Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905
1905-01-12
Megjelenik min.len raaárnap ás csütörtököi Szerkesztőség r*S4éf |57, ««4 mKiadóhivatal: I;..]tli.. f ^ GyuU ps(itrkerMk»d6»e, l-ő-t.Ti'li'ínn.szíiiii 4|. Képviselöjelölés. Vasárnapi számunkban a szabadelvű tárt képviselőjelölt értekezletéről mái negemlékeztlink, amikor ugyanis dr, legedüs Loráutol nagy lelkesedéssel kiáltotta ki a pápai szabadelvUpart cépviselőjelöltíévé. I )r. Hegedűsnek teszédjéből, melyben megköszönte a •eléje helyezeti bizalmai és a jelöltséget elfogadta, szükségesnek Ítéljük, az .1. ilihiak.it közölni. Elfogadja a jelöltséget, mondta dr legedüs érdekes beszédjében, meri így »arancsolja ezt. nem az ő egyéni érdeke, tanem hazafisága és Pápa városának övendője, melyei pillanatnyi politikai iróbálkozásoknak oda dobni nem tehet. A félremagyarázásoknak azon hálóatát, melylyel némelyek i><- akarják a áros polgárai! keríteni, szót kell tépui s meg- kejl állapítani, bogy in Bem násról, hanem kél dologról van szó. Először szó van arról, bogy Ítéljen ;. lemzet: vájjon helyes-e az, bogy mikoi z ország minden polgára nehéz raun át végez, akkor az ország pénzén lize i'tt képviselők négy óránál többel nem karnak dolgozni, sói a nagykiabálók ninden munkál egyenesen lehetetlenné •sznck. Ezáltal érték <•! azt, hogy kél v óta úgyszólván megállott a párlatéul éa csak a kivándorlás ós az exjxnek adóterhe növekedik folyton. MásodszoV szú van arról, hogy abban nagy gazdasági küzdelemben, mely vek óta folyik Ausztria és Magyarorzág' között, az log győzni, amelyik arlanlenijét hamarább megszabadítja /. obstrukoió kinövéseitől. Ha Ausztria sak kevéssel is hamarább rendbe hozza olgail és munkaképessé leszi parlalenijét. mint mi. akkor mi li"sszn időre legvagyuuk bénítva. IIa azonban mi yőzzük le előbb az obstrukciót, akkor kiisziria akarata ellenére is le tudjuk •kni önálló i^ax.las;iiri jobb jövőukuek lapjait, Ez a két szempontaz, melyekórl égés/ szinte, hazafias meggyőződéssel vállalja esatát. így parancsolja est magyar rzt'-se. I ic ehhez hozzájárul az is. hogy 'ápa városnak és polgárainak érdekei, lelyekért hét esztendőn nap-nap mán. jgjobb akarattal és lelkesedéssel 'mzólkodott, nem engedhetik meg, hogy ékéa fejlődésünk, jobb jövőnk, s a árus társadalmát lénlartó kiváló fórfiaiak tevékenysége s az egész polgár -ágnak évtizedes munkája, alkalmi poliikai kísérletekért üt Imsszu enztenlőre megingattassék és tönkre tétessék. Megemlítette dr. Hegedűs, hogy unidőn most más mandátumot is kínaiak neki, kijelentette, bogy azt nem fogadhatja el. Nem I tgadta el azt. dacára innak, hogy azt mondták arról: „köuytyebb" kerület. Nem könnyebb kerület <cll — úgymond dr. Hegedűs — hanem •lég- „nehéz" megbízó levél, melynek Pápa város tekintélye ad sulyl és erőt 'szintén kijelentették, hogy nem akar ü minden árou képviselő lenni. Nem akar képviselővé lenni meggyőződésének fel* íldozása utján. Ks nem akar képviselővé lenni másért, mint ízért, hogy diadalra ngye Pápa városának igaz érdekei! a nzabadelvUség lobogója alatt. A szabadelv Upáii képviselőjelöltjelek beszédjéből a iszta meggyőződés szólott Nfnnkálkodui kíván, hogy az •rszág előrehaladj ... lelgosni óhajt ^ nemzet jobb wrsán és ezzel együtt Pápa Vilin*. polgárainak jövőjén. Tudjuk, tlOgy a magyar haza boldogulása! inegikaszija néhány <zájhös rakoncátlankodása ós könnyelműen kidobót! jelszavak özöne, melyekkel természetesen felelősség nélkül játszhatnak azok, akik ilyan nagy garral beszélnek olyan Htlitikáról, melytől maguk ijednének neg legjobban, ha tényleg rá is kellene épiii arra a politikai útra. Ks ép i e-rt Ir. Hegedűs Lóránt őszinte meggyőzőlésből hive Tisza István politikájának, nely politika a magyar nemzeti állam elépítését, a magyar társadalom erősítését, közgazdasági életének minél magaiabb fokra való emelését tűzte ki lélalatául és folytonos munkálkodással Magyarország és magyar nemzet jövője! 'hajtja biztosítani, épp ezért Pápa város rolgárai nagyon j"l fontolják meg cselekedeteik hordereje! és szívleljék meg ízt. ami! dr. Hegedűs Lóránt fenntvázoll teszédében az ország jövőjéről elénk árt Mi bízunk városunk polgárainak éizan gondolkozásában és é|>i> ezért •emeljük dr. Hegedűs Izórán! győzeinél. De ha nem igy lesz., a keserves •salénlás majdnem bennünket fogérineni. hanem azokat okik hulmi kiesiíyes dolgok miatt szereplési viszketegiiil r-s imis emberi gyarlóságokból meg* ryőződésüket megváltoztatták és felülek a tetszetős jelszavaknak, melyeket ioha valóra nem fognak váltani nagy lángú vezéreik, Bauer Antal választóihoz. Bauer Antal az ugodi választókerület nagyérdemű volt országos képviselője az alábbi nyílt levelet intézte választóihoz, melyben a politikai helyzettel foglalkozik behatóan év az igazság" legyőzhetetlen érveivel adja ti>zta képét politikai álláspontjának. Különösen érdekesek a többi között azok a fejtegetései is. amiket a sajtóról mond el. Itt közöljük egyébként a nyilt levelet szószerint, Mintán az idd rövidség• éa a/ esetleg alakalmatlan időjárás miatt, talán in-m less alkalmam kerületen) Osssea községeit meglátogatni, ezen az utón hosom asivea tudom ásnkrs azt. amit külöubeu teemélyesen elmondtam volna az igfii tisstelt uraknak: nem hanyagság vagy nemtörődömségből teszem, mert azt merem állítani minden öndicséret nélkül, hogy kerületem erde« keit mindég éa miiidenben önzetlenül képviaaltem, miről t snuságot tessnek amVmoa köszönő levelek, melyeket kerületem választ., éa egyéb polgáraitól kaptam, de a körülmények agy alakultak, hogy phisikai lehetetlenség ss ös-zt-s kőaeégek meglátogatása, miért i> kénytelen vagyok nyilt levél termájában Onökhes *zólni. Mi.Ion körülbelül :> évvel eaeiött bizalmukkal megtissteltek, nagy lelkesedéssel, igaz. őszinte boagalomtél eltelve, feltett szándékom volt, hogy Merény tehetségembe! képest hona t..g.,k jánílni én i*. hogy a képviselőház minél több hassnoa inunkat végeuen, bogy megbízóinknak tett ígéreteink ne .-sak irott malaszt maradjanak, heneni azokat beváltva, nian.látnmunk lejártakor busákén állhatunk igen tiszu-lt választóink elé, a lelkiismeretesen teljesített munka tudatában, de aainoa minden jó saándékunkat Iwlomra döntötte, megsemmisítette néhány obsearna tagja a képviselőháznak, kiknek se lelkiismeretük, ae veszt, ni valójuk nem lévén, fblytonoa obstruálá*sal és In-számitImtián magaviseletükkel lehetetlené t.-tt.k a magyar országgyűlés munkaképeaaógél olyannyira, hogj aa 1901-ben megalakult Haz tulaj,lonkép .sak megalakulásának <-ls,i felében végesbetetl hasznos munkát, a következő iilot ama lelkiismeretlen csoport utálatos működeié, majdnem teHesen meddővé tette, az ororaságnak kisiámithathm kárt okozván általa. Kz«-k az ngynoveZftt Qemaetihősök, kikm-k nagy réase még erkölcai fogyatékosságban is szenved lásil a mentelmi bizottság jelentéseit), Szólít, t£huen-Héderváryt megbuktatták, most meg Tissa István tején- pályáznának, nekik kenyerük lévén az obstrnctió, a botrányosinálás, az ordítás éa |umaszko.lás, mert isakis BS által ttnlnak -.zi-repelní, ./. ,-lc-tléntartasi ösztön náluk, a n>-|>vetéreknél! Baek a politikai brSVOk, akar az olasz vagy spanyol rablóvesérek, már annyira elhatalmaskodtak, annyira hatalmukba ejtették aa elöblieni kormány gyengesége éa atneamn iorytán a parlamentet, lmgy minden üdvös mőködését lehetetlenné tették és ók. óz a pár öaaaeverődött ember, uralni akarták a parlamentet, kormányokat buktattak, a többség jogait pedig semmibe sem vettek: aki mindennek, amint án is. tsefl és tiiltanuja volt. már torkig v.ijt eme l>.,trá<