Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-12-04

Az uyorii kerület igen tisztelt kisgazdáihoz! Ni•;11 politikáról \;in szó, nem köz­jogi kérdésről, mely Bajnoa amúgy is túlságosai] foglalkoztatja minden magyar ember elméjét és közgazdasági téren vali'i visszamaradottságunknak egyik főoka, hanem mezőgazdaságról és ;iz evvel szoros összefüggésben álló állat­ten vesztésről kívánok mini gazda, gazda­társaimhoz szólani. T. i. megyénk gazdasági egyesülete a fÖldmivelósUgyi ni. k. miniszter által ezen célra enge­délyezett 50,000 koronáért szép, tiyugoti fajbeli Üszőket szándékozik vásárolni és ezekéi jutányos áron és ép ily fizetési módozatok mellett megyénk kisgaz­dáinak szándékozik átengedni; miután kerületem érdekeit mindenkor és min­denben önzetlenül képviselem, a marha­tenyésztésnek helyes irányban való fejlesztéséi pedig kerületem kisgazdáira nézve rendkívül fontosnak tartom, kérem kerületemnek mindazon kisgaz­dáit, kik ilyen fennemlitetl Üszőkre reflektálnak, szíveskedjenek minél előbb irásbelileg hozzám fordulni, hogj kellő időben előjegyzésbe vehessem azokat,kik igényi tartanak a fennemlitetl Üszőkre. A dolog egyszerűsítése végett ajánlom a tisztelt kisgazdáknak, szíveskedjenek községenkónl erre vonatkozó kívánal­maikat együttesen egy levélben velem tudatni, mely levél a helj beli előljáró Bág láttamozásával ellátandó; természe­tes, hogy egyelőre azon községek érvényesülnek leginkább, mely közsé­gekből a legtöbb reflektáns jelentkezik, miután szándékomban van kerületem községeiben fokozatosan évente a te nyészmarha tenyésztéséi azáltal emelni, hogy az ottani esetlegén selejtes tenyész­auyagol egyszerre, minél nagyobb százalékban elsőrangn tenyészüszőkkel pótlom ós evvel az egész helybeli PÁCAI LAPOK tenyésztési nem csakhogy javítom, de egyöntetűvé teszem, ami okvetlen nagy előnyére válik községeinknek. Miilőn kerületem kisgazdáit minderre figyelmeztetni bátor voltam, maradok hazafiúi üdvözlettel, kerületem kisgaz­dáinak ig'az liive. Pölöske-puszta, 1904. nov. 80. Bauer Antal, az und] kerület orsz. képviselője. A tankötelesek korcsmázása ellen. Idill, december 1. A lai alfl jelentéséi. Papp Sándor kir. tanfelügyelő • vármegye közigazgatási bizottsága elé terjesztett november havi jelentésében igen helyesen foglalkozik e kérdéssel, hogy a falusi tankötelesek a korosmá­zásti.l és tánomulataagokon résavételtöl eloltas­sanak. A jelentésnek ezen érdekes réssé a kö­vetkezőleg saól: „A kivált német ajka köaségekben bacsnk és farsang alkalmával divó három napi valóságos baohanália tnnlatosások mennyire rontják a köz­erkölcsöt és mételyezik különösen a tanuló-itju­ság aprajái és ser. lüll el .1 .jeil. az kÖStudomásU dolog; a sajnálat..s körülmény indította <•/.­előtt néhány évvel Veszprém vármegye törvény ­hatóaágát arra. hogy a tanul.', gyermekeknek a korcsma- és tánchelyiségek látogatásáról való el­tiltása tárgyában saabályrendeletet alkotott, Anul.• utóbbi időben miudig jobban hang­aanak fel a panaaa ik a tanulóifjúságnak a nyil­vános tánomulataagokon való részvétele, söt az aaok által rendesett magánkörü táneinulaiság..k miatt, melyek szintén ,'! napig tartanak. N.ni tartozom aaok köaé, kik a nép mula­tozását nem saivesen látják: sőt inkább örven­dek azon, lm a uep mulat és örül, ds napok­hosszat a köserkölcsösség, a közszemérem, a jó­zanság >s okosság rovására engedni meg ilyeu eszeveszett viselkednK, még s.-iu tart..m helyes dolognak: kivált, hogyhs módunkban van, tőr­véuyes eszközökkel korlátozni ilyen esztelenné­gek.t, az. életerőt, egéssségel éserkölcsöket rontó káros kinövéseket. Abban találnám pe lig a korlátozás eszkö­zét, bogy ha a járások fősaolgabirái ilyen hír­hedt mulatóz... községekben ne adnák meg könnyű szerrel, nehéaaégek nélkül, a táncmulatsági en-| gedélyeket, de legkiváltképpen három napra ne. sot tanuló-gyermekek táncmulatsági rendeséseit szigorúan tiltanák el és előforduló esetekben to­roltatnák Illeg. A tanévi saorgalomidő megkezdése előtt szétküldött körlevelemnek ezt a körülményt érint., passzusára Utóbbi időben egymás titán tétetnek hozzám a lelkész urak által panaszuk: azért bi­zalommal felkértem alispán urunkat, hogy a já­rások toszolgabiráit utasítani szíveskedjék, hogy az .lőttük ismert, hírhedt mulatozásukról ueve­aetes kőaségekben a t ám-mulat sági engedélyeket, kivált bucsuk és társaiig idején lehetőleg korlá­tozzak, hogy az. erkölcsök vademberi elfajulását némileg megakadályozzuk, a gonosz mulatósu­kon, kivált A tanulóifjúság < üjeszt.'sére példát statuálhassunk, s a népet és annak gyermekeit, a mértékletes, tisztes mulatságnak. mely magában véve is már erény, — a fogalmára vésethessük. Alispán tinink e tekintetben a legelözé­kenyebb módon helyezte kilátásba a sürgős intézkedést." Városi ügyek. Aj uj postaépület ügye ugylátssikmégis megoldást ny.r. I >r. Hegedűs Lóránt országgyű­lési képviselőnk sürgetése folytán, a múlt na­pokban a postaigazgató személyesen jött el hozzánk, hogv a kérdést behatóan tauulmá­nvozza. A mostani helyzetet maga is tarthatat­lannak ismerte el .s gyors orvoslást ígért kép­viselőnknek. Igy halljuk, már eddig is több tervet nyújtottak be a postafőnökhös, ezek köst vau a pápai takarékpénztáré is. mely a szinu­szé-.I ház megvételével ..hajtja a kérdést gyöke­resen megoldani. Ideje volna már, ba a fennforgó mizériáknak mielőbb véget vetne a postaigaz­gatóság, A janauy hizottsmr t. hó 2-án megtar­tott h.-ti értekezletén fölolvasott jelentés szerint az elmúlt héten l'1 uj kanyaró eset fordult e|ö. Megbetegedeti 21 iskolaköteles és ;; hatéven alóli gyermek, A beteg létszám nagy részét a róm. kath. I. I! osztálya és az izr. elemi iskolák első hány és a harmadik li iioszt á I v növendékei szolgáltattak. A járványbisottság javaslatához képest a városi lam'ns elrendelte, hosrt a fertőzött osztályok tantermei három napra bezárassanak éaeaen rövid iskolasaünel alatt a megjelölt termeket alaposan fertőtlení­teni fogjak. melynek megtörténte után az iskolai előadásukat ismét folytatjak. az egyiknek esak egy púp van a hátán. az. kap 90(100 b hozományt, a másiknak elöl is van, a hátán is van púpja, az kap 60000 K hozományt. Mire a szerelmes itju az éiz.-lmckt.d elragad­tatva kérdezte, hogy nincs-e egy harmadik leány, akinek .'1 papja van? No de tényleg nem csoda, ba a mai liatal emberek így gondolkoznak, mert bizony a mai nehéz életviszonyok mellett, csupán a szerelmi gőgicsélésből nem lehet megélni. Ha ös-z.- is hoz a sors kél ideálul érsésO lé-nyt és nim-s meg hossá a kell., nyomatékú pénz. biaony hamar beáll a nyomor, a Meretem és ideáliamnsvalódi lneg..löje. A mai viszonyok közt a leghelyesebb volna. BS a házasságok ugy alakulnának, Imgy gazdag itju Magány leányt. Vagy SSegény itju gazdag leányt venne feleségül. H talán az lem volna tossz, ha «-zt a szabályt törvény is Men útené, mert valé.szinüleg ilyen ut.m több bold >g paff lakná ezt a sar..s földgolyót. Am hagyjuk a hásasságkötéaekel a ma­mákra, no meg a háeasságkösvetitőkre, mert 5k bizonv.ir.i jobban tudjak, mint mi. bogy a há­zasságban mi vezet az üdvösségre. 11,- ezekből i- következtethetjük általános­ságlian. hog] a pénz az emberi boldogulás lö­tényeaője - majdnem mindennél a fő mozgat .'.erő. Midoii a hatalmas Napoleon, iákkor mar osáasáf volt . egyik gy 'ŐSelme* h.i. Ijárat abéil meg­jött, valaim-lvik bizalmasa azl a kérdést intézte hoiaá: — Ugyan fölséges uram. mi kell első sor­ban is esekhes a dicső, sserencsés hódításokhoz, hadvezéri talentum, vagy bátorság? - Kedves barátom — szólt Napoleon — háborúhoz három dolog kell esak: I*. nz. pénz é-s még egysseff pénz, K- mindenhez «-z kell, ha ez van bőven, bármihea kezdjünk, minden sik.-rül. de ba nincs, akkor minden számlikunk csütörtököt mond. Szegénv embernek a saerencséje is ssegény.Jól mondta dókái, hogy a szegény ember alig tud annyira vergődni, hogv sok ktlp. i'galas után ÖSsaegyttjtsön I<M• forintot, mig ahol van már >-gy millió. ...la könnyebben imgy a második millió, sőt több is. mert a pénz is a társaságot Méret i. Vannak emberik, kik la pénzük nincs, való­sággá 1 betegek éa ki sem moadnlnak lakásokból, vannak viszont olyan emberek, kik ba pénzük van. akkor betegek, titkos vágy emészti benső­jükéi az élvek után és addig m-m is nyugszanak Illeg, mig egy fillér zörög a zsebükben. Tegnap még pezsgőben, borban fürdöttek, ma meg már kenyérre is alig telik. uh. inert a pénzzel nehéz ésssserüen bánni, különösen annak, kim-k kevés vau. vagy esak néha-napján csurran-cseppen belőle valami. A mai péiizszoinjazó világban, amikor a telhetetlen embereket esak egy vágy lelkeaiti: sok pénz birtokába jutni, gazdag emberré lenni, talán érdekelni fogja idvasé.inkat egy hires eu­rópai pénzkirály meggazdagodáaának története, ki ha már m-ni is él, de ivadékai még napjaink­ban is nagy szerepe! játszanak az európai Ipénzpiacon, A líots.-hildház alakításáról akarunk I .gy .-t-mást elmondania A cMlád megalapítója egy Moses Amachel nevü szegény házaló Volt Kranfurt a. M.-bau. Azonban a név é-s sok millió megszerzője ennek tia May er ám sehe] volt. Apja egy bankházba adta Hannoverbe, Ind szorgalma, takarékos-ága állal esakhainar jómódra tett szert. .Megvett.­a frankfurti f) Jndengaaae M-beli házat, melyben szülei laktak. Ennek vörös táblájától vette nevét _ b'ots.-liild". Itt alapitotta im-g bankházát, mely szolidsága, jó hinieve által csakhamar ismert l.tt. Vilmos, az akkori besszeni választófejede­lem is rábízta a isidó-iiteai óeska bankházra im-sés kin. seit, lö milliót készpénzben - meg­örzés végett. Hz. a tejedéi, in vagyonát nagyon féltett.- a napóleoni betörésektől, nem­hiába, mert a mumus csakugyan megérkezett portyázó hadával. Felkutatlak a fejedelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom