Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-09-18

i 111 é z in én y e k állnak, különösen a vízvezeték és csatornázás, melyek ezenfelül a tisztaság*, a kényelem és a tűzbiztonság nélkülözhetetlen eszközei. A köztisztaság, mely suk helyütt, mindaddig, inig járvány nem üti fel Fejét, mostoha gyermek, amelynek es;ik liiréi ismerjük. A köztisztaság egyike ama tulajdonságoknak, mely a város jó lürét leghamarabb viszi el a távolba, melyről elsősorban emlékezik meg minden idegen. Egyike ama követelményeknek, mely szintén kevés áldozattal s több figyelemmel könnyen elerlielu mindenütt. Kimagasló része a városfejlesztésnek a fárOl szép i le-e. melynek minden művön, minden tárgyon érvényesülnie kell. legyen az akár a hatóság*, akár magánosok által létesített. A hatóságok, a szaktisztviselők sokat lehetnek már az emelendő magánépületek bemutatott terveinek aestetikai szempontból való bírálásával is. De sukkal hathatósabb eszköz a buzdítás és a verseny. Külföldi városokban éven kint a legsikerültebb mű tervezője és külön az épitte!" kitüntetésben részesülnek. Súlyt kell helyeznünk az építkezési kedv Fokozására ÓS a helyes. gazdaságos építkezésre. Ennek egyik ismert módja, hogy az állami adómentessé en félül küzséo-i adómentes* sé"vt is nyújtsanak. I >e BZÜkségeS volna minden építési ügyben az építkezés fokozása szempontjából ingyenes tájékozással, tanácsosa] szolgálni mindenkiIdőszerűnek találtuk, hogy városunk jövő helyes és egészséges fejlődésének érdekében közreadjuk a lenti, nagyon is megszívlelésre méltó és érdemes sorokat. Vegye azokat fontolóra hatóságunk, de méltassák kiváló figyelmükre a város dolgait intéző körök is. Mert sok igazság vagyon azokban. Nagy hordeiejti kérdések várnak megoldásra a közelben. Köztük legfontosabb a csatornázásnak égető szükéget képező létesítése és a Kossuth Lajos utca kétfelől való megnyitásának terve. Csatornázás és rendszeres utcarendezési és építkezési terv nélkül város nem fejlődhetik és nem emelkedhetik a haladás magaslatára, sem pedig a modern városok sorába. Ezek nélkülözhetetlen kellékek. Törekedjünk tehát teljes erőnkkel arra. hogy azokat inihaniarahh megteremtsük, iné^ nagy áldozatok árán is. nehogy esetleg a késedelem helyrehozhatlan mulasztásnak és városunkra nézve örök re pótolhatatlan veszteségnek legyen előidézője. A selyemtenyésztési felügyelőségről. Volt hazánknak nem egy lelkes fia. a ki szóval «'s [rieben küzdött a közj.'i érdekében: volt elég olyan is. ki jelentékeny anyagi áldozat!,.1 alapított vagy gyarapított egy-egy közhasznú intézményt; - ámde nein tu.luk egvet -i-m. a ki •_'."> éven át nem lankadó munkával ti ele, épület övedéi mezőséin, célszerű-L i • • i i ;•. 1 i 1 . . . , , . i ... ! ' tehewegenek, idejének, lehet mondani életének Bégi, beosztási es inas szempontokból. Ma a hatóság csakis köz- es tűzbiztonsági szempontból bírál meg minden építkezést, holott egy kis jóakarattal, sok más és époly fontos szempont megbirálásával, tanácscsal nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy több célszerűbb, egészségesebb és jövedelmezőbb épület keletkezzek. A magánépitkezéseket építkezés közben hatóságilag sehol sem ellenőrzik; pedig számos szerencsétlenségnek vennők elejét és az épületek sokkal jobbak, tartósabbak, egészségesebbek lennének, »tun I )e erre sehol sincs ma még hatósági műszaki személyzet.* késre z i elegendő adót teljes odaadásával és a legrigorózusabb önzetlenséggel szolgálta volna a közjólét érdekét, mint a hogy azt Bczeré.lj, Pál tette. A kérdés komoly tanulmányosaea után vállalkozót' -J.", év előtt a magyar selyemtenyésatési ipar megteremtésére és .-z.'ii koiii..lv tanulmányait ez alatt a L'ö év alatt minden irányban rendkívüli erélylyel éa kitartással a selyemtenyésztés és ipar min.len ágazatára nézve szakadatlanul folytatta Ugy, hogy a tenyésztés, pete. a selyemgombolyitás minden legkisebb ben szakképzett vesetövé képezte ki magát, ilmáiiyi utakat tett a külföldiül, hol ..iválo egyént nyert meg mint tana.sútmutatót. Csakis azon az utón, hogv minden irányban szakember, sikerült Hczerédjnek a magyar selyem minőségét oly magasra emelni, hogy az ma a világpiacon elsőrendűnek Van elismerve. Unnék köszönhető, hogy selyemgombolyitó gyáraink felszerelése a legkitűnőbb és azok üzemének bérbe vételéért Franciaország, Olaszország. Svájc éa Angolország elsőrendű selyemgyáros cégei versenyeznek. HaSOnlé következetességet és S/.ivÓssigot mutat f.l Beaerédjnek a lelyemtenyésstéa megkedv éltetése és terjesztése körül kitejtett rendkívüli tevékenysége, mely sok száz ezrekre rugó jelentések, röpiratok, Utasítások és naptárak kiadásában és terjesztésében talált kifejezést. Hogy >• részbeni működésében mindenkit lekötelező és megnyerő személyisége volt Beaerédjnek tő szövetségese, azt mondanunk s. m kell! De azt el kell mondanunk, hogy csak is az ügy iránti őszinte lelkesedés és odaadás a legideálisabb ember és hazaszeretetet képesítette Beierédjt arra, hogy egy negyed szazadon át kora reggeltől késő estig tartó szakadatlan munkálkodással BS pedig még akkor is. midőn utazott vagy üdülni ment, vezesse és tartsa kezében minden szálát annak a nagy szervezetnek, amely több száz, réuben állandó, részben ideiglenesen alkalmazott, tisztviselőt es közeget, az ország minden részében elhelyezett gyárakat, bevált .'.-állomásokat, gubó-rakt árakat, fojtó-kemencéket, pete-készítő állomásokat, faiskolákat és mind ezek élén >-gy több száz munkást és közeget számláiéi központi intézetet, könyvelést, pénztárt, számvevőséget és milliókat érő leltárakat foglal magában. De Hezeré.lj nem osak uralja ezen nagy szervezet minden ágazatát, hanem példátlan munkabírásával és ügyszeiet.t. vei az általa alkalmazott tisztviselők körében a selyemtenyésztés ügyének lelkes és odaadó híveket nevelt, kiktől teltétlen odaadással teljesített szolgalatot követel ugyan, de a kikkel számtalanszor érezteti, hogy vezértik nem csak szigorú főnök, de atyailag gondoskodé, barátjuk is. Azt hiszem, hogy Bezeré.lj működésének >s ritka egyéniségének ínég ezen fogyatékos vázolása után is mindenki egyet fog érteni velem, ha azt mondom, hogv büszke lehet az ország arra. hogy ilyen férfiúval rendelkezik es tudom, hogy velem együtt mindnyájan kívánjuk, hogy a Gondviselés Bezerédjnek engedje meg, hogy teljes munkaerőben érhesse meg hazánk népének érdekében a selyemjtenyésztés oly hatalmas méretű felvirágzását, mint a hogy azt Bezerédj tervezi és ha munkaereje engedi, létre is hozza ! Múday Izidor — N.in nehéz még a kezed? öreg! Kérdezte félig halkan, félig hangosan, hogy ha a társa lassabban akar valamit mondani, tte kelljen egyszerre suttogóra fordítani a beszedet. — Már olyan nehéz lenne a zsebem, mint amilyen könnyű a kezem. — Kellene a péns ? he ! . . . Másnak is kellene : teszem azt, tiekeui is kellene. A vén BÍVOly egyszerre elkezdett pislogni. — Nagyszerűen megy ma az üzlet — mondta oáak ugy dűl a pénz. Bizony isten jóoakán lehet az asszonv köténye alatt. Karrá odaaanditott önkénytelenül is a kötény felé. Piriié a bejárónál állt és egy pálcával tartott rendet a betolakodni akarók költ, Egészen jól lehetett látni, hogv duzzadnak a zsebek a köténye alatt. — Hallod-e Karró, nekünk okvetlen kell már pénz: ott van. hat vegyük el! Ks a vén Sivoly megrántotta a harangot, mintha abba a liaraiigkongasba akarná rejteni azt, ama kimondott. A vörös Karr., megrándult egy kevéssé, mint aki elösiör hall káromkodást, aztán odaugrott az állitédeslkákhoi és a hinták szép lassan megálltak. A tolongás, sikogatás, kacagás növekedett, l'iriie még sűrűbben kapta az öt kraj. arokat. a harang megkondult, a kintorna megszólalt s a hinták elindultak: — huss! hu--! Kgyegy vig legény e|-,dkur|autotta magát, az Iis. Sionynép sikongva kapkodta össze libegö-lobogó viganoját s jártak a hinták föl, le, mint .'irtási érák ingái, melyeknek aljába csillog.'., villog., ruhás, ijedt szemű lányokat és ide-oda hajladoz.'., vig legényekei akasztott a bolond sors. Karró, a vörös hajú. pedig csak állt. összefont karokkal, háttal a kíntornának és egyre azon gondolkozott, amit Sivoly mondott, a vén roka: — Utt van. v együk el! Látszott rajta, hogy a vén róka beszédje megzavarta a fejét. Valami ugy húzta a kintorna felé. de azért nem ment oda. Félt. Hogy mitől, azt maga sem tudta, csak félt. Kőiben ineg-nieg állítgatta a hintákat, meg el-i-línditotta őket igen Sokszor. Dlég egész. II este nelll lett ét meg nem szólalt a falu nyelve, a kis templom harangja s a népek mind haza nem takar. >dtak. Akkor Sivoly félbenhagyta a kititornázást, befordult a deszkubódéha, elővette a bicskáját és szalonnázot t. Karr., utálni sompolygott s hűlt eléje egy ponyvára. Egy darabig kinézett az MMOny után. aki körüljárta a hintákat és | nemem jobbra a bicskáját és szal — Azt szeretném tudni, minek ennek az asszonynak az a pénz. — Kezdte a vén Sivoly. miközben zsiros ujját beletörülte a kenyérbe. Itt vagyok én, férfi vagyok, meg itt vagy te is és nincs egy huncut krajcárunk. Aki bírja marja ! így van 61, mindenütt . . . l'gy ám Karr.. . . . Aztán mi vagyok én? Majom, Vagy ostoba folyó, hogy kintornát hajtok, meg egy vén bárkát oepelek a hátamon? Ks mindezért mi van? — Szalonna és kenyér! . . . Ej, te Karró, nem vagyok én se ló, M ökör, hogy mindig ugyanazt a szenat-zabot egyem... Ks jo karajt lekeritett kenyeréből a vén Sivoly, Teletömte a száját s ugy beszelt halkan a másikhoz. Tudod-e. te Karri), miért nincs egy krajcárunk se: mert bolondok vagyunk, az ám !>• Kané . . . Aki birja — marja, feji az, látod . . . Vagy azt hiszed, nem lenne teneked eszed, ha pénzed lentié? De lenne ám: — min.lened lenne lielt látod ugv van az. ha tele a Zsebed, elhiszik, hogv okos Vágy. hogv bölcs vagy, hogv becsületei vagy, mindent elhisznek csupán azért, mert rászorulnak a pánaedre l hízelegnek, hogy adj nekik . . . lodejaba. .nnázott. M IJ.I ó is elővette