Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-01-13

I'a|tai lapok ]!»(),. jannár 18. még azoktól a péuzintézektől, amelye a nagyobb kereskedők künn levő kövi teleseit megfelelő leszámítolással kifizeti s azután maguk hajtják be. Azért vai nak a takarékpénztáraknak ügyészei! Ha maga az Ügyész a kölcsöneszközléi munkálatokkal van elfoglalva, a helye tcs Ügyész munkakörébe lehetne e; illeszteni. A felsorolt újítások ellenzői mindi a kockázattal B azzal érvelnek, bog jobb a biztos kevesebb kamat, mint több, amely bizonytalan. Bzeo argumei táoióval szemben alt azonban az a nie; döntlietetlen tétel, hogy egy város köz gazdasági fejlődését a vállalkozási ked és szellem hiánya, továbbá a bátorti tanság mindig megakasztja. De az elmi lasztottakat még mindig pótolhatjuk. I néhány sor csak figyelmeztetés és u mutató kivan lenni B ha pénziutézetein az általunk megjelölt egyik-másik válla kozásba bele fognak, vagy idővel mind egyikéi végrehajtják, csak anyagi erőiké növelik ésaváros haladását segítik elí Elszomorító statisztika. Leudvii Htuidor asékeafövároai iak< laaséki tagtól kaptak az alábbi cikket, mely* közérdekű voltánál lógva egéia terjedelmébe leköslttnk, Azt "hasi.in az ujaágokban, bogy a budi pesti tiszti kaaainóban egy fővárosi tanító irva (ihiisási tiuiittiM reudaaerét mutatta in-, emel azfiini az odarendelt teljeaen analtabeta katona Behány perc alatt nagy ükeire] olvaaták és irta a lí első betát, síit <» Felság* nevének kezdő betűit egész iiabatoeaággaJ leírták. Gondolkodóba) estem ezen a dolgon — d elbittem, mert ugyanaz a fövároai-tanitó egyi! barátom utján az én pártfogáaomat kérte, bog kérvényét, amelyet az o résig analfabétáinál taníttatása (••'•íjából a köaoktatanügyi minieste rutinnak átadott, u hivatott körökben pártolóm fogadják. A kérvány uiáeolatát is keaembe kaptam. De biaonj — mert. magam sem volt au A aaakaaal an oaend volt, meri az utasul •akik K i\ l •- liiii-si kivételével mind Béeabe ipar kodtak, i ' 11 > i 11 ii v MII almosak voltak. Maga Kovács béeai is — aki Véén voJ menendő alig, bogy a vonat elindult, éresü bogy elleni 'Ihatatlan álmosság lepi meg. Vonaton amúgy is könnyű enflmoaodni; i.a még, ha esti ti/, éra lété jar a/, idő, öai idején a/, ember egy negyedérévai ezelőtt At pókét a&r engedeti le a torkán. Félt asonbaa, hogy elalnaaai az állomást és elviszik Vetődére, a vagy ki tudja tálén Keatergomig, vagy aég odébb, A kalauibai nem m< rí megbiaai, meri minden kocsi tel idea tel volt utassal s igy baoaak borravalóval neu gyaatéaan meg az emlékeid tehetségét — biatoan vehette, hop_\ a derék einher elfelejti a fölkelteni Borravalót pedig elvből nem umkutl adni Kovád h.icM; magénak is kevés volt a borravaló, Bgj régi iakolatéraa lakodalméra ment, ak moet nősült ím g bai inads/or. S Kovéei béeai nak akit mulatós einher létére szintén meghívtak, mai magéba a az ia nagy féjda Intal okorott, hegy dél Utáni reines cllóglalt-ága miatt cak estére jelent bette be a megérkeiéaél Véora De még Igy ia fenti mar a fugát a pompa- lakomái.i; sőt un töhh (pjieu erre való előli-Utasból egész este csupán I solle s/.ol itkozott, enni azonban egy harapást seil evett, Nem jó lett volna tehát egy ostoba alommá elpasszolni a Kiszállást. Szeme in.ír majd leragadt az alomtól ; W&ndm kételyekkel pislogott a jov,. elé. Hirtelen elégülten elmosolyodott. BarétMtgM a kérvényben elmondottakról teljesen meggy ő /.odve, meg aztán én az ügy érdemében neu nagyon sokat tehetnék mindeddig evvel | dologgal nem foglalkozhattam. Ifoal az-.nban mert, utána jártam • dolognak: ennek a lUUgj horderejű vívmány terjesztésének egész lelkeee< déssel állok iiolgálatába. Oróf ápponyi Albert vallás éa kösoktstáa­ug\ i miniszterünk nemzetünknek eme eesmeny nagy tia, aki előtt az itt leirt beadvány fekisik lii/.onvára legjobban tudja, mit jelent a magyal nemzetre nézve egy ilyen liagysi&básu vál­lalkozás. íme a kárvény móról-ajtóra: „Nagymelto« ságu Miniszter Ur! Etesomoritó tényt mutat k a itatiastikai kivatal. Magyarország népességé* nek 4J isásaléka az iskolaköteles és nem köte­te* gyermekekel nem anámitvaj nem tud irat* olvasni. Három millié analfabéta van hát széj hazánkban. A kösöl hadügy mildester 111 I'.MN;. a ma­gvai- honvédelmi miníwter pedig 91002 •'! 1901 szám alatt kiadott, rendeleteikben intézkedtek, hogy irva-olvaaás tanítási módszerem, amelynek legítaégével a teljesen analtatieta katona > II le.-keora titán tökéletesen tud írni és olvasni, tt könöi badaeregben és a honvédségnél alkalma­aáaba véteaaek Bs igy i- történik. Katonááknál tehál minél előbb kitisztítva lesz az emberilég eme szé­gyenfoltja. Mint. a kultúra egyik aierény munkása lelkiörömöm telik benne, ha embertársaim mnve­lödésél legalább ezt R legkendetlegeaebbet — előmoadithatom. Ebből es tisztán csak ebből íz okból, minden önzöaég kisáráaával, tisztelettel kérem Nagy inéit óságoda:. máltÓStassék Magyar­ország: irii és olvasni nesntudó népességének lehetővé tenni, hogy ettől a sötétségtói meg* szaliadliijanak. Muh é\i október hő 27*ÓII a „Berliner Bektorenverein"-ban előadáal tartottam tanítási eljárásomról. Világlap- . mint a: „Vosiiiche Zeitung-, „Berliner Tageblatt" és a „Local­an seiger* veaórcikkeitek a magyar tauitú dol­gáról, Halusz Ferenc miniszteri tanácsos és dl. Köröiy Henrik tanfelügyelő, as osssúg népneve­lés ügyének eme vezetői pedig csak szánalmas mosolylyaJ fogadják törekvésemet, derűre honira tett előterjesztéseimet, nagyon sok esetben még csak feleletre sem méltatják. Pedig másfél év óta már 11 kfllönböső nyelven je!ennek meg arccal fordult a szomszédjához, aki embergyűlölő tekintettel mélyedt a levegőbe. Látszott rajta, hogy hosszabb útra indult, isszoiivuan ki van merülve e­hogy dühös, hogy ez a másik Ott mellette még a kis fekvő helyéről is kisioritotta. — Akarja uraságod — szólalt meg most diplomatikusan Kovács bácsi - akarja uraságod, bogy minél hamarább lefeküdhessek? — Hogy a ma nőbe ne akarnám?! — volt a (álasz, miközben egy sóvur pillantana siklott el a többiaken, akik már mind a hárman juiziieu aludtak. — Meg lesz. kéretn — biztatta Kovéea. — KII, kérem, Vaunál kiszállok. Addig a/on­lan aludni szeretnék. Ha Váciial ön fÖiébfeait, ikkor örömest átadom önnek a helyemet. Ha nzon­lan ezt a isiveaaéget ön még sem tenné meg nekem, ikkor szent, hogy elalszom Mécsig s ön Sl egész lton guhhaszlhat itt a sarokban ülve. fölébreszt ? — Kol — mondta a másik. — Köszönöm — felelte halkan Kovács bácsi i a következő percben már aludt, akar a bunda. Szomszédja ádáz tekintetet vetett (eléje . I vonat most ksgyta el l'aloia-Ujp'stot Kovács hácsi pedig a lakodalomról éh lott.l I vacsorával, igaz, nem várták meg, de gondosan i'-lteiaktak neki mindent. Ks hogy Ízlik a sörre a lompá- kac-api i-.enye ! Meg a pulyka ! Meg • többi lioafi eledel, Ea kölönöeea hogy oenisik mind etekre i bor! Finom kis ital! Kovács béosí, knroau boros loha'rral I kezében, most feléli az. asztal mellett ; s általános figyelem kőiben szol.un keid : — Kedves uj házaspár!... eme kulturinuv eoskenn. He mindezzel a tént­nevesett tanügyi őrök vajmi keveset töiödnek. Ha Nagyasáltcságod figyelemre méltatji beadváuyomst, ugy annak Idején elöterjeestem a módot is. hogyan lehetne tanítási eljárásomat 2 -.'{ bét alatt az egélS országban kösismerttá tenni és ennek réven, rövid ',i —4 béren beluM keie-ztülv inni, liogy itt minden emberfia Írni e» olvasni tudjon. Nem igaz az. h"gy H foiietne.sség körében ia nép elbutulasat sziveden látják. Kzt jé'Zati es/.Ü einher nem hiheti. Hogy ez a MgyssabásH knlun inunka — az enii crics motivnmoktól eltakiutve — M egéas iieinzetre nézve közgazdaságilag is milyen nagy [ értékkel birnn, Exoellentiád előtl fejtegetnem ti-lesleges. Mult évi október bo 29-án Binem porosa | hadügy iniiiisztei Úttól tudtam meg, h gy a nagy és hatalmas német, hadseregben öss/vsen J'.l szo­val: tisenkilenc analtabeta van, Szívesen látna Nagyineltóságoil Magyar­országon is ilyen tündöklő állapotot? Láthatja Nagyméltóságod, ba ezt óhajtani méltóztatik. Vagyok nagy méltóságú miniszter urnák hazitiui tisstelette] Gdöel Qyula bnéayeati tantté Meg vagyok győnödve, hogy a vallás éa kösoktstáattgyi miuisste(inm mostani nagy veie­j tője eblien az előterjesztésben llíegllVlI.ltki'/.ó ambíciót csak azért fogja kielégíteni, mert ezzel a magyar nemzetnek még nagyobb életerőt. jlog adui. Dr. Lénával Sándor •aékeoEGvéiwaJ isk' '..széki tau. A kultur-krajcár. Az elmúlt szazai eleién mindent elkövettek a magyar kultúra fejlesztésééi: küzdő elődeink, bogy az irodalomnak a fővárosban oraságos központot teremtsenek s megalkotva a nagy centralizációt, a magunkra hagyott erőket egye­sítsék, a kölcsönhatási előmosditaák es az egye­sek érvényesülését megkönnyítsék. A törekvés elérte célját. Hatalmas köapon­tot kaptunk IS ország lovárosában, hatalmasab­bat, mint a milyent .-hajtottunk. Szomorú, de tény, b"gy ma már csak egy irodalmi csataniezö van: a lőváros, ahol az j él veny esiiies nehézsége miatt ma luar neinv.ill­— Ysie! - kiáltotta valaki Kovács b.iesi lulébd — Viu-! kelem, \'á,:' Siessen! Mi. . mi ? — riadt ló! élőkéből téihe­siakitva pohérkössöul íjéi a megasőlitott. Mi ai kérem ? — Vác! Yac! Tessék sietni! Mert... Kovács bácsi nem várta be a Veget Kapta a kalapját és vad gy.iisaságban rohant végig a folyosón, ki a koesiajtőhoz. Éppen csak hogy még leugorhatott. Csupán amikor a vonat már tüszkölve, tujva, füstölögve tovább dübörgött az. állomásról, akkor nézett szét Kovács bácsi a vagányok körűi a sö­tétben. — Mi ez? Megkérdette a portási — Vae ea? Az th'giuával feleit: UellOgy, kérem; Vae meg két áli inas innen. EU esak Dunakees. — Ks mikor megy a lesköielibbi vonat t — Heggel. Addig sem előre, sem hátra nem lesz több vonat. Kl volt az. utol.-ó. Kovács bácsi szoiuoluaii pillantott kesében a iiienvHsszonv i bokrétáin: Adnu. lakodalom! a/lau dUbőeen uéaetl a luvarobogd vonat után . ASu« pedig. SS egyik másod-.sztalvu szakasz­ban ezalatt már kényelmesen iivult el a leszállított váci utas ülésén a negyedik Ajkai körAI ádáz mosoly játszadozott . . . : I*C:

Next

/
Oldalképek
Tartalom