Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-08-20

8 r. kath., 14 izraelita: anyanyelvre mind magyar előmenetel szerint 89 kitüno. 4.", jeles. 29 j< I elégséges és esak 1 elégtelen, mindez az bizonyítván, hogy a növendékek majdnem 83«, igen tehetséges, a javából való v..lt : születé­sükre nézve a legfiatalabbak 10 év k voltak de esak ketten, mig ellenben volt egy JK c egy J4 éves íiöveinlék is. a legtöbben aaonbai a ÍJ évesek voltak, akiknek létszáma rttJ-a tett ki. A képzőbe NJ-eii iratkoztak be; vallásra 4J ev. ret'., ÍJ ág. hitv. ev.. II) r. kath. i Iis 1 izr.: anyanyelvre mind magyar: az elömene tel itt is a tanulók kivalóságáréd tesz tanúságot mert szemben J elégséges és J elégtelennel 89 kitüno. Ji; jeles és IS jé, áll. ami éppel M"o-ot tesz ki a szorgalmas, vagy tehetsége növendékek javára: a legfiatalabb növendé! 14 eves. a legidősebb J(J é\es Volt 1 — 1). legtöbb VOH a 17 éves. akik JJ-eii voltuk. VIII. Az ev. ref. elemi iskola. Kz iskola értesítőjében esak Statisztika adatok lé-vén, azokból az alábbi adatokat Vasasak Bsiratkoaotl a r, osstályból ül 1«• iskoláin 106 Hu és no leány, összesen n:,. évkösbei kimaradtak ti-eii. maradt 208; vallásra nésv v«>h : 199 ev. re f.. 8 ág, hitv. ev., .", r. kath. é J izraelita. Előmenetel szerint tiszta kitűnő vol JJ riu ós 17 leány: elégtelen J fin. a több jeles, jé, es elégséges; az igazoltan mulasztót órák száma lllj-ot tett ki, egyetlen egy órá sem mulasztott 4S tamilé.. Az iskolában J tanít, ós 1 tanítónő tanította Városi ügyek. Jo i áliagy ol t lielypen/ilijszabahznt. Vár megyénk alispánja leküldte a váltM által alkotót helypénz-dijssabálysatot, melyet a kereskedelem ügyi in. kii. miniszter már jóváhagyott. A tanár a inult szombaton foghükosott ezzel az tlgygye és a jóváhagyásnak a köagyttléa elé- leendi terjesztésével es bejelentésével a polgármester bízta meg. A sertéshús lebélyegzése. Városunk I u OSS felhívta a v. állatorvost, hogy a leöli serte­sek hUSáta hnSVÍSSgálat alkalmával bélyegezze 1. ós egyszersmind elrendelte a keselőségnek, hogj amelyik hentesnél lebélyegezel leli selteshllSt fo| találni, azt egészségügyi kihágás óimén jelents* léd a rendőrkapitánynál. amint egy göngyöleg vásznat vitt. itegrémfilvi rohant el az ablaktól éa kiáltozott: — Istenem, a tatárok megint kezdik ; mészárlást és a zsákmányolást! —.'s rámutatván ; perzsára. — az ott már viszi is a prédáját A kétségbeesett hölgynek hiába magyaré* Iák: hiszen vásárolhatta is azt a vásznat! — Oh, nem. — tel.Ite a hölgy, — mert ükkor papirosba csomagolták volna. Tirliszbeti sem Volt kedvezőbb a helyzet mint Bakuban, habár június havában nem hul­lott ugy a bomba, mint mostanság, de a köz­biztonság bizony nem állott jó lábon. Kgv napon, a délutáni ..rákban jött az osztrák-magyar követségnek a titkára és magá­ból egészen kikelve beszelte el. hogy lenve­liappal. délben, a város közepén levő lakásába negv rabié, tört be es ha tiatal nejének BÍUOt elég lélekjelenléte s ereje, hogy revolverrel a kezé­ben megteleinlitse a vakmerő rablukat, talán mindé­iiükbol kifosztották volna és élete is hajszál.>u füg­gött. Azótaéjjelente csak fölváltva mertek aludni, mert többször megkisérh-ttek. hogy betörjenek. A Ilatumba vezet., va-uti vOfaSl mentén mindenütt a legkisebb helyet is megszállva tartja a katonaság s vonatunkon egy tábornok is utazott, aki a vasúti közlekedést biztosító ősapá­tok MIM tartott minden bizoiiynyal szemlét. Minden állomáson, még a megellóbelyalyekeu i* agésSCsapat katona állott sorban. Minden őrház, minden hid éa alagút in- llett. erős katonai mm A l'erntz-Kjár és a SStagaSf<|ysé pénz­tár ügye. A PerutZ testvérek szövőgyárának jóváhagyott munkarendje szerint, jogosítva volt a gyár igazgatósága oly munkásokra, akik egj ­\agyis más címen nem teleltek meg kötelessé­güknek, büntetéspénzt szabni oly feltétellel, hogy a büntetespéiizeket a betegaegélyső pénztárba vagy a munkások közérdeke javára tízessé be. A gyar az ilyen rímen beszedett pénzt 1901. év ota nem fizette be, miért is a betegaegélyső pénztár ké-rvényt intézett a tanácshoz az iránt, hogy rendelje el a befolyt büntes.-spenz ek be­fizetését, amit a tanács a mult ssombaton tartott ulesén el is rendelt, meghagyván a gyárnak, hogy a (Üld K Ii,'! t.-t tevő ÖSSSeget 8 nap alatt fizesse be. — Ugyancsak a Pemtz-gyár tudva­levőleg munkásai részére külön betegsegélyső pénztár felállítására nyert engedélyt, melynek alapszabályai módositása miatt a belügyminisz­terhez előterjesstéssel élt agyár. A gvar azonban • sak ugy nyert engedélyt, ha a pénztárt f. évi augusztus l'.l-ig felállítja. Éppen tegnap telt le la határidő és ezért a gyar előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a határidőt hosszabbítsa meg | addig, amíg a belügyminiszter határozata leérkezik. A tanács, a gyar és a betegsegélyső pénztár képviseletének kösbenjőttével Csoknyaf Karoly tojegyzö előtt megtartott tárgyalás után, melyen a betegaegélyső pénztár képviselete • halasz­tást ellenezte, f. hó 17-iki gyűlésén kimondta, hogy az előterjesztésnek helyt ad annyiban, hogy f. évi szeptember lti-ig a határidőt meg­hoeaaabitja, de akkor köteles a gyár a saját mun­káspénstárát tölállitani s addig is a munkások munkabérének eddigi 2*i-a helyett öv-nt kár­pótlásként befizetni a betegsegélyső pénztárba. I Amennyiben a gyári betegsegélyső pénstárt a Icég m-g nem nyitná éa működésbe nem hozna az irt határidőben, ugy az iparhatóság -íját közegével fogja a pénztar: vezettetni. A női kórba/, ügye. A női kórház ügy. ­ben a közgyűlés által hozott határozat eUen felebbesést adott be a v. képviselők azon réssé, mely a határozattal megelégedve nincsen. Kíván­csisn várjuk a felebbeséi eredményét. Nem aka­runk elébe vágni a felsőbb fórum határozatának álláspontunk kifejtésével, de azt hisszük, hogy a másod fokn hatóság is célszerűbbnek fogja találni a meglevő női kórháznak kibővítését. A városi ilijiiokok kérelme. A íros , alkalmazott dijnokok. helyzetük javítása érdeké­ben, kérvényt nyújtottak be a képviselőtestfi­léthez, melyben tarthatatlan helyzetükre utalva, magasabb napidíjban vald réssesitésűket, esetleg osztag, ik, századok, v agy szaka-z ik álltak Őrt, akár­csak a mandzsúriai harctérre vésető utvonalakon. hátúmban mar akkor ki volt hirdetve az ostromállapot és a statárium, de ,-z nem veze­tett eredményre. A sztrájk .sak terjedt tovább Szerencsére ott volt a városban Stevens ur, az osztrák-magyar konzul, aki minden átutaz., honfitársnak szives.-n rendelkezéseié bocsátotts a lakásat. <» b. szélt,-, hogy itt minden Órában lehet valamitől tartani. Már eddig is találtak vagy llltsz bombát és sok dinamitot elrejtve és a legköze­lebbi vasárnapra forradalmi gyűlés vau hirdetve, amely bizonyára nem fog elmúlni vérengzés nélkül. Ks valóban csodaszámba megy. hogy Orosz­országban, alnd még .sak egy évvel előbb elég okul szolgált a Szibériába való deportálásra a forradalom szónak csupán a kiejtése is. a koU-j zulunk inasa ebédidején minden télelem nélkül és bátran merte jelenteni urának, hogy estére nem teljesíthet szolgálatot, mert a -forradalmi bizottság" — melynek 0 ÍStagja — ülést fog tartani. . . . Pa tum környéke nagyon gazdag a tro­pikus vegetációban. Itt terem • tea és az olajfa, hatum közvetítője a Feketetenger és Perzsia közötti kereskedelemnek. Kikötőjében folyton lehet látni az osztrák Lloyd, a traneia és német hajózási társulatoknak hajóit, sőt nem egy görög, vagy török hajé. fut be a kikötőbe. Csakhogy idejutni, most éppen nem könnyű, Oroszországban olyan felfordult állapotok van­nak, hogy a rablás, a merényletek egésa aora inas városok példájára, évi fizetés, lakbér és kor­pótlék megállapítását kérik, mégpedig oly for­mán, hogy ez a jövő évi költségvetésbe beállit­a-s.-k éi 1906. január 1-től folyóaittaaaék; végül kérik nyugdíjigényüknek megállapítását, aa eddig -ltöltött szolgálati évüknek beszámításával. Kér­rényükhöz becsatoltak Veszprém varmegye törv. uatósági bizottságának f. évi május S-án hozott határozatát, melylyel a járási dijnokokst a XI. lizetésí osztály .'!. fokozatába sorozta: továbbá Sopron város tisztviselői táblázatát, amelynek tanúsága szerint dijnoki áliások Ott nincsenek, hanem 111-ad osztályú írnokok. — A tanáé- leg­közelebb foglalkozni fog a dijnokok kérelmével I megteszi javaslatát a képviselő-testületnek. A magunk részéről a dijnokok kérelmét méltányos­nak és ígaz-ágosnak tartjuk és jövő számunkban bővebben hossássólunk a kérdéshas. TOLLHEGYGYEL A kalamárisunkból. KI vau találva. - A szennáért, k netovábbja. A haj­ni.vesztösz.r hatása. Vadász-szójáték.I A ..Grill'* -zállo alatt fényképészeink egész képcsarnokot állítanak ki és termésseteara min­iig s,,k n.'zoje akad a képeknek. Ker mándlia paraszt is nézegette a képeket * különösen megakadt a zsemok egy nagy troképen, amely egy ismert színésznőt ábrásolt. — Ejnye — mond az egyik — a mán izép fejérnép. — De szép ám — szól a másik. — Oszt' isnit-ri-e kend? — Hát ismerni, nem ismerem, de azt látom, lOgy akkurátusan ti van tanaivá. Nézegeti as utcasarkon a főtéri templom ornyait egy férfitáraaság, melynek középpontja .idáni adomáiról híres polgármesterünk. A társaság 'gyík tagja, aki műértő Ízléssel licséri a tornyok azépaégét, elragadtatással dák föl : — Bizony alig akadunk e tornyok párjára! — Pedig hát hibásak .-zek a tornyok — szólal nieg a polgármester, lehűtni akarván a lágy lelkesedést. — Ugyant? — Hát nem látjátok — mond a polgár­aester - hogy az egyik torony épp' 2 cm.-rcl övidcbb. mint a másik. nindenütt napirenden vau. különösen az orosz Kaukázusban. Kgy epizódot mondok el. A Sospnore nevű francia hajó éppen ídulásra céesen állott a kikötőben. Lehetett ugy délutáni légy óra és a nép összegyűlt a francia hajózási igynökség elé, bogy megbámulja a hajó indulá­át. Eközben az ügynökség helyiségébe éssre­rétlenűl behatolt négy ember és az ajtót kulcs­sal belülről elzárták: kettő kösűlÖk as ügynök is pénztaros tejének revolvert szögezett, mig a nasik kettő egész nyugodtan hozzáfogott a léiiztnr kirablásához. Megtörtént, hogy néhány nbel a földre esett es odagiirult a szekrény alá. — Nem lenne olyan kegyes, — szólott az igy nőkhöz as egyik rabló nagy udvariasan, — le kölcSŐnŐSní a sétabotját, hogy kihúzhassam , pétizt a szekrény alul. Az időnk drága s linden kopekára ügyelnünk kell. S mikor a sarokban álló sétapálcával kiko­OrtS i ]iénzt. meglátta abot szép, e/üst fogantyúját. — Ejnye, — mondta a gazember. — milyen yönyörü es értékes es • fogantyú! Megengedj, ogy emlékül megtartsam magamnak S enge.leleinre nem is várva, megtartotta botot éa eszel intett a többinek és eltávoztak. Ezt a ki*, nem magában allé. epizódot, ár oláVlll később beszelte el lleküllk I ltosphon* íj., fedélzet, ii a .Mé-sagene maritime-ügynöke, kishajóra kísért bennünket, smelj hajé, francia ikoléirja alatt most mar biztosabban éreztük ma­unkat. mint a katonai s rendőri hatalom hazájában

Next

/
Oldalképek
Tartalom