Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-12-02

Megjelenik In i li 11 e u v ti Iiá r Ii Ii |i. Szerkesztőse^ és kiadóhivatal liolillierjr iiyiil.-i papirkeroskoaés.., KS-ter i':: ik szám. ilinhtéseket Sgyesség i nt h-ke-z li kiailöliivatal. Rabbiválasztás előtt. A jóérzésünk tiltotta eddig, bogy a rabbi választás dolgát szövi tegyük, IJ^Z­telvéu az elhunyt rabbi emlékét Most azonban, hogy a gyász napjai elmultak és az árván maradt nyájnak új vezetőre van haladéktalanul szüksége, elkerülhe­tetlennek tartjuk szavunkat latba vetni. Állást kell foglalnunk most már abból a szempontból, amely megfeleljen a magát hazafiasnak méltán valló zsidóság gondolkodásmódjának és a hitközség In-lélHét se tegye ki ujabb viszályko­dásoknak, sőt esetleg szakadásnak. Egy dolog bizonyos. Es ez az. hogy a választandó rabbinak minden körül­mények között érzésében, gondolkodá­%, P"i -aban és nyelvében is magyarnak kell lennie. Elég szomorú dolog, bőgj Ma­gyarországon ilyesmiről még beszélni i- kelljen. Vagy hol van — akár a bib­liában, a próféták köuyveiben, vagy bár­mely régi vallásos műben — megírva az. hogy a szent beszé'lek német nyel­ven tartassanak? Azon a nyelven, a melyet a hitközség tagjainak fele sem beszél s ne hazai nyelven, amelyet a hivők mindnyájan értenek. Annyiszor sütötték a zsidóságra uton-utíélen a ha­TÁRCA, Melyiket szerette? — A „!'apai L*pok" ereil et i t :i r • :'• j a. ­Irta Bárodi Géza. III. Csak egy itju nem vett réssl az. általános hódolatlian. Mimleuklíiez. volt Cg) ed.- ISSVn, e-ak Millaval lue Babén tartózkodó. Millil eleinte nem is vette észre, Mike-ra gomlolt. IIég mérette; valaliányssor anyját láto­gatta meg a nagyliaiyj.in.il, niindig tol.t bestéitek s leveleit olvasta lel. Az öreg asszony ugy örven­dett azoknak. Még szeretik egymást . . . mondogatta. Milla tilost is Miklós édes szavait liailja. Ml látja. Aztán egyaaw találkozik >aeme ama ifjúéval • rajta felejti. Lelkében pirongatja mag.it mosl meg ezért is . . . Bánlaki László megérni i két Memeugár vil­lamos érintését. Odamegy egyenesen Milláhos, lö­tet szemeivel beleséi melyen a Milla szép Momeibe s a/.ok beszelnek most együtt. — Te elfog..,! felejteni a/.i a régit értem. Milla s/.é'p szemei megvillannak i nay ta­gadják. — Te szeretni fogsz, engem j neked kín leSI az, mégil szeretni IbgSI1 — Nem soha, solia sem ! S amig körül kerülik a termet a keringi hangjai mellett, szemeik folyton bessélnek. .Miilatiak »gy leiszik, mintha a zene hangjai kosé mindig betevegyüllie az a szózat „Te szeretni fogSS engem-. Köiniin' illára: 13ARÓD I OEZ A. A -zerlo'szlésért felelős laptutaj.I.mos: A : ( GOLDBERG GYULA v. ártatlanság vádját, hogy örülni kell, ia alkalom kínálkozik a vád hazug 'oltanák fényes bebizonyítására. A vá­asztandé rabbi tősgyökeres magyar •inber kell. hogy legyen, aki hivatva esz uemcsak a hitélet mezején, hanem i helyi társadalmi életben is szerepelni i az őt megillető helyei elfoglalni. A hitközségben két nagy párt all •gynlássál szemben. Az egyik a maradiak •ártja, amely a régi állapot fentartásához •agaszkodik, a más k i haladók pártja, nnely nemcsak a neológokból áll, hanem i mérsékelt orthodoxiát is magában bglalja, A haladók a pégi konzervatív szel­emniel teljesen szaküva. a tiszta magyar dláspontol képviselik, vagyis, bogy a .álasztandó rabbi köteleztessék szónok­ataibau egyedül a magyar nyelvel ha<z­íálni. Kétségteleu, hogy ez az egyetlen telyes álláspont, sinkelynek győznie kell éltétlenül és ha a vezető szerepet e fártban a bitközség jég kipróbált, rokon­szenves embert i lopják kezükbe Venni is higgadtsággal, kellő felvilágosítások­éi! igyekeznek jobb útra téríteni a té­velygőkéi : a győzelem kétségtelen. Viert i konzervatívok nem annyira a magyar lyelvtől félnek, mint inkább attól, hogy l'sak akkor oesudik tel. mikor Bánlaki helyére 'eseti - meghajtja maga'! előtte. Szive ugy reme.', zeme he ko'ivek toliiinik s fásik. A teremben iSOnban nagy a hőség. Nem tudja mi nehezedik , •Ivan nuyoenn kehlére . . . Mikor Bánlaki elbucsttaik, forró, égetó ajkával negéiinti a kezet. Milla elhalványul, alig tudja issonosni aa itju kösxőntését. Aztán álmában is z ifjúval bosiál, annak a forrd ajknak érintéséi rzi most is. Ugy égeti, ha-z.taian szeretne álnál liánt, hasa talán tereli el gondolatát, ujra vissiatét hhoz. aa itJHUOB. Szive nagyon faj, majd megreped Vjkain elfojtott sikoly tol ki s Miklós nevet kiállja, rra felébred, Nem tudja, nem meri szemét többé «htinyni, lel álmodni tovább. Aztán megerednek ónvei. Zokog... zokog nagyon Miért7 Efiessa lég nem lett hűtlen szerelméhez ? I De érsi ... z lesz. Maigit olt alszik veié Mentheti. Kedves areán loldog mosoly Álmodik... talán a menyiül ...I iliról iiliuodhatmi egy itju leány, ha nem az első, des Meretemről? Azok a suttogva mondott szavak tt zsonganak most is körülötte. Milyen boldognak resté magát ma, mikor az ilju éden szavakat sut­ugott neki Álmodik .. . kezét ott tartja az itju magaehati - a fejet odahajtja annak valiara, aj­aik os-z.etiiri nak egy világot udo Csókhan . . . Ajkai ilnvilnak es oly gyöngéd, oly kedves, oly hfivösl angott mondjak „édes Láasló." Mennyi udv, mennyi viinvör e két isóbnn. Ks a tinidéi' szövi tovább az édes álmokat a Z'p gyermek fölött . . . Bánlaki Lászlót két angyal -zerette. őti/etések és hir.letési ilij.ilt a lap kiadóhivatalához küldendők. ara: ageea évre 19 kor., félévre fi k . aanreoévrs I k tér Koronként 4" tillér. — l-!g\o» s/áiu ára 80 lillér. a a neológok álláspontja győz és a itszónoklatokal ezután magyarul tart­ik, a vall;i^"Ss;io- helyett a Hindern idiflerentizmus fog uralomra jutni. I-'. ondolkodás helytelenségéről kell meg­yőzni az illetékei, mert a dolog éppen legforditva áll. Az intelligens elem ziii tartózkodott a templom gyakori ttogatásától és azérl hagyta ott sokszor szónoklatok kezdetekor a templomot, iert idegen volt neki a nyelv, az érzés s ezzel együtt elavult a gondolkodás­iód, amelyei e beszédek nyújtattak. Ha Budapesten, Győrben, Bzombat­elyen bevetődünk az izraelita temp. unba. felemelő érzés vesz rajtunk erőt. nie tudós papok mily szónoki erővel istik Jeruzsálem pusztulását, mily ko­lor hangon leckéztetik a mai uemzedók ok hibáját. Majd ünnepeinken édes nagyar nyelvünkön gyászolják a agy­link emlékeit es iiune|»lik meg a magyar einzeti ünnepeket. Es a pápai zsidóság nindezekből semmit sem élvezhet, né* iáin BiegrOgZÖTt. Ötgöff Srfiber miatt, kiknek hiába argumentálnak a régi lelyzet tarthatatlanságáról. Csak tiirt llapot volt ez nálunk az elhalt rabbi létében is és mikor e láp 2 évvel ez­lőtt felemelte szavát a magyar nyelv IV. Kell ! . . . Hozza volt acokv'a ehhez aszóihoz. Még gyer­tek volt mikor [meghajollak előtti', ha kimondta. ,z anyja, aa apja 1«. Mikor az lakolábn ment, igyos teleli, hátul kisérte a eseléd a kónvvekkei. ) azt sem hotdtS, mint inas einher fia. Minden ivánságát teljesitették, megssokta ezt. Bánlaki László még a szivének i- tudott ai aiie-olnj. Kell', bogy Keressen Borna Knills. Est mondta. S a sziv tudott lelejteni, tudott I törül ni emlékeket, multat: a forró meleg é'zesek­el telt sziv. Ugy volt... Milla elfeledte Miklóst. S aztán , . . Odakünn tsvassodott, Lágyan ingó laellö imholygatta az e'öhtivó világokat A oiot, a fiivet, a esalánt is és játszott annak a lánynak twjfürtéivel is. Ugy sugdosott a fölébe; lián szellem jár .1 szellővel ? TsláS panaszkodott z neki? Nem hallotta 6 azt most. Miila setal Utvább a virágos kertlieti Vár alakit. Szemei folyton it kerthe nyíló ajtón függ­ik Egy Mer aztán örömmel villantak fel; Bánlaki ,nszló közeledett feléje. Aztán ahogy odaért meg­igta Milla kezet. — Végre egyedül taiai.'iatoui. O menn\it elinti szens ediiéin eddig. Lgo t nz. lángolt lieunem. Iegkelletl volna, hogy semmisüljek, ha illegnem allgat. Szerétéin Milla, SRerstCm egész lelkemmel, ziveiu minden dobbnnásával, Szüretein ha megvet, /.eletein ha gyulul. Aztán elbalmoasa osókjaival kezet. Oda fenn a IsVSgŐUea vnlain Ssiripslő mada-

Next

/
Oldalképek
Tartalom