Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-01-05

bji'tokra.—'Ha. az állagokat egym .összemérjük, /vármegyénkben a latifundium Ötször' akkora, mint a nagybirtok; '•' vagyis "hét középbirtok tesz a megyénkben ®BY na

gy birtokot.; öt nagybirtok egy latiftin clixtm ot. Már ha ezt a három nemű birtokot összegezzük, megdöbbentő az eredmény, inert a 100 holdon felüli birtokok együtt (346 birtok) kitesznek 409.407 hektárt holott az egész megye t

er. 416.636 hektár. 7.229 hektár azaz 7229 hektár, vagy hogy nagyobb' számot mondjunk, 15.000 kat. hold az amit a 100 hektáron aluli kis és törpe birtok elfoglal. De még ebből a számból (346) se látjuk világosan az arányt. Nincs a megyében annyi közép és nagybirtokos! sokkal kevesebb van! sokkal kevesebb •ember mondja a magáénak azt a rengeteg területet, mondjuk az egész várni egyének 98 % -j át! Hogy csak a főbb tételeket emlitsem, első helyen áll a hg. és gr. Eszterházy család, melynek kezén van a megyének majdnem 'A-e, 91.100 há, egyéb főúri kézen (12 gr.-f 5 br. és lovag család) 109.927 há, ami jóval több a megye területe V*-nél. Főpapi birtok (10 főpapnál) 73.211 há, a megye '/s-a. 8 közrendű ember kezén, van községek, vagy ezeknél kisebb politikai alakulatok (közbirtokosok, gazdák, telkesek, .zsellérek, úrbéresek) közül nagybirtoka vau 9-nek 34.387 h. áron középbirtoka 53-nak 18.286 h. áron ami együtt igen tekintélyes szám, 52.675 há, a megye területének épen Vs-a. Külömböző címeken az államnak is van itt a megyében 17.847 há földje, a mi az egész területnek 'Au-e s a másik politikai egységgel, a'községekkel együtt Vm, vagy Ve, épannyi, mint a papi birtok. 16.430 há. Majd ugyanannyija van hát az államnak, mint a 8 közrendű nagybirtokosnak. .. Éz eddig a megye területének 7

/s-a nem 346, hanem "mindössze 98 közép és nagybirtokos kezén. Ha ezek után valaki azt várja tőlem, hogy én most mindjárt a nagybirtokok parcellázását fogom ajánlani, hogy jusson ki minden családnak az ő 8 hektárja, vagy ha élelemben akarná fölvenni, a maga 42 mm. gabonája és hüvelyese, nagyon csalódni fog. A hatalmi viszonyok is kizárják ilyen birtokmegosztás lehetőségét. Még a latifundiumok eltolását se ajánlom, boldogult ßeksios Gusztávval, a perifériákra, a mi náluuk a Bakonyt jelentené. A hitbizományokat se akarom kikezdeni, mint a túlzó radikálisok; nem is szaporítanám Baross Jánossal, paraszt majorátusok propagálásával. De a meglevő viszonyokkal vetve számot, mégis tudnék módot ajánlani a kirivó aránytalanságok megszüntetésére, egyrészt a termelés fokozásával, másrészt, a mi vele összefügg, a fokozottabb termelést akadályozó birtok felszabadításával. Hogyan volna ez keresztül vihető s milyen eredmény várható belőle, arról más alkalommal. Sorucly György. Petőfiről. — Ünnepi beszéd. IA „Magyar Otthon Bőcsbon" .1907. úvi november hó 14-én Wíenben a Petőfi-báz javára rendezőit estélyen mondotta: Kemény Béla Pápa rend. tan. város jegyzője. (Folytatás.) 1841—184i2-ben Pálján találjuk Petőfit Itt avatta Petőfi első költői igazi sikereit. A pápai kollégium falai közül törtek Petőfi költészetének szárnyai fel a magasba. És ezért annak, aki Petőfi költészetének nagyságáról megemlékezik, nem lebet és uein szabad a pápai ősi kollégium nagysága előtt, fedett jőve], közömbösen elhaladnia. Ezen épület és az ebben mindenkor uralkodott liberális szellem, előtt uraim, le a kalappal! Pápán ez időben Komáromi és Szákfi szili-. társulata működött. E társulathoz tartozott: Szatkrnáryné. Petőfinek tetszett Szathrnárynó és Most in ülök kis szobámban ügyedül . . . •előttem revolver méreg ... csak kezein kell kinyújtani s aztáu — holnap uein lennék, vége volna minden kínnak, szenvedésnek ... De nem. Én érzem, hogy meg fogsz bocsátaui nékem, hogy boldug leszek oldalad mellett, — hisz ugy szeretlek. Most, csak most tndom ki és mi vagy; ugy-e még nem késő? ... Oly nehéz volt. megtörni, megalázni magam, de büszkeségemen győzött — a szerelem. . Bocsáss" meg nékem Béla, . . . hisz nem vagyok bűnös asszony. Csak téged szeretlek ... az ii másik örökre feledve van. Ugy-e megbocsátasz, ölelő karodba vágyó Margitodnak. Kőváry Béla elolvasta a levelet, tizszer is egymásután; letette, gondolkodni kezdett, majd újra elolvasta, újra és újra. Aztán visszagondolt még legénykoráru, mennyire szerette a leányt s mily boldogok voltak, — legalább ó' azt hitte. Aztán a válás mily fájdalmas volt néki, — ki igazán szerelte az asszonyt; de nem erőszakolta — ha nem szereti, mondta, -— jobb ha elváluak. Igaz volna, hogy szereti öt '. . . nem csalja meg újra . . . megbocsássou-e neki, higyjeu-e? tusakodott magában. Igen, megbocsátok • . . hisz - még mindig szeretem, őt . . . szeretem ugy mint régen . . szélt magában. Aztán elvonult lelki szemei előtt a boldog viszontlátás, látta-, az asszonyt belépni, szinte már érezte annak közelségét; érezte csőkját... 8 még a gondolattól is megrészegülni látszott aztán .nindeuugy lesz, mint házasságuk első ide jében, — de most már 'örökre. Lattá szenvedni az asszonyt, érte . . . igen érte, kit egykor nem szeretett...de most, — igeu most.. ... most imád -.. . . hisz ö irta igy. O nem bűnös asszony . . . igeu> megbocsátok neki, fakadt ki végre, aztán pupirt ragadva,- elke: dett gondolkozni, mit irjou a nőnek. Egy hosszú .megbocsátó levelet, — nem, ez nem lesz jó v :'. ez.soká tart, s ő már, a?t akarta, hogy'holnap láthassa az asszonyt, liolhap már csókol hussa öt, le i egyedül az. övé . . . a boldogságtól nem tudott többet irni, nem jöttek tollára szavak, csak e szó: „Visszavárlak!" ' : iránta melegen érdeklődött. De csakhamar kiábrándult, amidőn a világot jelentő deszkákon kívül találkozott vele és égy színésznő társával civakodott egy darab vajaskényér miatt — egy fakó rongyokban alácsüngő alsószoknyában. 1844-húsvét ünnepét Dnnavecsén töltötte szülőinél,' Petőfi. Apja valami Nagy Pál nevű közbirtokostól birfca albérletben a korcsmát és mészáros iparjogát. Nagy Pálnak egy csinos, akkor 14—15 éves leánya volt: Nagy Zsuzsika. Petőfi megszerette ezt a szép, naiv falusi * leán3'kát. Soká, nagyon soká rezgett szivében a Nagy Zsuzsika iránti szerelem húrja ugy, hogy még 1846. elején irt „Felbök között" cjmü költeménye is matat fel vonatkozást Zsuzsikára. Nagy Zsuzsikához irt későbbi és a Pesti Divatlapban megjelent költeményei alá, nehogy felismerjék a vonatkozást, Pönögei Kis Pál neAet irta Petőfi. Petőfi 2 hónapot töltött ekkor Dnnavecsén, aztán Pestre ment vissza. Zsuzsika sohase látta többé Petőfit ezután és 1848-ban férjhez ment Bolla István református káplánhoz. Petőfi hire ós népszerűségének napja ekkor már delelőpouton állott.. Ez év őszén Kappel bankár leányát a színház egy páholyában látta meg. Kappel Emiliát látni és beleszeretni pillanat müve volt. Egy alkalommal baráti körben szó esett Kappel Emíliáról. „Nem is tudod",-mondja barátjának Petőfi, „hogy az a leány lutherana". „Annál könyebben nőül veheted, nem lesz vegyes házasság," feleié a jóbarát. „Ha van bátorságod menj és kérd meg." „Azt hiszed nem merném megkérni?" „Persze, hogy azt hiszem

íí-viszonzá a pajtás. . „Nos hát", szól Petőfi „most azonnal megyek és megkérem." Ezzel egyenest Kappel bankárhoz sietett és igy szólt hozzá: „Nevem Petőfi Sándor, mesterségemre rézve költő vagyok; mindent ott szoktam kezdeni, ahol más ember végzi, van szerencsém Emília kisasszony kezét megkérni." Mire Kappel papa igy szólt: „Ismerem önt ós becsülöm. Leányom kezének odaajándékozásához azonban annak is van szava, ha tehát lánj'om bele egyezik, nekem nincsen semmi ellenvetésem, jöjjön majd bemutatom." És Petőfi ment. Kappel Emilia nyájasan fogadta és beszélgetett vele — az irodalomról. Azután .... Petőfi g3'orsan távozott, kiábrándult. Kappel Emilia pedig férjhez ment gróf Lóuyay. Menyhérthez. •• • Ugyanez óv végén megismerkedik Vachott Sándornó nővérével Csapó Etelkével, egy szőke hajú, nagy kékszemű, gyermekies mosolyú, üde és viruló arcú leánj-kával. Petőfi mái-m'ár arra gondolt, hogy nőül veszi ós íryilatkozni akart Vachott Sándornónak. Épen útban volt, hozzá. — 1845 január 7-ike volt. Csapó Etelka idegb'ajos és ug}' mondják holdkóros volt. Egyszerre csak „ányárn jaj" kiáltással szivéhez kap és holtan összeesik. És Petőfi csak'miiit hűlt tetemet látta öt viszont. ' Petőfinek Csapó Eteíkekez való visszonyáhak' köszönhetjük a „Cipruslombok"-at. 1845 június 14—-22-ig Losoncon volt Petőfi és meglátogatta'

Steiler Antalt' ós nejét Placliy Vilmát. Ezekkel szemközt" lakott égy szép, szegény, de erényes varró 'leány :' *' Wei'sz Száli, kiueli szellemességét, műveltségét bámulták ismerőséi. Hire Petőfihez is eljutott. Látni akarta a varróleányt. A "leány ismerté Petőfit költeményeiről, nyáj^an^foj^ád'^i^'^&ljförfc. r^-eW^t; *á*.*léáhy magas színvonalon álló műveltsége, emellett kére-