Pápai Lapok. 33. évfolyam, 1906

1906-11-11

alább -Í'ÍT.V évig el fog tartani. Hát kérd­jük Méretettél á jobb esetbea is. t. i. ha az uj szállóban gondoskodnak is meg< feleié nagy teremről, hol tartja nio*^,- az aranyifjuságunk s a város számos egy* lete ezen iilö alatt mulatságait, estólyeit. Pelemlitettttk mindezeket most. Fel­említettük pedig azért, mert most itt volna az alkalom, hogy e szemmel lát­ható hiányt pótoljuk. Tudtunkkal ugyanis a város most bei-palotát szándékozik építeni nz állami kataszteri hivatal idehelyezésekor. Egy költséggel kikerülne tehát, ha azt a város már ugy tervezné, hogy abban felolva­sások, kisebb táncestólyek megtartására alkalmas modern helyiségről gondos­kodva legyen. Síit tudtunkkal meglevő egyleteink közül néhánynak ugy sincs alkalmas helyisége. Nem volna jó, ha a város ;iz építendő bérházban erre is tekintettel lenne s annak akár esak egy részét is ily egyleteknek adná bérbe? Nem kerülne ez semmi költségbe, sőt talán még jövedelmet is hozna, ;i város közönségének pedig ugy társadalmi, mint közegészségügyi ós kényelmi tekintet­ben is esak hasznára vállna. Itt az alkalom — valósítsák meg az eszmét ! tkmtmácz Alfred. A közjólétért. Két hét előtti vezető cikkünkben foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogyan lehetne városunk közjólétét, polgárainak vagyonos* idását fejlesztem, fel i'irági »z­tatni. \/\ mondtuk akkor, értékesítsük azt. amink van. Nem tudjuk visszhangra keli-e városunk vezető férfiainak érdek­lődésében eme cikkünk, de íme alig teli el annak megírásától két bei. marisra­Fogékony, tudouiányssomjai lelke ismeretek ta.in vágyódott; az. éjt nappallá* tette, • sötétbe vitai gosságol ültetett • fáradhatatlanul törte ássam előtt a rögös utat B diosóséghes. Abban az egyetértő, teetvérica körben, ui cliivi>im>i i. a nehéz iyát nyögő emberek világában, valami sajátságos, demokratikus elvekel s/ivott nia-j gäbe. A nép gyermeke volt, a lóliajok, a panaszok levegőjében ált, hol aztán rajongó proletár esz* esőkkel ii-lt aseg, Melyek tüzelték, bevitették vá­gyakozó li-lkí-t I»H serkentették, hogy fölemelkedjen • büszkévé, dioeöá tegye munkás mivoltát. Heaeni máskép történi! . . . Egy bideg, kon tavaszi aeta, • Vigadó nagy szürke epületében.. valami jótékony eélra, bang ver-1 •eay volt, A sok esasassáin után egy énnk-aole következett, Hanem • rendezőség U.,t i aagy volt a /.avat- A >/i'H|i|.i művész hirtelen berekedt i jelei *<• volt. Kétségbe eatek mi kau? Kivel pótolják í Egyszer sank nagy diadallal, őrömtől kipirulva jön vissza a folvo-őiől a ki- iicini-t, görbe hatii karmester, maga előtt tolva, egy izmos, fgéai • aégea ami tiatal embert, — Na ti'in lenni l>ai! - - mond te ms» ma­mutathatuuk arra. hogy a cikkünkben fölvéteti eszme mennyire aktuális volt. Mi egész komolysággal tárgyaltuk a dolgot a város érdeké-ben. a város pol­gárainak jóvoltáért, a küzvagyonoBodas­nak lelkünkből óhajtott emeléséért. Ks iine most bizonyíthatjuk a „Győri Hír­lap*-ból átvett alábbi cikkel is, a fői­vetett eszmének életrevalóságát. A cikk így szé>l: Mikor pár kát flott aa amerikai magyarok itthon jártak, egyik előkelő liaaánkfi* aat mondta: Magyarországból könnyen lehetne Amerika, any­nyi a gazdasága, csak bátor és okot férfiak kel­enek a feltárásából. Mikor a/, általános drága­ságról panaszkodunk, parlagon hagyjuk azokat iz eszközöket, amelyekkel k»'• t módon is szolgál­tatnánk a közérdeket. Hazánk roezőgazdaaági Hetében évtizedekkel előbb egyedül a lótenyésztés lementését tekintették magasabb feladatnak, csuk lem régiben - gazdaközöuségüuk nagy kárán pkulva jöttek rá a mai hatenyésztés izabályo­:ására és a tenyészanyag nemesítésére, 1>>* menuyi ic; van még parlagon ? Es milyen szegény liagyarország 'i De ezekből a ssempontűkből örömmel adank iiit egy rendkivUl fontos, nagyszabású tervről ímely alapos érlelés után szövődött és ugy meg­alósitáaa, mint sikere siker alatt gazdasági eleutőségfl célját értve — erős kézben van. A hazai baromfitenyésztés modern beveze­ésél és a ma foriralombsu levő fajok nemesité­iát tttzte célul a terv. E szerint mar a JÖVÜ isztendőben dt) katasztrális hold területen létesül igy baromfitenyésztő mintatelep, amelynek célja: ikszertt baromfitenyésztés, nemes fajú minőség­fel, a bar outitci iiiel.'-s és tömegértékesités beve­etésére. E végből Hlatky-Schlichter Lajos már' égebbeu érintkezésbe lépeti Lkuillier István ma-1 nraróvári gazdasági akadémiai fökertész és szak­anárral, aki a baromfitenyésztés terén európai laktekintély; együtt tanulmány'ózták a francia - angol telepeket és azokból kivonva a tapasz­aliak javát, megállapítottak egy aj tenyésztési eiidszert. Megjegyezzük, hogj sem hazánkban em Ausztriában es Németországban aa angolhoz s franciához haaouló telep nincs. A (iyoliitt létesít eieb i telep rendszere abból yarsággal. Lenni nekünk énekes. Ajánlom \ Égd l'eli-r a tunit vaiivoin. Köt átnézett a amint látta a /avart, kétkedő íreokat, kamat hozzá tettei — Na nem lelni, itt lenni bangI Kz egy at ut el genie .' Aztán egy ablakmélyedésben, ha,kan suttogva­Ipioh.iltak egy dalt, I végeztével kitolta I po­iiiniia. Eleinte kissé trémázott. A fényes, elegáns ösöaség; a villanykörték vakitó kereszti augarabaji avarba jött, hanem oeak ege pillanatra. Valami latoritii melegség járta at Valóját l a hang halkan, elán. mint egy Uli világról jŐVlT, a halta MZgll injain Zokogó tündér hűvös dala, Hgy suhant el jkáról; majd folscabadnlva, eaattogva szálltak />•! a KQgó akkordok a teremben. Aztán • viharos, frsnstiku* taps, a tomboló 'jen. a kitörő lei kesédéi megalkották • sikert » • ojtott, munkás emberke) aa uj világ sandájává láltntták ki. A közönség, a aeoeértők, a rendé­o^é^' tolongva vette köral s kérdésekkel ostronwl­ak K i az V Hogy hu ják '.' MICS.M|I ? M link a-ein 1 ier ' — Minuilrnooli :,v ni il. 'áll, hogy a baromfitenyésztést korai kerti ter í menyek termesztésével kombinálja, ugy, hogy [•mindkettőt a természetes tenyászidő előtt állitjál elő, amig az rendes a ton elő nsm Allitható és ai aj csitkéket december-március kÓUZpokbaui szal­lirják H vil,i^|iiacra. A tslepsn, amelyet bekerítenek, keltető és nevelő hazakat U-tcsiteiiek, a melyek SgyuttS növényházak is lesznek. Pőártéks s rendszernek alilian jelentkezik, hogy a t.enyészhelyiségek nö­vényi élete tiszta levegöváltást idéz elő s igy az állatok zavartalan fejlődését nemcsak támogatja, de biztosítja, A telep beosztását és méreteit a következő érdekéé adatok tüntetik tol : létesül 25 nyári ud­varkert, egyenként 1800—3000 négyaaögmétei területen, külön lesz a tojó csirkék udvarkitütója, a csirkék nevelohazi udvara, lesznek szaporító és tenyésztő helyiségek, lakóházak, szertárak, munkatermek, VÍStorony, SzélmotOr; a telepet tanítják, közte Ultit drb nemes gyümölcsfajt he­lyeznek el, Ö00 drb. gazdasági tát, 40.0UU drb. eper, málna es ribizke csemetét. A vállalat, amelyre még visszatérünk. 200— 250 ezer korona befektetést igényel, hogy a nemzetgazdasági szempontból nevezetes njitas a baromfitenyésztés terén sikerrel legyen keresztül­vihető. De különösen lontos cs országos érdekű a gy őri vállalkozás azon okból, inert a győri min­tatelep előbb Győrvármegye községei szamara, azután a (zomssédos megyékbe ingyen sráudé­kőzik tenyészállatokat rendelkezésre boosátaui. Értesülésünk szerint a tervről amely tehát legelsősorban a helyi gazdaközöuségre nézve fon­tos, a földmivelésttgyi kormány értesült, t azirául melegen érdeklődik, mert országos jelentőségét felfogta. A mintatelepen u törzset állítanak be te­nyésztésre, amelyekből aa első szállítmány fehér és sárga OrptngtOUok, Koveroll, Dorking és Hon len fajokból bVaneiaors/. ighói it Angliából megérkez tt. Ezeknek Klatky-Schlichler Lajos külön házikot építtetett, aUol gondos kezelésben részesülnek a remek szép allatok. Kz az a hatalmas terv. a mely (Ivor hír­nevét uj címen fogja eiu-lni éa a melynek fel­karolása a város részéről eminens közérdek. a bö,gyek mikor hullották, azután tovább mentek. Halkan, lehangol tan húzód itt tova tömörüli soruk, roaaakedvBea, mintha azt a csithnrá. sranvfonahtt SZŐVi'i munkáinkat egy hatalmas, szürke huj; akasz­totta volna meg — munkásember... neuem mégis szárnyra keh • neve, Habá­ratok, üres koponyájú pénzaiU/.tokratak, kik inas dicsőségen jut nak névhez, unszolták, nógatták: — Csak rajta! Tovalib | Sziné-z ksM I Nagv, íme, emberi . • . Aaazaayok, aagyvilági hölgysk, kiknek tetszett az ciu|,.| liu/zado. csinos liu, aján­dékozták, tömjéneztek s szerelme, it esdekeltek . . . K- Va*gó l'eicr megaaédfllt. Lelkóben esor> dultig ara.it a boldogság, Na-ynak,' hatalmasnak képzelte magát. EgysSsrfl lelkének hízelgett a aagy urak barátsága Egy nagyon fényes, gazdag Világ tárult elébe, mely elkápráztatta At s hamis biborávsl elfedte as arnyat. Kgyaranynysl kiveri. Virágos örvényt látott ntSgá ek'.tt melyr ak később saálll rá a kiél, az. a fojtó, életet mérgező, zord köd a csalódás. Szereimível kezdődött Szent hittel, vallásos rajongással Imádott egy mit, ki aztán kiaknázva Merőimét, nevetve allt tovább Az embereketf

Next

/
Oldalképek
Tartalom