Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905
1905-08-27
A magyar táncról. Irta Mazzsntini Lajos. . Niins a magyar táncnak a vilútfoii párja, he Stég kép sint s ám. mrlv a tánnit ugy járj Méltóságos, kernig mmilin mozdulata. Mintha magit latsa tamtutta vulnu. Hátuk i/ért ifjak, mit hagyott apáink .N'emzoti támiinkat sl M OSUfltSWok * Igen. el ne csúfítsátok, mit'.t a költő Bondjl mert ha őseink moct feltámadnának és látná szép nemzeti táncunkat, bizonyára nuiii isméi néiiek reá. Hajdanában : „Hélri'tfrii 111lki•::t a {.álma. Maj'l előre, majd bokázva' méltóságos, daliái és harcisa szellem langte i a magyar táncot. Őseinknél a d áridók d ál idol kezdete mindenkor ének roll éa oaak azutá kezdődött a toborlaaao, ezt lelváltutta az ngy íieMzeit liiss. a mai oaárdáa*), melyet kitart hévvel jártak egéazen beletaradásig, midőn iámé a tobor vagyis barom a tánc vett,- kezdetét melyet ismételten a tritt követett. Igy mulattak iiseink ki\iiágos-kivirradtiij Ma pedig Ő2 vármegyénkben csak ritkái láthatunk eredetiségben megmarad! magyar tan rot. Legtöbb vidéken a méltóság mar egészei hiányzik s valami idegenszerű, hogy ne mmiilju! szláv typus ii ki belőle. Es különösen olyat vidékeken ésslelhető, melyek határvonaladtól fekszenek, de az sgéss országban ritkán. Szege :let s,ni véve ki, találni minden izéljen magya ros táncot. A magyar taie nak jelenleg két tvpusi különböztethetö meg, az úgynevezett „tobor* ragy „verbunkos es a „csárdás". A „verbunkos" nem egyéb, mint a régi ö »solé. tér..-- mely jeléében leginkább a huszárol •s a magyar köznépnek majdnem kisárólego ipeciálitása. Mimién huszárezrednél van egy-egt •reg őrmester, ki az ujjonc hadfiaknak •• tánc iól oktatási ad s lábbal foghatólag igyekszü iieliizniiy itani. hogy nemcsak lován, de a táncbai il első katonája a világnak a magyar httSzár. I rinén „verbunkost" csak mámoros tulmidiig állapotban lejt. amidőn ugyanis i Ki te y Ki. sa le ? t'songorsdi bíró lánya. Mariska! tangjaira a kon sma közepén .neki .lül a palack iak" s ugyancsak nekiszilajodik. A „verbunkos," általán a magyartant körüliéiül ;ü meghatározott részből áh. *i lilé»!i Lakatos Sándor véleménye szerint a .csér lás" elnevezése, mely nz lst7. |,<»zsonvi orssAggyüléf ilkalm.iv.il tartott „ilálnIn '-1.1111 keletkezeti, .-um egyezik aeg a ntegyar tánc tnöttóságávaJ, széft helyesebb elneve lésnek tartja az ,.a|.r.'izót". No ezért ugyan nem volt érdemes ebbet i pokoli hőségben ennyire hurcolni! . . . Mentünk hárman három félé szerencsét iróbálni. Azt nyertük vele. hogy másutt meg tettóért igenek három krajcárt. Kálmán és Dani, miknr mar a tél Újpestet íredménytelenül bejárták, a nagy fáradsággá in/i.'i tökökéi mérgökben egyenként a távíró* ISalopllOZ verték és éktelenül -zidtak egésj Ijpestet, Nem tért a fejőkbe, bogy létezhet i öld színén olyan Város, a Imi senki sem szeret i tököt, mikor az oly kívánat' i eledel. Pedig ,z \..lt as iiieg hiliH. hogy a tok ekkor mái Jjpesten reg idejét multa. Kn az eny .uieket türelmesen tovább huroltani, mig végre valamelyik polgári háznál a ;ét darabon öt krajcáréli aZ< niii sés- II tiilnilhatali). amely pénzen 10 darab ínagv.. rigcrcti.it ásai oltunk. Délután két vagy három óra lehetett, mikor Budapesten i l'-mnonii kávébásbs beII.mit mik. s- unomat: . 'ütik Is i gy asztal mellé, tu;.; busán tel sóhajtott — Hej pajtikiiír! -gy hónap előtt sokkal svalérozabban viselt ut magunkat. Tellett •sebből. — Igaz. — teleltem én. — De ki tehet rról bogy [Jjpesten nincs ara a töknek. A pincérek ábrása tónkról olvi -tták la, Ami a .tiilmr- vagy -verbunké-s" lejtésmódjál illeti, ez hasonlóan történik mint századukkal ezelőtt, t. i. vagy .soléi". mint almgy . Kinizsi és kékkői báró Halassá Bálint leji.-tték. vagy pedig körben elhelyezkedve. Utóbbi esetben azonban némi szabályhoz van kötve, amenynyiben a térünk körben lépve bizonyos figurákat : csinálnak oaak magányosan. Némelyek pedig : együttesett, Mig az egyik táncos körben táncol, • a többiek egy helyben állanak I bevárják, mig a snr rajok kerül. A toborzó tánchoz, melynél a sarkantyúk íii'lkülözhetleiiek, minden Miiemre bokázó járja. Nincsen oly tánc, melynél a kiléjezést.di. büszke és hajlékony nemes tartás oly fődolog mint éppen a toborzónál, mert a magvar tánc i s e mellett a magyar jellegeknek kell benne visszatükröződni. Hej! ritka is aa nagyon, mint • fehér holló, akinek n magyar táoos semmi kívánni valót nem hagy hatra. A „csárdás" n magyar a világhírű nemzeti tánca, az édes busongás, a sírva vigad ás és a kitörő harci tüz legjellemzőbb i legkifejeséslelibb kepe. inelv a magyar egész jellemét. örömét, keserveit • viharzó keblének minden érzelmét hü igazságban tárja ki. Visszatükröződik s táncban az .gesz nemzet múltja, csalódása és dicsősége egyaránt s n vad tüz. mely talán nyilatkozik benne, csak ,i sajgó kebel kitörő 1 fájdalmain takaró gyáazfátyol. A csárdást egész valójában lehetetlen egészen elsajátítani: születni k.-ll reá s kell. lmgy a vérben legyen meg. Olyan ez. mint a költői 1 ! ihlet, mely önmagában s önmagától nyilatkozik; ' mint a lángész, mely fölemel és megnemesit. Látunk idegen nemzetbelieket, németet, | franciát Stb., amint nagy tűzzel és sok jóakarattal . s talán némi kegyelettel is járják csárdásunkat, i de bármit kövessenek ia el, hiányzik táncukból ) az eredetiség és kifejező igazság, mely egyszers- i mind szépet is jelent. Azonban, ssjnálattsd kell \ | megvallanunk, hogy magyar tá nemű velőink között i legkeveeebb akad még i -ak tűrhető csárdás- t Itáncos is. Kz pedig elég sajátságos. Hiszen ők j i együtt élnek és balnak velünk: mi az oka11 mégis, bogy a „csárdás" épen nem akar rájuk li tag,nini? Lát in.k magyar táliciilest ereket. kikln-k ' < tánca - a legjobb igyekezetük mellett is váló* i ságos, paródiája a csárdásnak, jobban mondva i i.i in egyel szomorú játéknál, mely a nézn- i ségre oly halast gyakorol, mintha egy viz- i iszonyban sínylődő beteg vergődését szemlélni t volna kénytelen. t Valóban éppen nem csodálkoznánk azon. j hogy soványan állhat az erszényünk. Tőlünk11 bizony az ördög sem kérdezte, hogy: mit páran- I ésolnak az urak? 1 Kálmán éa Dani aaonban, hs sem is peren- ' CSOltak, de kllláltatni sem engedtek maglikat. I <>tt ailt az asztalon a sütemény. A lmgy ' a pincérek félrefordultak, kaptak az alkalmon • • rögtön hozzálátlak a fogyasztásához. A sok kidi, zsemlye ugy tünt el uz orruk alatt, mintha verembe hánytak volna: nem is rágták, csak nyeltek. Mikor pedig a késsiet elfogyott, isép t csendben áthnroolkodtak a másik asztalhoz i Ott hagytak engem az üres hjfiiskosár mellett. \ka tv a. néni akarva kin. tiii'in kellett őket, mert hí maradok, aa a gyanú támad a pincérekben, lmgy n süteményeket én fogyasztottam el Csoda-e, ha • másik asztalnál nem birtam ellenállani az ördög incselkedésének i követtem 1 példájukatI . . . így vándoroltunk mi aztán ' ! egyik helyről a másikra, mig esak a környékünk- ' ben le\-o asztalokról az <issz.es kitlit és zsemlvét. mint Iti'uiiiit a vandálok kegyetlenül el nem j 11 pnaatitottuk. Azután mivel már illendően jóllak- • tunk s képtelenek voltunk többet bekebelezni, sétára indultunk éa t kávébásbs esak sstefelé <'• korültünk vissza. Midőn megérkestflu k. nagy voll i bámnla- • tunk. Mi a csoda! ... A/ ..ssz.-s pincérek n szörnyű barátságtalan amnal fogadtak benufin- tt ba némely táncol lábai a csárdás járása közepette Ugy lisszekevi-reili-iiek. lmgy maga sem tudná megkülönböztetni, melyik a jobb és melyik a bal lába. De nemcsak tánc mestereinket, hanem nemietünk Üjuságát is méltán illetheti rád : nem azért, mintha nem tudnák helyesen táncolni a isárdáat; aől inkább ellenkesőleg, a viszonyoknak lllegteleloleg luZOllV elég jt'.l él lejtik eZt a táncot; nem ia ez a dolog bökkenője, hanem az i szecessiós mngy artalan irány, melyet a magvar táncnál is mini .korsserüt" f alkalmazni éa livatba hozni kezdenek, a jó izlés rovására. Pedig a nemzet nemcsak nyelvben, hanem táncian is él! Legyen tehát jövőben jelszavunk: őseink dtal hagyományozott eredeti méltóságos nem:eti táncunk életbeléptetése és terjesztése fönt •s alant ! A magyar nyelv. In., Beke Ödön dr III a XIX. század a tudományok százada levét viseli. H mi korunk a tudományok nép/.i-i üsitésének kofáét érdemli meg. ESgéss sereg tönyv, egész sereg felolvasás, társaság azt célozza, togj mindnyájan fogalmat alkothassunk magunkiak. az emberi szellem hatalmas alkotásairól • gy mindig méltóbb gyermekei lehessünk sokddalu és fölvilágosodott korunknak. Egyik legszebb tudoiiiányiiak ismertetésére, gyönyörű könyv jelent meg nálunk az idén, Untonyi Zsigmond egyetemi tanár műve i A nagyar nyelv, A mi édes nyelvünk történetét, ejlődését, rendszerét, szépségeit mutatja be ii-küuk oly élvezetes munkában, amely a nyel•észetet, ezt a tokák elotl ismeretlen, még többek Ital li-nezett tudományt, szinte az elsii helyre eszi. Vájjon nem érdemii-e meg a nyelv- külölöaen a mienk, lmgy megismerjük teljes mivolábmi: hiszen benne nyilatkozik meg legkösvetenebbül az emberi elme, as ember gondolkozása, rzelmeinek világa. Benne van megörökítve a tép műveltségének története, amelyei as, aki a iveivel ismeri, könny en kiolvashat belőle. Kzt könyvet tehát, aki szereti anyanyelvét, aki internt akarja nemzete igazi művelődésének örteiietet. el kel] olvasnia. Kppeu azért, mert elakarjuk rá hívni olvasóink figyelmét, bemutatuk röviden beosztásai, tartalmát. <-t. Bizonyosan megsejtették bennünk a délutáni itlikali'.zokat. mert a hogy az egyik asztalnál ••Ivet foglaltunk, a pincei- menten odaugrott, elkapta elölünk a süteményeskosarat és elvitte harmadik asztalra. K mellett folyton izemÜl<-ské,|ett hol SZ egyik, hol II lllllslk pineér • irülöttűiik, nehogy helyet cserélhessünk az ö adtuk nélkül. Dani téti is en.• niegjégvzést. Nelll éltem, lmgy ezek rt pilleélék miért tlenségei n tisztes pékipsrágnak Később bevetődött • kávésamba H.. a smseti színház tagja. Lajos, a fizető pincér minden tartózkodás élkül bevádolt bennünket előtte. Kérem IS. Ur, adjon tanácsot ! Mit, -inaljak? Vim itt bárom kiéhezett vidéki színész. a nem Sriatetem Őket, megeasik az asztalokról t. <iss/.<'s süteményeimet, H. jót nevetett, majd hozzánk lépett s tegkérdeste: honnan és kitől jövünk, azután pincérhez fordult. — Hozzon az urak ininilégyiké'iek öt kitlit < egv legnagyobb fehér kávét ! A kávét ,sak megittuk, de | kirlik már léghalailtak a befogadó képességünket, /sebre iktuk hát. hisz holnap is nap lesz. K's ki id.ja? . . . Lajos, n tizet,, pineér. |„,|, la p. ha,
