Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905
1905-08-27
Megjelenik in inda n v • s a r n a p, Szerkesztőség : Jókai-ut.-a M8. szám. Kiadóhivatal: Goldbarg Uvula papirfcwaakwtéae, Kő-tér Hirdetéseket egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal. A dijnokok ügye. A szellemi munkának Igazi napszámosai a dijnokok, akik nélkül a hivatalos világ jóformán egy napig is alig tud existálni. Lélekölő munkál végeznek, amely emellett testi lizikuniukat is erősen megviseli Tudvalevő dolog, hogy az állami és közigazgatási hivatalokban egész sereg ilyen szegény einlief van alkalmazva, akik nehéz és fárasztó munkájuk alatt görnyedezve, évek hosszú során végzik teendőjüket, alléikul, hogy munkájukat méltányolnák és megbecsülnék. Manapság a létért való küzdelemben, a társadalom minden munkál végző rétege arra törekszik, 'nogy javítson a sorsán, hogy azt a száraz kenyeret, amit becsületes munkájával, verejtékezve megkeres, legalább akkora adagban kaphassa meg, hogy jól is lakhassék belőle. Az élet nehéz, az élelmiszerek folyton drágulnak és a megélhetés mipdenkinek megvan uehezitye. Az elégedetlenségnek, a napirenden levő sztrájkoknak mindezekben kell keresni az indító i'kát. K.s ha az ntolsó napszámos, aki a napi kél koronáját megkeresi, elégedetlen és munkabér felemelésért harcba száll, akkor a szellemi munka napszámosainak, akik sokszor még ilyen díjazásban sem részesülnek, teljesen meg vau a jogosultságuk arra. hogy TÁRCA, j\ies /(is falunak. . . J(/eS kis falunak: Széo szelíd virága, jfozzád repül /e/fen] éried égve, vágyva. Reggel, dé.'ben. eslve fo.'yton és szüntelen, Redves, bájos lényed jYlindig felidézem. Xülonösen eslve, Jft már nincsen élet, €des álmodásban Együtt vagyok véled. Simogatom szépen Jjarna hajad selymét, Jtfint az édes anya Eayetlen gyermekét. Elmerülök, aztán. Szép szemed tükrébe, Jyfint a bágyadt holdfény Jlz éj sötétjébe. Felelős «Kt.rkpazt.fi: , KÖRMENDY BÉLA. A igazán terhes munkájokérl méltányos ári kérjenek, mert hál ők nem követel' nek. esak kérnek. 8 ezt annyival inkábl meg kell. hogy legyek, mert a társadalom jóval magasabb szomp*»nf• »lvl»«M bírálja ;i dijnokok műveltségi fokát ée igy társadalmi állását, és olyan követel menyekkel lép tíi! velük szemben, ami lyenekel a kézművesektől vagy fizikai erűvel dolgozó munkásoktól egyáltalán nem igényel. Kz pétiig valóban igazságtalanság Mert ha igényekel támaszl a társadalom tudjon módot i< hozzá adni, hogj ezeknek az igényeknek megfelelheti! lehessen. A munkaerőt nemcsak kihasznált] kell tudni, hanem megbecsülni is. K« ha kihasználjuk a muukaerőket, akkoi kell. bogy módot találjunk azoknak ; munkaerőknek t isztességes fenntartá sára is. Városunk adminisztrációjában is ugy látszik, e.iiijM- x/ AZ általános éh érvényesült, hogy :• nt>nkaci-'il nek ki használásában tekintettel nem voltai arra, hogy eme munkaerőknek tisztes séges dotálás is jár. Már a városi tisztviselők fizetésé nek javításával a helyzet javult, dt ugyanakkor megfeledkeztek a dijnokok ról is gondoskodni. 8Ő1 az ntolsó szolgt helyzetén is történt javítás, csak a város adminisztrációjának egyik fontos ét nélkülözhetetlen gépezetét, a dijnokoka' . . . Végre, nacysokára Elfog édes d.ön, Jíngyalonkci! járva Sáriak, boldogságom.' D- Dózsa Zsigmond. Utazás Váctól Pestig. — A 1' á |> ;i i I. a p " k" t á r c á .) a. — I: • j HoHosy Mihály. — Merre tartsunk moat ? — Kérdem éi Kalmám eléraékenytilve, mikor a várói uélén értünk. Ugj ernstem magamat, bogy a régae engem is Ahsevertu toráéra kénytserit ... — Main tartsunk? — szól linzzám Kálinál megvetőleg. — Mert,- igyekasik a gólya, bt útra kai 1 Az sf.ni kanári a geográfiát, az aen tudja, Imi leli a maga állomását, Néasétek, it bárom falé is visz ,iz ut. Bgy pénabe kerül akár ezen. akár azon. akár amazon megyünk. — Várjatok oaak -- isöl Dani — mindjár eldöntöm én melyik utat válasszuk. — Lekaptl fejérdi íi kalapot, tnegcaóválta és (eldobta i lpvpfjt'bp. Amerre a sz'-l a kalapot honija, mi \arra indulunk. A kalap a nembe fekvő stra a tett, *l Mutató szerzőiek ,Y'.g\ vándorszínész naplója vinni ktiivvél""!. EUSflaatéeek «'•« hirdeted dijak « lap kiadóhivatalához küldendők. •p ára: egét* Irr* IS kar., féléim •'• k., negjradévte : 'k Kir.v.'s szám ára 90 BUér. hagyták i >vább sínylődni nyomorúságos viszonyaik kőzött. Mi már a mnlt évben is ugyanezen a helyen szóvá tettük a vámsa dijnokok Ugyél és sürgettük anyagi helyzetűknek javítását, megélhetésüknek biztosítását, Azóta i'le- s tova egy év mnlt el anélkül, hogy ebben a tekintetben valami történt volna. Pedig a mai megélhetési viszonyok a tavalyihoz mérten esak rosszabbak lettek és mindeukire hovatovább elviselhetetlenebbé válnak, hál un'' 1 :' a dijnokokra, akik csekély napidíjaikból egyáltalában megélni nem tudnak. Ezeknek az intelligens munkaerőknek megélhetéséről gondoskodnia kell a városnak. Találni kell utat-módot, hogy odaadó munkásságukat becsületesen <lijazza és részükre olyan helyzetei teremtsen, mely legalább szerény megélhetésüket biztosítsa. A képviselőtestület e hó 31-én tartandó közgyűlésének egyik pontjába Eilvett« tanáéi a !:.;:; -kok Ind,/.,déliek javítását, benyújtott kérvényük alapján. Most tehát alkalma lesz u képviselőtestületnek ez ügygyei foglalkozni és bizton hisszük, hogy nemcsak emberies gondolkozásán*] fog tanúságot tenni, de a város jól felfogott érdekének is használni fog, ha a város dijnokainak anyagi helyzetén. ,i mai viszonyoknak megfelelőleg segíteni fog, fizetésük, rendezésével. Kz kötelessége is. — rá. — Helyes! — kiáltja Kálmán — Pestre megyünk. Dél fiaié járhatott az idd, amikor Danakestál it liatunk megett hagytok. Az ut mellett nagykövein* aőld szaraik mögül gyönyörű wép tökök kandikáltak elő, — (gyerekek, — »zult Kálmán. — mondok valamit. Szomjasak is. éheaek ia vagyunk, Peatw pedig >'ny árva fagara* nélkül érkezünk. Mit gtitnlt.ilti.tk. tiPin-p vulna jó néhány liatoeiS wert tennünk f — Halljuk, dalijuk ! — Néaaétek, mennyi hatalmas tök terem itt! Fogjon mindegyütünk kettőt a leáia alá l't'st.'ii az ilyent jő pénzzel megfisetík ám. Cipeltük a rekkenő nagy melegben anebéi tököket, bogy majd mfigtsakndtank alatta. Ömlött rólunk a földhöa ragadt asegényaég gyöngyöt verejtéke; amit a tökök gasdájs becsülettel viaelt t-l annak idején, százszoros mértékben tnenvedtttk most mi el. Kolnmbnaa pépéi nem érhette nagyobb boldogaág, mikor Sa u-sa h at or körvonalait mog láttak, mint bennünket, midőn Ujpeetel elérhet, tiik. Befordnltnnk • legeiéi kereekedéebe i kínálgattok a tokokat, mist agy kitanult piaci •öldeégea k««tá. Bejh, de ne kagyj Isten! bog« vevőt kaptunk volna rá. A kereskedő HHRV kénvtelendtelletlén két U mi. ént .1—LU
