Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908
1908-01-05
XXXV. évfoly am. 53 t Pápa, 1908. január 5. 1. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának ós több pápai s pápa-vidéki egy^üJfitiiQk-megválasztott közlönye Megjelenik mindén v asánnp. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirltoroslcedése, F6-tór 23-ik szám. Hirdetéseket ogyezsóg szerint felvessz a kiadóhivatal. , Főravmkatárg: BARÓDIGÉ?A A szerkesztésért JVlelSs laptulajdonos GY ISlőfjizotosnk ós hirdetési dijait a lap kiadóhivatalához küldendők. 'a: egész évt'o 12 kor., félévre 6 le, negyedévre 3 k lei soronként 40 fillér. — Egyes szám ára 30 fill, Veszprém vármegye birtokviszonyai. L Egyrészt a természet, mostohasága, másrészt a kedvezőtlen politikai viszonyok miatt igen egészségtelen birtokviszonyok vannak vármegyénkben. Ugyanis a területnek m. e. fele nem szántható, nem terem se gabonát, se hüvelyest, vagyis embernek való ételt, mert Vifi-a erdő 2 /io-a legelt*. Vio-a rét • Vic-a nem termo'. Marad tehát emberi élelem termesztésére csupán a területnek-irrásik fele, kereken ni. e. 2000 • km. Azt is mondják', hogy vármegyénk népessége közepes sűrűségű, mert 1 • km.-re 54*8.lakos esik. (A Pallas Lex. mouographiisa.) Ez azt jelentené, hogy az 1 • km.-ből (1000X1000 m' r ir) mi" "y, lélekre jut 19-305 • métí e, yü|gylagu családra tehát -jii e. ^ Á) •''íi 1 é f ir i « hektár, tehát körül 1 ölül 16 kai. hold, egy fél telek. Ekkora területen, ha az ember maga m íveli s a megélhetésen kívül nem támaszt egyéb igényeket, meg is lehet élni becsületesen. Még se foglalkozik minden ember őstermeléssel, hanem csak a lakosságnak egy kis negyedrésze (kereken 45000 ember), kik mellett ez összegnek ugy 2 /s-a (együtt vagy 80.000) napszámos és cseléd termeli azt a magot és httv'elyxist, mely valamennyiünk táplálására, kik' itt lakunk, szükséges. Megmunkált ex a 70—80.000 ember (1895-ben, amely év adatai rendelkezésemre állanak a Fallas Lex.-ból) kalászos növény (buza. rozs, árpa) alá ugy 1000 • kméterl. a melynek hozadéka volt 1-567.324 mm. szem; továbbá vagy 500 C kmétert hüvelyes meg zab alá, takarmányul az igavonóknak. Ha csak a termelt magot; számítjuk is, jutna egy lélekre átlagban 7 mm., egy négytagú családnak 28 mm. s ha a hüvelyest, a terület után. félannyira értékeljük, m. e. 14 m. m. Ez Összesen 42 inm.; minden családtagra esik tehát 10 mm., 1000 kgr.j minden napon jó 3 kgr. Mostani kezdetleges gazdálkodási viszonyaink mellett se kellene tehát senkinek szűkölködnie a vármegye területén. Hogy mégis "annak nyomorgó, a mindennapi f'dni .r-;>ívr.l '-lő emberek, azt a lézengő koldusok, csavargók gyászos seregén kívül az az egy adat is valószínűvé teszi, hogy a nem kereső egyének száma 72.000 (14 éven alul) + 8000 (14-en felül), a gyermekek munkaképtelenek, elaggottak. Nincs e földön becsesebb érték az embernél; nincs termelékenyebb az emberi munkánál; ki hinné el, hogy ennek a jókora területnek, a mi vármegyénknek csak 2 — szóval két százaiékán alapul az egész kultúráiét vármegy éukben! Már pedig annyi ós nem több, a lakolt terület (3985 há kert 44223 há szőlő); a többi erdő, mező, hegy, viz stb. Valami nagyszerű, szédítően hatalmas erő tehát, az emberi munka s a belátás, mely ezt iránjárja. Hátha még szabadabb mozgást, érvényesülést engednénk neki! Micsoda eredményeket tudna felmutatni! Mert be kell vallanunk, hogy ez időszerűit, a természet mostohasága mellett, a birtokviszonyok is igen kedvezőtlenek nálunk; egy kis szemlélődés után mindenki meggyőződhetik arról, hogy végtelenül el vagyunk maradva egyéb törvényhatóságoktól, hogy csak egy példát, említsek,' a Mária Terézia alatt, telepi tett Szabadkától, ahol nincs se latifundium, se nagyon törpe birtok, — de nincs is jóformán szegény ember. 3 nagy uradalom, latifundium van a megyében. 42.545 bá- terü'ettel; "h-lng. 14.181-6 há egy-egy ilyen dominium. A terület zöme nagy birtok 1000— 10000 há között; ilyen birtoktest van a megyében 103; elfoglal együtt 278.785 hektárt a megye területéből; mihez képest átlag 2706-65 hektár egy ilyen birtoktest. Középbirtok, 100—1000 há között, 240 van a megyében, de csak 88.077 há területeu, amiből átlag 366/98 esik egy Levéltöredék. — A "Pápai Lapok" o r e d e t i t á r o á j a. — Irta: Myra. . . . Emlékszel . . . Bála, ... ott ültünk a zongora mellett, — én egy szomorú biicsudalt játszottam, aztáu megtagad kezem . . . én nem vontam vissza. Lehajoltál hozzám, égő tekinteted azt kérdé: szeretsz-e? Viszonoztam kézszoritásod, viszonoztam csőkod, lecsillapítottam égő ajkad . . . aztáu szavakkal kérded szerejlek e, . . . egy hosszú veget nem érő csókkal feleltem. — Egy hang pedig belülről kiabált: hazudsz, hazudsz, ne csald meg ezt az embert, ez jobb mint te, ez jobb mint a >bi ... De nékem nem volt erőm kimondani a — temet. Aztán menyasszonyod lettem. Jöttek grata-' hílni, szerencsét kívánni, a néked szabad volt más előtt is csókolni, ... s én is visszuosókoltulak, mindennap hazudtam néked, hogy s/erei lek, mindennap vétkeztem. Aztán eljött az esküvő napja. Elvittél messze idegenbe, tüzesebb volt a csókod . . . éreztem, hogy jobban szeretsz, mint valaha, — s ési jobban gyűlöllek. Mert gyűlöltelek. Majdnem közönyössé váltál előttem, mert a közöny több, — mint a gyűlölet . . . Mert mig a gyűlölet bizonyítja, hogy érezünk az illető iránt valamit, — ha az határtalan gyűlölet is, addig a közöuy semmit sem árul el, inert nem érezünk iránta semmit. Dohát miért meutern akkor hozzád . . . ugye ezt kérdeznéd most tőlem; szinte látom haragtól kipirult arcodat . . . látom felemelt kezed. És jogosan; tudom, nagyot vétkeztem ellened. "Mindenki rólad beszélt nékem, miudeki magasztalt, dicsőített téged, szellemességedről, férfiasságodról beszéltek, s mielőtt még megkértél volna, már is ui.y beszéltek rólunk, mint menyasszony és Vőlegényről, szinte belém suggerálták, hogy mondjak — igent, Mindenki látta benued a tökéletes férfit, csak éu nein, — mert nem szerettelek. Mást szerettem . . . egy férfit, akié tudtam, hogy nem lehetek Soha, oly magasan állt felettem; egy férfi . . * aki jnég gyermekkoromban szőtt álmaimnak mintaképe volt.. Megszerettem őt, pedig csak egyszer láttam. őrült lettem, őrültté lett a gondolat örökre veled lenni és azt a másikat elfeledni, — még emlékét is kitörülni Szivemből . . . Pedig mily könnyű a feledés, — ma már tudom . .. de talán már . . . késő ... De mért is nem, ütöttél, szidtál engem. Mindent, mindent eltűrtem volna, csak nagy szerelmedet nem. — Mért nem űztél házadtól, hogy soha töbi)é át ne léphessem küszöbét. Arra váltál, — hogy éu hagyjam el; ugye-e?... • Azon az emlékezetes napon, emlékszel . . . mikor mikor megmondtam néked, hogy nem szeretlek, hogy nem élhetek véled, — emlékszel . . . akkor azt moutltad, lia valaha barátra lesz szükségem, keresselek fel téged, — benned mindig ln'í barátra találok. Akkor megígérted, hogy nem adod be még a válópert, még vársz egy évig. Még csak egy félév telt el azóta, — és éu már is felkereslek .. . Nékem ugy tűnik, mintha egy évtizede éluék már nélküled. „A viszontlátásra" ez volt utolsó szavad hozzám . . . ugye, tudtad, érezted akkor, hogy megtörök s kérni foglak, hogy boosáss még' nékem, sokat szenvedő, boldogtalan nődnek. — Ugye tudtadj-'fiogy megfoglak szeretni . . . mert' szeretlek, ugy, ahogy az életben csak egyszer tuduuk szeretni. Sirolin KmeU v «rlgjat H • tettiOlyt, negnflÉteti * UbOcést, Táladékot, éjjeli izzadtat Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrgfulozis, influenza ellen számtalan"tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értékfelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti eaemagoUut. I<\ IIofrmann-La R*che A C: Hasel (Svájc), — — gr" ~ a /r Mm n o 99 Kapkitó ocroti rendehtre • tyAfrsicrtirik» . twn. — Ara üve*enk;nt 4.—koto«*.,
