Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-03-22

•XXXV. é víbly

am. Pápa. 1908. március 22. 12. szám. Pápa város hatóságának ós több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal :' Goldberg- Gyula papirkercskedése, Fő-tér 2i3-ik szám. Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. Főmunkatárs: MOLNÁR KÁLMÁN A szerkesztésért felelős laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész óvro 1'2 kor., félévre G k., negyedévre 3k Nyilt-tér soronként 40 Dllér. — lígyes szám ára 30 lill Az illetőségről. Tanulmány a közigazgatási jog köréből. Irta: Kemény Béla, városi jegyző. 1. Ami annyit jelent, hogy a törvényes vagy törvényesített gyermek mindig oda való. a hova az apja és igy ebből természetszerűleg következik az a körülmény, hogy ha az apa. a gyermek születése idejében birt illetőségét elveszti, vagy ezen illetősége bármi oknál fogva megszűnik, amely körülményt okvetlenül egy másik község vagy város kötelékébe való felvételnek, illetve egy ujabb illetőség megszerzésének kell megelőznie, az apának ezen ujabban akvirált illetősége a törvényes vagy törvény esitett gyermekre is át, száll és ez is ott bir illetőséggel, ahol az apja ujabb illetőséget szerzett. Ha az apa elhal, a törvényes vagy törvényesített gyermek apjának az elhalálozás pillanatában birt illetőségét megtartja mindvégig — amig önállóan önmaga ujabbi illetőséget nem szerez. Ujabb jjilletőség szerzésére pedig i's-ik nagykorúságának elérte vagy esetleges nagykorusitása után jogosult. Ez ...óbb; i^,);ui törvényben megírva nincs, de van erre konkrét esetből kifolyó belügyminiszteri rendelet, melj' a .,Belügyi Közlöny 15)07. augusztus lí-i-áu kiadott .'U. számában jelent meg és 7l.-i;i4;SJ()7. szám alatt Sz. vármegye alispánjához intéztetett. V IÄRCÄ DALOK. 1, Ragyog a hold . . . líagyog a hold, világos az éjszaka. Csak a/, én hns lelkem sülét egymaga. Akármerre járok vele, mind hiába, hasztalan, Iiagyogása. feiivc-sego, esillngása oda vau. Faluvégi fehér házba valaba F illnuigzntt a mulató nép vig dala. De mikor a lány lejéi v foltették a koszorut. Lelkemre is rátették a sötétségi'!, a borul. II. Mind hamisak a leányok, kiskoinároin ni' ss;v van ländabo/. Jiania kis lány ••salogal magához, Xapraforgó a virágja, Sohse leszek je>ki párja. Varjú szállott a jegenyefára. Csalfa az éu babám s/.elnepárja. Viirjit eset-reg, varjú kárrog: Mnel liainisak a leányok IU. Azt álmodtam ti is szerelsz . . . Azt álmodtam te is szeretsz, l'gy, ,'iniiut én szeretlek. Te voltai a legszebb álma Álmodozó szivemnek. H.j.ki' volt az áluioiiásuui, Fölébredtem belőle . . . Iüiigassalok, altassa'ok, flaibl álmo-ijam fe|.',,o. Küniiy esillog a szes.ipillániou \'alahányszoi

É meglátlak, Másnak szól a mosolygásod, Más legény jár utánad Ilamis volt a legszebb álmom, Mért nem tudtam élőn- . . . y Klil'esszetek, keltsetek fül, Ne álnioiljain felöli'! IV. Rossz gyümölcse van . . . Hossz liVuiiioii-se \ai: a szagos-nieggyfáiiak. Aki legény, ne híg;, i>'it a leánynak. Mert ;i leány iiuinl hamis. Mikor iiiiáilkc/ik is. Az lorog a bogaras kis fejébe: Hányat Miét befoiii;i. A hálóba befogni S litiyet hányni a m-^fogott legényre. Kettős színe van a i.várta levélnek. Kettős szive a i-sapodár legénynek. 'Hőt hatot is szeret, S mind megesalja, ha lehet, (inlőgadta. sok niiha-zna betyárja! N'em törődik a lánnyal, A lány szive bajával, Ká né/ a sok Itte; eit virágra. Molnár Kálmán. — A „P á |. a i 1- a p n k" e i- e d e l i t á r e á ja. — ívta: Zsoldos László Dr. Kősznly Tibor ur már többszörös családapa volt ugyan, hanem azért még egyáltalában nem vetette meg a kalandokat, amelyek pedig férjek, és kivált apák számura tudvalevőleg tilosak. IIa kopasz tarkáján fér -;s eilinderkalapjával, keztyüs kezében ezüstgombu sétapálcáját forgatva, peckesen végigsétált az nteán, bizony nem egyszer gyorsította meg a lépteit egy-egy karcsúbb ruhaderék, dus liajkonty, vagy csinosabb boka láttára. Ilyenkor Tibor ur kidüllos7tet.te a mellét, a nyelén ragadta meg a sétabotját és halkan iutyíaészni kezdett, mindezt önkénytelenül a karcsú derék, vagy esiuos boka láttára. KH igy sictett a bajos ismeretlen után. Hogy az h'lenből olykor ismerős lett, az Kőszály Tibor ur klttő tehetségének az érdeme. Hogy azonban a kaland olykor a gavallérra nézvést ilyenféle bók >' u'-l végződött, mint: — A reá t la n . — Mit tolakszik :• | — Az aranyiam ina akarja letépni'.' 1 — ilendőrt hivők, ha tüstént el nem takajr.idik,! azt viszont a hölgyek bárdohttlauMiga'nak ^ és hiányos s/épér/ékének kell tulajdonítani; már 11. i. Kős/úly ur vélekedése szerint. a r u n a z a liirfi L. t!;-uícza 23. -JjU ? Keppiclvf. ]\áz. PAPAI LAPOK A „Pápai Közlöny" legutóbbi szá-| mában vezető helyen egy igen fontos' és lényeges ügyet hozott szóba. Az illetőségi ügyekről beszélt, illetve azoknak a képviselőtestületi közgyűléseken való közömbös tárgyalási módját fej te- j gelte, reámutatva az illetőségi ügyek', fontosságára. I L'dvös dolgot miveit, hogy ezt aj témát szőnyegre hozta. I Mi is arról kívánunk o helyütt szó-j laiii. az illetőségi ügyekről, de közigaz; gatási jogiérteleinben. ! A hivatalos és magánéletben egya-j ránt igen sokszor találkozunk egyébként i elég értelmes sőt művelt emberekkel' is, akik az illetőség kénlésével ninrse-: nek tisztában és akár mások, akár ma2,'iik illetőségéről van szó, valóban ko-; \ fokot, amilyen értelmiségük vagy mű-' Veltségük i^ás tereken áll. Az értelmiség alacsony fokán, avagy cezdelleü'ességének színvonalán álló ( léprétegnél pedig ilyen formán nem nebet csudaszámba az. ho<rv az illető-1 ség fogalma alatt egészen mást ért, mint unit az. közigazgatási jogi értelemben jeleni. Ezért tartjuk' célirányosnak e kérdést e helyről némileg megvilágítani. Mi az illetőség-' A jogi termologia szerint valamely község kötelékébe való tartozás. Köznyelven magyarázva, az a jog, mely valakit azon község vagy város által nyújtott előnyökből megillet, amelybe való. Még világosibban szólva az illetőség annak a meghatározása, hogy hova való valaki. Illetőséggel bírhat valaki, vagyis valahova való lehel valaki olyan jogon, mely őt már eredettől fogva megilleti, fagy olyan jogon, melyet ugy szerzett neg magának. Minden embernek vagy mint a törvény mondja, niinaeu honpolgárnak vaamely község köu lékébe kel tartoznia. Kintiek folytán a, törvény minden •mbeniek már s.'.ülelése pillanatában liztosilja az illet'' -é<>\ a valamely küzlyibeu kimondja, hogy a törvényes vagy örvényesilett gyermekek atyjuk illető-! ;égét követik, a törvénytelen gyerme-' * I íek pedig azon község kötelékébe tar-; óznak, melybe születésük idején anyjuk artozott. |