Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-09-25

PAPA! LAPOK 1904. szep

temb

er 25. hozta a kendertermeléshez megkívántató terUletei <

i

s nem is rajta, «I»; a legkevésbé szoliil vállalkozón múlt. ki u kellő számú jegyzés megtörténte után eltűnt nyom nélkül, hogy a kenderk»''s/.iti"> gyár nem Létesülhetett városunkban. Must megbízható társaság U'üe meg u kc/ilö lépésekel és bizton reméljük a kenderkészitó gyárügynek megvalósulásai Pápa város ós vidéke gazdaközönségének hozzájárulásával és közreműködésével, melynek sikere fogja megteremteni és biztosítani ezen u.j gyárat Pápán. Kívánjuk, hogy igy legyen! NBüany szó a selyeuLüernyó tuiraiBs iraaiol. Tekintetes szerkesztő ur ! Engedje meg, hogy bei ses lapjában a selyemtenyésztésról lö évi t apasztalasomho; •gy«i-mist a nyilvánosság terén elmondhassuk' [gen sok felebarátomtól kallóm a panaszt, hogy sein a kormány, s>- embertársa, de meg az Isten sem segit a szegény ember baján, pedig dehogynem segit, hiszen a példabeszéd is azt mondja, „Segíts magadon, az Isten is megsegít." de meg hazánk nagy lia gr.'d Szeehetiyi István íz azt mondta: „I '.>Igozz. gyújts, szaporíts és a haza tényre derül." I ••• ha semmit sem teszünk, vagy csak a múlt i apám a tenyésztésre semmi kiadásom nem volt, mert a petéket Ingyen adja a lelyemtenyézztézi felügyelőség, tehát veszteségein akkor sem volt, a tObbí 18 évi tenyésztés pedig fényesen sikerült, mert átlag évetikint számithatok 60 koronát, de egy évben pedig oly s/.ereiieso ért, hogy a beváltott gubákért 120 koronái kaptam, miután én is töldmives einher vagyok és t mellett a tenyésztést eaak mint mellékfoglalkozást gyakorlom, hála Isten, nem is mondom, mint sokan, hogy édes hazánkban nem lehet megélni: igenis meg lehet, csak azt ne varja senki, hogy majd a „Sült galamb a szájába repül. •• Kedves telebarátom, esak próbálkozzál aion suk hasznot hoaó tenyézztézael foglalkozni, biztosítlak, hogy min jön ajkadra soha panaszhang, meglátod. hogy teljesül nagy liazatiktia fentirt szép mondata, és nem leszel kénytelen vándorbot után nyúlni idegen földre, bizonytalan kereset után. Jozkarólag kérlek és figyelmeztetlek, ha van egy kis helyed, ns hadd azt parlagon, hanem ültess oda sze.butát, minél többet, akkor a tenyésztés biztosan sikerül és rövid HO. legfeljebb K) napi kis fáradtság utan szép pénz üti markodat. Kezdőknek, mint régi tapasztalt tenyésztő. bármikor, ki hozzám fordul, szívesen adok útmutatást az okszerű selyemtenyésztés mikénti kezeléseié. AdaSZ-TeVel, P.HIl. szeptember lő. Kiválé. tisztelettel Kiss Lajos, foMumvcs, Tanügy. apellálva, azt mondjuk : „Az idokn is így tette, még is megélt, hát majd esak án is megélek-. Kire a „Paté. Pál* tele izak azt mondhatom szegény beszédre én atyámfia, te esak panaszkodni tiuisz, de dolgozni m-m akarsz, de esak tégy ugy. mint fentebb Írtam, boldog lesz a haza, meg magad is, ragadjuk meg a kedvező alkalmat, hogy edes hazánknak és a társadalomnak hasznos polgárai lehessünk. Íme tehát elmondom, mi hasznát vettem a lő évi selyemtenyésztésnek. Ezen 15 évben kétszer ugyan nem sikerült a tenyésztés, de ezt is az idő mostohaaága okozta, minthosv Most vettük az állami tanitóképző-intézet'nek az 1908/904. évről szóló értesítőjét, amely részletesen tárgyalja a lefolyt iskolai év eredményekben gazdag történetét. A h. vezetésből érdemesnek tartjuk az alábbiakat közölni, amely világos képét nyújtja az intézőt hasznos működésének. „A lefolyt 1908/4 iskolai év is, mint aa 1902/8-íki, sok jeli ntékeny dologgal gazdagította intézetünk belső életét. S/o oktat, példa vonz. A tanártestületi egészséges közszellem a gyakorlatban érvényesült : növendékeink magaviselete, szorgalma, előmenetele, társadalmi féllépéae azt bizonyítja, hogy teljesen beleélték magukat a magyal népnevelő hivatás kor.be. A növendékek szaksz.ru kiképzésében, különösei] a népnevelői hivatásra vah'j ránevelt-st tartottuk szem elötl. Jól tudjuk, hogy pusztán a katedráról elhangzó tanításokkal jé' tanitéit nevelni nem lehet. Minél több alkalmat ad az intézet az ifjúságnak arra. hogy ismereteit, érzéseit és vágyait az o sajátos gyakorlati ttnmunkásságával építse tel: annál közelebb vezette népnevelői hivatásának tudatához. Tanítványaink szabad idejökböl sokat fordítottak a 6—12 évei gyermekek megismerésére, Test-egészségtani, lélektani, módszertani, neveléstani ismereteikhez a konkret anyagot a gyermekek társaságában gyűjtötték. Itt szoktak meg a gyermekekkel való helyes bánásmódot s szerezték azt a tapasztalatot, mint kell helyesen leszállani a népiskolai gyermekek lelki világába, Igen s/>p lendületet Vett ez évben a magyar eredetű és tárgyú kézügyességi oktatás. Itt is a . s.dekvó önmuiiká.sságra való szoktatás vezette a szukt an a 11. Amely né pt a 11 it ónak kézQgyessége nincsen, az sohasem lesz ké-pes a gyakorlati tanításnál a gyermekeket cselekvő munkásságra nevelni. A népiskolai nevelést és tanítást a . scb-kvo .aktiv, érzékelés helyes alkalmazása fogja reformálni. K f.la.lat megoldását H tanítóképző-intézeteknek ás a tanitéjí továbbkepzo-tanloKamoknak kell lehetővé tenni. (iondunk volt arra is. hogy az ifjúság hazáját közvetlen tapasztalatból ismerje meg. A lefolyt iskolai évben két nagyobb tanulmányutat tettünk, a telso-magyarorszagit és a bakoiiv-balatoiiit. Növendékeink sok alkalommal hoztak anyagi .s erkölcsi áldozatokat az emberszeretet oltárára. Saját tetteikből ismerték meg, mint k.dl a jéi népnevelőnek az emberbaráti intézményeket támogatni. Nemcsak pénzzéL, de tudásunkkal s művelttégiinkkel is használhat unk a közjónak. A tanitónevelés gondolatának bensőbbé, eios.bbé tételéért a tanán testület több üdvös Ireformot kezdeményezett. Keliratilag kérte z minisztert, létesítene az intésettel kapcsolatban gazdasági irányn ismétlő-iskolákat • engedné meg, hogy ugyancsak az intézettel kapcsolatban ifjúsági egyesületet, ifjúsági és népkönyvtárt létesítsünk. ka ismétlő-iskolát megnyitjuk az 1904/5. iskolai év kezdetén. Az itjllsági egyesület, az itj.iságí és népkönyvtár intézményei is meglesznek, mihelyt megtaláljuk szokat a módozaaz újságokban tizével szaladgálnak hozzám azok. kik a törvényes és isteni előírások szerint házasodni akarnak. Helyez. Egyesek elküldik arcképeiket, leírjak helyz.tűket, kötelességeiket stb., de zamdannyian őrizkednek — hibáik bevallásától . . . — Természetesen a nők adják az ügynöks.'gnek a legtöbb dolgot? Magyarázza meg az igazgat.'. ur ennek okát. — Vegye tekintetbe, uram. országunk kulturális tokát és az .• téren oaJdoig ehrt haladást mondja tovább az igazgat.. — a Iliik sok lllegs/.ólás, biralat tárgyat képeznéd;, ha önmaguk járnának a nekik tetető férfiak után . . . ugv leplezetlen szándékkal. Ks épen ebbeli áll relldület lellíll HZ ell küldetésem alapja. a munkának azon részében, melytől felmentem okét, a helyettesítésben es az én érdek llelkül valé. közbenjárásomban. Igen. ismétlem, hogy érdek nélkül való. Mert — mondja nekem urain — mi az a néhány peseta, ami utóvégre a legelső üzlet költségeire, a postabélyegekre szükséges — mi az a néhány peseta a hásassiig mérhetleii boldogságához képest? Mezi ez a boldogság valóban elmaradhat lau ! Ks iiiegházasituuk mindenkit, mint az njságokban olvashatta! Mindenkit! A legtöbb kérdezősködést férfiakra Spanyolország köaén ás .szaki részéből kapjuk. Vannak hónapok, mikor ép.-iiséggel lehetetlen minden megbízást elintéznünk. Ekkor azután, és .z fontos, hogy elmondjam önnek. Bgynökzégünk minden egyes tagját..! a legnagyobb komolyságot követeyük meg Sok és sok ily érdekes pár sétál karöltve, szer.lm.sen Madrid Utcáin, akik sohasem egyesülhettek volna a mi közbenjárásunk nélkül . Ks mégis, a párok fele, alighogy elérte célját, nem törődik soha többi'- azzal, hogy .11 is létezem a teil.Ion . . . Most, ugv. bár kíváncsi egy ily üzht megkötésé-vei követendő eljárásra? Elmondom két szóban. Mintán az érdekeltek az én köabenjárásommal arképeiket kicserélték é-s biztosítottak, hogy az arckép teljes megelégedésüket vívta ki. a kölcsönös bemutatás fenséges momentuma következik el. Elképzelheti uram, hogy ezen aktust a legnagyobb diszkrécióval végzeni el. Kávéházba v .z-t.111 pl. a holgy.t. hol az általam mar előfe értesített j.lolt jövetelét várjuk. Az első percben BÍndig kissé- zavarban vannak. Azután közbelépek én — amint az egyesek temperamentuma és évijáradéka megkívánja — némelykor tréfás, hangulatos frázisokkal. máskor komoly hanoii témákkal hozakodva el.. rávezetem az > 1jegv Z.-ti.löket llitielis. az önálló, t á Inognianélkül való társalgásra és miközben ok társalognak, én vizsgálom, milyen hatást gyakorol az egyik a másikra. Kbb.ii, engedje un-^ uram. hogv ezt álszerénység nélkül haügOZtZSSam, sohasem tévedek. Ha én azt mondom: ebből házasság lesz. ugv lesz biztosan. Bőt SokzZOr előbb is. mint képzelem Sokszor előbb megjelenik az eljegyzés híre az újságokban, mint án tiszteletdíjamat inkasssáltsm. Alighogj az ügyet talpraallitotiam. nem mulasztom el az érdekelteket szokásosan Bgyelns—tetni; „Jöjjenek .1 hozzam — így szólok hozzájuk minden két hétben egy szer és referáljanak az ügyük állásáról." P.-rsze! Mennyien vannak, kik teljesen inegfeledkcZII.-k .-Zell tí g\ e I Ili e ZI et . • srol. — Ks a többiek:' kérdezem ámulva a hallottakon. — Azok természetesen . . . Nézze pl. . . . Ks most dón Filippo fiókjából egy kéziratot huz elő es olvassa: Lakonikus naplója egy ily szerelmi összeköttetés eseményeinek külön-külön lapokon. Aláírva; Maria. Lujza esszéd imigyen; Iii. nap. Kifejezésteljes és elragadtató. 17. nap. l'gvan ilyen. IS. nap. Ma nein jött el. — Pl. nap. Levelet kaptam tőke. Gyengélkedik, kimenti magát. — 20. nap. Mint a |li. DZpon. 21. nap. Egy szol sem szól házasságról, bár marasztaltam. Kacérkodtam vei.-. hogy ömlengésre bírjam — 22. nap. Kifejezésteljes és gyengéd, de hallgatását a nösülésröl konokul folytatja . . I ion Filippo a napid minden lapján béd.s I tanácsokkal saolgál; „Ne saorítsa olyan nagyon jvagv .,11a ön minden szavára a vállait vonja, nein akad a horgunkra!" . . . t>h. bámulatos ember ez a don Filippo. Tudja o. tapasztalatból, hogy „a no, ki a férjjelöltekre nagyon éhes, komolyaágát és a szüks.o.s lelki hidegvért nem tudja mindig megőrizni é-s — mint nekem meséli — segíteni kell neki, sőt minden lépését ellenőrizni kell!"