Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903
1903-01-11
n-ijük, bl mái embertanunkról rosszat bestéinek • keretei törődünk azzal, hogy ugyanakkor felettünk ia harangozták valahol már ai »Att mondják «-ot Motogjon tehál magi • lártadalom • saját érdekében 0 irtsa ki • gyomot. Az elektromosság pongyolában. A potjgyolt mindig vonaó, mert áttetiző é.» legalább lejteDÍ engedi, b«gy mi van alatta. Tuiloiiiúiiy eis dolognak a/, újságban csak ilyen könnyű kosztüiiilieu vaa helye, mert a tanítót nem szerelik az istenek. A lajlól pedig kell. hogy szeressék az emlierek. Amennvit itt akarunk leleplezni t| SJektromoStátTÓI, azt mindenkinek kell tudnia, aki elektromos lámpást akar laitani. Az elektromosság a legel vontabb természeti erő és hazája az egész, világ. Mert ö mindenütt jelen van. Ha a felliö végig nyargal a légben, mindig OSSSSpakkol egy rakás elektromosságot. Ha már nem tér el lienne, kisül, elillan lielóle. Csakúgy mint tgy Mappaababorékból kiszáll a levegő, ha nagyon tel fújtuk, Az elektromosság is így te-/ül ki a felhőhői. Ceakbogy az ilyea folyton változó ressfiltségd objektumra I hétköznapi életben nincs s/ük-égüuk. Nekünk, ha az elektromosságot járomba Imjtjukokvetleoül olyaa alkalmatostágu elektromosság kell, amelynek állandó a feszültsége, vagy állandó az erőssége. Másként nem bírnánk vele. Mert ha meg. engednők az elektromosságnak, hogy erősségét és feszültségét folyton változtassa, vezetékeink elégnének, lámpáink elromluiiának, nem tudnók megszabni az áramnak se az útját, SC I határát. Kzért védjük meg vezetékeinket a villámcsapástól is. De hát ni Sl elektromosság '.' Ne gondoljanak az iskolára ! I >ll szép hypoihezis« khen biz.oiivo-an az éter rezgését emlegették onokntk. l>e hát lögott már 00 étert '.' Kvett, ivott, szagolt, látott, ízlelt már ön étert ' I gv-e nem ! No- hát, aki a/t mondja, hogy tudja mi az a villamosság, az jóhiszemfileg csal. Mert a/, biztosau nem tudja senki. Egy láthatatlan óriás, egy kisértet. Az anyag kinese, a mindenható természet cimborája. Hogy mi ő, azt nem tudjuk. Ctak az a szerencsénk, hogy kordában tudjuk tartani, feltétlenül parancsolni tudunk neki. Az áram. Kz már os.ik Sgy speciális tulajdonság. Ha az elektromos-ág olyan anyagba jut, amelyik kedvére való, akkor abban végtelen gvor-an letelepedik, egé-z hosszában elhelyezkedik, megfekszi azt, mint a vízvezetéki esővel a víz. Tessék csak elképzelni, hogy a levegőben egy hosszú, BOSSZÚ vasdrót iis/.ik, melynek egy pontját valamely villamosságtermeié" steratámmal osszekötjfik. Ei a hosszú drót csak ugy folssadi a villamosságot abból a telepből vagy a gépből, mint a felhő a levegőből. De még nincs beune áram, még csak töltést kapott. Szaturálva van villamossággal. Ds ha a földön állva, telkesemmel megérintem, akkor, ha jól meg vau töltve a drót, testemen át kisül abból a villamosság, h ha a telep is össze van kötve a földdel, akkor a dróton, rajiam s a földön át megindul az árain. Az áram tehát az elektromosság utazása ál csak zárt karikában fejlődik. A villamos géptől kiinduló vezeték másik vége mindig ha, a jár a géphez. Az áram egy folyton visszatérő körforgás. IIa közben a dróthoz akárhol egy másik drótnak mind a két végét becsatolom, ebben a drótban is árain keletkezik. Ks igy elágaz tilthatom, elvezethetem a zárt karika áramát ezer felé, de mindig csak egv másik zárt karikába. No de már tMtt mi az áram feszültsége íme egy ízetlen de mutató* példa : I gy-e bár használatkor a hurkatölto öblös részén Ippai annyi husvagdalék megy át közvetlenül a töllőta elótt, mint a tölcsér keskeny kornvilá-u szájánál Kz termé-zetes, <o több. se kevesebb uem mehet, mert hova is menne Csakhogy ott, ahol keskeny a töltő' nyilasa, a vagdaléknák sokkal jobban kell sietnie, hogv Ugyanazon Idé alatt kiférhessen, mint a töltő kényelme- s/.éles részében Nagy ügyeljük meg a lopót, melynek a csövét is tele szít luk borral. Ha a bort kiere-ztjük, a felső ki- szelvényt] Ötében gyorsan s/áll le a bor színe. De a lopó s/éles testében e-.ik la-sau száll alá, mert széles, kényelmes helye vau. Igy cselekszik az elektromosság i-. IIa egymái után ugysnasl as áramot vastag é- vékony vezetékbe kspCSoljuk, S vékony vezetékben jobban megfeszül az, mint a széles metszed vastag vesétekben, ahol kényelmesen elfér. Igen ám, de az áramnak ereje is van. Nagyobb villamos fórrásrösebh áramol ad, néha I feszültsége lehet nagyon Otekél] il ennek az erő- áramnak. Két villamos elemből kombinált telep kéls/.er oly erő- áramot ád, mint egy magáim* telep. Egy 800 lóerejü gép -okkal erősebb áramot képes produkálni, mint agy SO lóereiü dvniniio. De azért lehet mind a kél árammal egy és ugyanakkora munkát végeztetni. I gyauazt a kocs't egv lóval éppen oly gyorsan lehet vontatni, mint négy lóval, csakhogy at egy I.'• istrángja négyszer oly erősen feszui mint a/é a négy lété egyenként, feltéve, hogy a/ok egyeulotessen húznak. A kfllófnbség c-ak az, h'tgv a négy lovat meglehet terhelni is, mert az a négv 1 i négyszer akkora terhel is tud olyan sebesen vontatni ; de akkor esek istrángja külön-külön is ugy megfeszül, mint elébb az Sgy ló istrángja magában Nyilvánval'•, hogv mig előbb a négv ló egy negyed rész kötél feszüléssel épp oly nehéz munkát végzett, mint az az egvfogatos, mos: ugyanakkora kötél feszüléssel négyszerte akkora munkát végeznek Igv van ez az elektromos-ágnál is. A munka innál nagyobb, mentül nagyobb az elektromos fe •sültség él mentfii nagyobb az árain erősség. Est másként ugv ii mondhatnók, hogy egy 100 volt feszültségű é- 1(10 amper erejű áram éppen akkora nunkára képes, mintegy "_' volt feszültségű, de 100 amper erejű áram. Mivel pedig ahhoz, hogy világíthassunk, egyforma állandó fossflltségfl, áram kell, nyilvánvaló, hogy kétszer annyi lámpa, kétszer annyi erősségű áramot igényel, tudományosan szólva, kél-/er annyi áramenergiát, elektromos munkaképességet szükségei. Az áramfogyasztás tehát sem nem feszültség, sem nem erösségfogyasztás, hanem az összetartozó és mindenkor karöltve járó eme két ténvező együttes fogyasztása, szóval: munkaképesség fogyasztás, energia fogyasztás, mely mint láttuk, két faktorból áll : feszültségből és áramerősségből. A minthogy a kocsi megindítására sem elég magában a ló ereje, ahhoz még hám is kell, hogy a kötél ugy megfeszülhessen, mikép a kocsi gördülhessen. A feszültség mértékegységét voltnak, az erősség mértékét ampernek, az áramenergia egységét wattnak nevezzük. Mikor tehát arról lesz szó, hogy a világitéi lámpa mennyi áramot fogyaszt, mindig ugy kell felfogni a kérdést, hogy mennyi watt munka képssségai fogyaszt a lámpa ? A villamos áramszámláin : az árammérő óra mindig wattot mutat, mert ez a watt mérheti >'>ak meg, hogy mennyi áramot fogyasztottunk el. A volt és az amper magában olyan, mint a tü meg a cérna, csak együtt öltógStVS lesz belőle varrá*. Soha se azt nézzfik, hogy mennyi cérnánk fogyott el, noha mindig megvála-ztjiik a tű alkalmas voltát, hanem azt mérjük, mennyit is varrtunk az óltOgetéseel. Keszegt] Jessef. \ Társaságból. 8 S/abad hceimii felolvasások. Mult vasárnap d. u. a főiskola taiiártermébcu két szabad lycennii télolvasás volt. Klsönek l':i/intt Zoltán dr., helybeli ismert orvos elvásott fel az emberi szellem fejlődés kezdetjelenségeiről, amelyben figyelmet lekotoleg adta elő azon jelenségeket, amelyekben az emberi gondolkodás és értelem e|«ő tünetei megnyilatkoznak. S/.ép és énhkkeltö előadását, illetve felolvasását sok érdeke- példával s adattal fűszerezte. A másik felolvn-ást Gjfiri (iyula, fégymn. tanár tartotta a szellem és jellem átöröklése címen. A felolvasás a nagv történeti alakok példáiban mulatta ki a lelki tula|donságok átöröklését s időrend ben sorolta fel az. ó, közép- és újkor nevezetesebb alakjait, illetve az élőtökben, szokásaikban és erkóle-eikben megnyilvánult átöröklés! jelenségeket. Mimi a két felolvasáson igen nagy hallgatóság vett részt és a felolvasókat elismerése jeleid éljenzésekkel és tapsokksl honorálta élvezetes ('elolvasásuk végén. — K/.z.el a kél jeles előállással vette kezdetét a bel) Szabad l.vct-um ez idei működése. Kzentul lehetőleg minden második vasárnap ugyanazon időben és helven megújulnak si Ismeretterjesztő előadások. Mint értesülünk, nemcsak a főiskolában, hanem a kereskedelmi ifjak <>nl:i : i>;ii k&tébtn, a LtäHjf-tgjfetiUtthin s az iparos ifjak (hi!,i''/':íí-l,<iir>n-n is többs/ör fel fog lépni .S/.abad Lyoeumunk. A legközelebb; előadását f. hó L'"»-én d u. ."> órakor a főiskola tanári szobájában tan ja, amikor is Koro- Knie dr. főgimn. tanár lesz. az alóadó. $ \ „Jókai-kör" házl-ettélye. Kz évien a mull vasárnap volt a Jókai körnek első házi estéivé. Amint öré.mmel tapasztaljuk a kör házi-estélyci n.gv vonzerőt gyakorolnak a közönségre, mert a szezon kezdetétől fogva estélvröl-estélvre mind többen jönnek a kör estélyeire. Az utóbbi estélyeu is teljesen megtelt a kör helyisége. A felolvasó asztalnál ezúttal A'/s Krnő a főiskola kiváló tanára foglalta el a helvét s kedvenc témáját ; Pápa város történetét tárgyalta felolvasásában. Valóban senki jobban hivatva nem lehet arra, hogy Pápa város történetét egészben megiijs, mint Kit Ernő, aki már isiintalanssor bebizonyította, hogy a tudós alaposságával kutat és búvárkodik és a legapróbb részletekig isineri ennek a városnak történetét. S a tudós alaposságához, a tudomány mi Velőjének tudásához, hozzájárul a szeretet melege, melyet a város Iránt érez. és a költői toll, mely Ivel e .szeretetének kifejezést tud adni. A mostani felolvasása a városnak a szabadságharc ideje alatti történetét tárgyalta és vázolta azt a dicsőséges kort, melyben Pápa városa is kivette a maga részét. A felolvasót, mindenfelől melegen üdvözölték, amikor befejezte előadását. Zongorajáték következett ezután. Koi it*clioner Margit és ifj. Süli József adták elő Verdi „Álarcos bál" eimü operájának egy részletét igen szépen, művészi érzékkel s a hallgatóság nagy tetszése mellett. Végezetül Bitó József szavalta el Vörösmarthy Mihálv gvönvörü raplisodiáját „A vén cigány "-t. A szavaiéinak—• aki egyébként elő.-zör szerepelt a Jókai-kor pódiumán — hatalmas orgánuma vau s tud is vele bánni, csupán azt kifogásoljuk, hogy fölötte gyorsau ejtette ki a szavakat s nagyon sietett. Különben a szavalat nagy hatást tett. 5i A ..l.eáiiyegyesült't" e hó 4-én délután ismét felolvasó ülést tartott, amelyen &cl<or Kruő főiskolánk volt kitűnő növendéke egy Shakespeare tanulmányát olvasta föl. A felolvasás Romeo és Julia örökszépségü történetét tárgyalta, ezt a történetet, mely mint valami bájos dallam lopódzik be a szivekbe, hogy folyton ott zsongjon az emberek lelkében. Az ifjú felolvasó, ki korát meghazudtoló komolysággal foglalkozik Shakespeare egyéniségével 1 munkáival, most is kiváló tanújelét adta nagv készültségének, de emellett bőségesen csillogtatta a költői ért is, mely színe- és szép előadásában- megnyilvánult. A kiváló dolgozatot közelebbről lapunkban hozni fogjuk s ino-t még csak annyit jegyzünk meg, hogy a felolvasás végeztével a szép leánv sereg erősen tapsolt Sckor Ernőnek, A felolvasáson kivül : LoVcy Margit szavalt igen népen és Bomnteld Margit, KtrtétM tiizella és Ha§f Pál mutatták be zongorán tudásukat. S V „hath. kör" hang:\eisen\e. .1/1 SStl t«rtja meg a „Katk. kör'' hangversenyét, melynek programmját mult számunkban már közöltük. A minden tekintetben élvezetesnek ígérkező hangversenyre, melynek végeztével tánc is lesz, ismételten fölhívjuk olvasóink figyelmét. A hangverseny pontban J i'io/.oi kezdődik.
