Pápai Lapok. 36. évfolyam, 1909

1909-04-18

italokra, kultúrára pedig ennek csak a asásad részét. A magyarországi szervezett lannhásaág gazdasági és kulturális föllendítésére kiad éven­kiut ll,000.(KK) koronát, alkoholra pedig majdnem öt millió koronát! Mennyivel javulna a munkás gazdasági és tárt ad almi kelyzete, ha ezt az óriási összeget nein a maga megniérgezésére és övéinek töukretev csere, hanetn lakásra, élelmezésre, ön­művelésre fordítaná I Ks ezzel az egész emberiség létét fenyegeto veszedelemmel szemben nincs más vedekez.es. csak az, ha nem iszunk. Mértékletes ivás tiuicsen. Mértékletesség szépen hangzik, de keresztül vi­hetetlen. Hissen ha volna mértékletesség, akkor nem volna oly rettentő nagy alkohol fogyasztás, nem kerülne annyi ember az elmei),-tegség leg. különbözőbb fajával a tébolydába. nem történne napról-napra annyi szerencsétlenség és nem volna az államnak 170 milliónyi szeszadó jöve­delme. A szeszes italok élvezetéről való lemondás áldozatba nem kerül, az mindenkeppen csak elő­nvös és hasznára válik mindenkinek. Az absti­uet's, a szeszes italoktól teljesen tartózkodó égvén élet fel fogása sokkal nemesebb, magasztosabb, élete sokkal nyngottabb, megelégedett, testi és szellemi erejének teljes birtokában sokkal munka­képesebb, emellett pedig nagv összegeket taka­rít meg és fordíthat okosabb célokra, mint s/e­szes italra. Az alkohol okozta tengernyi baj. nyomor és szenvedés csökkenését és amennyiben lehet megszüntetését tűzte ki céljául az alkoholellenes Egyesfiietek Országol Ligája, amely tagjaitól megköveteli, hogy teljesen tartózkodjanak a sze­szes italok élvezetétől és minden erejükkel tá­mogassák az abstinent kttzdelmat, kisebb családi körökbe gyűjti, igvekszik őket oktatni, lelvilá­gositani, nevelni és korcsma helyett nemesebb, lelki és szellemi szórakozást nyújtani. Az egye­sület iszákos mentesével is foglalkozik, eéijai közé tartOSÍk alkoholmentes kávéházak, vendég­lök, népottlionok, népkönyvtárak, iszákosok gvogvintézetéuck létesítése és tentartása. Az egyesületnek tagja lehet, minden lö életévét be­töltött egyén, aki hajlandó megfogadni, hogy szeszes italt nem élvez. Színház. Szalkay Lajos színtársulata mult vasai nap bevonult színházunkba, hogy a tavaszi szezonban tőle telhetőleg a legnagyobb műélvezetben ré­szesítse közönségünket. Elhoste magával tál'il­latának jó hírnevét, hogv azl nálunk öiegbitse. de visszahozta a társulat kitűnőségeit is: Korim s Ilonkát, Verő Jankát, Fábián Linkát, Dérit, Bá­torít, Kovácsot, stb. stb., akiknek mindegyike, az előadásoknak lüktető vérkeringése] és akiket a társulat egyetlenegy darabban sem igen tudna nélkülözni. Színházi SSMOlinnk első hetével ál­talában meg vagvunk elégedve.* Az előadások, a mult vasárnapi előadásnak kissé vontatott voltát eszáinitva. mind elismerés és dicséretet erdő­méinek. A szinre került darabokról és azok elő­állásáról alábbi tudósítás.liiikban számolunk be. Vasárnap. Délutáni előadással kezdette meg húsvét vasáruapján társulatunk az előadások sorozatát s a Tataijárás cimü isnni* operett akkora kö­zönséget vonzott a szinhá/ba. hogy a színházra egész bátran kiakaszthattak volna azt, a bizonyos táblát, hogy „minden jegy elkelt*. Színészeink pedig jókedvvel és kifogástalanul játszottak. Az esti előadások sorozatát pedig a „Csók király' cimü regényes daljátékkal kezdték meg A da­rabról, amelynek szövegét, Qrbán Desto írta, ze­néjét pedig Sztojanovits Jenő komponálta, nem sok jól mondhatunk. Azaz annyit, mégis mint a legtöbb regényes daljáték, d, hogy regényesnek ugv an elég regényes, de egyébként elég üres is. Ha a kedves, fülbemászó muzsika nem pótolná a hiányokat, igazán olyan volna, mint a fölme­legített thea — élvezhetetlen. A darab Alkn.ar­ban, egy flandriai kit varosban játszik, ahol Kausen MíSkábs • Kormo« . a szépséges ,-sipke­verő íljuba, a városka minden leánya szerelmes lett és hogy láthassák, a házuk előtti kúthoz járnak vizer'. ahol Miska szokta megmeri tani korsójukat. Miska azonban nem törődik velők, mert ö lleinskeik ("Kovács leányába, a ssépséges és dúsgazdag Évikébe (Borbély Lili szerelmes. aki Miska szerelmét szint-n viszonozza. A Ies­ti nagyobb baj, hogy HspBshsrk hailaui sem akar | erről a szerelemről, annál kev ésbbé a szerelme­sek házasságáról s minden törekvése oda iránytű, hogy leányától Miskát eltávolítsa. Mi«ka azonban csak akkor veszti el reményét végképpen, mikor i az apa kijelenti, hogy csak akkor adná hozzá [ leányát, ha tsásosar koronával rendelkesnék • , azon vau hogy ezt az óriási összeget mielőbb megszerezze. A véletlen éppen ez időben viszi oda a királyiét Fábián L.), akihas már régebben eljutott Miska szépsége és most csipkét akar tőle venni, tnlajdonképeni célja pedig az. hogv Mis­kat meghódítsa, ami egy kis erőlködés után si­kerül is neki. Szolgája Inke, aki mint ördög jeleink meg, aloinitalt ad az ifjúnak és elviteti a királynébea, akinek egy éveu át mint térje szerepel. L'sak egy év után, — miután a királyné Anélkül, hogy sssk ra is néztem volna, felkel­tem és indultam haza felé. Valiim kaj <n gyönvo­riiség iobogoit belliiéin. Visszaadtam azt a sok ke­serű ristasWtasitSSl, amiben részem volt a nsgv uri kisasszonyoktól. Mindig a cipőmet nézték, inindig a kopottsagoin ni akadlak lenn es be sokszor láttam esönde* mosolygást a szemükben, mikor a láetmál állotlaui és néztem a |enisnzeö kisasszonyokat. Mo.t megfizettem. Mert lágyak én az ö romantikus hai­lamaiiiak a médiuma.' Mindez pedig történt ezelőtt öt-hat észten oVfoeL II. Knnek a szomorú történetnek a vege most játszik. A villamoson ülök, szcmköxt egy bajos, fiatal asszonyka. A villamoson mindig meg szokiam nézni ur. útitársaimat. Ahogy a szemünk találkozott, va­lami homályos derengés kelt bennem. Kz.eket a sze­meket már láttam valahol. (> is ho-gran nézett rám és szinte láltain, hogy 6 is keres az. emlékezetében valami pontot, amihez a szernél vemet köthetné Oda lilteiu mellé. Kgesz.en a füléhez hajoltam. — Ismer maga engem'.' — Igen. — Tudtam, inert ezeket a szénieket már hit­tant valahol. — Akkor is a szemeimet üldözte. — Mondja meg. ki maga asszonyom? — Nem lehet. Az eletein legnagv ebb szegyein­kül a Magt emlékéhez. Nem akarom megisinétellii. Örülök, hogy nem emlékszik. De most már emlékeztem am. Egy pillanat alatt eszembe jutott az. egész ozouioi u histőr a. A Gellérthegyi a zokogás, a hoSSIH, minden. Kretl ésszel most elégtételt ailok neki. — Bocsásson meg, akkor bolond gyerek em­ber voltam. Elégtételt akarok önnek adui. Itt va­gyok rendelhessék velem. Az asszony főién.csen mosolygott, felállt, egy hideg biccentéssel kös/outött és ment ki. En meg bambán, uns arccal barnultam utána. Egyetlen ér­zés fogott át az. egész utón. A szégyen érzete ég a tudat, hogy nincs a világon olyan bosszú, amit vissza ue lehetne bosszulni. Az. embergyilkos kegyetlenseg­gel marja a másikat a másik meg öt, táj miudket­tiinek, tudjuk is, hogy gaz dolog, de gyilkolunk, mióta az. első ember megölte a masodikat. IBÉSSHiba jutott, hogy milyen boldogtalan lett volna az lány. ha en nu-g uem bosszulom magamat. Kgv szegény botiéin felesége lenni, nem irigylendő dolog. Most meg láttam az arcán a boldogságot, meri hiszen ilyen gőgös nem b-het csak igen bol­dog, vagv igen szerencsétlen ember. már elérte „célját" vele, — bocsátja ismét haza, ahol szerelmes Évikéje epedve várja. Később Miskát, mivel egy éveli át, mint a királyné „féije* szerepelt, gróti rangra emelik, és csak igy sike­rül neki Évikét feleségül venni. Ez volna a da­rab kedvesnek látszó meséje. Az előadás azonban kissé vontatott volt. bár Kormos Ilonka kedve­sen és igazi művészettel állott szerepe magasla­tán, megjelenésekor virágesö és viharos taps tu­gadta, amelyre különben a tengerész-kupiéval és egv táncával is elég érdemet szerzed volna. El­ismerésre méltó alakitást nyújtottak még Borbély Lili, akit a közönség több Ízben a színpadra tapsolt, továbbá Fábián Links, aki a társulatnak most is egvik erősséget képezi, nemkülönben Kovács, Inke, Bátory és még többen hozzájárul­tak az előadás sikeréhez, természetesen, ki-ki ahogy tölt tellett. Hétfő. Húsvét héttőjén szintén két előadás volt; délután Martos - Huszka ..tüll Baba-4 cimü ope­rettjét adták fél h.-lvárakkal szintén telt ház ehitt, mely alkalommal játékukkal kiváltak Kor­mos Gábor diák), sinke) Qisi Ka f ina i, Déry (üil Babá. Bátory (Z&lfikár) és Inke lte/.sö iMujkó cigány valamint Kovács budai biró — Este ismét a „Csók királyt," adták másodszor egészen telt, ház előtt és sokkal jobb előadásban, mint. előző esfe. Kedd. A második újdonság --lso szinházi hetünk­ben a „Forradalmi nász" volt. Szinmíí i! felvo­násban, irta Soplius Michaelis, fordította Hámon­inai Albert. A darab egyike azon szinniüvéknek, amelyeknek a színpadi hatáson kívül irodalmi becsértékük is van. A darab 1798-ben, Francia­országban játszik. La$DS francia király lefejez­tetése idejében. A darab egy emigráns (Gyenisr esküvőjével kezdődik, aki ossk azért jött vissza hazájába, hogv arájával Vem.Janka házasságot kössön. A jakobinusok azonban Tressailes emi­gránst elfogják és mint az újjászületés ellenségét, halálra ítélik. Kste van. A halálos ítéletet reggel ti órakor kell végrehajtani. Alaine Vero azon­ban megbűvöli a jakobinusok ab-zredeset s rá­veszi, hogy Tressailes Gyanít megssOkh aasen. Marc-Arron (Dóri) alezredes ruhát cserél az emigránssal, aki a jelszó birtokában leveti az Őrségen ár megszökik • helyette ott marad Marc­Arroii. mint halálra ítélt. Heggel észreveszik a szökést s az Ítéletet nem akarják végrehajtani, mert a gyáva remegő Tressailes helyett Mare­Arront, a saját, hősies alezredesüket kellene ki­végezni. Aki azonban jellemes férfi levén, az ítélet végrehajtását követeli, bár élnie most már még kedvesebb volna, mert Alaine azon az éj­jelen megszereti. Pár perccel hat óra után meg­jelenik Montaolup, a vezér, s magával hozza a megszökött Tressailest, Marc-Arron ruhájában. Az Ítéletet odamódositja. hogy a tulipános egyenruhás fogoly helyett az igazi fogoly véges­tessék ki. Marc-Arron árulása, illetve szöktet.--,• inegkegyelmeztessék. Marc-Arron azonban jelle­met ember, kiáll a katonái elé, vezényel és agyonlöveti magát. Az emigráns pedig életben marad, de Alaiuet már nem veheti teleségül, mert az a bátor, a hős Marc-Arron nejévé lett. Verő Janka kitűnői alakitást produkált ez este Alaine szerepében, valamint Gyenis is hűen adta a gyáva, a remegő emigránst, aki mindentől, de a haláltói félt leginkább. Vero után azonban Dérit illeti a legnagyobb elismerés, aki Marc­Arron nehéz szerepét igazán megrázó erővel játszotta meg. Sikerült alakitást nyújtottak még Kovács és Sinkó Gizella és végül kisebb szere­peikben Bátory és Dobéi Antal. Kár, hogy szere­pét egyik szereplő kevéshbé tudta. Az előadás ennek dacára is sikerültnek mondható. Szerda. Szigethy régi népszerű, életvidám bohózata, a „Csókon szerzett vőlegény" kelült színre. Az ötletes, mulattató darab, a ráfi jó nótadallamok színészeink buzgó ét tikeres játéka által közve­títve derűs szórakozást nyújtottak. A játék köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom