Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-12-04

XXXI. évfolyam. Pápa, 1904. december 1. Iii. szám. PÁPAI LAPOK l'ii|iu vára*, batóságának ás tSbb papai s iápa*tIdékl «*ir>

«'«»iilctIU'U megválasztott kózbinje. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség, .lúkai Mér-utra tMi'.l. szíim. Kiadóhivatal: Qoldberg Uvula piipirkcn-skcilcsc, l'.",-tri Tclcfoii-sxáin 41. Felelői szerkesztő: KÖRMENDY BELA. Mélizotésck és hirdetési dijak u laji kiadáliivíitalalmz küldendők. A lap ára: egész évre II kar., félévre fi k, negyedévre •! k K.gyex s/.ám ára 110 fillér. A parcellázás kérdése. A szociális bajok orvoslására, mint legjobb módszert ajánlottuk lapunkban, a többi között, a nagyobb birtokoknak parcellázását a kis földesgazdák részére. Arról voltunk meffeyőződve és ezl Amerikába való tömeges kivándorlást, hosszú időre megszüntette. Nem vesztett vele sem a püspök, sem a nép, de még az állam is megtalálta a magfl számítását. Ugyanis a földéhes nép nagy kiterjedésű földbirtokhoz jutott, melyei tel* sokszor hangoztattuk, hogy ezzel a földije*, tulajdoni joggal mindenki megsze* népét leköthetjük és megszüntethetjük rezhetett; nem vesztett az eladással a i kivándorlást, amely főleg gyénk- püspök, mert a kérdéses ingatlanai 1.fit apasztotta a népesség számai ijesztőL szó-szoros értelmében véve semmit mérvben. sem jövedelmeztek, migmosl a vételári Ks hogy e tekintetben mennyireIösszegen magyar állampapirokal vásáigazunk volt, semmi sem bizonyítja ro

it és i«rv biztos, tekintélyes jövedejobban, mini a Salamon községi parcel- lemre tett szert. — végre jó üzlet a lázas, melyről lapunkban is tettünk magyar államra is, mert a jelzett ingatemlitést és melynek egész lefolyásáthanok vételári összegét a püspöknek ismertettük. Erre vonatkozólag kaptuk állampapírokba kellett fektetnie, most az alábbi cikket. Szóval helyes, észszerű intézkedés A győri püspök volt az első, akii volt ugy a püspök, mint az állam Felfogta a parcellázásnak nagy jelentő* részéről. ségét és fontosságát a szegény föld- örömmel üdvözöljük az úttörő mivelö népre nézve és az övé az munkát: a szociális kérdéseknek nagy érdem, hogy az első lépési megtette részét fogjuk tudni igy megoldani, ha ebben az irányban. ezen az utón haladunk Ujabb. Agyőri püspöknek ama dicséretre] Ep azért nem szabad in megállanein szorult'" ténye általános megelé- podnunk, hanem tovább kell haladnunk e-edést keltett megyénkben, hogy Sala* az ösvényen, melyre reáléptünk. inon község határában tékvéi összes Vármegyénk szereiéit főispánja, ingatlanait parcelláztatta és a földkeresö legutóbbi itt tartózkodása alkalmával népnek rendelkezésére bocsátotta. Nemes már meg is adta hozzá az eszmét, Miit ezen elhatározása a püspöknek melynek kiviteleié vállalkozott is. különösen abból a szempontból, hogy Ugyanis a győri püspöknek Vaszar ezen ténye által, Salamon és a körű-1 közséir határában is. nagy terjedelin lőtte 1' ' SZOrOS erteil álamon és a köiii- község határában is "akosait a szó .birtoka van. A tiihiépes Vaszar község, tében boldoggá tette és az mint köztudomású dolog bármenynyire óhajtaná is — nem tud tőidet vásárolni, pedig több százezer korona. Amerikából hazaküldött pénz áll rendelkezésére, [gazán jótétemény volna a v asz áriakra, hfl a győri püspök ezen ingatlanait is parcelláztatná és eladatná. A győri püspök kétségtelenül itt is megtalálná a számítását, mert több mint bizonyos, bogy jövedelmei szaporodnának, amennyiben az állampapírok kétségkivUl nagyobb jövedelmet hoznának, mini a mennyit a birtok ma házilag kezelve hoz. Az államra nézve szintén nyereség volna, meri az állampapírok egy részét ide haza helyezhetné el. Ezeket tartotta szem előtl Kolossváry József, vármegyénk fennkölt gondolkozású főispánja mikor legutóbbi itt tartózkodása alkalmával kijelentette, hogy a kormányhoz ez érdemben javaslatot fog benyújtani éa a kezdeményező lépéseket a legrövidebb idő alatt megteszi. Lelkesedéssel Üdvözöljük főispánuukai. humánus gondolkozásáért, — üdvözöljük annál inkább, mert e terv megvalósulása sok szegény magyar einher megélhetéséi fogja e haza földjén biztosítani, boldogulásai elősegíteni és fogja őket röghöz kötni, akiknek azután bizonyára soha eszükbe sem fog jutni, bogy földünk egy részét Amerikának hívják,amely eleddig annyi csáberővel vonzotta magához a magyar |ö|i| népét, a munkás kezeket. Egy gazda. TÁRCA

, üéli idő. Jeli idő, hideg idő, Cudar idő igazán, JYem a kandalló tüzétől: Sóhajtozó szám lehetői Jrtelcg csupán a szobám. Csikorog a hó a fö/dőn. Jégcsapok az ereszen, Zúzmarás a fádnak ága, JYem repdes a kis madárka, farmerre néz el a szem. Jeli idő, hideg idő. Cudar idő igazán. Senki sem jár künn az utcán, jMindenlri a szobát bújván, Jiíereng saját tavaszán. Jílagam járom künn az utcát, S fáradt lábam hova lép. JÍImodva egy angyalképről, fájó szivem lánghevétöl Olvad a hó. meg a jég. Molnár K.llm.in. m£m\n péllZ. (Egy kis eszmecsere es egy kis krónika.) A .1' É p a i I. • p | k" i redet) ti .• C á j a. Irta Poiius bocsássanak meg kedves olvasóink, hog} ez egyszer ilyen próműak vagyunk és ilyen közönséges tárgy gye] foghdkosnnk s vonal alatt. De 11éit ez bármily préizai tárgy is, azért a péns mégis mindenkit érdekel. JÓI tudjuk azt mindannyian, milyen boldogsággal tölt. el bennünket az. lia így csőméi bankot a markunkba s/oritliatiink ás a magunkénak mondhatjuk. Nem akarunk dicshimnusaokal zengeni pénzotelségéröl. nehogy abba a gyanúba essünk, bogy a pénz iránt való hódolatttuk késztet reá, bár. lia a mi szamunkra is pottyan belőle valami, rosssnéven éppen nem vesszük, mert mi meglehetősen isegény ördögök vagyunk és mint ilyenek különösen méltányolni tudjuk a pénz által nvujtott előnyöket. A pénz, az istenailta pénz, olyan csábos, olyan vonzó tárgy, habar egyetlen költő sem énekelte lin'g Illeg, ihllesak tielil a pániköltők.) Ki ne szerelné közülünk, gyarló földi lények közül, a pénzt él van-e lölségosehh foglalatosság a pénz.olv ásásnál, főleg, ha a magunkét olvassuk? \ pénz zsaruokul uralkodik fölöttünk; manapság ez minden földi jónak, minden földi hol dogságtt ik a kútforrása. Van-e ember bál a lóidon, ki ne sóvárogna, ne vágyakozna pénz és gazdagság után ? A páni egy istenség, még pedig hatalmas istenség. \ legelterjedtebb vallások, mint a Budha-vallás. a katholikus egyház hivői, a mohamedánok, mind. mind eltörpülnek a péniimá<léik. óriási hivő tábora előtt. A napjainkban előforduló bűncselekményeknek, sikkasztásoknak, gyilkosságoknak, szóval majd minden bűnnek a pénz a isttlőanyjs. I ie DSodaH ez? mikor ott. almi ez a biivüsbájosan csengő péns, vagy ha nem cseng, hsnem bankok alakjában lágyan suhog — megjelen egyszerre megszűnik iniudeii nyomor. A nyomasztó bút. vigasság, a boldogtalanságot, boldogság valtja fel. Mindannyian a pénz rabigájában görnyedünk. Hódolatteljes laolgálatábaw van szegény, gazdag egyaránt holta napjáig. Nézzük a szerelmeseket. Uégebben persze, amikor un g az idealizmus volt a hatalmon és amikor a iserelraes trubadúr ideálja ablaka alatt a gitáron döngicsélt, a pénznek nem I .k értéke Volt I szivek előtt. Ma már azonban reálisabb k .r! élünk. Alig akad olvnn ideális érzésű it'ju, aki ne tekintene némileg i bosományre. Elég jellemző idoma wáll erről Májról* iájra. Vagy ki na ismerné azt az anekdotát arról az ifjúról, aki amidőn a