Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-02-28

kölcsönöknél 3704000 K., a kézi zálognál 11)000 K., u folyószámlái hitelezőknél 7S()00 K. l csak a váltó tárca állaga kisebb az óv régéli 9000 K-val. Az összforgalom majdnem III 1.000,000 K.-ra emelkedett. Az igazgatóság njnriaégfttloiatási javaslata szerint, melyet, a felügyelő bizottság is elfogadásra ajáid. a közgyűlés elfogadta. Szabály­szerű jutalékok kifizetése után osztalékra fordít­tatnék részvényenként 1Ö0 K. összesen 46000 K. a különtartalékalapra 14000 K., a nyugdíjalapra. 4000 K., a jubileumi alapra 10(K) K., az intézeti tisztviselők jntalniazására 6000 K., jótékony célra 2000 K.. *a jövő év számlájára vitetnék át 2798-94 K. A részvényesek vagyona a 800000 K. részvénytőkén kivül tartaléktökében 198840 80K., különleges tartaléktőkében 906000 K., nyugdij­alaptőkében 'JtHjliO K., intézeti jubileum. al«j>tő­kébeti «»000 K.. vagyis ö eszeién 800649.80 K. 111. A Pápai Önsegélyző Egyesületi Szövetkezet. Városunknak eaen népaaeril és közkedvelt pénzintézete folyó hó 21-én délután ;$ órakor tartotta VI. évi rendes közgvülését. intézeti helyiségében, amelyen Hannos Zoltán elnökölt A közgyűlésen öl egyesületi tag jelent meg több ezer törzsbetétrés/, képviseletében. Elnök bejelentette, hogy a közgyűlés összehívását sza­bályszerüleg közzétett*, megállapította ennek határozatképességét és a tanácskosást megnyi­totta. A jegv/.okönyv Vezetésére dr. Hirsch \"ilinos intézeti ügyészt jelelte meg, hitelesitSSÓ1 e padig Bülitz Ferenc, Csizmadia I.ajos ésSchvvarcz Vilmos tagokat kérte tel. A felolvasott igazgatósági jelentés közli, hogv a múlt év ugyanazon mérsékelt emelkedést mutatta mint az elözö éviek és hogy az üzlet­eredmények az intézet fokozatos fejlődéséről tesznek tanúságot. A zárszámadás adatait vizs­gálva megállapíthatjuk, az üzlet kedvező menetét es az intézet iránt mutatkozó bizalom további .-íösböilését. A letolyt é\ ben folyósittatott 277.-10 kor. kölcsön és üti 180 kor. előleg összesen tehát .'{Oo.ti'JO kor, amely összeget hozzáadva a múlt évre kamatozó és 591.904 koronát kitevő köt­vényállományhoz, -- a* kihelyezett összegek 895.294 koronára rúgnak. Az évi mérleg 60-792 kur. 10 lidér tiszta nyereséget mutat, a mnlt üzletév ;",."».00Ó kor. 84 tillérjével szemben és ekkép r>7M'» kor. 22 fillér emelkedést tüntet f.d. A II.-ik évtársulat öt evi időszakát betölt ­is pisik dtOIH, feHssageejfainek csomóját akárhogy babr-(i/(lffí. azt hány tot g il va estik jobban osszekus/. álom. Bar kinövéseinél, leirn'saval a világ minden papírosat tele is firkálom, a világot tökéletes- bbé én nem h>rii\-álom. jobbá azt -n n--m aaia-stfofll, akárhogv Is lepip-dfoffti bár lesziílás ival SS Önök fülét tele dar dloMM ss torkorá rekedté kiab-dAMt. Ezt a temet eu hiába külup-í'/üW. Bat • talajt kasetalan ásoas, kap-dfeffi, esi a let-t ba'rhogv is k-M-s-álom, a sok gazt bel- • - i. ki nem g)oml álom. A sok szatyrát hiába irkálom, a helyzet ja­vulásának reményében tnagainat nem hinib-íJ/Yw/. Es minthogy a haszontalan időpazarlás nekem nem b álom és a hiába való szóTeesérlest lelkemből at (fftaM. a dolgot akként kninh-n-tj/t)//;, iniuépen a helyett, hogy a világnak Ily sötét képét ping-íi/o//;, okosabb hu t. Hölgyeim, az Önök isép szemeinek fényes ragyogásul bámulom, estid alom. •Szent hitein, hogv a legnemesebb eelt s/olg­iilom. hu mielőtt utol éi \\i\\-űlom. a jeh nlcvöknek, akik őszinteségemért reám esetleg megnehezteltek, hékejobbomat e/ennel l< lkin-tí/W/l, akik pedig niii­esenek itt, azoknak e/t majd mcgtelefon álom. Most p-'diglen t. Holgveiin és 1*1.0111, kavi­esaun.it tovább nem hajig-«7t>/;/, kanéin a jó alkal­mat felhaaBM s¥0(W és további jóindulatukba maga­innt nj-á'/ornl (Vége.) vél), feloszlik és 907«662 kor. 02 tillért kitevő vagyona felosztandó lesz és mivel ezen összegből kölcsön és előleg lejében 125489 kor. már ki ti— zettetett, a készpénzben felosztandó összeg Sií.010 kor. 02 fillérre rag, Ugyanezen évtársu­li^nak 28.271 kor. (14 fillér jövedelme is felosztás alá kerülvén, ebből 1 — 1 betétrészre 17 kor. til f. esik. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette az igazgatóság jelentését, valamint, elfogadta a feloszló második évtársulat mik a nyereség felosz­tására vonatkozó az- -n javaslatát, mely szerint min den betét részre 17 kor. ")0 fillér fizettessék, a 1H4 kor 14 fillért tevő maradvány összeggel pedig a torzsai.ip dotáltassék; és n-ivel a második évtársulatot veszteség min érte, a betétrészciikint 1 koronát tevő behatási dij is v isszutéritessék. A felosztandó nyereség tehát a betét 54)6 ''«-ának telel meg. A közgyűlés a kiűzetés batáridejét március hó 1—JJ napjainak d. u. ;{- 0 '-rajára tűzte ki. A zárszámadás és mérleg előterjesztés,- és megállapítása Után Lázár Adáin felügyelő biy.ott­lágl elnök olvasta tél a felügyelő bizottság jelen­tésit, melynek tudomásul rétele utau a közgyű­lés a felmentvényt minden irányban megadta. Csatán elnök bejelentette • VII. év társulat nak 2.027 betétrésszel történt megalakulását, amit a közgyűlés örvendetes tndomasnl veit. líölnn Sstnu szövetkezeti tag szólalt fel ezután oly óéiból, hogy az alapszabályok n- mely rendelkezéseinek módosítását tárgyasé indítványát visszavonja, .•iniih-/. a kö/gyüles egyhangúlag h< -zzájat ult. Végül a választásokra kerülvén a s-r, dr. Kendfl A-iam elnöklete alatt kirendelt szavazat­szedő bizottság közbenji'itt.vi'l, az alapszabály értelmében kilépett igazgatósági. — valamint, a felügyelő bizottságba az. eddigi tagok újból nié£\ álasítattak. A közgyűlés bezárása elolt Bl.ui Béniik tolmácsolta az egyesületi tagok háláját és elis­merését az igazgatóság, a felügyelő bizottság éa • tiszti kar boagóaágáert, siker.-s iníikö lesükért és indítványára a köz^yillés részükre jkvi köszö­netet szavazott. Ezzel a közgyűlés veget ert. LBabszemel-r. — Államié (vegyes) lovat. — \ i/i ti : Teleki Pál. .4 héber Óda. Breiner Ignác possoayi rabbijelölt a király­hoz 7S. születésnapja alkalmab-d héber nyelven ódát irt és elküidotte a kabinetirodának. A ka­binetiroda most értesítette Breiuer Ignácot, hogy a király megengedte az ódának a családi könyv­tárba való elhelyezését és érte a legmagasabb köszönetét nyilvánítja. Erről a szenzációs esetről Pápán a Hungária kávébáabaa két orbesaélget, — lhcsö dolog, dicső dolog! . . . — Valóban szép dolog. — Valamit azonban nem értek. — Mit nem ért Onf — Mit szol ehbei a kis ügyhöz Loeger, I léd polgármestere? — Mit szóljon? Egy szerűen megpukkad. — Falóban. Más nem maradhat hátra ré­szére. — Különben Lii.geriiak van esze. A csá­szári kegy eme megnyilatkozásával szemben ö sem mer majd antiszemita hurokut pengetni, a milyen ravasz emberink ismerem Lueger urat, ö •bből a kinos helyzetből gyönyörűen kivágja majd magát. — Ugyan, ugyan? — Majd meglássa. — Ugyan mivel vágná ki magát} — Mit tűi-mi én. Hanem annyi szent igaz, ha a császár egy héber ódát a könyvtárába tesz, akkor Loeger, hogy osássári urának kedvesked­jen, szintén valami igazi izraelita dolgot k. .1 cse­lekedni. — Ne mondja! — De mondom. Eu ismerem Ltn-gert. <> képes arra példán), hogy erre a szenzációs ese­ményre vaió tekintettel, tellép Bécsben zsidókáu­tornak és ö maga személyesen fogja minden pén­tekuu este a Lechodajdi előtt a híveknek ezt az ódát elszavalni. — A fene essen magába! Ez egész eredeti dolog volna. írja ezt meg Luegernek és nincs ki­zárva, hogy magát is megfogadja segédkánt ornak. Szilágyi és Sturm, A megboldogult Bánni Álbefllő] sok anek­dota hangzott el halála óta. de arról a történet­ről, mely közte és Szilagyi 1 >ezsö közt volt, meg­feledkeztek. Szilágyi Dezsői miniszter korában mindig Sturinnak diktálta le a lapok számára irt cikkeir„ Szilágyi rendesen elragadtatta magát s ilyenkor Siiirni szokta tompítani és csillapítani a szenve­délyt, mely a legélesebb kifejezésekbe tört ki. Egy izben igy kezdte tollba mondani cikket. Szilágy i: — Megint az az aljas rágalom kelt szárnyra... Sturm felnézett a papirosról és igy szólt : — Kegyelmes uram. talán jobb volna az „aljas rágalom- helyett egyszerűen azt irni, „té­'. i dés". — Jól vau, — felelte Szilágyi és tovább diktált. De mikor erösebb kifejezést használt, Sturm újból felszolalt és korrigált. Mikor a cikket befejezte, Szilágyi megkö­szönte Stiinn iegédkeaését, aki gratulált a minisz­ternek a szép oíkk fölött. — Mondhatom, meg vagyok elégedve. «J\ ö­nyörü cikket ii tutik máma! — Irtunk? - szolt mérgesen Szilágyi. — Látszik S;urm, hogy maga zsidó : mert dicsekszik és háládatlan. S-uini ekkor mar az ajtónál állott. Vissza­fordult éa megszólalt: — Látszik, bogy a kegyelmei ar kálvinista: mert goromba. Vadászkaimul. Szomaházy Istvánról eddig senki sem tudta j hogy vadászember is. 0 maga adta ezt, tti-b-ina­sára bai atainak. A barátai tudniillik tagjai egy Budapest-kör­nyéki vadásztársaságnak s mindenféle vadásztör­ténetet mesélgettek el. Amikor már a legképtelenebb és legvakme­rőbb kalandok is elhangzottak, megszólal Szo­maházy : — Mos* pedig elmondom az éti egy k--ri vadászkalaudoiiiat. — Hat vadászott valaha Szomaházy ur? — Hogyne vadásztam volna! Ks volt is egy érdekes vadászkalnndoni. Falun voltam és kimen­teni a rétre vadászni. Egyszerre csak felugrik előttem egy nvnl. lepuffantom. Éppen menni akart érte a vadászkutyám, amikor csak lecsap a nyúlra egy sas és elrepül vele. Dühös lettem, fogom a tégy vett. rásütöm a sasra. Találtam. A sas épp a lábain elé esett . . . Csönd. Szünet ... Az egé»z társaság visz­azat->jt ott a lélekzelét. Valaki megtörte a csendet: — Es mi történt a nyúllal ? — kérdezte. — Az tovább repült. Csenevész gyermekek gyorsan egészség.-sekké válnak, ha a SCOTT« féle Etnillsiót szedik. A javulás már az első adag használata után észlelhető. A SC0TT-féle Emuisió oly édes mint. a >jsziu és a beteg szívesen veszi be és meg­emészti még akkor is, ha a tejet visszautasítja. Kőztudoiiiásu hogy az egész világon legmele­gebben ajánlják a aMhaat a SCOTT- SCOTT-f éle Emuisiót. féle módszer véd- _ • . .. . , v , fagyét a halász, Egy «redet, üveg ara 2 K 50 f. — kérjük tigye- Kapható mindeu gyógytárban, lembe Venni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom