Pápai Lapok. 35. évfolyam, 1908

1908-01-05

bji'tokra.—'Ha. az állagokat egym .összemérjük, /vármegyénkben a lati­fundium Ötször' akkora, mint a nagybirt­ok; '•' vagyis "hét középbirtok tesz a megyénkben ®BY na gy birtokot.; öt nagybirtok egy latiftin clixtm ot. Már ha ezt a három nemű birtokot összegezzük, megdöbbentő az eredmény, inert a 100 holdon felüli birtokok együtt (346 birtok) kitesznek 409.407 hektárt holott az egész megye t er. 416.636 hektár. 7.229 hektár azaz 7229 hektár, vagy hogy nagyobb' számot mondjunk, 15.000 kat. hold az amit a 100 hektáron aluli kis és törpe birtok elfoglal. De még ebből a számból (346) se látjuk világosan az arányt. Nincs a me­gyében annyi közép és nagybirtokos! sokkal kevesebb van! sokkal kevesebb •ember mondja a magáénak azt a ren­geteg területet, mondjuk az egész vár­ni egyének 98 % -j át! Hogy csak a főbb tételeket emlitsem, első helyen áll a hg. és gr. Eszterházy család, melynek kezén van a megyének majdnem 'A-e, 91.100 há, egyéb főúri kézen (12 gr.-f 5 br. és lovag család) 109.927 há, ami jóval több a megye terü­lete V*-nél. Főpapi birtok (10 fő­papnál) 73.211 há, a megye '/s-a. 8 közrendű ember ke­zén, van községek, vagy ezeknél kisebb politikai alakulatok (közbir­tokosok, gazdák, telkesek, .zsellérek, úrbéresek) közül nagybirtoka vau 9-nek 34.387 h. áron középbirtoka 53-nak 18.286 h. áron ami együtt igen tekintélyes szám, 52.675 há, a megye területének épen Vs-a. Külömböző címeken az államnak is van itt a megyében 17.847 há földje, a mi az egész területnek 'Au-e s a má­sik politikai egységgel, a'községekkel együtt Vm, vagy Ve, épannyi, mint a papi birtok. 16.430 há. Majd ugyanannyija van hát az ál­lamnak, mint a 8 közrendű nagybirto­kosnak. .. Éz eddig a megye területének 7 /s-a nem 346, hanem "mindössze 98 közép és nagybirtokos kezén. Ha ezek után valaki azt várja tőlem, hogy én most mindjárt a nagybirtokok parcellázását fogom ajánlani, hogy jus­son ki minden családnak az ő 8 hektárja, vagy ha élelemben akarná fölvenni, a maga 42 mm. gabonája és hüvelyese, nagyon csalódni fog. A hatalmi viszonyok is kizárják ilyen birtokmegosztás lehetőségét. Még a latifundiumok eltolását se ajánlom, boldogult ßeksios Gusztávval, a perifériákra, a mi náluuk a Bakonyt jelentené. A hitbizományokat se akarom ki­kezdeni, mint a túlzó radikálisok; nem is szaporítanám Baross Jánossal, paraszt majorátusok propagálásával. De a meglevő viszonyokkal vetve számot, mégis tudnék módot ajánlani a kirivó aránytalanságok megszüntetésére, egyrészt a termelés fokozásával, más­részt, a mi vele összefügg, a fokozot­tabb termelést akadályozó birtok felsza­badításával. Hogyan volna ez keresztül vihető s milyen eredmény várható belőle, ar­ról más alkalommal. Sorucly György. Petőfiről. — Ünnepi beszéd. IA „Magyar Otthon Bőcsbon" .1907. úvi november hó 14-én Wíenben a Petőfi-báz javára rendezőit estélyen mondotta: Kemény Béla Pápa rend. tan. város jegyzője. (Folytatás.) 1841—184i2-ben Pálján találjuk Petőfit Itt avatta Petőfi első költői igazi sikereit. A pápai kollégium falai közül törtek Petőfi költészetének szárnyai fel a magasba. És ezért annak, aki Pe­tőfi költészetének nagyságáról megemlékezik, nem lebet és uein szabad a pápai ősi kollégium nagysága előtt, fedett jőve], közömbösen elha­ladnia. Ezen épület és az ebben mindenkor ural­kodott liberális szellem, előtt uraim, le a kalappal! Pápán ez időben Komáromi és Szákfi szili-. társulata működött. E társulathoz tartozott: Szatkrnáryné. Petőfinek tetszett Szathrnárynó és Most in ülök kis szobámban ügyedül . . . •előttem revolver méreg ... csak kezein kell ki­nyújtani s aztáu — holnap uein lennék, vége volna minden kínnak, szenvedésnek ... De nem. Én érzem, hogy meg fogsz bocsátaui nékem, hogy boldug leszek oldalad mellett, — hisz ugy szeretlek. Most, csak most tndom ki és mi vagy; ugy-e még nem késő? ... Oly nehéz volt. megtörni, megalázni magam, de büszkeségemen győzött — a szerelem. . Bocsáss" meg nékem Béla, . . . hisz nem va­gyok bűnös asszony. Csak téged szeretlek ... az ii másik örökre feledve van. Ugy-e megbocsátasz, ölelő karodba vágyó Margitodnak. Kőváry Béla elolvasta a levelet, tizszer is egymásután; letette, gondolkodni kezdett, majd újra elolvasta, újra és újra. Aztán visszagondolt még legénykoráru, mennyire szerette a leányt s mily boldogok voltak, — legalább ó' azt hitte. Aztán a válás mily fájdalmas volt néki, — ki igazán szerelte az asszonyt; de nem erőszakolta — ha nem szereti, mondta, -— jobb ha elváluak. Igaz volna, hogy szereti öt '. . . nem csalja meg újra . . . megbocsássou-e neki, higyjeu-e? tusakodott magában. Igen, megbocsátok • . . hisz - még mindig szeretem, őt . . . szeretem ugy mint régen . . szélt magában. Aztán elvonult lelki szemei előtt a boldog viszontlátás, látta-, az asszonyt belépni, szinte már érezte annak közelségét; érezte csőkját... 8 még a gondolattól is megrészegülni látszott aztán .nindeuugy lesz, mint házasságuk első ide jében, — de most már 'örökre. Lattá szenvedni az asszonyt, érte . . . igen érte, kit egykor nem szeretett...de most, — igeu most.. ... most imád -.. . . hisz ö irta igy. O nem bűnös asszony . . . igeu> megbocsátok neki, fakadt ki végre, aztán pupirt ragadva,- elke: dett gondolkozni, mit irjou a nőnek. Egy hosszú .megbocsátó levelet, — nem, ez nem lesz jó v :'. ez.soká tart, s ő már, a?t akarta, hogy'holnap lát­hassa az asszonyt, liolhap már csókol hussa öt, le i egyedül az. övé . . . a boldogságtól nem tudott többet irni, nem jöttek tollára szavak, csak e szó: „Visszavárlak!" ' : iránta melegen érdeklődött. De csakhamar kiáb­rándult, amidőn a világot jelentő deszkákon kí­vül találkozott vele és égy színésznő társával civakodott egy darab vajaskényér miatt — egy fakó rongyokban alácsüngő alsószoknyában. 1844-húsvét ünnepét Dnnavecsén töltötte szülőinél,' Petőfi. Apja valami Nagy Pál nevű közbirtokostól birfca albérletben a korcsmát és mészáros iparjogát. Nagy Pálnak egy csinos, ak­kor 14—15 éves leánya volt: Nagy Zsuzsika. Petőfi megszerette ezt a szép, naiv falusi * leán3'kát. Soká, nagyon soká rezgett szivében a Nagy Zsuzsika iránti szerelem húrja ugy, hogy még 1846. elején irt „Felbök között" cjmü költemé­nye is matat fel vonatkozást Zsuzsikára. Nagy Zsuzsikához irt későbbi és a Pesti Divatlapban megjelent költeményei alá, nehogy felismerjék a vonatkozást, Pönögei Kis Pál ne­A­et irta Petőfi. Petőfi 2 hónapot töltött ekkor Dnnavecsén, aztán Pestre ment vissza. Zsuzsika sohase látta többé Petőfit ezután és 1848-ban férjhez ment Bolla István reformá­tus káplánhoz. Petőfi hire ós népszerűségének napja ekkor már delelőpouton állott.. Ez év őszén Kappel bankár leányát a szín­ház egy páholyában látta meg. Kappel Emiliát látni és beleszeretni pilla­nat müve volt. Egy alkalommal baráti körben szó esett Kappel Emíliáról. „Nem is tudod",-mondja barátjának Petőfi, „hogy az a leány lutherana". „Annál könyebben nőül veheted, nem lesz vegyes házasság," feleié a jóbarát. „Ha van bá­torságod menj és kérd meg." „Azt hiszed nem merném megkérni?" „Persze, hogy azt hiszem íí-viszonzá a pajtás. . „Nos hát", szól Petőfi „most azonnal megyek és megkérem." Ezzel egyenest Kappel bankárhoz sietett és igy szólt hozzá: „Nevem Petőfi Sándor, mes­terségemre rézve költő vagyok; mindent ott szoktam kezdeni, ahol más ember végzi, van szerencsém Emília kisasszony kezét megkérni." Mire Kappel papa igy szólt: „Ismerem önt ós becsülöm. Leányom kezének odaajándékozá­sához azonban annak is van szava, ha tehát lánj'om bele egyezik, nekem nincsen semmi ellen­vetésem, jöjjön majd bemutatom." És Petőfi ment. Kappel Emilia nyájasan fogadta és beszélgetett vele — az irodalomról. Azután .... Petőfi g3'orsan távozott, kiáb­rándult. Kappel Emilia pedig férjhez ment gróf Lóuyay. Menyhérthez. •• • Ugyanez óv végén megismerkedik Vachott Sándornó nővérével Csapó Etelkével, egy szőke hajú, nagy kékszemű, gyermekies mosolyú, üde és viruló arcú leánj-kával. Petőfi mái-m'ár arra gondolt, hogy nőül veszi ós íryilatkozni akart Vachott Sándornónak. Épen útban volt, hozzá. — 1845 január 7-ike volt. Csapó Etelka idegb'ajos és ug}' mondják holdkóros volt. Egyszerre csak „ányárn jaj" kiáltással szi­véhez kap és holtan összeesik. És Petőfi csak'miiit hűlt tetemet látta öt viszont. ' Petőfinek Csapó Eteíkekez való visszonyá­hak' köszönhetjük a „Cipruslombok"-at. 1845 június 14—-22-ig Losoncon volt Petőfi és meglátogatta' Steiler Antalt' ós nejét Placliy Vilmát. Ezekkel szemközt" lakott égy szép, szegény, de erényes varró 'leány :' *' Wei'sz Száli, kiueli szellemességét, művelt­ségét bámulták ismerőséi. Hire Petőfihez is elju­tott. Látni akarta a varróleányt. A "leány ismerté Petőfit költeményeiről, nyáj^an^foj^ád'^i^'^&ljförfc. r^-eW^t; *á*.*léáhy ma­gas színvonalon álló műveltsége, emellett kére-

Next

/
Oldalképek
Tartalom