Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-11-11

M f» K.j e I f iLi k l" i •< .i e ii \ 1( „ /, , ,, ;l , Szerkesztőséé; «» kiadóhivatal GeMbsrg Uvula |a| n-keieske.!,...,.. i-.;t,., •_>:! ik twii llit-iteleseket Sgyssség szerint l'eh ,„/ • ki;i.|.'.|iivati Egy indítvány. Méltó büszkeséggel mondhatjuk e >gy a mi városunk ré<ri kulturvároi ár .1 középkorban az volt. Lakosság (Ívelt, már régi idóktől fogva. Társi Ima éléuk, amit a különböző egylete igy száma is mutat. Ks — „mii un imleti városban tapasztalhatunk — nt nl< • közönség szereti a szellemi 9t( kozáaL Epp ezért igen gyakoriak [olvasó estélyek, hangversenyek, meg nvi alkalom a Bzellemi szórakozá rezetére, az önképzésre, a művelődésit íszkén önérzetesen mutathatunk r índezekre, mini olyan tényekre, melyei városunkba jövő idegenekei is nu.^ iik. De ha idegen vendégel elvt ttük néhány felolvasó estólyre, vag ngversenyre — midőn elismerésst tlékszik meg a közönség részéről t. sztalt érdeklődésről — egyúttal szint idálattal konstatálnia kell azt is, hog; éléuk érdeklődés mellett, nem lát lotl úgyszólván egyetlen egy ily et yre alkalmas helyiségei sem Pápái Es méltán! Városunk benszülöl .óinak ez talán fel sem tűnik, de a ögen rögtön észre kell liogy vegyt •ii alkalmas helyiség, melyhez köny TÁRCÜ Xi mondja meg. . . XI mondja meg, hány csillog van fenn a maga égen ? \'i mondja meg. virág mennyi a laikalló réten, w mondja meg, hányszor omlott éretted a kimyt m ? \'em mondhatja azt meg senki, nem tudom e: én sem. ta az égről csillag hull le: marad azért rajta la letépik a virágját: azért a rét tarka. )<• szerelmem csak egyszer nyilt. fénye el se lobbant ' luillő csillag, tépett Virág lett belőle nyomban Devecseri Vágó Péter regénye. V á p a i I. ii p o k • • r c il •• t i t á r t á j n. lila: Longhy A. István. Bgy külvárosi árva iakotábaa nevelkedett, ig'' gyei k koraiam lett teljeses árva • • n"k. hogy a Nyakukba szakadt kenyellógyasz.l''öiiitmkiiti'i i -: HA HÓDI GEZA. A »/• rki szlésert felelős ls|>tiiliijilcnioii GOLÜBERG GYULA nyen éa olcsón bofzú lehetne ily alki lomkor jutni, rjsakttgyau ninosen. Meri nézzünk esak végig a jetenle meglevő ily helyiségeken, s látni fogjul hogy az egyik kicsi, u másik nem hoi záférhető, a harmadik pedig rettentőé drága. Legalkalmasabb volna még felolvt sásuk, hangversenyek stb. rendezéséi a városi színház, de ez egyrészt drájn másrészt, pl. szini idény alatt, nein ho; záiérheiö. harmadszor pedig nem mii den hangversenytre alkalmas. (Pl. ha hangverseny táncmulatsággal van egj bekötve.) Mint mindenkinek, mindenkor hoj záférhető helyiségről tehál esak kettőrC beszélhetünk. Kuyik a Crriff-szálló nagj terme, a másik a Jókai-kör. Az elsii volna tahin legalkalmasab de lml van az az eg,> let, hol egy <d felolvasó estély, amely a helyiség béré esetről-esetre 30 koronát csak ugy mellényzsebéből ki tudná űzetni.Vagy szólj utijkjt

1 tuég bővebben másodikról, a .Jókai-kör helyiségéről Igaz, egyéb hijján, mosl rendszerint ex használja közönségünk ily célokra, d hogy megfelelne, úrról szó BÍncs. Ak a helyiségei látta, aki csak egyetlen eg; I tótól luegssabaduljanak, ixia dugták be a igy lerát ' tak nyakakról űrökre A gyeraaek nem alleakeaeti in ni értette a váitoaáa ssossoru különbségét, ásta hiahavaiií dolog lett volna úgyis I igy hamar hclr törődött egy igazan idegen világ rideg, büvöa kén ayeaetébe. Tiseehárom évea vult, mikur a inra kiveteti aztán az. életbe. Köáöaséges Biunkára adtak s íg durva robot, sebes, keservei kenyérkereset jutol oeatályréaaefll. Bpitéss lett. Siabadben dolgoaotl ssédulctes magas állványokon, biatua, ügyes késsé rakva föl • eirádás íersgváayokai az. épületre. B amint ke/e niiin 1 |iddiun durvult, kéfgesSClStl a sulvo: munka alalt, lelkéről éppen ugy liaiuliitt Is az éle durva kérge • valami kínosét éru tebeteég osillaai meg alattaj miként a virágnak, siely átültetés utak inas táplálékot kap a földtől, • a ragyogó ssabai ég alatt. az. éltetői lÖbuelegitő napsugártól átitatva boldogan nyitja meg szirmait M IMÍVOS illatává embereket bodit.. Az áltapasstalt árvasága, ai idegen kenyér, az. életnek korai msgtsmerése, m-m keserűséggel töltötte I'

1 az érsékeny, nemes S/.I\I tiut s valamiben vigasstslásl ksresslt, E_

r

y liisooytalán, sejteleméiért éraés foglalta cl. olyan, mint a suti't erdöóen eltévedi ••mlicrii k, a lak loinlijaiii átssfirődő. Utas Ulla kiwzetó nappali lény. EMWsslÉssk én iiir.li'ii-si dijak a Isp kUi)Ahi»at»l*J»oi kflld ir.U. lap ára: sgéss évre 1- kor., létérre ii k., necyeaérre '• lill-li'i' somnként 4u tillér. — Kgyes s/i'uii ára 30 HUér estidyen Otl volt. he kell hogy láss mennyi igazság van ezen állitásunkbai Mert e helyiség először szűk. másodszo nem lehet kellően szellőztetni. Na ötvei ember van benne, máraközönség ós szereplők egyaránt alig várják, hog kimenekülhessenek a fülledt, mssz |, vegőből. Tessék aztán ilyen helyiségbei hol már magában véve az otl tartózke dás is kellemetlen, hosszabb ideig sz< repelni! Akinek túlságosan jó tüdeje vat esak oda menjen, ha el akarja rontani 1 >e hisz ezek III i I

Ii I tl.vá j 1111 k elől ismeretes té'liyek. Iiielveki't azok, kii ily estólyekei rendeztek, sajnálattal ta pasztaihattak, Hát azt ki ne tapasztalta volnaj hog^ néha, ha kei egylet véletlenül egy ét ugyanazon napra tervezeti egy-egy es Itólyl vagy mulatságot, azok közül at egyik azi alkalmas helyiség hiányába] •kénytelen elhalasztaui, ami egj mulat ságuál még esak megjárja, de alkalra estély, mint pl. egy nemzeti ünnep >th 'alkalmával már nehezebben. I ine^' egy körülményre hivjul lel a közönség Ügyeimét. Köztudomást dolog, hogy a UritT-szállól a közel jö vőben lebontják, hogy helvétté nj. ino derít szállót építsenek. Az építés leg II BMgtalaita esi • lelke a> egeres te • tény' S az iizeliiiek, a gondolatok, a ssiv avugtebu jajjoagásai ajkára tolultak s egy osodáa lisngbs olvasztva, eiee-, majd méla, lágy tenorba fojtva zokogta el átérzett bánatát, őrömét. Valami kiváltságos, mesesserQ banggal áldotta nng a teriueszet. uiiutegf evvel karponuva árvaságát s tőle az. oly s.iks/.ir elvont erdemeket. V* amint ielszuli idillt, lassan művészetének tudalaia éliredt, annál jolilian kezdte -zeietui mesterségét, Imádta a levegőt) • ssabad termés setét, lml ii letett leikenek szárnyat adhatott s éreea liaiigjanak zúgó akkordjait bele dalolhatta a véghetetlen urlie. luiadla niiinkastarsait. azokat az agysserQ, tudatlan, de igaz őszinte embereket, kik lia dalolt, letettek szerszámaikat s suttogva adtak tova a szól : .Péterdalol". Aztán vaktaágns aliitai.i- rajongással, elnémulva hallgatták a megbűvölő hangokat, melyek a setvhes férkősve, megnyitva az. érzéseket, oly luven tolmácsoltak egy leiek-világ kincséről . .. S a kiiu'sek, melyek e legényemtierhen lap. paagtak, élesztenek a lángot, fölgyújtották elméjét s arra szorítottak, hogy tanuljon. Könyveket rásá* rolt régi költökiöl. /.'•nemíiveket, re^i történél* tuet, művészeiét ismertető irodalmi SBIIVeket, Tanárt fogadott s a luagnk skáláját tasnlta. Búvárkodott