Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-08-20

magyar ember lelkében a nemzeti eszmének, a magyar alkotmánynak, a magyal haza nagyságának, a magyar szabadságnak, törvényeknek és jogok­nak legfelségesebb szimbóluma. . . . Ks nem avatta nemzeti ünne­pévé! Peili".'. mikor vész és vihar 'lul végig u hazán, mikor halálos küzdelem­mel harcol a nemzet, létéért, felhangzik az évszázados dal: Hol ragy Ist v á n k i r á 1 y ? Té ged mag y a r k i v á a ! Az alkoholizmus ellen. A nemzetközi alkoholizmus elleni X. kongresszus budapesti szervező és végrehajtó bizottságától az alábbi fel­hívást kaptuk, melyre fölhívjuk az érdeklődők figyelmét, megjegyezvén, hogy a k< wgresszusra vonatkozó tudni­valókat lapunk jövő számában fogjuk hozni. A felhívás igy - x«• I : As l'.»u!. év áprilii havában Brémában tar­tott nemzetkőzi alkoholizmus elleni [X.kongresz­nu elhatározta,hogy • nemzetközi X. kongresz­asns l'.HIÖ. évben Budapesten fog Ülésezni. A szervező-bizottság — főleg n küldföldi érdek­lődök kiváusagának megfelelően - megálla­pította, hogy a kongressznst 1005. évi szeptember hé 11-tői 16-ig bezárólag tartja meg. Az alkoholizmus elleni ezen nemzetközi kongresszus ezúttal oly országban fogja tárgya­lásait tartani, amelyben eddigelé az alkoholiz­mos veszedelmének elhárítására úgyszólván semmi sem történt. Az a csekély társadalmi mozgalom, merj • béosihaeonló tárgyú koogresa> saus hatása folytán hazánkban megindult, még alig mutál fel valamelyes eredményt s küző a kezdet nehézségeivel. Pedig az alkoholizmus kérdése immár régen kinőtt azon szűk keretből, melyben aa ellene való védekezés kezdetén moz­gott és nagyfontosságú társadalmi kérdéssé fej­lődött, Köztudomású, bőgj az alkoholizmus minden társadalmi osztálynak végzetes csapáss éi ~njt szegényt, gazdagot, műveltet, műveletlent egy­szen és '"Inégiek azok i-> miii'l. akik benne élo lények voltak. Ks jellemző az orosz viszonyokra, hogy mindea ott történt, alig háromssáz lépés­nyire .i kormányzó palotájától, ahol éjjel-nappal egy zászlóalj katonaság állott őrt. . . . Amikor már azt hitték, hogy mind kipusz­tították az örményeket a városból, akkor, talán az ötödik napon jöttek elő a fuvarozok, össze­szedték a halottakat az utcákról és felrakták a kocsikra s ngy szállították el. Eljöttek a pópák is, prédikálták a békét, de persze akkor mar talán alig volt élő örmény a városban. N.ulasi húzót is utolérte . végsete. Amikor májusban egyszer kikocsikásott,' alamelyik ablak­ból a kocsija elé bombát dobtak, amely szét­snakgsdta ót. Nevezetes, hogv a merénylet előtt két nappal egy teheráni örmény niegirta Enselibe (perzsa kikötő a Kaspi tengeren hogy mely napon történik majd a merénylet hogy Tehe­ránba, két nappal Nadaschitse megöletése előtt, már eljutott a kormányzó halálhíre ... Politikailag majdnem oly gbishatatlanok, mint az örmények, I ;eorgia .k. Wégi. nemes törzsek ivadékai ezek. üknek uajdnem minden másodika hercegi, vag királyi saladból szárma­zik. A komoly muiil- nem szeretik és ezért, hogy Blúzodon ellessenek, manapság inasi v agy. szakáci állásokat foglalnak el. Máj US közepe táján az ege-z Kaukázusban ezek a georgiaiak kezdették meg a sztrájkot. Az inas zakacsok és a pincérek a szállodákban beszüntették a ralit. Nem is egyesekhez, se nem egyes osztályok­IOZ. hanem mindenkihez. MZtálykfllömbeég1 ié 1 k ü! utézzükhivo szózatunkat, vegyen tvszt koiigresz­zitstinkban. ígyekesfék e fontos kérdést minél laposabban megismerni és velünk együtt arra örekedui. hogy az emberiség ezen pusztáé krványát közös erővel lekflsdhccsflk. Társadalmi etegségtől csak öntudatos társadalmi küzdelem álthat meg bennünket. Kongresszusunk nem egy irány asolgáhv iban áll. Működésünkben egyesül minden törek* és, mely az alkoholizmus lekttsdését célozza, kar a mértékletesség, akar a teljes abetínentia íján. Tárgyalásaink nem "lelik föl az alkoho­zmtis .isszes kérdéseit : az anyag immár oly agy. hogy lehetetlen minden részletre egy ongresszua keretén belül kitérj eszkedni. A réniai kongresszus fényesen bevált mintájára íi is .sak a több pontokat, a leginkább aktuális tárgyakat szemeltük ki megvitatás céljából, telyekben képviselve van a kérdés szociális, aedagogíai. hygienikus. jogi és orvostudományi sze. s így minden résztvevő megtalálhatja aa t leginkább érdeklő fejezeteket. A megtartandó kongresszus fontos kultur­ttaszióra hivatott nem osak Magyarországban, mein általában Kelet-Európában, különösen a •alkáli államokban. Kzet. országokban vagy oenséggel nem. vagy nagyon kevéssé ismerik alkoholellenes Ulrekvések áldásait és ezért ÍÜönősen is felszólítjuk őket, használjak fel az lkaimat azon nemzetek tapasztalata inak meg* mérésére, melyek a küzdelmet már évtizedek la folytatják. Ezen nemzeteket pedig kérjük. Uldjenek minél több képviselőt közénk, hogy < e te].;: szerzett ismereteiknek és tapaszta­taiknak gazdag tárából meríthessünk és az* magunk számára értékest th essük, Iskolai értesítők. \ íi. dunántúli ev ref. egyházkerület «'•*,•>. ref, egyhái Iskolái. A dunántúli ev, ref. egyházkerületnek a •iskolán kivid még igen kiváló iskolai, a pol­ar i leányiskola és a tanitónöképző-intézet, telyek internátussal vannak egybekötve. Ea kólák városunk kultúrál is fejlődésére valóban agy befolyással vannak éa a nevelésügy terén >k hiányt pótoltak. Az intézet működéséről, a uh tanévről,dr. Horváth Jóssel igazgató aaámol inukat. Akadt egy georgiai éli lap mert van íját georgiai nyelvök és írásuk . amely karika­Dákban mutatta be az uj korszakot, amidőn e oiosz ur kiszolgálja pezsgőző inasat, vagy ni" söpör a BSakáoSS szobájában. I le ez a itrájk nem volt veszedelmes, sukkal fenyegetőbb dt a nmnkások magatartása, Ks most mondjunk el egyatmásf Bakuról, akti régi perzsa város, a tengerparton fekszik, e környéke kopár éa terméktelen. Egyetlen in. se a gazdag, kíapadhatatlannak látsaó nafta* irrások, amelyek a várost ogé zen körülveszik. leggazdagabb a Italábanje-torrás. almi a párisi '.otschildnak számtalan kútja szivattyúzza a atta-olaja' KI lehet tehát képzelni, mint jelent itt a strajk. Nagy veszedelmet, óriási, pusztulást, lerí ha a munkások beszüntetik a inunkat, gyszeire 111ega 1111amik a hatalmas szivattyúk: magas ta tornyok nem ontanak a fekete füstöt. mely egészen elfödi aa égboltozatot éa aa óriási, ser hektár nagyságú terület, a kétezerhárom­ma fatornyos szivattyú-kéményekkel,olyan lenne unt egy óriási temető, fekete, kormos és gigászi rkövekkeL Van a varosnak egy igen szép kertje, amely régi tatár-vár és a tenger között fékszik. [astCrséges utou messziről vezetik ide a vizet, kert öntözésére, inert Itaknbau édes. tiszta viz lig van és nagyon drága. Ez a kort most telve Az intézet történetének két nevezete lomentuma volt a lefolyt tanévben. Az egyil ..gv az intézet épületét kibővítették, a másil Ogy a képzőben egy uj osztályt nyitottak. A pületnek kibővítésével városunk i> nyert küls íszébeli. A tantestületben előfordultak változások u mennyiben Kntaaay Mariát a polg. iskolából épSŐbe helyeztek át és helyébe Qőbel Ilona álaeztották meg: az 9sv, Jakabházy [stvánn labadsagolásával megüresedett polgári iskola mssékre pedig Machik Ida tanárjelöltet alkal íazt ak. Az intézet minden nevezetesebb egyház s hazafias ünnepet megült a növendékek nag •Iki épülésére, őe ezeken kívül szellemi müveit •gük gyarapodására is gondoskodással volt a it.'zet. léleknemeaitő színielőadások rendezését el Az intézetet a lefolyt tanévben többet itogatták meg. igy: Antal Gkabor püspök legedüs Sándor fögondnok, báró Bánffy Dezső r. Darányi Ignác Czike Lajos fögondnok 'app Sándor kir. tanfelügyelő e> mások. A tantestület JII tagból állott, A rendé mtárgyakon kivid tanítottak éneket, zenét é ancia nyelvet is, Az internátusba 100növendékei vettek föl Bekből a polgáriba jutott tiy. a képzőbe :íl z egészségi állapot,,; a mult évinél kedvezőt •iiebbnek jelzi az értesítő, amit a létszán inelkedésének, a reudki villi időjárásnak es . osszabb i'leig uralkodott kanyaréi járványnál dajdonit. A benktkó növendékek testi é-s leik evelésére a legnagyobb figyelmet fordította a: ítézet vezetősége. Az intését szabályai azigoruai tegállapitják a rendet, amelyhez a növendékek ek alkalmazkodni kelL Igen helyes, hogy eltilt ik a növendékeket az ékszerek viselésétől, i inyüzéstől és a legnagyobb egyszerűséget írjál i". Krdekes. hogy a növendékeknek el Vai iltva az _aiiziksz"-oii való levelezés, amit i evelés szempontjából szintén igen helyesnél irtunk. Az intézet javára tett alapítványok összeg 14110 K 70 t-t tesz ki. melyből a Láaal< ózsef-féle alapítvány egymaga 150.935 K t> •t toglal le. de nz ÖZV, TÍSZa Kallnann U.tHHlK és Hegedűs Sándor 10.000K-ás alapit anyai is szép summát képviselnek. A statisztikai adatok a következők: A polgári iskolába beiratkozott 114 növen ék: vallás szerint: 74 ev. ref.. 1> ág. hitv. ev, an diákokkal: esek is sztrájkolnak. De amij éldaiil nálunk a diakok sokszor azért Méretné ek sztrájkolni, inert a tanárok túlterhelik őket ddig itt azért sztrájkolnak, inert a tanáról gy ál talán nem törődnek a tanítványokkal. Ilyen állapotok mellett aztán nem csoda ogy az iskolák épületébe bevonult a katonása) s bevonult azokba a gyárakba is. amelyekbe) ••in dolgoztak, sőt a kikötőkben is katonása) djesitette a teendőket. Az idegen, akit sors városba vetett, legalább is azt hihette. hOfS linden szállodában valami nagy és maga-rangi ihornok vett szállást, mert a kapukban szuro yOS őrszemek állottak, mig beat a folyosókoi s éttermekben szintén katonák sürögtek-forogtal s szolgáltak ki. Persze es aséii volt, mert incérek i* mind sztrájkoltak. Az utcákon folyton lehetett látni a járőröket z utcasarkokon meg kozákok állottak. Az idegei ddig le sem .szállhat a hajóról és legkevésbb lehet a szállodákba, amig az útlevelét neu Ittailioztak és le BOm bélyegezték. Eközben itt-ott fölhangzik egy-egy lövés é ol egy lelőtt tatárt. ho| egy agyonütött örményt • t nem ritkán orosz rendőrt is hoznak elő. Hónapokon keresztül rémhírek jönnek min elítélői. Ez okozza aztán, hogy az emberei ilyton a legnagyobb izgalomban élnek éa kmhírek hatása alatt vannak a kedélyek a rémü 'ttöl, az iszonyú félelemtől. Igy történt, bog gy hölgy meglátott az ablakából egy perzsái

Next

/
Oldalképek
Tartalom