Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-08-15

Megjelenik in i n .1 e n vas á r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal QoMlierír Ovula papirkereakedéée, K5-tér 23-ih szám. Hir.li léseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Kertészkedjünk. ; Manapság azt az időt éljük, amely­ben minden ember arra törekszik, hogy kisebb tőkével, kevesebb munkaerővel tudjon előállítani valamit, amelynek elő­teremtése, nem is oly régen, még tete-! nies munkát és nagy vagyonbefektetést igényelt. • A gondolkodó elme már annyira tökéletesedett, hogy az emberek erejét gépekre ruházta s igy a munkamegosz­tás elvénél fogva ma egy bizonyos ipar­cikk előállítása félannyi időt vesz igénybe, mint atmakelőtte. Olyan ez. mint egy szanitani fordított hármasszabály: minél több gép, annál kevesebb idő és pénz szükséges valamely cikk előállítására. Szociális szempontból ma már nem­csak az ipar terén észlelhetők ezek az emberalkotta csodatételek, amelyekben nagyapáink még kételkedtek volna, liá­néin tapasztalható ez a munkamegtaka­rítással elért jövedelem tokozás a föld­mívelés terén is. A regi üregek még sajátkezüleg túrták tol a darabka kis földjeiket s az ott termett gabonát önkezükkel csépellek es igen sok helyüti az ily fajta cséplés! a késő őszig i» eltartott. De másképen űzték a földmivelést is. mert azt tartot­ták, hogy a szántóföldnek búzát, rozsot,' árpát stb. kell teremnie, de arra senki TÁRCA" A titkos fiók. — A .Pa |' a i I. a ; » k" e r e d •• I i tár" ,í j a. — Irt« Gömbösné Galamb Margit. A régi családi liiitxi'ik kőzött legszebb darab az a XVI. Lajoe korabeli íróasztal volt, amely aj fC'itolnayak kőzött él,; szokás szerint mindig a leg-j idősei, Ii leanvt illette meg. A ti11Is sohasem tarih.it­tak igényt erre a remek dologra, amelyen azonban , — ezt esak értékének emelésére hangoztatta a la-: mdia — cakhogv nem apróbb kis uradalmakat igeitek . . . V.i mindenesetre túlzás volt. A Katolnayak I mar évszázadok óta min voltak abban a helyzet-, ben. hogy módjukban lelt volna uradalmakat ajali-; dékorgatni. Sőt az utóbbi időben ugyancsak okosan kellett élniök, hogy .Isi birtokuk teher nélkül állja ki a világtörvényi i a vagyon hullámzását. Az az.oulnn kétségtelen, hogy az az íróasztal rciuekmuszámba ment. Tulajdon al a lioulle készi-, tette, aki 1675-ben • Vereillleei palotáimé a daup­hin szamara tervezte a bútorokat. Es a darab, amely­hez nagy áldozatok arán jutott egyik rítkaeággyOJtfi Kaioinay, Boullenel Domenioo Gueci tervére ke-' ••Ali remeke volt. BaerkéeztS: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felel«"- liiptulajJunos: ' A GOLDBERG GYULA. n 3 ein gondolt, hogy jön majd egy idő g /. uj kor olyan embereket fog szülni, kik ezt az ósdi rendszert teljesen föl­)rgatják, a régi, elnyűtt divatot szegre­kasztják és modernül kezdenek gon­olkodni s modernül fognak dolgozni. A modern gondolkodás a földmive­3s terén ott kezdette meg átalakító mun­áját, hogy fizikai és vegyi eszközük egélyóvel kutatta, ty)gy a földet miként ehetne más miveléire használni, mint mire őseink használták? Az emberi gy lombikjából egynuisntán kerüllek lő a csodásabbnál csodásabb gépek, a Helyekkel az uj kor emberei nemcsak . munka gyorsaságát fokozták, de velük i földel is átalakították. A régi. mocsa­as területek helyén ma bujanövényzet erem, a parlagon bevert tüskés hozó­okkal ékeskedő dombokon ma jól jö­edelinczö szöllöt termelnek, sőt a lej:­íjabh időben a gabonát termő szántó­Öldek helyen egy ujabb, nem kevésbé tasznos foglalkozást, i konyhakertésze­et űzik. A gabonatermelés konyhakertészetté öitént átalakításának hasznossága mel­ett, jövedelmezőség szempontjából iiren iok bizonyítékot lehetne felhozni, külö­íösen ha idesorozzuk a gyümölcs ter­nelést is. Csak Kecskemétet hozzuk fel >éldáuak, ahol a szántóföldek helyét a ryümölcsfák toglalták el s gyümöicster­Auiit a fiuk sohasem tudtak — • ez a ess­ul leányainak nagy lelki erejére vall — két titkos ók rejtőzött aa asztal faragványai között. Hogy z a két fiók mi ru. mindent rejtett évszázadok óta, zt nem jegyezte fel a krónika. l>e hogy kiváló e» eescs szolgálatokat tett a két rejtek a Katolnay íuvoknak, azt elképzelheti mindenki, aki esak egy­zer is végigtekinthetett az ősanyák fiatalkori are­épi'iu. Olyan szépek voltak valamennyien, hogy legkiselles nelkiil egyik sem élhetett. ] logy mikép lltak ki a kísértést, arról tanulságos példa nem ntradt uz utódoKi.i. ha esak a néhány megsárgult raneia levél, amelynek egészen elhalványult írása Ivan lángoló arzénekről beszélt, hogy az. egyik II..ka egyezer odament vele annak a szép anyjának képéhez, akihez a levél szolt és a fejet oeővál vae, ondóba el: — Már énnekem mindegy, nagymama, de én ein hiszek a te ősaaemed szel idaégében. He te el­Ivaslad és inegerösiled ezeket a leveleket, akkor ele is égen a lelkedbe minden betű. As a te két celid szemed — én nem tudom most mar — sirt i ragyogott a tiiko*, búuöe boklogaágtől . . . Uh agymama, hogv épen tehozzád kellett haaoalitaa an ekem, akiiek lelken nem rezgeti meg soha egy íhaj se abból, ami a te szivedéit ug) viharzoti at Kz a szóba nem foglalt gondolat csaknem tentrebányái volt. Katolnav Kató 22 éves szive ,i..iizeiest'K OH uimetesi dijuic a la;> kiadóhivatalához küldendők. p ára : egész évre l'J kor., félévre ß k., nejfyeUévre H ic It-tér sőrénként 4(1 tillér. — Ejzves szám ára 110 lill nelésre nemcsak országos hiniévhez tiltatta, hanem nevét Kurópaszerte is­nertté leszi. Nem azért említettük fel Kecskemétet, mintha neki akarnánk rek­ámot csinálni, csupán példának hoztuk él, miután a gyümölcstermelésnek és a konyhakert észét nek né mi aktualitást adott tz a körtllmóny, hogy a városi tanács, i városi faiskola kezelését és gondozá­sát a kertészeti egyesületre ruházta. Már most tekintsünk egy kissé a lolog mélyére. A városi faiskolában eddig nemcsak facsemetéket termeitek, hanem üzlék, ­már amennyire-annyira, — a konyhakor­tészetet is. A városi faiskolából kikerült facsemetékről nem valami jő bizonvit­vényt adhatunk, mert a legtöbb esetben íz onnan kikerült fa sohasem olyan gyü­mölcsöt termett, miut amilyenként cl­.ulva lett. másrészt facsemeték nevelé­sére a talajt sem tartjuk megfelelőnek, eltekintve a terület kedvezőtlen fekvé­sétől, amely állandóan északi szélnek van kitéve. Talán épen ennek a tudatában volt a vár<isi tanács, amidőn elhatározta, hogy a faiskola céljaira uj területet keres. Most következik tulajdonképen ami­ről szólani akarunk : Az alkalmas terü­letről. Klso tekintetünk mindjárt a város pusztáira esik és elgondoljuk, hogy Ítélt igy a asép anyja egv el nem temetett szerelmi legénye fölött. A titkos fiók árulkodott és a kéé unokát valósággal feszélyezte, hogy külsejében sza­ka-/tott illata uv,'tévedt szép anyjának. Legalább ez volt a família összhaugzó véle­ménye. Pedig ha szigorúan veeazfík, a haaonl r-ak felig talált. Alakja, vékony, magas nyaka, fe­jének formája, de főkép hófehér, rózsás arcbőre tu­lajdou az volt. A szemének báraoayoe tekintete té­vedésig egy. De az ajka korul meg se hasonlított boasá. Talán esak a mosolygása. Kató gyermekaaaaony voll meg • a boldogság mag lalatáről ítélt. Két eves ki- lánya ölelő karja, laliáa, hü eiiil.erének imádó szelelnie templom, l varázsolt otthonabői. a hova el nem jutott, föl nem rrt semmi abból az iszapos poevánvbél, amiből — messze alatta — a bün hajtott virágot. Da az id in.adt és magával ragadntt sok mindent, amit többé vissza útin hozhatott. Katónak férje a házon kivül is szedte mar később a virágot és a csokrot, nyu­lán ia luttogtak mar egy-egy merész, kalandjáról. Valószínűleg ni ö is • bar ha nem a feli segenc — olvau lorrii hangú levelekel, amilyeneket Katol­nav K ito tálait az. ós anyja hagvateUal.au éa cso­dák csodája! - az íróasztal titkos fiók iába is ke­mitek izz«i, szenvedélyes soiok, amelyekki I azonban Kató mar nem ment a szép anyja képe t ••. hogy neki tegyen érte •zeiiirehanyásokat . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom