Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-02-28

Megjelenik minden vasarna p Szerkesztősbe és kiadóhivatal QeMbeiaj Gyuls papirkereskedése, l.itér L'.'i-ik szán Hirdetésekot SgyeSSég szerint felvesz a kiadóhivnta Szeresd az állatot. (vtHn i Amely emberben az tetei teremtményei iráni való szeretet nenn seit ki van fejlődve, annak az embernél mindenkor fiilébe eseng a „szeresd felt barátodat, mini önön magadat" mellel még egy paranoeolal .szeresd az állatot E'/A az ujabb parancsolatot azonba csak a nyngateurópai nagy nemzete műveli társadalma teljesiti, mig nálun esak „Ismerik" de nem igén teljesíti! Pedig mi is szeretjük ..művelt nemzet' nek titulálni magunkat, a műveltségne még sem állunk azon a fokán, hogy a állatot is szeretni tudnánk. Egy68 einht rck ellenszenvvel, hogy közönsége nyelven mondjam (némely einher elő ez kifejezőbb) andorrai, gyűlölettel vise lelnek egyea állatfaj iránt, botolt mii »len állatnak van valami hasznossága i: Könyvel kellene írnom, ha az áll; tok hasznosságai akarnám bizonyitan •le ez nem az én mesterségem; ebb.« Hermann Ottó jobban ért) én aiuttal gazdaságn és előttünk hasznos állatol ként ismert párákról kívánok beszéln A mult héten egy gyönyörű állató egy bikát vezettek végig ;. várnán Szemei egy nagykendővel voltak beköti a kél első láha pedig erős laiiceil é kötéllel volt a nyakához syügöSV« Előtte egy, utána bárom einher halat = TÁRCA» „És ha hallgat a cigány . . ." Dal lift Be tha Imre. Z-néjét SCSI - Funk Gyula.' I. Az életem legsnebbik pillanatát A lelkejlllie zártam bele. A mikor a szelelem fuvallatát Az én szivem megereié: Az első bál -tüiul-'-ri fényözóiién Ott láttam meg cl. szőr öt. Kgy-két forduló s szivem nem volt enyém <)t perce.d ép éjfél o'.ott. t >t perccel ép éjfél elölt. A szivem megremegett rá Mikor fülembe dudolá : Lágy zenémk hangja száll, Bonén illat arad. Kg<"> ajkam • -okra var, Hadd csókoljam a szájad. Mig a HÓtn szól báliam Jöjj karomba .-áriak. Éa ha hallgat i i igény, Betöltjttk a panaákat, Csókkal a pm/ákat. •| | li.ájos és s/ivekl-e lopódzó dal a főváros lej ujahl. dalszonzáeiója. Szövegét olvasóink érdekhatéi lol.vlán tékozoljuk. Zenéje minden zene- és könyvkén­kedé-hon megrendelhető. Kftmulikatárs: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért f. l.-lős lapliilnjdonos: / GOLDBE RG GYULA Ütlegelvén a lassan cammogó állató Nagy nehezen elértek a főtérre, <le mi; odáig jutottak, hotj.likat félig összetörté a megkínzott, lenyűgözött állaton, pedij az az állal nem \,>ll olyan vad. ner olyan állali. inint azok. akik véresr verték. S mi történt a főtéren? Höste lem leírni. Urak, magukét tm'íveli ur embereknek tártéi kaputos emberek vá lak állatkínzókká, hogy akik bizonyár tudják, hogy az állatok kínzását törvén Iszigora tiltja és méois ók voltak ázol akik megmutatták a tudatlan, művelet len szolgáknak, hogy az ütés hol f legjobban az állatnak. Ezek után egy cseppet sem eaodá kózom, ha a kiilfí'M előtt punisztok, nemet előtt pedig egyszerűen „bugrisok vagyunk. Ilyenek láttára joggal tehetjü fel a kérdést: Vájjon milyen VÍSZOnyo 'uralkodnak a magyar társadalom legsz lesebb rétegeiben az állatvilággal szen hell ? Vájjon önérz',mutathatunk-e i arra. hogy a magyar társadalom szel< rétegei olyan bánásmódot tanúsítanak az állatvihággal szembeo, mely ag 'magas színvonalú gyakorlati életea 1 menynek megfelel ? Fájdalom, az! kell kiinondanun hogy ninoeen bkunk önérzettel mntati ezen állapotokra. Elszomorító, mélvi lesiijtéi tapasztalatok behatása alatt álluni ii. Pár nap múlva megkérte a kezemet S én boldogan mondtam igent. <» forrón megcsókolt* szám s szememet. Ks rögtön a mamához ment. Majd mik ir hu .'• rd-i t ún k a pap előtt, l'gv felragyogott a szemünk (it perccel éppen tizenkettő előtt, A szép dalon járt az es/iink A szép dalon járt az eszünk. S az ég is lemosoiy'gott ránk Mikor némán igy diidolank: Lágy zenének hangja száll, Rozsa illat árad. Kgö ajkam csókra vár. Hadd csókoljam a szájad, i Mig a náta sz-d babám Jöjj karomba zárlak. Ks ha hallgat a cigány, M-t öltjük a pauzákat, Csákkal a pauzákat. Minden j..g fenlartva. Hangulatképek az atyaúristen nagy állatkertjéből. Irta és a ..Pácai l.e in.ve^ye.iilel- által az ajkai hány szerencsét lenség kai..-uli|ai javára 1!IU9. évi január ] •.M-én rendez, tl estélyen felolvasta. Ksmény Béla. I Folytatás.) Ha a hin ember eaak egyszer is aaayi i<I< aunvi fáradságot venne magának, hogy egy óráeski at in ni önmagára, hanem harn.i inas vahiinire go dolna — lmjából, betegségéből kigyógyulhatna Klölizctésok és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. lap ára: egész évre l'J kor., félévre li k., neiryc'dóvra íl k iilt-tér soronként 4U lillér. — BfJTSS szám ára 30 tili A magyar társadalom körében ugvan már több év óta fáradoznak nemeslelkü emberek, hogy az állatvéde­lem céljaival megismertessék a közön­séget, de sajnos ezen fáradozásnak vajmi csekély, mondhatnám a legparányibb sikere sem tapasztalható. Elszomorító, hogy a népélet vezeté­sének legilletékesebb tényezője körében a közigazgatás körében nem történt eddig azámbavehető mozgalom, mely az állatvédelem ügyét felkarolta volna. Van ugyan a rendőri kihágások között egy szakasz, mely szerint az állatkínzás büntetendő, az éneklő mada­rak pngctítáSfl, fészkeik kiszedése is tilalmazott cselekmény, Se sajnosán, szégyenkezve kell hevallantmk. hogy az ily cselekmények megtorlása nagyon is ritkán fordul elő. Egyea vidékeken a nép legalsóbb osztályainál az igavonó állatnak legdur­vább és leglelket lenehh kizsarolása van I) ipirandeil, az éneklő madarak puszti­1 tá^a pedig a legtöbb helyen a nép gyer­mekeinek rendes mulatságát képezi. Van Ugyan kivétel, de ez olyan ritka, mint a fehér holló, ahol a madarakat annyira szeretik, hogy még etetői is készítenek nekik, ahol az igavonó álla* i tol az egész esalad. az egész háznép megsiratja, mikor a gazda idegen kézre adja. Legtöbb helyen azonhan az állat az uly am isten nagv állatkertjének egészen elfogad­ható példánya lenne. Anni a hiúság, a műveltség li jótékonyság terén gvakorol az egyszerűen mesés és derűs mo­solyra késztető. K tereken bitjük csak igazán, mert mutatko­zik legleplezeileiiebbul a P.irvin theoriauak igaz­voltu. Műveltnek és jótékonynak lenni — isteni dolog lehet. He hát hány igazán művelt és igazán jótékony­euibert találunk azok kozoti, akik niüveitnek és jótékonynak tartják es ilyeneknek tartatni kívánják magukat. Ismertein valamik-.r regen Ibidapesteii egy embert, akit ha ki-re-ziel--re. lakodalomba, vagy barmiivcti alkii-inr.i vaialn-va meghívlak, nemcsak megtelelő toalettbe vágta magul, hanem szellemes apereOkkel, aitSlnmokkali mondénokkal, megjsgy­/.esőkkel, anekdotákkal, ne-sekkel. talányokkai. tár­sasjátékokkal, zalogváltrfsi ítéletekkel is jól felvér­tezte magát, oriasi könyvtarából, szóval a kinalkoző alkalom előtt ejjcl nappal olvasott, tanult. Amidőn aztán az illető helyen es társaságban megjelent, basz-lt, eilalt, aiiekdotii/ott, mesélt, társasjátékokat piopoualt, talányokat adott fel, szóval é lett min­dig a társaság központja. 0 volt a leghangosabb, de csak bizonyos ideig. Hia ln-i-i-; tovább ma­radt együtt mint a szellemi készlet tartott — ma­ródit jelentett vagy — megsértődött. Szóval kere­. sett és talált alkalmat arra. hogy a steilem! hi/o­jniánv raklár oltóguát palástolja én hallgathatott —

Next

/
Oldalképek
Tartalom