Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-08-15

Megjelenik in i n .1 e n vas á r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal QoMlierír Ovula papirkereakedéée, K5-tér 23-ih szám. Hir.li léseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Kertészkedjünk. ; Manapság azt az időt éljük, amelyben minden ember arra törekszik, hogy kisebb tőkével, kevesebb munkaerővel tudjon előállítani valamit, amelynek előteremtése, nem is oly régen, még tete-! nies munkát és nagy vagyonbefektetést igényelt. • A gondolkodó elme már annyira tökéletesedett, hogy az emberek erejét gépekre ruházta s igy a munkamegosztás elvénél fogva ma egy bizonyos iparcikk előállítása félannyi időt vesz igénybe, mint atmakelőtte. Olyan ez. mint egy szanitani fordított hármasszabály: minél több gép, annál kevesebb idő és pénz szükséges valamely cikk előállítására. Szociális szempontból ma már nemcsak az ipar terén észlelhetők ezek az emberalkotta csodatételek, amelyekben nagyapáink még kételkedtek volna, liánéin tapasztalható ez a munkamegtakarítással elért jövedelem tokozás a földmívelés terén is. A regi üregek még sajátkezüleg túrták tol a darabka kis földjeiket s az ott termett gabonát önkezükkel csépellek es igen sok helyüti az ily fajta cséplés! a késő őszig i» eltartott. De másképen űzték a földmivelést is. mert azt tartották, hogy a szántóföldnek búzát, rozsot,' árpát stb. kell teremnie, de arra senki TÁRCA" A titkos fiók. — A .Pa |' a i I. a ; » k" e r e d •• I i tár" ,í j a. — Irt« Gömbösné Galamb Margit. A régi családi liiitxi'ik kőzött legszebb darab az a XVI. Lajoe korabeli íróasztal volt, amely aj fC'itolnayak kőzött él,; szokás szerint mindig a leg-j idősei,

Ii leanvt illette meg. A ti11Is sohasem tarih.ittak igényt erre a remek dologra, amelyen azonban , — ezt esak értékének emelésére hangoztatta a la-: mdia — cakhogv nem apróbb kis uradalmakat igeitek . . . V.i mindenesetre túlzás volt. A Katolnayak I mar évszázadok óta min voltak abban a helyzet-, ben. hogy módjukban lelt volna uradalmakat ajali-; dékorgatni. Sőt az utóbbi időben ugyancsak okosan kellett élniök, hogy .Isi birtokuk teher nélkül állja ki a világtörvényi i a vagyon hullámzását. Az az.oulnn kétségtelen, hogy az az íróasztal rciuekmuszámba ment. Tulajdon al a lioulle készi-, tette, aki 1675-ben • Vereillleei palotáimé a dauphin szamara tervezte a bútorokat. Es a darab, amelyhez nagy áldozatok arán jutott egyik rítkaeággyOJtfi Kaioinay, Boullenel Domenioo Gueci tervére ke-' ••Ali remeke volt. BaerkéeztS: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felel«"- liiptulajJunos: ' A GOLDBERG GYULA. n

3 ein gondolt, hogy jön majd egy idő g /. uj kor olyan embereket fog szülni, kik ezt az ósdi rendszert teljesen föl)rgatják, a régi, elnyűtt divatot szegrekasztják és modernül kezdenek gonolkodni s modernül fognak dolgozni. A modern gondolkodás a földmive3s terén ott kezdette meg átalakító munáját, hogy fizikai és vegyi eszközük egélyóvel kutatta, ty)gy a földet miként ehetne más miveléire használni, mint mire őseink használták? Az emberi gy lombikjából egynuisntán kerüllek lő a csodásabbnál csodásabb gépek, a Helyekkel az uj kor emberei nemcsak . munka gyorsaságát fokozták, de velük i földel is átalakították. A régi. mocsaas területek helyén ma bujanövényzet erem, a parlagon bevert tüskés hozóokkal ékeskedő dombokon ma jól jöedelinczö szöllöt termelnek, sőt a lej:íjabh időben a gabonát termő szántóÖldek helyen egy ujabb, nem kevésbé tasznos foglalkozást, i konyhakertészeet űzik. A gabonatermelés konyhakertészetté öitént átalakításának hasznossága melett, jövedelmezőség szempontjából iiren iok bizonyítékot lehetne felhozni, külöíösen ha idesorozzuk a gyümölcs ternelést is. Csak Kecskemétet hozzuk fel >éldáuak, ahol a szántóföldek helyét a ryümölcsfák toglalták el s gyümöicsterAuiit a fiuk sohasem tudtak — • ez a essul leányainak nagy lelki erejére vall — két titkos ók rejtőzött aa asztal faragványai között. Hogy z a két fiók mi ru. mindent rejtett évszázadok óta, zt nem jegyezte fel a krónika. l>e hogy kiváló e» eescs szolgálatokat tett a két rejtek a Katolnay íuvoknak, azt elképzelheti mindenki, aki esak egyzer is végigtekinthetett az ősanyák fiatalkori areépi'iu. Olyan szépek voltak valamennyien, hogy legkiselles nelkiil egyik sem élhetett. ] logy mikép lltak ki a kísértést, arról tanulságos példa nem ntradt uz utódoKi.i. ha esak a néhány megsárgult raneia levél, amelynek egészen elhalványult írása Ivan lángoló arzénekről beszélt, hogy az. egyik II..ka egyezer odament vele annak a szép anyjának képéhez, akihez a levél szolt és a fejet oeővál vae, ondóba el: — Már énnekem mindegy, nagymama, de én ein hiszek a te ősaaemed szel idaégében. He te elIvaslad és inegerösiled ezeket a leveleket, akkor ele is égen a lelkedbe minden betű. As a te két celid szemed — én nem tudom most mar — sirt i ragyogott a tiiko*, búuöe boklogaágtől . . . Uh agymama, hogv épen tehozzád kellett haaoalitaa an ekem, akiiek lelken nem rezgeti meg soha egy íhaj se abból, ami a te szivedéit ug) viharzoti at Kz a szóba nem foglalt gondolat csaknem tentrebányái volt. Katolnav Kató 22 éves szive ,i..iizeiest'K OH uimetesi dijuic a la;> kiadóhivatalához küldendők. p ára : egész évre l'J kor., félévre ß k., nejfyeUévre H ic It-tér sőrénként 4(1 tillér. — Ejzves szám ára 110 lill nelésre nemcsak országos hiniévhez tiltatta, hanem nevét Kurópaszerte isnertté leszi. Nem azért említettük fel Kecskemétet, mintha neki akarnánk rekámot csinálni, csupán példának hoztuk él, miután a gyümölcstermelésnek és a konyhakert észét nek né mi aktualitást adott tz a körtllmóny, hogy a városi tanács, i városi faiskola kezelését és gondozását a kertészeti egyesületre ruházta. Már most tekintsünk egy kissé a lolog mélyére. A városi faiskolában eddig nemcsak facsemetéket termeitek, hanem üzlék, már amennyire-annyira, — a konyhakortészetet is. A városi faiskolából kikerült facsemetékről nem valami jő bizonvitvényt adhatunk, mert a legtöbb esetben íz onnan kikerült fa sohasem olyan gyümölcsöt termett, miut amilyenként cl.ulva lett. másrészt facsemeték nevelésére a talajt sem tartjuk megfelelőnek, eltekintve a terület kedvezőtlen fekvésétől, amely állandóan északi szélnek van kitéve. Talán épen ennek a tudatában volt a vár<isi tanács, amidőn elhatározta, hogy a faiskola céljaira uj területet keres. Most következik tulajdonképen amiről szólani akarunk : Az alkalmas területről. Klso tekintetünk mindjárt a város pusztáira esik és elgondoljuk, hogy Ítélt igy a asép anyja egv el nem temetett szerelmi legénye fölött. A titkos fiók árulkodott és a kéé unokát valósággal feszélyezte, hogy külsejében szaka-/tott illata uv,'tévedt szép anyjának. Legalább ez volt a família összhaugzó véleménye. Pedig ha szigorúan veeazfík, a haaonl r-ak felig talált. Alakja, vékony, magas nyaka, fejének formája, de főkép hófehér, rózsás arcbőre tulajdou az volt. A szemének báraoayoe tekintete tévedésig egy. De az ajka korul meg se hasonlított boasá. Talán esak a mosolygása. Kató gyermekaaaaony voll meg • a boldogság mag lalatáről ítélt. Két eves ki- lánya ölelő karja, laliáa, hü eiiil.erének imádó szelelnie templom, l varázsolt otthonabői. a hova el nem jutott, föl nem rrt semmi abból az iszapos poevánvbél, amiből — messze alatta — a bün hajtott virágot. Da az id in.adt és magával ragadntt sok mindent, amit többé vissza útin hozhatott. Katónak férje a házon kivül is szedte mar később a virágot és a csokrot, nyulán ia luttogtak mar egy-egy merész, kalandjáról. Valószínűleg ni ö is • bar ha nem a feli segenc — olvau lorrii hangú levelekel, amilyeneket Katolnav K ito tálait az. ós anyja hagvateUal.au éa csodák csodája! - az íróasztal titkos fiók iába is kemitek izz«i, szenvedélyes soiok, amelyekki I azonban Kató mar nem ment a szép anyja képe t ••. hogy neki tegyen érte •zeiiirehanyásokat . . .