Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-04-19

XXXV. óv(bl Pápa, 1908. április 19. 16. szám. Pápa város hatóságának és több pápai s pápa vidéki, egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vas á r n a p. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkt-iosl pdésc, Fő-tér Äl-ik s/.&m. Hirdetéseket egyezség' szoj-iiit felvesz a kiadóhivatal. Főműnk társ; MOLNÁR ÍÁLMÁN A .szerkesztésért fe'i lös lantulajdonos: GOLDBERC GYULA. Klíitizelésok és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész Í<VP> 1:2 kor., félCwro fi k., negyedévre l'k Nyilt-tér .soronként 40 ílllér. — Egyes szílin ái'a í!0 [ill I nem lehet, harmadnapra dicsőségesen ipeljük, sem tnuitása uem oka annak, bei'eltániad s azóta búr a legfélelniesebb láthatja az apró gyermek is, ki édesIU van újra a nagy nap, mely any-lellivntállási'a talált, országává tette az anyjától s papjától azt tanulja, hogy nyi sejtelmes gondolatot ébreszl az cm-jogész világot. ^'lí\\\\\\\ ^fc

sak «kkor lehetünk boldogok, ha feleberben. Feltámadás! .Mily különösen' A feltámadás <miléknap

0

l^Wd-tlBAarátainkat ugy szeretjük, mint magimhangzik ez ma. mikor mindenhol im- bensőségesebben szól a forrongó elégi;-.kat. Segítség, feltámadás, feltámasztás nek ellenkezőjét látjuk; ma. mikor min-] delien társadalom h^jy vja. lelkesíti a égelJJ^ziikséges. Kötelessége az emdenki mcgvlég.-szik fél élettel, nem isinagy leltre. lolko^^^B eddig vallott iber^^Änindon őszinte és becsületes szeretnek hallani az emberek az igazi;'hazug elvek s járt í^roij'' elhagyására, jbarár^-ntik uj. jobb társadalmi viszonyok lelkesíti egy uiegJjjnfcUtésére közreműködni. feltámadásról, mely után következnék'hiszen romlásra vea a teljes, a tökéletes, ^aga^ egész élet. 'uj. jobb jövőt igt' Hazug emberhez nem illő élethez szo-jutáin, mesgyéin él kott a mai társadalom, kiesinyü az igaz, íhez illő élet virul vára. m elv nek E teljes, ember-j felé egész éleiét. Kétezer éve annak, hogy keleten Az egész embt' san beteg. Minden z természetszerűen a tenger szik s a tenger még sem nagy obh^lik. Olt ragyog a tenger felett sadalom sulyo-iaz ^^Anapja. mely forró sugaraival ^otot, rangot és ja fe^^Pües vizet felszívja, a légkörben egy páratlan ember lépett föl. Eletének! rendel veszély fei^^egel. — A gazdagiíelhőkké alakítja, honnan ismét eső. hó, •' "• " ' akjábtui. felüdili a földet, lápirrásokat, palakokat, folyókat, a viz a tenger felé, ugy lörek^énz a tőke, e nagy pénzt enger égi jó időben az igazságosság .dig nagyohb()-;hari. [dig jobban és ! lá!j/ iMnill milliók,IAmiin irlolulás, amott szik i baj. A föld-;felé d'-ámája háttérbe szorította a legmegha-'és szegény közli fii tóbb tragédiákat. Hólesőjénél csodákat j dik. a nép lömé:' látunk; azután eltűnik, nem tud rólujjwbluui elszegőnye ifix" senki. Harminc évvel utóbb egv "!ha-,amolt nvomor. 10n gyatotl. megvételt falucskában lép a vi1 vérszegénység. Mi'; iág elé, megjelenésével feltűnési kell., míves összerogy a' ^^fu'a és adója alatl., i'ávt'z^e az embereket, hogy ioluslegühárom éven keresztül egy egész ország:a kereskedőt, ipari-d elnyoiui»^ haf^^kel, ;tz irgalmasság cselekedetei és jóesak vele foglalkozik. Királlyá akarják j talán verseny, a v >.nkásl '^^Hlj^^^B'di inlézmények úl

tul szolgáltassák ttomi dt> nieiririgy^Pél.- i '. M

>y '>! .11/»,'>ni»k ,,,,

t

,,1

)u;i•>

;

% •yo I\<^BPu ^|^dssxa embertársaiknak. Fel kell láiratalomra vágyók, áskálódásaikra halálrajszáz szorgahu--- k» zcl megfoszthat ke-j inadnia a társadalomnak, kell hogy Ítélik, meghal a gyalázat fáján, a keresz- j nyerőiül. S;">ni n-u, nagyon is szomorú felvirradjon felettünk is egyszer az ten. tanításáért, az igazságért, melyet! állapotok ezejy. melyek előbb-utóbb aj igazságosság napja, ugy az egyesek, az emberiség boldogitására hirdetetl. J társadalom ü Ij.cps felbomlására vezetnek, j mint a népek felett, azon igazságosság, De sem (")l, sem tanítását eltüntetni j Hogy sem az.'"'fcinek feltámadását ünne-j mely hajlandóvá tenné társadalmunkat c .H A tigris vadász. ÍIJ a. — A „V á j> a i ÍJ a p 1) k" e v 0 il e l i t á r Irta : Prém József. A leglaricnhb eletek egyikét, amelyet megfigyeltem, Hajagos Pista viharozta át. Ez a szó is az ö nagyotinonda'sainak választékos szótárából való. Szerette a romantikát beszédben es tettben; mindig csak a rendkívülit, a szertelent kereste; s ha néhány sza'zaddal korábban születik, ma a történet hősei, vagy zsarnokai közt emlegetnék. Most, amikor rágondolok: pályájának esak a kezdete és a vége áll előttem. Soha nagyobb Pálfordulása! Kész mese. Azzal indult neki, hogy otthagyta a gimnáziumot, elment valami kadét-iskolába, majd tiszihelyettes lett, kinevezték hadnagynak és olyau lelkesedéssel viselte az egyenruhát, mintha a táborszernagyig meg sem akarna állani. Soha elszántabb huszár nem szolgált a király ármádiájában. Párhajii't. tucatszámra emlegtték, lovas-bravtirjairól legendák keringtek, asszonyhóditásairól uj Dekameron j.-irt szájról-Rzájra. j Néhány év ,niulva mégis mindenbe beleunt, j Már főhadnagy volt, amikor elkeseredve panaszko' ih it nekem !: — Nem ér semiuit ez a katonásdi! -- Hát mi kellene*.' — Háború kellene! .Nekem legalább az! Itettoutő ez a tétlenség. Miféle éleinél az. megnézni napo 1: jól vakarták-e meg a lovakatV felügyelni a losugló-iskolában; nyakontercniteni néhány buta közhuszárt; versenyt inni az inspekcióra érkező generálissal, — eh, torkig vagyok már mindezzel. Mért is születtem ebben a rettenetes békekorszakban ! Hej, esak lennék diplomata, esak lennék valami nagykövet, teszem Oroszországban, milyen galibát csinálnék! IVy összeveszejteném a tisztelt államokat* hogy az európai egyensúly menten fellbillenne s l'enekes'fil fölfordulna az egész mivelt és nem mivélt vi f> vetett maga is a naiv és bolondos óhaján. Azután nem láttam sokáig. De tudtam hogy ltívotetc a

g uniformist. Haza ment a Tátrába s ott hál. -tsskodott, nem az ellenséggel, országok katonaival, ÍJ:.' i a vaddisznókkal és a, szarvasokkal. Híres vada- volt mindig, de most az ország első puskásai közt kezdték emlegetni. Minduntalan vissza kellett gondolnom rá, araikor egy padban ültünk ott az iskolában. Olyau mérges képű, szótlan, butácska fin voltHajagoB Pista. \ Csupa súgásból felelt s a világ-csodák nem utolsója ' az, hogy a négy gimnáziumot átúszta. Ks mégis ország,is tekintély lett. Hát még mikor a nagybátyja mindenét ráhagyta. Hirtelen nagy úrrá lett, olyan naggyá, hogy szük lelt S7iímára Magyarország. Hamar el" is tűnt és néhány évig megint nem láttuk. De megindullak az ujabb legendák róla. Hol Dél-Amerika, ho! Afrika, hol Ausztrália postája és távírója küldött róla birt : milyen szereuesés és érdekes világjáró. Már <\«:d< az exotikus világrészek Vonzották. Egy levélben szörnyű fogadalmat tett.: — Utálom Európát. S ezennel kijelentem, hogy soha a lábamat hü nem teszem többé abba az unalmas, agyoneiviiizált világba ! — Már tisztára bolond ! — mondogattuk mi idehaza. De hiszen mindig hóbortos volt. Kalandra szomjas, vad és kegyetlen hajlamú? * Es eszembe jutott, milyn szenvedéllyel tépdeste ki gyermekkorában a bognia'í ! -Ivi, a pillangók szárnyát s ugy engedte K/ahadjára a csonka állatkákat. Ilárui ti is öfls/etüztüuk vele e vérlázító szokása miatt és ő mindhármunkat elpáholt és megszalaaztott. Nem esoda, hogy a vada), közé ment. — Bizonyosan ö ia emberevőni'k csapott l'el'. Tán királynak is választották a kannibálok. A budapesti állatkertben sokat barnulta a kiiáruház a pH Denk-ufcza 23. ) Keppicfpf. \áz.