Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909
1909-08-15
az egyik, lia ott a város, a célnak és 1 rendeltetésének megfelelő faiskolái s ez- \ zel kapcsolatban konyhakertészetet léte- i aitene. Nem a Heller-fóle, hanem Antal- i háza pusztát értjük ez alatt, amely mintegy L'ÖU holdnyi területevei, erre a célra 18 szerintünk legjobban megfelelne. Ennek 1 a pusztának az északi szelektől védet- e teld) fekvése van. mint a íleller-féle ma- a jornak. t Antalháza dombos részén elhelyez- j hető volna a faiskola, mely gyümölcsös- j kent is kezelhető volna, inig a többi részén konyhakertészetet lehetne létesíteni. .Nem lehet tagadni, hogy a íöldek1 nek ily célra való felhasználása sokkal nagyobb jövedelmet produkál, mint a a gabona termelés, másrészt városunknak 11 igen nagy szüksége volna egy ilyen nagyobbszabásu kertészetre, mái- csak < azért is. hogy vele piacunkat olcsóbbá c tegyük. Hogy mekkora jövedelmet hajt b egy ilyen úgynevezett bolgár-kertészet, € legjobban igazolja az a körülmény, bog}' ^ egy hold területért nem 22-24. hanem . 50-80 K haszonbért fizetnek a kertészettel , foglalkozók 8 emellett még tőkét is gyüj-jn tenek, kell tehát, hogy az úgynevezett ]• bolgár-kertészet sokkal nagyobb jövedel- * met hajtson, mint a közönséges föKlmi- * velés. Igaz, hogy ebben az esetben. már t. i. ha a város Antalháza pusztán ,j konyhakertészetet létesít. - elesik a GTXHI K bérjövedelemtől, de csak látszólag, ' mert a szántóföldként szereplő 141 hold " téridet, a legkisebb bérösszeget véve alapul, amit egy hold konyha kertért j fizetni szoktak, maga több. mint 7<NK) , K ti>zta jövedelmei hajt s akkor még 1 mindig megmarad a városnak több mint!' 100 hold területe faiskolával, gyUmöl-j' ön, »ok minden megváltozott 1 > éven belől] I •Emlékezett a valtozaso* eisö idejének l'oirsdatmara ir. Aira a gyönyörű uyarrti és ínég szebb énsi na- i pik győnyörteljes szenvedéseire. Csudás frissen maradt meg az emlékezetében minden. Pedig a leguagyobb i.ima/ áju ktiltu se Írhatott volna azoknak a/ i'l KIMK törtenetéből m*st, mint egy hoSMU, boldogságos, felejthetetlenül éden e-ókuak az elegiájat . . A szomszéd falu ura. a fiatal Sr.eutaiidrassv gyakori vendég volt náluk, mióta Kuli anstony tanya hajadonná serdült. Mikor aztán rá kerüli a - r arra hogy a cyermeke sorsa teleti hutái../ni kénéit, kinyílt az íróasztal titkos fiókja is, hogy n átadja azt leányának, benne ne maradjon valami a 15 évnek történetéből . . . A rejtőkből egy nagy oeoaKJ levél került clo. Levelekben megnt törtenete élete legssebb ii esztendejének. Magahoz vette valamennyit, hogy bevigye abba a terembe, ahol at önök képei függnek, ahol a ha/, egyetlen kandallója állt, mintegy kuialko/\a arra, t...gy hamuvá égesse a beleszórt titkokat. Mikor a/ -lsö lap lobbot vetett, akkor jutott -.• ie, bogy .i legtökéletesebb modern regény az. amit ntoat eleget. Ctaknem mosolyogva gondolta el' Hogy ha lett volna hozzá izléae és bátorsága, hogy k adja névtelen i u, -oda hatást ért volna el vele ! Bisonyoe, hogy kelendőségben lett volna része mert hü kepe az erköloa niengyéjéB jaró, jóra és r.sszra egyaránt gyönge asszonynak, akihez oly annyira hasonlítanak a többiek, de akinek finomsága, erőtlenedéit lelke ezerszerte jobban átérezte a 1) ildogságot és a szenvedést, unni aniu/.ok . . . Egyenként dobta tűzbe elei iiltf ténye ragyogott vi*«a ni • ő aloIvAfta aka • •isaf 'y sn •süssél stb. mely szakszerű kezelés melót t szintén nem csekély jövedelmét keprisel. Példa erre a kecskemétiek gyünölcsterinelése. mely az ottani lakosoktak valóságoa kincsesbányáját képezi. A kivilel elé csupán egv nagyobb ikadály gördül és pedig az, hogy a Koozsvári Lajos bérlővel kötött szerződés sak 1918 szeptember 29-én jár le, ha zonban a haszonbéri szerződésben a áros részére az elöld) való felmondási űg kiztositva van, ez az akadály is öna agától megszűnik. Az iskolai fürdőkről. Belát hatat lati az az óriási terület, amelyet közegészségügy birodalmának nevezhetünk, a íely ezernyi apró részecskéből ugy verődött gvbe egy egészszé, hogy annak minden paránya legszorosabb összeköttetésben van egymással. ÍZ ember örökön kutató elméje folytonosan bonolgatja apró részeire az egészét és mindig ujabb elveken találja meg az egyes részecskéknek az gésszel való összefüggését. Erre a kutatásra első ösztön hajtja a természet jelenségeinek gyelőit, a tudósokat, akik tudomány adta eszözökkel egyre több és több okát derítik ki az mber egészség.':, sok oldalról fenyegető ártailaaságobuuk. d» egszersmind egyre szaporítják soknl a fegyvereket, amelyek az embert a sok íle veszedelem ellen védelmezni képének. Az orusi tudomány nagy fölfedezései teremtették meg 7. egészségtant, a hygieniát, amely mini tudólány rendkívül tág keretű, mer' belenyúl minlenbe, ami az emberrel csak a legtávolabbról is onatkozásban áll, de viszont nincs is kivüle más tidományszak, amelynek lesaürödött igazságai itinvira i maga javára fordíthatná az ember, mint •pen az egészség-tudomány. Ks mégis, nnt mutat a tapasztalás? Azt. logy mindazok a nagy igazságok, mindazok az írtékes felfedezések, amelyek a hygiena területén attak napvilágot, csigalassúsággal jutnak el a léptömeghez. Egy-egy ijesztő járvány keltához, logy szelesebb korben tili..inast szerezzenek nem anul i- . . . le éden. t>- S/.ent, te Egyetlen egy Kísértetek szálltak fel hozza* a hetükből, csókolgatni kezdték a steinet, homlokát, beletemettéli íjkukat meg hajának selymébe IS. A lángnyelvek suttogni, beszélgetni kezdtek megismételték neki az iiott szavak értelmét es szüntelenül lülelie esengett szeretlek . . . örökre . . te, BBÍndíg esak te! . . . Azután egy négy levelii lóhere esett a láncol koze. A/t kúlönöeképen akkor kapta, mikor ö i küldőt) egyet neki. Még a szavak 1-, amiket ho/.zi írtak, cssknem egyformák voltak. Emlékszik, miivei boldoggá tette őket az, hogy ugv össze találkozol a lelkük . . . Ejy másik lapról szaggatva olvas le uéhán sort. Féltékeny vagyok . . . szerellek rettegve, gyar lón . . . Aztán megint . . . nem hiszem, hogy szeretsa mert vau a hitnek egy felsőbb foka, a tudás . . Ennek a lapnak látja folytatásai is: . . . é en est éleztem. Nevezz, el hin bolondnak, önhitt nek, csak ezt a tudattá vált Intet ne vidd el u lem . . . Egy másik csomót dobott • tűzbe. Abból k! csúszott egy levél, rajta ez a bekezdés: Oh te nag gyermek, hogyan rá ismertek a szivednek mindt ki- vonásában öninaeamra . . . Kénölib egén/,-II érthetően olvasta egy lapró! Tisztán áll előttem immár, hogy nemcsak a lelki det ismerem, hanem az ajkadat, a mosolygásodé a kezed simogatását . . . KuszSUt sorokból betűzi majd még: nem ti lemondani . . . Menekülj előlem, ha elvesz ' iiviü akarsz . . . Közben tízszer, húszszor, százszor is felé Szeretlek ! szelellek! Ott van ez •sak egyesek, de hatóságok is azokról. A legtöbb ttetben az.át:, mikor alvónak a.rettegett rsaa». lelem, megint minden előbbre való lesz. »tat a iözegészség ügye. Mi eum-k az oka? Miéit nem őrödnek az emberek, a széles néprétegek lillanloan a közegészség ügyével:-' Miért hanyagolják • I legtöbben még a maguk egészségének, a májuk festenek gondozásit is? Kétségtelen, hogy iz általánosabb felfogás szerint vett műveltség okával karöltve szokott járni az Sgéssség fokosottabb védelme, ámde sem mindig. Vannak egéízen müveit emberek is. akikben a csiráját is ilig leljük meg annak, amit mi az egészseg-ügy ránt \ .dó .izéknek nevezünk. Ennek az érzéknek 1 hiánya az oka annak, hogy az Bgészség-tudonáuy vívmánya:' • mindennapi életben tieni tinink ugy értékesít.-ni. mint ahogyan azt. értékeSÍeni lehet ott. ahol az a bizonyos érzék ki van ejlödve. Pedig ennek az érzéknek B magva minden »gj e, emberben veleszületetten megvan, csakhogy Különböző kedvezőtlen viszonyok folytan, aruikiez nem csupán az anyaginkban való nélkülözé<eket számítom, de a szellemiekben való elmaiaradúsát is. nem képes kicsirázni, nem képes kifejlődni. De immár azt mondhatná valaki, hogy térjek reá a tárgyra, t. i. az iskolai fürdőkre. Kijelentem, hogy nem tértem el attól, sőt bogy épen ez a tárgy adta azt a gondolat fűzést, amellyel idáig jutottam, iskolai-türdö és a közegészség-ügy iránt való érzés. Minek e ket fogalomnak i^en módon önkénytelenül egymás mellé való kerülése m«r maga kész vélemény, vélemény arról, hogy az iskolai fürdő egyik leghatásosabb eszköze a kösegéssség-ügy iránt való érzék kifejlesztésének. Mi is az az iskolai fürdő? Nálunk, noha egy-két iskolában már meg van a helye. j..részben ismeretlen valami, külföldön, főképen Svédországban, Németországban, Svájcban, Dániában stb. a nép ezreire áldást hozó intézmény. Iiogyan keletkeztek az iskolai fürduk ? Micsoda impulzus adott életet azoknak? Göttiugennekfőpolgármestere, Merckel, akiben az a bizony.s érzék az egészség ügye iránt nagy mértékben ki lehet fejlődve, büszkén muitta Flüggének a uygienia ottani professorának az 1884-ben újonnan épült községi iskolát, sző minden lapon, ezzel fejezték be minden leveleiket. Ig:iz. később mar el-el maradt ez a rövid, égő kis vallomás. S mikor e szótól dis/.telen leveleit bontotta halálra, szerelmük haldoklásának szellője érte elfehéredett areál en megremegett . . . Meit elmúlt a láz, elmúlt az álom, elmúlt minden, mielőtt betelt volna. Lehet, a termeszét j rendje volt, hogy meg kellett halni az érzésuek, a 111. Ívnek IK 111 volt tápláléka, Valami keserű izü barátság vált belőle s ha epén mondani vakjuk van, rövidesen, csaknem üzleti hangon, pár sorral intézik el. A levelekből pedig, azokból a forró, sokszor indulatos, de mindig szerelemről beszélő levelekből - hamu lett. Kató asszony önkénytelenül is kezébe vette a tüzet éleszt., vasat és bele irta a hamuba: Púit. Az esküvőtől már esak nagyon rövid idő választotta el a fiatalokat. Az öreg Katii oh, mert nagyon üregűek erezte magát — a kis Katóval sz.eiubcu iilt, hogy jó tanácsokkal lássa el. Olyan szépen elgondolta, hogy mit fog neki mondani, de hogyan belenézett leányának bársonyát szemébe, amely épen olyan volt, mint a/é a szép anyjáé, vagy mint az övé „ amelyben egy pillanatig ZS ő végzetüket sejtette meg — nem jött az ajkára egyetlen szó sem. Katóka csodálkozva, értelmetlenül nézett ai. rással küzdő anyjára s nem tudta megérteni azt ( sem, miért reszket olyan különösen a hangja, mig neki az íróasztal titkos rejtekét magyarázza'.
