Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-01-11

n-ijük, bl mái embertanunkról rosszat bestéinek • keretei törődünk azzal, hogy ugyanakkor felettünk ia harangozták vala­hol már ai »Att mondják «-ot Motogjon tehál magi • lártadalom • saját érdekében 0 irtsa ki • gyomot. Az elektromosság pongyolában. A potjgyolt mindig vonaó, mert áttetiző é.» legalább lejteDÍ engedi, b«gy mi van alatta. Tuiloiiiúiiy eis dolognak a/, újságban csak ilyen könnyű kosztüiiilieu vaa helye, mert a tanítót nem szerelik az istenek. A lajlól pedig kell. hogy sze­ressék az emlierek. Amennvit itt akarunk leleplezni t| SJektromoStátTÓI, azt mindenkinek kell tudnia, aki elektromos lámpást akar laitani. Az elektromosság a legel vontabb természeti erő és hazája az egész, világ. Mert ö mindenütt je­len van. Ha a felliö végig nyargal a légben, min­dig OSSSSpakkol egy rakás elektromosságot. Ha már nem tér el lienne, kisül, elillan lielóle. Csakúgy mint tgy Mappaababorékból kiszáll a levegő, ha nagyon tel fújtuk, Az elektromosság is így te-/ül ki a felhő­hői. Ceakbogy az ilyea folyton változó ressfiltségd objektumra I hétköznapi életben nincs s/ük-égüuk. Nekünk, ha az elektromosságot járomba Imjtjuk­okvetleoül olyaa alkalmatostágu elektromosság kell, amelynek állandó a feszültsége, vagy állandó az erőssége. Másként nem bírnánk vele. Mert ha meg. engednők az elektromosságnak, hogy erősségét és feszültségét folyton változtassa, vezetékeink elégné­nek, lámpáink elromluiiának, nem tudnók megszabni az áramnak se az útját, SC I határát. Kzért védjük meg vezetékeinket a villámcsapástól is. De hát ni Sl elektromosság '.' Ne gondoljanak az iskolára ! I >ll szép hypoihezis« khen biz.oiivo-an az éter rezgését emlegették onokntk. l>e hát lögott már 00 étert '.' Kvett, ivott, szagolt, látott, ízlelt már ön étert ' I gv-e nem ! No- hát, aki a/t mondja, hogy tudja mi az a villa­mosság, az jóhiszemfileg csal. Mert a/, biztosau nem tudja senki. Egy láthatatlan óriás, egy kisértet. Az anyag kinese, a mindenható természet cimborája. Hogy mi ő, azt nem tudjuk. Ctak az a szerencsénk, hogy kordában tudjuk tartani, feltétlenül parancsolni tudunk neki. Az áram. Kz már os.ik Sgy speciális tulajdon­ság. Ha az elektromos-ág olyan anyagba jut, ame­lyik kedvére való, akkor abban végtelen gvor-an letelepedik, egé-z hosszában elhelyezkedik, megfekszi azt, mint a vízvezetéki esővel a víz. Tessék csak elképzelni, hogy a levegőben egy hosszú, BOSSZÚ vasdrót iis/.ik, melynek egy pontját valamely villa­mosságtermeié" steratámmal osszekötjfik. Ei a hosszú drót csak ugy folssadi a villamosságot abból a te­lepből vagy a gépből, mint a felhő a levegőből. De még nincs beune áram, még csak töltést kapott. Szaturálva van villamossággal. Ds ha a földön állva, telkesemmel megérintem, akkor, ha jól meg vau töltve a drót, testemen át kisül abból a villa­mosság, h ha a telep is össze van kötve a földdel, akkor a dróton, rajiam s a földön át megindul az árain. Az áram tehát az elektromosság utazása ál csak zárt karikában fejlődik. A villamos géptől ki­induló vezeték másik vége mindig ha, a jár a gép­hez. Az áram egy folyton visszatérő körforgás. IIa közben a dróthoz akárhol egy másik drótnak mind a két végét becsatolom, ebben a drótban is árain keletkezik. Ks igy elágaz tilthatom, elvezethetem a zárt karika áramát ezer felé, de mindig csak egv másik zárt karikába. No de már tMtt mi az áram feszültsége íme egy ízetlen de mutató* példa : I gy-e bár használatkor a hurkatölto öblös ré­szén Ippai annyi husvagdalék megy át közvetlenül a töllőta elótt, mint a tölcsér keskeny kornvilá-u szájánál Kz termé-zetes, <o több. se kevesebb uem mehet, mert hova is menne Csakhogy ott, ahol keskeny a töltő' nyilasa, a vagdaléknák sokkal job­ban kell sietnie, hogv Ugyanazon Idé alatt kiférhes­sen, mint a töltő kényelme- s/.éles részében Nagy ügyeljük meg a lopót, melynek a csövét is tele szít luk borral. Ha a bort kiere-ztjük, a felső ki- szel­vényt] Ötében gyorsan s/áll le a bor színe. De a lopó s/éles testében e-.ik la-sau száll alá, mert szé­les, kényelmes helye vau. Igy cselekszik az elektro­mosság i-. IIa egymái után ugysnasl as áramot vas­tag é- vékony vezetékbe kspCSoljuk, S vékony veze­tékben jobban megfeszül az, mint a széles metszed vastag vesétekben, ahol kényelmesen elfér. Igen ám, de az áramnak ereje is van. Nagyobb villamos fórrá­srösebh áramol ad, néha I feszültsége lehet nagyon Otekél] il ennek az erő- áramnak. Két villamos elemből kombinált telep kéls/.er oly erő- áramot ád, mint egy magáim* telep. Egy 800 lóerejü gép -okkal erősebb áramot képes produkálni, mint agy SO lóereiü dvniniio. De azért lehet mind a kél áram­mal egy és ugyanakkora munkát végeztetni. I gyau­azt a kocs't egv lóval éppen oly gyorsan lehet von­tatni, mint négy lóval, csakhogy at egy I.'• istrángja négyszer oly erősen feszui mint a/é a négy lété egyenként, feltéve, hogy a/ok egyeulotessen húznak. A kfllófnbség c-ak az, h'tgv a négy lovat meglehet terhelni is, mert az a négv 1 i négyszer akkora ter­hel is tud olyan sebesen vontatni ; de akkor esek istrángja külön-külön is ugy megfeszül, mint elébb az Sgy ló istrángja magában Nyilvánval'•, hogv mig előbb a négv ló egy negyed rész kötél feszüléssel épp oly nehéz munkát végzett, mint az az egvfogatos, mos: ugyanakkora kötél feszüléssel négyszerte akkora munkát végeznek Igv van ez az elektromos-ágnál is. A munka innál nagyobb, mentül nagyobb az elektromos fe •sültség él mentfii nagyobb az árain erősség. Est másként ugv ii mondhatnók, hogy egy 100 volt feszültségű é- 1(10 amper erejű áram éppen akkora nunkára képes, mintegy "_' volt feszültségű, de 100 amper erejű áram. Mivel pedig ahhoz, hogy vilá­gíthassunk, egyforma állandó fossflltségfl, áram kell, nyilvánvaló, hogy kétszer annyi lámpa, kétszer annyi erősségű áramot igényel, tudományosan szólva, kél-/er annyi áramenergiát, elektromos munkaképes­séget szükségei. Az áramfogyasztás tehát sem nem feszültség, sem nem erösségfogyasztás, hanem az összetartozó és mindenkor karöltve járó eme két ténvező együttes fogyasztása, szóval: munkaképesség fogyasztás, energia fogyasztás, mely mint láttuk, két faktorból áll : feszültségből és áramerősségből. A minthogy a kocsi megindítására sem elég magában a ló ereje, ahhoz még hám is kell, hogy a kötél ugy megfeszülhessen, mikép a kocsi gördülhessen. A feszültség mértékegységét voltnak, az erős­ség mértékét ampernek, az áramenergia egységét wattnak nevezzük. Mikor tehát arról lesz szó, hogy a világitéi lámpa mennyi áramot fogyaszt, mindig ugy kell felfogni a kérdést, hogy mennyi watt munka képssségai fogyaszt a lámpa ? A villamos áramszámláin : az árammérő óra mindig wattot mutat, mert ez a watt mérheti >'>ak meg, hogy mennyi áramot fogyasztottunk el. A volt és az amper magában olyan, mint a tü meg a cérna, csak együtt öltógStVS lesz belőle varrá*. Soha se azt nézzfik, hogy mennyi cérnánk fogyott el, noha min­dig megvála-ztjiik a tű alkalmas voltát, hanem azt mérjük, mennyit is varrtunk az óltOgetéseel. Keszegt] Jessef. \ Társaságból. 8 S/abad hceimii felolvasások. Mult vasár­nap d. u. a főiskola taiiártermébcu két szabad lycennii télolvasás volt. Klsönek l':i/intt Zoltán dr., helybeli ismert orvos elvásott fel az emberi szellem fejlődés kezdetjelenségeiről, amelyben figyelmet le­kotoleg adta elő azon jelenségeket, amelyekben az emberi gondolkodás és értelem e|«ő tünetei meg­nyilatkoznak. S/.ép és énhkkeltö előadását, illetve felolvasását sok érdeke- példával s adattal fűsze­rezte. A másik felolvn-ást Gjfiri (iyula, fégymn. tanár tartotta a szellem és jellem átöröklése címen. A felolvasás a nagv történeti alakok példáiban mu­latta ki a lelki tula|donságok átöröklését s időrend ben sorolta fel az. ó, közép- és újkor nevezetesebb alakjait, illetve az élőtökben, szokásaikban és erkól­e-eikben megnyilvánult átöröklés! jelenségeket. Mimi a két felolvasáson igen nagy hallgatóság vett részt és a felolvasókat elismerése jeleid éljenzésekkel és tapsokksl honorálta élvezetes ('elolvasásuk végén. — K/.z.el a kél jeles előállással vette kezdetét a bel) Szabad l.vct-um ez idei működése. Kzentul lehetőleg minden második vasárnap ugyanazon időben és he­lven megújulnak si Ismeretterjesztő előadások. Mint értesülünk, nemcsak a főiskolában, hanem a keres­kedelmi ifjak <>nl:i : i>;ii k&tébtn, a LtäHjf-tgjfetiUtt­hin s az iparos ifjak (hi!,i''/':íí-l,<iir>n-n is többs/ör fel fog lépni .S/.abad Lyoeumunk. A legközelebb; előadását f. hó L'"»-én d u. ."> órakor a főiskola tanári szobájában tan ja, amikor is Koro- Knie dr. főgimn. tanár lesz. az alóadó. $ \ „Jókai-kör" házl-ettélye. Kz évien a mull vasárnap volt a Jókai körnek első házi estéivé. Amint öré.mmel tapasztaljuk a kör házi-estélyci n.gv vonzerőt gyakorolnak a közönségre, mert a szezon kezdetétől fogva estélvröl-estélvre mind többen jön­nek a kör estélyeire. Az utóbbi estélyeu is teljesen megtelt a kör helyisége. A felolvasó asztalnál ezút­tal A'/s Krnő a főiskola kiváló tanára foglalta el a helvét s kedvenc témáját ; Pápa város történetét tárgyalta felolvasásában. Valóban senki jobban hivatva nem lehet arra, hogy Pápa város történetét egészben megiijs, mint Kit Ernő, aki már isiin­talanssor bebizonyította, hogy a tudós alaposságával kutat és búvárkodik és a legapróbb részletekig isineri ennek a városnak történetét. S a tudós alapos­ságához, a tudomány mi Velőjének tudásához, hozzá­járul a szeretet melege, melyet a város Iránt érez. és a költői toll, mely Ivel e .szeretetének kifejezést tud adni. A mostani felolvasása a városnak a szabad­ságharc ideje alatti történetét tárgyalta és vázolta azt a dicsőséges kort, melyben Pápa városa is kivette a maga részét. A felolvasót, mindenfelől melegen üdvözölték, amikor befejezte előadását. Zongorajáték következett ezután. Koi it*clioner Margit és ifj. Süli József adták elő Verdi „Álarcos bál" eimü operá­jának egy részletét igen szépen, művészi érzékkel s a hallgatóság nagy tetszése mellett. Végezetül Bitó József szavalta el Vörösmarthy Mihálv gvönvörü raplisodiáját „A vén cigány "-t. A szavaiéinak—• aki egyébként elő.-zör szerepelt a Jókai-kor pódiumán — hatalmas orgánuma vau s tud is vele bánni, csupán azt kifogásoljuk, hogy fölötte gyorsau ejtette ki a szavakat s nagyon sietett. Különben a szavalat nagy hatást tett. 5i A ..l.eáiiyegyesült't" e hó 4-én délután ismét felolvasó ülést tartott, amelyen &cl<or Kruő főisko­lánk volt kitűnő növendéke egy Shakespeare tanul­mányát olvasta föl. A felolvasás Romeo és Julia örökszépségü történetét tárgyalta, ezt a történetet, mely mint valami bájos dallam lopódzik be a szivekbe, hogy folyton ott zsongjon az emberek lelkében. Az ifjú felolvasó, ki korát meghazudtoló komolysággal foglalkozik Shakespeare egyéniségével 1 munkáival, most is kiváló tanújelét adta nagv készültségének, de emellett bőségesen csillogtatta a költői ért is, mely színe- és szép előadásában- meg­nyilvánult. A kiváló dolgozatot közelebbről lapunk­ban hozni fogjuk s ino-t még csak annyit jegyzünk meg, hogy a felolvasás végeztével a szép leánv sereg erősen tapsolt Sckor Ernőnek, A felolvasáson kivül : LoVcy Margit szavalt igen népen és Bomnteld Mar­git, KtrtétM tiizella és Ha§f Pál mutatták be zon­gorán tudásukat. S V „hath. kör" hang:\eisen\e. .1/1 SStl t«rtja meg a „Katk. kör'' hangversenyét, melynek programmját mult számunkban már közöltük. A minden tekintetben élvezetesnek ígérkező hangver­senyre, melynek végeztével tánc is lesz, ismételten fölhívjuk olvasóink figyelmét. A hangverseny pont­ban J i'io/.oi kezdődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom