. S bizony e tekintet ben igen szűkös helySzükségünk van a tegla-gyarra | rut a mihmi MJampénatár. 8 tegyük föl, hogy e .wtigyhn*akrainsk" Volna is pénze, Kell oda bizony még ember is. akkor a téglagyárnál kell ezt érvényesíteni is, ezt is napirendre kell tűzni, de ezt megelőzőleg annak terveit költségveté amikor télnek-viznek idejében egyetlen egy embert sem akarnak Szerbia hóbortja miatt feláldozni. S valljuk meg őszintén, hogy ha a siker részünkre előrelátható is, mé^is iszonyú egy babom folytatáss, bár legyen az ellenség bármilyen kicsi. Aildig nmig lehetséges lesz, a Monarchia kerülni fogja az összeütközést, de mikor türelme Szetbia örült viselkedése miatt elfogy, akkor kegyetlenül fog leosapni a mindenáron háborúsdit akaró laerbekie. György úrfi pedig majd elmélkedheiik a kiporol! nadrágja roncsain. A kis Szerbia bizik abban, hogyha háborúra karul ne a sor, Oroszország rögtön melléje állna,, Kifelejti azonban, hogy ebbe a többi nagyhatalom 's beleszólna, hogy ez nem történhetik meg és az egész háborúsdiból esak OMtOS kudarc volna osztályrésze. Az egész müveit világ különben nevetségesnek találja Szerbia harci mámorát és komoly nagy külföldi lapok vezércikkeikben elitélik és leintik a háborút. Tahin az utolsó órákban észhez fog térni harci riadójával elhallgat. Ha nem, az sem baj. Monarchiánkat készen találja. Töltik a légy V.'l eket ! hasznot Pápa seges ilolgoK lilanyoznaK » hogy BMgH város mint erkölcsi testület. | Hkar S/-" ,l, ' ! '- •* >-bogy asa tudjuk megértei. . , i .i, ... • i i i Csodálatos ,i Monarchia türelme és elmondnie v nagyobb es ocsobb tokeve do - !,„,:, lL . .„,,,.„„ . , » •* 'hatjuk lialian, bog) egy bármely mas hatalom gozhatik, i..int a magánosok, az anya- rágna i tyúkszemére lépett volna György gokat jut inyosabban volna képes adni. úrfinak sőt az anyaghitelezésével is előmozdíthatná az építkezést, mert a város az épülő házakon az anyag árát jelzálogil.ig " mindenkor biztosíthatná > a veszélyeztetve nem lenne. S ha ennek a hosszú türelemnek az okat kutatjuk, ugy el kell ismernünk, hogy a Monarchia hacsak elkerülheti a háborút, igyekszik azt elkeülni inuspia a/.it. mert az orsaág békés lakóit, kölcsöne V;l jr V iáknak nyugalmát nem akarja megzavarni. A vezető körök igen helyesen cselekszenek akkor, utdsó szemáltalános beötlo n javulás az egészséget illetőleg. Étvágy és álom visszatér s az emésztés javul. Próbálja meg és meg fog erről győződni. lágyat • hai.iszt £gy eredeti üveg ára 2 K 50 f. - kérjük figv e- . ... lembe venni. Kapható minden gyógytárban. Az 1'iinilsió vasárhisáuiil a SCI IT I'féle in»'.«I- vcil• zinti segevel es ritkaság számba iiienő nyu-I emelvényei., l'Yketc Ágoston, a \vn bűnös reá tekiulag' godtsagával akarja a bíróságot megtéveszteni. Ks inert a vizsgálóbíró ezt nemcsak gondolta, hanem hitte is, a gyilkost nagyon soáseol váratlanul lepte meg a eelhijaban A közönséges gonosztevők ItgJJSaal o-szerezzenuek, mikor a vizsgálóbíró v íratlanul betoppan hozzájuk, de Fekete Ágoston 1.,v.tel volt Soha még esak arciimát sem látták megrándulni, mikor cellája ajtaját hirtelen felrántottak. Pedig a figyelő lyukon állandóan szemmel tartották, de soha sem vettek rajta észre semmit, amiből Iclkinyugalmat cinizmusnak lehetett volna magyarázni, fiz hónapig szívta már magába a börtön levegőjét, de sem az a tudat, hogy bortön lakója, sem az a gondolat, hogy halálra ítélik, nem törte meg. Se testben, sem leiekben nem változott; olyan volt, mint mikor odakerült . . . A törvényszék egy borús, ködös, ,'íszi napra tűzte ki a főtárgyalás!. A nap aranysugarai nem tűztek be a tárgyalóterem ablakain, mert tán a természet is összhangzásban kívánt lenui az igazságszolgáltatással: nem akart ragyogó életet mulatni, mikor odabenut egy ember halálos ítéletéről fognak tanácskozni . . . A törvényszék folyosóján levő nagy lábas óra Ippen tizet kongott, mikor Fekete Ágostont a légyveres fogházőrök s tárgyalóterembe kisérték, melyet a közönség zsúfolásig megtöltött. Mindenki kíváncsi volt, miudeuki látni akarta azt a gonosztevőt, akiről a lapok tudósításai, ugy emlékeztek meg, mint a nyugodt lelkű bűnösök mintaképéről, sőt egyik-másik lap még a „széji .reg" jelzővel is felruházta, ami meg is felelt a valóságnak. A gukkerek osövei mind a vadlottak-padja felé volt irányítva H a közönség hangos véleménynyilvánítása csak akkor szűnt meg, mikor a tóivényszéki elnök nyúlánk alakja a tárgyalóteremben látható lett. tett - ki-se uaaosfaaaaat. Hogymiértaztmagassai tudta. Miiidcuck előtt a bűnös nae-onálejavai végeztek. A kérdéseket mindig az elnök tette fol. — Hogy hívjak'.' — Fekete Ágoston a nevem. — Háuy éves? — Hetven éves vagyok, — felelte nyugodtan a vádlott. — Tudja miért van itt? — Igi'ii, tudom. — Mult év december nyolcadikán délelőtt 11 órakor a lényére*! cnlöirtásbau meg v okolta Seregély Miklóst. Igaz. ez'.' A vádlott büszkén felemeli a fejét s határú. Mit hangon mondja: — iga*— Ismerte valamikor szerencsétlen áldozatát? — Hogy ismertem-e? Bár ne ismertein volna, akkor most nem állanék itt. hanem unokáimat ringatnám a térdemen. — Igen ... A vizsgálóbírónál azt mondotta, hogv nős és egy gyermeke van, de erre vonatkor.ölag minden felvilágosítást megtagadott. Hol vau neje és gyermeke ? — Igaz, hogy erre nézve a vizsgálóbíró előtt minden felvilágosítást megtagadtam, de nem makacsságból tettein, hanem azért, hogy itt mondhassam el... — Beszéljen - biztatta az eluök. Ks a vádlott megtörölte a homlokát, mialatt minden szem feléje irányult. — Huszonhat éves voltam, mikor Tóbcrekben feleségül vettem Arató Ks/.tert, egy isla való jómódú gazdaember egyetlen leányát, akit az iiuádásig szerettem . . . Kamel a vallomásnál a törvényszéki elnök elhalványodott, amit azonban senki sem vett észre. — A szüleiai után maradt pénzen, -- folytatta a vádlott. amit azok halála után, uagyM.k or az elnök elfoglalta helyét az elnöki i koruságnmig az árvaszék kezelt, — Somogyban egy kilencven holdas kis birtokot vettem s egy héttei az c-Uivönk után oda is költöztünk. A birtok, amely igen elhanyagolt állapotban volt, S"regély Gábor birtokának a szomszédságában terült el. Tetszik tudni, tekiuletes bíróság, ennek a Sereg.lv Gábornak a fia volt Miklós, akit a fcnyéresi irtásban tavaly agyonütöttem. Ugy tudom, Sere-elv Miklós hat latin iskolát is járt, dc mert nagyon tetszett a szabad élet, a mer.öu való járáskelés, otthon maradt parasztnak, feléje sem ment többel az Iskolának. Hátaslovat is tartott, de tnegtehett". mert apja vagvono« ember volt és a ióért sem kellett pénzt adniuk, meri volt az istállójukban elég . . . Lóháton szokta bejárni a határi, ahol velem is találkozott minden nap. Később megismei kedett a házam belsejével is, ahol szívesen láttam én is meg a feleségem is. Mikor kilovagolt a birtokukra, mindig megállott a házunk elölt s megkérdezte az én szép feleségemtől, hogy mit ízen az urának? Mondom, mindennapos volt a házamuál, még akkor is ha én otthon nem voltam. \ feleségem ritkán jöhetett a mezőre, nicit otthon a gazdaságot kellett ellátnia és az én drága kis Guszti fiamnak is gondját kellett viselni, aki az idötájt éppen egy éves \ala. Az egyik biró itt jónak látta megkérdezni az öreget: — Ks hova lett a gyermeke? De a vádlott oda sem figyelt a kérdésre, hanem tovább folytatta: -- Sokszor megtörtént, hogy a feleségemtől nem kajitam izenetet, hanem mikor a szokottnál valamivel előbb hazatértem, ott találtam a Seiegélv Miklóst. Meg is köszönteni neki a aaivességét, legalább — gondoltam — a feleségein nem unja magát, van, akivel elbeszélgessen. Nem gondoltam én semmi rosszat, tekiutcles bíróság, mert Esztert annyira szert t fem, hogy rá
