Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907
1907-01-13
[907. jaj uár 18. Pápai Lapul. 8. vetett munka folyik, hanem minden egyem ádáz hava vslanennyi étien, A videk nem utánit. Vidéken megjeleni könyv, vidéken előad* darab nem irodalmi grádns. Eahsitt-ott likerl egy vidéki talenluiniiiik Ügyeimet kelteni, • jóakarói siettek felhosni a fővárosba, hogy od kint el ne kallódjék. A legtöbben azután a fővárosban kalló uak al, mert itt, abo] ugyanarra a pontra kii dük százai törnek, • győztetek mát a doli tenné sseténél fogva is kevesen lehetnek. Ssomoru elgondolni aal is, hogy mennyi ki van aaolgáltátva a ssellerai táplálék tekint latboti a vidék n fővárosnak. Olvasmányt, taj darabot csak innen kap. Előre megseabo sokasor nemaetietlen divatnak kénytelen hódol 1 eleve le kell mondani mieden önállóságát A főváros irányzatai diktálnak mindenben. Sokszor helyes ex, de sokszor kimondli tatlaiiul káros, amint azt ssinházi és irodai életünkben nem egyszer volt alkalmunk t paaataini. Qy esetekben nemzeti szempontból telet kívánatos volna, ba a vidéki nagy városok ngyssólva — irodalmi és művészeti rosták változnának át. K szerepet atonbau csak ugy tölthetik 1 ba a nemzeti kultúrának számottevő cmi riomai lesznek. A küzdőterek megsokszorozását jelente ez az állapot és orvoslását az .-iiilig íeiiuá hajóknak. Amily nagy érdekünk volt azelőtt, bog egy központunk legyen, épp oly kívánatos i az. hogy minden egyes nagyobb vidéki vár kulmi-ali« gócponttá alakíttatván ár. betevőm tassék a lüktető, az egészséges irodalmi és m veszeti e|etbe. Az „Országos Irodalmi és Közművelőd* Szövetség* régi törekvése ennek a nagy decei rahzio'ionak a keresztülvitele, Már alakulásán magvát is jórészben ez a gondolat képest melynek szükséges voltát mindenkinek be k látni, aki a magyar irodalmi és mű véssél él legutóbbi fejlődésének korszakán keresztülpillat A legteljesebb elismeréssel kel! fogadntn — saját jól felfogott érdekünk szerint is — Szövetség törekvését i annak a kultur-krajc tormájában megnyilvánuló ••lsó. nagy hordere gyakorlati jelét. A Saövetaég a vidéki színházi igazgat< legnagyobb részéve] megállapodott arra nézv hogy az 1 kor. 20 filléren felüti jegyek á 2 . fillérre] teiemeltessék. Az Így befolyó összegből viszont a Sz vétség nagyobb ősaaegtt pályadijaitat tüa magyar tárgyit I a \ stiéki szinbázak száma: iraniléi darabokra, egy-egy vidéki asinhási rm <lezo és ifó, liirlapiró utazásara és egyéb in (lalmi. művészeti törekvések támogatására. Mim oz*n pályadíjak felett egy külön bizottság hat; ioz. amely a Saövetaég 1(1 kiválói tagjából, moagalomhoa csatlakozott ssinügyi válasstmi nyok s sainigasgatók képviselőiből, valamint V. II. <Sz. és a Vidéki Hírlapírók Szakszervi setének bejelentett küldötteiből áll. A terv igen érdekes s meg\ alosiiiása vidéki városok kulturális életében fontos fol dulópontot jelent. Elfogadása annál inkább kivd tirttos, mert a meg sem érezhető áldozatti nagy. nemzeti ügyet támogat közönségünk: magyar kulturális élet emeleset, a tisztult izlé diadalát. Városi ügyek. A Kosstith-utra in-giiyitasáia szükség* telkek egy részének anyagát a város arwre utján már elis adta Bosenbach Károly építési nek. Kz Ügylettel is tehát közelebb jutottunk Kossiith-utca megnyitásának niegvalósulásáhoi amely oly sokáig foglalkoztatta a város közvé láaMM lati f*W Ijabb iiteaiiyitsio. Városank polgáraiéi tere ujabb módot kivan uynjtaui a város fejlesi tésére, Kzilttal igen helye-cn -- nem egy t; városrész építéséről van izó, hauen arról, boa nagy ház •komplexusokat, melyeknek üres kert jeik vannak, utcával rágjunk, át s eaálta] a jelen leg csekély értékű kerteket tegyünk utcai erteki behőségtkké, másrészt pedig módot a.Íjunk kiseli lakóházak építésével álla. hogy városunk mái mar elviselhetetlen lakásviszonyai megjavuljanak A Zrínyi- 'Kis titoa fordulataim! a Batthyányi I utcai városi kori smáig husódó Itt megnyitásé ikesziti eb, most már a polgármester av, tanáé (megbízásából. Mintegy 20 -22 uj telek all el ezáltal ISO 300 -Öl területtel. S tekintve, hog ezen uboában azonnal elkészülne • vízvezeték földalatti csatorna, (levezetve az uszodánál Tapolcára aszfaltjára és villamos közvildgitdi • •zen ut.'it lenne a legeg.•SZaégeSebb és légiin dernebb utcája városunknak. Mi csak Brömni I üdvözöljük ezen üdvös kezdeményezésért asépi teszeli bizottságot s a város polgármesterét. . Imi véleményünk az: süt bene, ant nihil! ,\ kemlergyár ügyében f, hó U-én nag értekezlet volt a városházán, mely elénk ess Uli csere mellett folyt le. Tai Gyula földmives lakolt igazgató ismertette a kender- és lentermelést é tájékoztatási adott a termelésre alkalmas tért Iletekről és a termelhető mennyiségről. Végül a ; értekezlet a legjobb reményekkel eltelve oszlót |szét. mintáit a kendergyár megteremtése mindé j valószínűség szerint sikeiülni fog. Jövő -zamuul • ban bővebben lógjuk ismertetni és illetőleg tál gyalui a kender- és lentermeléa kérdésétAz állami ovotla elhelyezése. Ez a kél iiés js rövidesen dűlőre 1<«ir jutni a polgárin et terünk csakhamar előterjesztési tehet a vállát és közoktatásügyi miuisztei nek az elhelyezést alkalmas helyiségről, melye' az állami ovod céljaira a város felajánl. Bevéss Arnold v. méruö legutéibb a Csatorna-utcai Pitcer-fele házt mérte töl ós véleményét betérj esz tette a váró: tana. -hoz, niely -zeiitr a házat az óvoda céljait Imegfelelőtlek találta, de szükségesnek tartja mellette fekvő teleknek megszerzését is. A \ tanács ez értelemben megindította a tárgyalást A halastó üstje. Folyó hó 6-án a sásrél birtokosokkal értekezlet volt. melyen Csokimé Károly főjegyző elnökölt. A birtokosok el et tekezleten kijelentették, hogy hajlandók terült' leiket, a halastó létesítésére átengedni, illetőié; haszonbérbe kiadni, de a maguk részéről a hal tenyésztéssel foglalkozni nem kivannak. Minthog erre vállalkozó minden bisonynyal találkozni fog a nagv horderejű kérdésnek gyors megoldás 'nem sok időbe l"g kerülni, A rUágitási felfigyeld Msottaág t. h< 7-én ülést tartott. Szóba került a vasúti állomé világítása, melyre nézve, amint már lapunkbal megittuk, a máv. igazgatósága ugy határozott h"g\ nem engedélyezi a villám világításnak be \ i zettetését. A bizottság lüegbizta Inilldamellet a polgármestert, hogy a kereskedebni miniszter hez fölterjesztési intézzen, miután szinte szánul inasan kirivó az állomás mostani petróleummá való világítása. A Providencia biztosító társasát ajanlatot tett a gépek biztosítását illetőleg. A bizottság ez idŐSSerínl nem vette tárgyalás ah' ezt a kérdést, mivel a QanZ-oég szavatossága leiinall. de hogy annak idején vájjon izükségei lesz-e a biztosítás, az üzemvezetőséget nyilat1. tattételre utasította. A rendőrkapitány felszólalására, a major-Utcában fél éjjel égő izzólámpáknak egész, éjjel égőkkel Való kicserélését a bizottság elhatározta. Több felsővárosi háztulajdonos kérvényt intézett a városhoz a Tapolca mentén villaraoaláng foIssereltetess iránt. A bizottság a kérvényt kiadta a v. tanácsnak saját hatáskörében való intézkedés végett és anieiiyliviben szükségesnek találná a kérés teljesítését akkor terjessze vissza azt a költségvetéssel egy üti de már most kijelenti a bizottság, hogy a város fejlesztése folytán SSaporodé szükségletet a várói által most nyújtott díjért nem elégítheti ki | telep, iáiért is a képviselő testület megfelelő díjazást kell. hogy adjon a villamos pénztárnak. Epp ez.rt a lámpák szaporításának kérdése a közgyűlés elé lesz terjesztendő, atillái inkább. mert ma is sokkal több lángol ad a telei., mint amennyi eredetileg tervbe volt véve a költségvetésbe fölvett összegért. Végül izemélyi ügyben határozott a bizottság és ezzel a/. Ülé- véget ért. A TÁRSASÁGBÓL. *" Kereskedő ifjak est dye.*| Szilveszterkor a helybeli kereskedelmi alkalmazottak köuyvtáruk javára fényesen sikerült estélyi rendeztek a Criti-szálló nagytermében. A megjeleni kötfln* ség zsúfolásig megtöltötte a tágas helyiséget. A műsor első pontjaként Nobel Jozefa ..Imi a kérő" C. víg monológot nagyon ügyesen, kedvesen és sok derültséget keltve adta elő. Krach Jolán Ábrányi K. .A nábob" e. költeményét szavalta el lendületesen, behíselgő hangján nagv tetszés közepette. Forgács Len és Kransa István egy dialógot adtak elő. a komikus helyzetek kellő kiaknázásával és a jogász es hordár típus sikerült, jellemzésével. Műsor után hajnalig tartó tánc következett Az első négyest körülbelül so pár táncolta. A felülfi setének et múlt heti számunkban közöltük. Itt. emiitjak meg, a hogy hé, 30-án, iámét rendeznek kedélyes estélyt. S A Leány egyesület luil. A mull vasárnapi estélyin Besch Margit cimbalmon néhány saép magyar nótát mely érzéssel adott elő, Weis» Irénke pedig egy monológot szavalt nagyon I kedvesen és ügyesen Utána dr. S. heiber Jenő reflektált Schor Ernőnek a karácsonyi estélyen tartott felöl vasasára. Érvekben gazdag előadása* ban meggyőzően mutatta ki a feminizmusjogosultságai es a küzdök eszközének helyes voltát. Az érdekes felolvasást a hallgatóság mindvégig nagy figyelemmel kisérte és sűrű tapssal fejezte j ki elismerését. Schwanz Benső, Kdinondo <l j Aniiiisnek egy drámai kitörésekben bővelkedő költeményét, majd a felhangzó tetsaés zajra Ábrányi Kuni: A harmadik gránátos cimü s Napoleon ellenes versét szavalta el élénken, erősen realisztikus modorban. Végül Seefrani Sándor kellemes tenorján magyar dalokat énekelt. Nobel Henrike jó songorakisérete mellett. — Kívánatos volna a farsangban egy nagyobb* szabású irodalmi és zenei estély rendezése, persze a (Jritf nagytermében amelyre a fővárosból lehetne néhány művészt, irót és z ttéaat meghívni. Ajánljuk ezt a választmány figyelmébe. S A Katii kör estélye. Igen szép sikerű estélve volt in ni I* vasárnap a Katii, körnek. Az estélyen zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság a Bencés-gimnázium tornatermét és mindvégig élénk érdeklődéssel kisérte a műsor egyes pontjait Az estély program injának zenei részében két igazán művészi zongorajátékot élvezhetett a publikum. Az egyik Kriszt Jenő plébános játéka voll, aki nagy zenei tudásának és technikájának adta nem közönséges jelét. Látszik, hogy néni csak műkedvelőéből, vagy mondjuk kedvtelésből játszik, hanem valóban mély stúdiumává teszi a zenét. Azt, hisszük, hogy ezt az elismerésünket senki sem fogja hiaelgésnek minősíteni tőlünk. A másik zeneszám KertésS Gizelláé volt. Liszt XI. rapszódiáját interpretálta l'gy tetszik nekünk hogy mind a tíz ujjában a zenei hangoknak bin eszi barmoniája egyesül, mert oly subtilia finomsággal játszik a zongorán. Technikája pedig valóban tüneményes, Művészete mar égessen túlnőtte a mi zenei életünk szűk körét. Az estély műsorát, illeg Aj er dános ügyes szavalata és Béri Z-ig mondnak hangulatos novellája töltötte be, ij A Jókai-kör szinházi estélye tegnap este T/.inültig telt ház előtt folyt le. A mai előadás iránt is rendkívüli AA érdeklődés. Jövő számunkban részletesen retet 'álunk. •| Múlt heti sz.ánnmkliúl táVedésbol kiinarailt.
