Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-02-28

2. mégis csak állal, melyei ütni és verni kell. Nagy ideje volna már, hogy a népéJet vezetésének leghivatottabb szervezete a közigazgatási hatóságuk is talpra álljanak és befolyásukat aa állatvédelem ügyének szolgálatába állítsák. JÓI tudjuk ugyan, hogy nem rendőrigazgatás és a rendőri bíráskodás közegei hivatottak esnpán arra. hogy az alsóbb néposztályoknak az állatvilággal szemben tanúsított viselkedéséi megjavítsák, mert az a népnevelésnek is egyik nagy problémája. A nép lelki világából, annak kedélyvilágából kell a durva érzéketlenséget első sorban kiirtani 8 helyebe az állatvilág iránt való jóságot és szeretetteljes érzelmekel beültetni. Ez pedig csak példaadás és oktatólagos vezetés utján érhető el. Egyház és iskola, valamint időszaki sajtó azok a lényeges tényezők, melyek ezen alapot megerősíthetik és gyarapíthatják; de ez irányban is nagyon sokat tehet a társadalmi élet vezetésében nagy szerepet betöltő közigazgatás hatósági Szervezete, mely más kulturális tényezőkkel karöltve az alsóbb néposztályok ily nemű kihágásai felett a közhatalmat gyakorolja. A magvar társadalom kulturális színvonalának fölemelésére oly óriási befolyással biró állatvédelmei nem ajánlhatom másnak, mint közigazgatásunk szervének, az egyháznak és az iskoláknak, valamint a sajtó mindenrendü munkásainak pártfogásába, r ••rt aki az állatvilággal szemben tapasztalható kegyetlenségek és durvaságok ellen küzd. az a polgárOSUlás magasabb fejlődését inuzdilja elő. Az emberi mii velődésnek egyik legbiztosabb fők merője az. hogy a társadalom miként viseltelik az állatok iránt, mert bő tapasztalatok és niegjil'.ipui l.it|iok 1900. február 28. észre nem venni az irodalomban olyan törekvést, mely hadat üzen a/, egészséges életnek, a esaládi szentségnek, még pedig olyan ravasz formában, olyan érthetetlenül értelmetlen, izgató .stílusban, olyan vastag hangon, hogy a gyengébb emberek egyenesen tn egkábulnak attól, h'etteuetes hatással van ez azokra az emberekre, a kiknek leikében homályosan setteng valamit.-le perverzitás. EgyeI Uesen rávezeti őket. a szunnyadó perverzitás elj követésére. A mai erköloetagado iiodalom valósággá! neveli a pervers embereket és rávéseti azokat addig, \ js, a kiknek a legkisebb hajlandóságok van reá. gyelések gyűjtése után rájöttek arra. hogy az állal védelem nem egyéni érzelgés gyümölcse, hanem a kulturális haladás erkölcsi fegyvertárának egyik legértékesebb alkatrésze. Xe hangoztassuk tehát, hogy művelt nép vagyunk, üres frázis az csupán, mert a művelt ember nem azt kiabálja, hogy üsd. hanem arra tanít, hogy szeresd az állatot. Ks amíg ez nem igy lesz bármini verjük is a mellünket, bármint B*•>mi a legérdekesebb a dologban, maguk isok büszkélkedünk is i műveltségünkkel,|

u i,

"

k

"' il kik ,>z

' "

z irodalmat csinálják, mind hazugok, képmutatók él barbárok le- P*rver«ek, legalább i. oiyarr perversek, mint ssok .. I az alakok, ft kiket Írásai SZIIIlk. iz alakok, a kiket Írásaikban szerepeltetnek, igen, igy áll a dolog. Mindnyájáról ki lehet mutatni, hogy megromlott, idegzetű emberek. Es ezt az Beteií emberek irodalma. n

"

iai|

"

!,t k modernnek nevezik, A k&itöidön ép ugy. mint nálunk tömegesen lépitek fel ilyen Szörnyű izgalomban tartják Berlini azok a m

„,ler'n irók. Valamennyiről bebizonyítható a titokxatoa es naponként meg.smétlod, ha.relmet-l

r

;

Mldd

|

eht

,

s Mmi ,y A.iunsio, Gui de Manszesek. a melyekből már egész esomó nyilvános- j

mssRnt

. W

dde. Rimbaud. Verlan, valamennyi •** I . I rendellenes nemi botrán vaikt ul hitesek. A haajelmetszes a kéigyilkossag egy nem- . , . ,, . . A mai modern irodalom nem egyéb, mint szörnyű idegbetegség, .lo hatással nem lebet M az olvasókra, sokáig nem is fog élni. mert egy egészségei generatio sat meg togja lemmisiteni. Pénzintézeteink. ti. A Pápai Takarékpénztár. A Pápai Takarékpénztár Részvénytársaság es olyan beteges emberek perverzitása, a kik mások gyötrődésében és kínlódásában gyönyörűséget találnak. Ezeket a beteg embereket gyógyítani kellene, hogy hogyan, az nem tartozik ide. De I gyógyításhoz tat:óznék az is, hogy ezen aserencsétleuek idegállapotai iiisitwiiágeieii nem volna ssabad izgatni. Sokkal több S betegek száma, mint B melyről u külvilág tud és a perverzités nem mindenkinél lép lel olyan szörnyű formában, mim es Berlinben megtörtént és történik. Ma olyan idegsaktatott életet élünk, hogy 1 folyó hó 2">-én tartotta Xl,\ I hstotévi rendes iz emberiségnek Osak kis része az. mely norma-1 közgyűlését. Csak egy pillantást .kell tenni az hsnak. vagyis egészségesnek mondható. Biaony, 1 évi zárszámadásba és mindjárt oly szamukkal kisebb-nagyobb mértékben mindannyiunkban van találkozunk, melyek mell m dicsérik a regi kipróbisouyos adag perverzitás, ka sokáigssnnyadhal báb gárdát Ghdamb Jóssef intézetielnök vezetése bennünk, ssonban a/.t loJ\ i..u lebet fejleszteni tálait Hammer károly Főkönyvelöt,

Kante Jánoi és positiv i.'-nyck bi/onyitják, hogy a hol raja-1pénztárost, Kii István 08 Kolbe Nándor kő iyluitéh- perverzitás egy embernél megnyilvánul és!velőket, kiknek fáradozásait az igasgatóságkörülas nyilvánosságra jut. ott ép ugy, mint. most tekintő kősremfikődósével alábbi adatok eléggé Berlinben, akár osak agy járványos betegség, ha- illust rálják: sonlú per\ei /. embereknél azonnal utánzásra talál. Az elmúlt, üzleti év sorakoztat ik az előbbi A pervers emberek mindég találnak vutami! évek mellé. Minden üzletág magasabb összeggel mentséget a magák ssémsrs és a kiben ilyen ér-1 sáródott az év vegén, mint amily ftssseggsl az zés ébredőben van. az épen az ii ud.uomban látja' e\ elején szerepeli-. A betét ősszeg 970000 K-val asankoionáivs hajlamait Aktuális most nagyon ez a téma. Lehetetlen emelkedett, a folyó száuiiai adósoknál az emelkedés 682000 K . az ingatlanokkal l.iztositutt Krr i SS ifjúról esakliamar kialakult a kóz-1— kétszer ad, ki gyorsan ad. Ez ma mar nem All. j hogy — az utyauristennek bizony nagy allatkertje Nem a gyorsasága az adasuak, nem a tempója a t an I ezen állatkertben sétálgatva, az ember sok jótékonyságnak határozza meg manapság az adás, mindent megfigyelhet. a jótékonyság nagyságát, hanem a nyilvánosság, ej Amint kopaszodéi tejemen látják, én már regen publicitás. sétálgatok as atyauristeniiek </en nagy allatkcrtKéts/.er ad, ki nyíltan illetve a nyilvánosságI jében, igv hat megfigyeléseim nem levén mai kcleelöti ad — ez a mondás, ez a jótékonyság alapltüek. alaposaknak tekinthetők. vélemény, bogy toppant szellemes és művelt ember. I.- soká, SgéSI eveken keresztül el volt az ö alapos műveltsége, az ó -/:eiifimej.• ismerve — inig rá nem jöttek SS 6 aikalnn műveltségére. Nem régiben Béesbea taialkoztsm SS úrral, j együtt nieiituuk egyik képtárba. De elébb megkért, 1 ..i a-z.taii.iin a keptar laiogaláaa'l 4S órával későbbre. Sej tettem valamit, de kívánságát leljaaitetw látsz >l:ig I .n inasain eiincutfin a képtarba, megcsináltam leljegyséssimet, siamatem lakásomra, elössedtem s Isxiooat és a nevezetesebb dolgokat megjegyeztem. Következik a képtár látogatásának Dapja, Az illető uri ember megjött és elmentem Veti a képtárba. A képtárban kezd ö nekem magyáráén! és egéss hasábokat citált sztirol szóra a lexieoabtfL El ktveaasss jegyzököny vemet éa átadom neki azzal: édes uram sohse fárassza magát, lássa • Kg, ha a/, in feljegyzett számokra hivatkozik és figyelmeztet, h >gy mindezt amit itt nekem feltalál, a Itt MOS itt feljegyzett szamai alatt tm'gtalálhatoiu. — KOsSŐaÜSl uram szívességet, meghajolok az ()n BSgJI műveltsége elölt. Tableau ! V! Nos hat kérem, ez az ur olvasott ember, de Den alapos művelt ember, esak amolyan Sountags reitst a nuivcltség vesszőparipáján. I'.pen ilyen iskolalovigiást látunk a plnlaiithropia nagy mauézsáhan is. Adunk - - ha látják. Bottal adunk — ha sokan látják. A/.l mondja a közmondás: bis dal, <pti tótodat, elve ma. De ez sem helyes, mert minálunk l'apiui Hizony t. Hallgatóiul, a hosszú megfigyelés arra az észleletre, arra a tapasztalatra vezeti az például .)-s/.ör ad, ki nyíltan ad. Egyszer akkor, embert, hogy az atyaúristen nagy allatkertjében ia amikor adja a jótékonyság obulusait, négyszer pe- kevesebb a való és több az álom. dig — amikor a négy helyi lapban a köszönet- Minden javítási kísérlet hiaba-ruA), mert hát nyilvánítás mellett való nyugtázás ménjeién. Uyeaaek teremte a világot as Órokke-pu/ti. kiess* szíról s.,k emberről azt hisssflk, kogy jóra-riz/cí, Ámde azért az ilyen mondva csinált műveltség és a jótékonyság ezen módja között óriási külónbség van. Mindkettőnek közös rugója a hiusag ugyan, de míg as a közös rugó, u hiúság. SS almíivc Itségm vagy legalább is hogy valamire-wi/ij, de közelről szemlélve látjuk csak, hogy seuimire-l'íí/ó. hogv a nyelve az tii/re-i'il/é. ó maga pedig akiisztólára-ru7(J. Sok ember azt hiszi magáról, hogy lölebb-ra/ri, inig ("•1 — nevetséges, a jótékonyságnál— elismerésreI mások azt tudjak róla, hogy uhi-való. A mai mméltó. Mert a hiúság kielégítése mellen — nemes j vetési módszer sneriut is sok a megengnlui-vu7c>, cél az, amely I hiúságban megnyilatkozik. A jóté abban a korban, melyben csak egy dohig van, mi konyságnal még az abbun megnyilvánuló egyéui helyén-Való és </. az egy dolog a zsehhe-Wl/d. Ebhiuság is tiszteletreméltó, mer' nemei iiiteiieii'ya van. bői aztán latui-l'd/Ó, kegy sok esetben kevés a Az álinűvellségben megnyilvánuló hiúság pe- , monda ni-való. meri as ifjú szerint a leányzó bár dig nevetséges sőt büntetendő, mert ar. az inten- i vmó-vuló. de neiu clvetmi-l'cl/ó, ám de a leányka szem* ciója, hogy bennünket tévútra vezessen, sőt az is pontja is inérlege|ni-l'tí/(i. szerinte a kifent bajusz hogy bennünket megsértsen - mert bennünket; ugyan csókolni-vci/ű. <le gazdája sajnálni-w/Ai, mert olyan analfabétának tart, akinek nincs annyi belá- csak kirakatha-Vü/cí és nem pedig l'érjuek-Vtí/í). tása, annyi tudása, hogy az ö műveltségének ha-; Oh jer tehát szép álom, le bűvös, le kéjes, lóján kérésziül lássunk. , te csókos alom: mert fájdalom én ugy laUJ/ow, Ha tehát az ember mind e dolgok felett kissé j és ezt szivem mélyéből sajti álom, hogy a világ haját elmélkedik, csakugyan arra a meggyőződésre jut, | bármint is «ih-d/o/n, hibáit, fogyatkozásait bárhogy