Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-04-18

l'iiluti Lapok [909. április IH. történelem s b letettek, a h.v igias virtusok láu<• • • híi ji. A kereekedelemnek i*$repe néni jut. heim»'. A kalmár fogalmával megbarátkozni nem tudott a magyar, az pasid kedves nem volt, sőt tiszteletre sem tarthatott igényt, [gas, bogy azon idő óta, hogy ez igy volt. nagyot fordult az idő kereke, de a/, .IM felfogás maradványai meg nem pusataltak el teljesen és még mindig kerékkötői a nemzeti jóllétet leremteiii hivatott kereskedelemnek. Tagadhatni lan, hogy • magyar belterjes kereskedelem az utolsó évtizedek alatt nagy arányokba ti fejlődött, oaakbogy es még nem elég-az üdvösségre. Az általános .jóllét gyarapodását első Sorban a kiviteltől lehet remélni, amire eleg bizonyságot a külföldi példák szolgáltatnak- Anglia. Francia- és Németország világhatalmukat l g ki\-belöknek köszönhetik s ezt az igazságot felismerve gondoskodtak gyarmatok azonban hozzájuk. Legfeljebb, hogy egvik-niásik igen könnyen hozzáférhet("> es magyar árukat mar vásárló pucol a hitelviszony okát illetőleg kei dezöskii Inek hazai kereskedőink. Hogy mennyire hanyagolják el kereskdőiuk a külföldi piacokat, példa reá Anglia, ahova sok árucikkünk volua kivitelképes. Esek között .dsó helyei gyümölcsönk, különösen az alma foglalhatna el. Volt az idén Londonbat] magyar kiállítás, barátkoztunk az angolokkal a Tátiában is. az angol fővárosban is. több lelkes honikatsuiik sol egv-két angol is boagóau csinált, propagaukölcsi és gazdasági haladását. Bizonyítják ezt a fegyházak, tébiilydák és kórházak statisztikái, amelyekben as alkohol 50 — ftl) százalékkal szerepel, mint a betegségek ós büntettek okonójá. A szeszes italoknak fogyasztása évröl-évro növekszik és ezzel párhuzamosan fokozódik az emberiség degeneráléaa, pusztulása. Kétségbe\ onhatallanul be van immár igazolva, hogy a szeszes italoknak bármilyen fajtája, legyen az bor, sör, pezsgő, cognac. vagy a legkomiszabb pálinka, egyaránt beteggé teszi az emberi szervezetet, megfosztja az egyént a helyes gondolat a magvat- aruknak. Mi hasznát láttuk azon-]kosáétól, testi és szellemi munkaképességétől, kiöli belőle az ideálokat, a szebbre, nemesebbre való törekvést. Csökkenti az ember ellenálló képességét fertőző betegségekkel etemben. Az alkuban mindennek 't Még annyit sem. hogy kereskedőink ügyet vetettek volna azokra a csomagolási tormákra, miket az angol piacokon a gvümölcsszáliitásnál eleiigeikk>et lenül megköv etel- I holisla tüdövészben. choleráhan, tüdőgyulladásban nek. Ennek aztán természetesen az a követkéz-j sokkal könnyebben és hamarabb pusztul el, mint menye, hogy gyümölcsünk, amelyen Anglia kapva- a szeszes italoktól tartózkodó ember. Az alkohol megszerzéséről. Az illető országok müveit es kapna és drágán megfizetné, csak nem kerül oda.' leszállít ja az élettartamot. Az éh-1 biztosító tárköztiszteletben álló kereskedői nemosakhogy he Kgv másik példa. A néhány év óta rendezni Saségok adatai bizonyítják, hogy az abstinensek szeszes italoktól teljesen tartózkodó egyének) lyeeen fogták fel hazájuk erdeket, es a saját szokott tavaszi vasatok céljai közé a kivitel érdeküket, hanem meg nagy áldozatok arán se emelése is tartozik. Tavasszal csakugyan meg- i arám lag jóval hosszabb életűek és épen azért, riadtak vissza attól, bogy gyakorlati téren elő- látogatták a vásári iiéinet.birodalmi és orosz-. azokat olcsóbban is biztosítják. De az alkohol mozdítsak azt. Nein állottak meg aa igazság lengyel honpolgárok, Kent vásároltak vagy alig nemcsak azt teszi teljesen tönkre,juttatja elmefelismerésénél, nem nyugodtak meg abban a vásárolták valamit. Elveseitek okét a kereske- gyógyintézetbe, börtön he, aki laesses itali iszik, tudatban, hogy a kereskedelem felvirágsáaát a <|

e

liui múzeumba, a kereskedelmi és iparkaina- hanem annak egész családját, utódait is a puszvilágpiaook meghódításától kell várni s nem rába, bankettestek, tosztoztak • ezzel aztán vé- tolás örvényébe sodorja. bízták a többit az áhámra vagy • szomszédra, j Rt

.t ért az akció. Jövő évben újból kezdik. Bunge, Foivl és a világhírű tudósok egész hanem lerekasan hozaáláttak maguk a munkához, Felsorolhatnánk az élhetetlenség még sok . serege a legvilágosabban bebisonvitották, hogy melyet hivatásuk és a haza érdeke megkívánt j példáját, de nem engedi tr rendelkezésünkre al.ó ja szeszes italt élvezők utódai elfajulnak, elinetőlük. tér. Mindegyikből kitünutk. 1 ogy pereskedőink | gyöngék, hülyék és siketuémák lesznek. Egy Dg) latjuk, hogy a nemzeti vagyon ilyen! m<g Mn emelkedtek art a . magaslatra, mely j svájci kimutatás szerint a hülye és elmegyenge tágabbkoiü gyarspitieáboa nálunk hiányzik a;

a ^

M el

,leküköii felül a haza érdeke í gyermekek felének Demsési ideje farsangra, szQ* kedv. Kereskedőink csak a jámbor óhajtásig. A ,„„,.,.-, ,.

s ^^g,, kereskedőkre a kivi- rétre esik. vagyis olyan időre, amikor az embejutnak. A hivatalos körök buzdítása nem segit M ,.„„.;,..«.. körfi] nagv feladatok várnak. Tőlük 1 rek tudvalevőleg sokat isznak, ezen. Amikor arról vau SSO. hogy a magyar lügg a 11(Mllztíti JoiUt megalapozása, bizonyos A legtöbb balesetet az alkohol idézi elő; kereskedő oly összeköttetést léteeiteen, mely a „.,.•„,„,,„.,, ra

j,

uk •„ mn

\^ kugy a boldogulás hány gyilkosságnak *s egyéb tulyos bűntettnek •biztonság ksgpedánsabbao meghatározott köve- .„„^„y,,,,, 0

j

v uv

\

t

;.

Xj tokkal nehezebb, mint telményeinek nem felel meg teljesen, söt amely- j orsza

g

0

kb»u. nél tán slön-látható, hogy eleinte veszéllyel fogi t

j

elII a diplomata, sem a politikus, sem élvezet folytan, járni, mindaddig, mig az összeköttetésnek bistos s

,..

ull|-,é|e közpályán működő férfin nem tartja' A italoknak semmi nemű jó vagy alapot ne,,, sikerül teremte,,,: a/, ilyen vállaik •-' ítltll viril k

M

ebeS hazájának anvag, sorsat, „.j,,, . hasznos hatása nincsen : nem táplálnak, nem erö; a kereskedő. Azé,-, nemcsak tisztelt es magasztos «"* • tervezetet, nem melegítenek és nem a hivatása - de csak ugv. ha annak teljesen élénkít ik az élet tevékenységet, hanem éppen min|megfelel. Ha erre fognak törekedui kereskedőink,I« -d-ukezöjét teszik. A szeszes italok ugy néhány év mnlva nem lesz panasz pangó i *lvt**te i kivitelünkre. Bánokba magyar kereskedő nein í A magyar kereskedő — e fogalom i'itt mindig a kereskedők túlnyomó többségét énjük — csak nagy ritkán érdeklődik aziránt, hogyan lehetne cikkeinek a külföldön állandó vevőközönséget szerezni. A ritka érdeklődés is felületes. Nem tanulmányozza alaposan a meghódít a,idő piac kereskedelmi sajátosságait, uem víasgálja meg személy csen vagy kiküldöttje utján a helysmneu mindama körülményeket, melyek áruinak a lassáUitését lehetővé tehetnék, mint ezt a k

Ulli keleskel.e. teszik. A konzulok szívesen adnak telvilágositasovolt már okozójs az alkohol, százezer és százezer emberélet pusztul el évelik,lit nz alkoholAz emberiség legnagyobb ellensége. A tudomány és , tapasztalat egyaránt bebizonyította, hogy a szeszes italoknak élvezete is súlyosan befolyásolja az egyén egészségét, a kat annak, aki hozzájuk tordul. Alig fordulnak I táj fejlődését, az egész emberiség szellemi, er- ezer millió koronát adnak ki évenként szeszes tönkreteszi az egyént, nyomorékká, elfajulná utódját, feldúlja a családi boldogságot, az egész társadalmat alapjában megingatja. Ks mindezt a nyomort, szenvedést és pusztulást mily méregdrágán kell megvásárolni! M.g a mérté-klet. s munkás is keresetének több mint negyedrészét költi szeszes italokra, amelyekből semmi haszna nincsen, csak kára : erkölcsileg es anyagilag egyaránt. Magyarországon legalább is létnek meghalni, de gyáva vagyok én kellene valaki, nki buzdítson ra. Maga úgyis gyűlöl eugem. éppeu jó volna erre a szerepre. — KII bizony éppen erre születtem. Annyira utalom az eletet, hogy mindenkinek esak azt tanácsolnám, hogy ölje meg magát mielőtt belekóstolt volna az életbe. — Ugye, ugye'.' Kn is azt mondóin. Közbeu átértünk a Lánchídon. — Nekem sz angol kisasszonyhoz kellene mennem, de ha maga akarja, hát uem megyek. Kijönne velem sétálni ki a begyek közé? — KI Maga nagyon fiatal és romantikus hajlamú természetesen. Be ennek igy kell lenni és ez igy is van jól. Tizenhét éves ugye? Szép kifejlődött lány. Nem járt soha társaságba ugye? Nem volt soha lista' ember ismerőse. Természetes. Vigyázlak rá. Most aztán meg akar halni Ez is természetes. — A papám miniszteri hivatalnok, anyám nincs Igen visszavonultan élünk. Nekem nincs senkim. A rokonaink vidéken laknak, nem járunk eehová. — Mondom, tehát meg akar halni. Nem szólt semmit. Kgv ideig szótlanul mentünk egymás mellett, aztán rám nézett. — Maga nem akar meghalni ? — En gyáva vagyok. Utálom az életst, de s halált még jobbsn utálom. - Nem igaz. A halál szép. Az. a boldog on tudatlanság, az a csöndes nyugalom, higyje el csodaszép. Megint szótlanul néztünk egy darabon, ki a Gellertbegy felé. — I)e hát tulajdonképpen mért akar meghalni? — Nem is tudom. Meg akarok halni. Annyi at egész. Nem tudtam kivenni belőle mért akar meghalni. Bizonyos, hogy fi se tudta. Közben felértünk a Gellérthegy oldalára. Kgy hűvös helyen leültünk a fűre. — Volt mar maga szerelmes? kérdeztem. — Nem én soha. Nem is tudom milyen az. — l'edig tudhatna Maga most szerelmes. Hogy kibe, azt nem tudom, de azt biztosan tudom, hogy szerelmes. Az aroán halvány pir ömlött el, a szemeit lesütötte és s füvet simitgatta az ujjaivel. Most hirtelen feltekintett, nierőu a szemembe nézett: — Hát igen, tudja meg, magába vagyok szerelmes. Halálosan, érti? Ks most hogy megmondtam, a női büszkeségem sem engedné, hogy ezt túléljem. Meg akarok halni, de a maga szemei előtt. Görcsös zokogás következett. Az arcát beletemette a fűbe, s két kezét kinyujtotta, és rémesen, fuldokló zokogással sírt. - Mi baja? Ne sujon Ku is szeretem magát. Ki ne szeretne ilyen édes gyermeket. No hallja, ugvaii azért uem kell meghalni. Bendbeu van, szeretjük egymást. Fölemelte lejét, nagy könnyes szeneivel bámulva nézett rám, mialatt én mosolyogva, hízelkedve uvultam a keze után. Megfogtam a kezét és a kotiyuvem at láttam valami halaváuy, elhaló, végtelen szomorú mosolyt Aztán elfordította a szemet és nem nézett rám jő darabig — Mit beszél itt össze vissza! Lehet, hogy szeret engem, lehet. Nem Vonom kétségbe, de ez a szerelein gyerekes és romantikus, tehát ostoba. Nem is akarok tudni róla semmit. Idegesen hadartam, a lány elképedve nézett rám egy pillanatig. Szinte kétségbeesve mondta : — Maga most kicsalta a titkomat és fojtogat, pedig tudja, hogy meg akarok halni anélkül is. — Dehogy kar maga meghalni. Meglátnak egy embert, megszeretik, mert kopott a ruhája, mert talán inas, szokatlan a megjeleuése. Aztáu megkövetelik tőle, hogy odadobja magát, feláldozta az ideáljait, meglopja az álmait, megváltoztassa az életrendjét a maguk kedvéért. Miért? Azért mert magának szép szemei vannak? Nem, menjen haza, ne gondoljon rám többé. As én rossz világomat nem cscieiein el azért, amit a maga szerelnie nyújthat. Menjen haza, ne bántson engem.