Pápai Lapok. 34. évfolyam, 1907

1907-06-02

Megjelenik in i n i.l e n r a • a r ti • p Szerkesztótég és kiadóhivatal QeMborg 3j nln papirkoreafcedőSu, F8-t*r J'.-ik szán Hirdetésekéi egyezség izerinl felvesz a kiaüóhivata A csatornázás kérdéséhez. Lapunk inult heti szamában az <• kei lésbe elfoglalt áilftepontaiiket nem helyeslő nkUri sikkel kaptuk. As sstdiatur el alters ps>ri elvi nel. fogva, és a közérdekű ügynek minél bővel ismertetése, megbeszélése éa előkészitése.érdek< ben készséggel sduuk helyet az irányadó hely r. a városouk egyik illusztris polgárától júti uikl nck. negjegyewén még azt i«. hogy az üg mind szelesebb mederben va!ó megvitatásána lapunk hasábjait a legnagyobb tsivességgi uján Íjuk fül. Magúra as alábbi cikkre ásottal 'eauué két megjegyzésünk vaui -Az egyik az. hogy részleges csatornázás alatt mi azt értettük, bog az csak -ott rolns megvalósítva, ahol a talujv: jelentkezik, tehát, magának a belvárosnak is csg egy »-s részeiben, amit. tonnéssetesen tserenesé lenségnok tartanánk a városra. A másik pedi az. hogy a f&ldmivelési miniszter leiratát a ciki iró ur rosszul értelmezte, meri SS ueui a; mondja, hogy egyedül a város részleges csato, názasa segíthet a bajon, hanem azt. hogy i illető melyebben jekvó városrészekben a talajV okozta bajokon csak A csatornázással '.«-In segíteni, «I« a miniszter részleges "rogy tetyi csatornázásról nem sZ"l. Egyébként különben fenntartjuk magunl nak a kérdéshez való további hossászólásunk s most itt adjuk •' •''kket. * TARCÄE Gi cigány. TA'.URÉGI SZALMAVISKO A RCSSX FÖDELET G?ENGO stíl IS '.ERÁZXA, Hó is CEC SZAKAI RAJTA KERESZTÜL, TTAKCLALA NÉHA-NÉHA BE IS DÜL­ŰX UDVARÁN GYEREKSEREG RILJOLTOZ. — (2 RUHÁINK NINCSEN SZÓKRA A FELTHEX — ŰX ASSXCNV az eresz ALATT PIPÁXIK, S FÜSTÖT FUJ A LENVERÉBE. H« F«I*IK­3gv A CSALÁD, Ű GAZDA MEG AZALATT VAL^CACT »ET AX A'.RÉGI KERT ALATT. TÉRDIG TAPOS A PCLRVDBA, A SÁRBA, MELY NEM EGVSXER BELEFOCSCSCN ARCÁBA. WEG. SE MOSSA, 1« SEM TÖRLI S ESTÉRE Ugv MEGVEN «1 A LEGÉNYEK «LEBE! S mlg VENÖFA A HEGEIUN SIR, SXALAD: CSCSÖKOLJÁK AX ARCÁRÓL A SARAT. Ballá Miklós. I '"munkatárs: BARÓDI GEZA. A ixerketztéaert WsIOa la..tulajdonos: A GOLDBERG GYULA N A „Pápai Lapok" muh lu'ti számi egy hosszabb hír ktfretében foglalkozi 1 a földmivelésügyi miniszternek a várót csatornázásit ügyében küldött leiratává i azon álláspontot foglalja el, bogy ­i nagyobb bajoknak: a későbbi sok költségnek és a váfns utcái feldulásá nak elejét veendő — vagy teljes csulor uázás legyen, vagy setnini. Tisztelettel ezen állástbghüás-dÍTÍHjrl iiiielyiifk. — mint a lap minden egyes sikkének — iránytűje a város és i polgárság érdeke, g kérdésben külöi véleményt vagyok bátor bejelenteni, t ízi alább részletesen kívánom üteg indokolni. A higiénikus szempontból leletu fontos csatornázás ujabban a belváros Imii. különösen a Chicu patak mentéi elterülő házak pincéibtm jelentkező talaj vi/, megszüntetése oéíjából vált akttiá lissá és sürgőssé. A veszélyeztetel hazak tulajdonosai gyors orvoslási kér tiek. mert épületeikéi lukhatatlauság sut rombadölós feirvetreti. tizen a baioi radikálisan keli segíteni. > valamin az orvos a betegnek csak ama test részét veszi kezelt— és gyógj iias alá Szegény emberek szerelme. — \ m V a j á . I, a p o k" •• r r tl t t i t á r 0 á j a. — 11 ta : Vértesv Gyula. i. Kurofii. iko« areti. nagyest lufi leány volt Valamelyik isiniképesdébe járt 0 ia, de ea aea ; modorán, teaa az arcán aeai látszott meg. Ea ; ruhájáa sem Egyssarüen minden feltűnés nélkü jllöaködött; aa olcsó szövetekből asaga varrta me| it ruháit, minden cicoma nélkiil, de isléseses Óriási tollbokrétás vöröa kalapokat nem hordott »em B mellere nem tü/ött ki egész virágos kertet r> sáros időben a ruháját nem emelte ugy. hogy ,1 harisnyakötője is kilássek Szóval szolid és tisz­tességes leány volt, akit még a sziiiiiskoláknal biiiiüa mia/mákkal teli levegője eem todotl elrontani. Annvira ártatlan volt, hogy még sbboo seír talált semmit, hogy éJsiakánOa idején a tsinhásbd agyadul menjen haza, valahová a 'i'avasziuező-utei vegére. Aa édea anyja nem kísérhette el és u akara toskodott, hogy azért el akar menui. — A Lilit tanulom én is, meg kell nécnen Kürvt ebben a aaerepbao! — Megnézheted máskor. Cnfisetések éa hirásMai dijak a lap kiailúliivataláhoa kiiltlendűk. ap ára: egésa tSTS U kur., félévre 6 k, nejTvcilóvre .1 le ilt-u'r toroakinl tu fillér. — %ySS »zum árn .'!U lill é amelynek arra szüksége van. azonképen városunknak is elsősorban a belváros veszélyeztetetl térületének meg\ édese ,ill elmaradhatlan kötelességében. A iii;i>ik nem kevésbbé fontos szempont! a vátt)s linamiális helyzete. Ma. amikor az állami es póutdók terhei amúgy is sulyosau nehezednek az adózó közön­ségre, Hein II.elletünk bele egj nlvaii aköltséges vállalkozásba, mini aminő az egész város csatornahálózatának megépítése lenne. A szükséges és hasz­nos reformok megvalósításának határ* vonalát és idejét is mindig az auyagí erőviszonyok alakulásának kell képez­nie. amely ma épen nem mondható annyira kedvezőnek, hogy a múlhatat­lanul szükséges és mielőbb megépítendő belvárosi csatornázáson kívül egyidejű­leg a teljes csatornahálózat elkészítésé­nek óriási költségeivel terhelje meg a város közönségét. Azok a kifogások, amelyek miiszaki Bzempoutból bangzanak el, hogy t. i. ha inii^t részleges csatornázást készít­tetünk a esak a jjejváros lulozala i'iiiilne meg, akkor később az egész város csa­tornázása sukkal nagyobb költségbe i>>g — Mamuskáni engedj el I II : el. bátrai elerssstbetaa. A lerfiak t.'lakcdok. szemtelenek, tniuttnk nem lehet éjjel agyadfii járni egy minek. — Dehogy nem! Ha megszólítanak, telelek én nekik, de ugy. hogy nem köszönik meg! ('rak biad reám a dolgot anyácskám, elhánok én vetuk. S aztán a/, történt, bogy Ilonka kiaosssooy bisony nem tudott velük elbánni es nagyn K'lle­metlen helyzetbe került. Zinmnkoo, hideg téli este volt, mikor kijött a szinhazliól. Alig ért az utcára, agj latol enihei csatlakozott, bossá. Ks sehogysem akart melulo tá» gitani. 8öt annyira meut, hogy mar ölelgetni is kezdette a szegény leányt, amint a kointról be­fordultak egy aotétehb utcába. A leány negitségért kialiált, de a néptelen utcában, a szél mvitása közhen bizouy nem hal­lotta u kiáltásait senki. A férfit arculütöttc, de az csak annál BSeaa­telenelih lett. — Pofonért eeók jár ! S ajkai már a kimerült leány arcára tapad­tak. mik..r egyszerre esak a kapu alél kiugrik valaki és a lei ín hátulról megragadva, hetaszitja az ut szélén garmadában álló hóba s azután oda­tordulva a leányhoz, bemutatja magát: Siimtor ti.'/:, vm.v.tlí liirl...,.,>Á .,.,..a.ll,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom