Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-03-01

XXX. évfolyam. Pápa, 1903. március 1. 9. szám. PAPAI LAPOK l'ápa várét batécáfáaak OH több ; apai papa-vidéki egyesületnek negváUtttotl közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkeszt átég: Jókai Mór utca 969. szám kiailoliitatal l Goldber| Qyula papirkereskedése, Kő-tér. Ttl>'foM-r.:iiin : 41. Felelős szerkesztő: KÖKMKNDY m:i..\. F.lőhzetések <•> bjrdatéaj dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. \ la|> ara: agéai évre 18 kor., rété vre 8 k.. negyedévre • ; k Kgyes szám ára :ill lilli-r. Megemlékezés a város jóltevöiröl. — Entlékbeszéd. — Kimondta l'ápa város kápviselAteetUletének 1908. február ..ii tartott közgyűlésén krnirm Béla városi jegyző Az örökkévalóság tengelye korüli forgásában ismételten elérkezett az idő arra a pontra, amelyen Pápa város közönsége, Pápa város képviselőtestülete, tisztelettel páros áh itatta] adózik elhunyt jóltevői haló pora ha Illatat lati emlékének. A kegyelet lángja kigyúl erős szivekheti éa az elismerés hangja megnyilatkozik gyenge szavakban. Tek. Képviselőtestület! Az emberi lélek sejtelmes belsejének rejtelmes mélysége beláthatatlan és kifürkészhetetlen. — .Majd szilárd talaj az, melyen njalili és njahh világok képződnek és alakulnak ki, majd ringó hullámok alakjában tün fel, melyek hatalmakat és világokat nyelnek el. Kgys/.er szárazföld, melynek gyomrában kárhozatos férgek és üdvözítő kincsek lakoznak ; másszor tajtékzó tenger, melynek habjaiban tahink szörnyetegek az élet és halál urai és mélyében országokat érő igazgyöngyöket Ii 1 a búvár. Miként it tavasz ihletszt ri't leheletétől érintett természet lágy ölében zöldelő puha pázsit harmatos füvei között talál a hozzá értő -zeni gyógyító és halált okozó nedüeket, ép ugy talál a szemlélő pszikologia a/ i Hiheti lélekben is olyan elemeket, melyeknek ereje, gyógyító balzsam; hatalma: gyilkos tőr. < >nzé-. gőg. irigység, gyűlölet, bos/.úvágy, a magánérdeknek minden áron előtérbe helyezése, ezek a lélek szárazföldjének gyomrában lakozó kár hozat OS férgek, ezek a lélek tengerében tanyázó falánk szörnyetegek ; tnig az önzetlenség, szerénység, a közjóért való lelkesedés, a közérdek istápolása, az emberbaráti szeretet, ezek a lélek kontinensének üdvözítő kincsei és tengerének igazgyöngyei. Lelki minősége minden embernek, vagyis az, hogy üdvöt vagy kárhozató), balzsamot vagy tőrt rejteget-e magában a lelke, szavaiban és tetteiben nyilvánul meg, viselkedésében és cselekvésében derül napvilágra. I»y adtak lelki világuk minémü-égének küNő kifejezést azon áldott emlékű egyének, akik anyagi áldozatokat hoztak s/.ükebb hazájuk, Pápa város közjavának oltárára: | üdvöt nyújtva a segélyre kárhozottaknak i és balzsamot a nyomortól megsebzetteknek. Akik l'ápa váró- kezeibe letett javaikkal emelték városunknak képességét, hogy nemzeti törekvéseinek, kulturális céljainak, erkölcsi emelkedésének, szellemi fejlődésének, az emberbaráti szeretet napról-napra fokozódó követelményeinek és 'menyeinek megfelelni tudjon. Igy tárták fel lelki világuk kincstárát előttünk azon, B SZÓ szoros és igazi értelmében vett emberek, akik verejtékkel -/.érzett és talán nélkülözések árán megtakarított lilléreiket, összehalniozva, valamely nemi - cél elérése, valamely magasztos ige megtestesítene, valamely üdvös eszme niegvalósitás.i, valamely hasznos feladat megoldása valamely humanitárius intézmény létesítése érdekében alapitványokat. tettek. RH amidőn Pápa város közönsége, l'ápa város képviselőtestülete a mai napon azzal kezdi meg ez évi hivatalos működését, hogy az elhunyt alapit vánvozók emléke előtt kegyelettel meghódol, nem a jóltevők által hozott anyagi áldozatokra tapad a -zeine. hanem a lélek nagy-ágára és a nagylelkűségre, mely olyan magas eszményi régiókba tör, ahol a szeretet vetése, a magvető sziv utolsó dobbanása után kerül csak aratásra. l'ápa város képviselőtestülete a kegyelet, a hála és elismerés érzéseitől duzzadó kebellel emlékezik meg elhunyt eme nagy leikéitől, akik a tnig itt éltek, szerény, kis alakjai voltak saját külön helyi históriánknak és igazi nagy-águkbaii. valódi jelentőségükben csak akkor léptek előtérbe, amidőn a hála és elismerés nem nyilatkozhatott meg egy nyájas mosoly, egy barátságos kézszorítás, avagy egy kenctteljes vállveregeté- alakjában. ( >ket nem a kortársak vagy az utókor elismerése buzdította a nemes Cselekedetre, hanem maga a cél és a cél eszméjének összetartó elemeit tevő alapgondolat. Ilyen uetneslelkü egyének valamik a váró- 44 jótevői. (Olvassa a névsort.; Rád gondolok. Kád gondolok, ha esti napsugárban A tájnak képe halkan megremeg 8 a távol kéklő égbolt oldalára Pihenni rá borulnak a hegyek. Minő gyönyör ! — de óh nem a/, nekem Mert nem vagy vélem édes kedvesem ' Kád gondolok, ha éjji bál magányban A méesnek l'énve tölti kis szobám Ii- asztalomnál tétlen elmerengve Az édes álom nem borul reám. . . . Szivem titkon, epedve téldobog Bl újra hosszan csak rád gondolok. Kád gondolok, ha végre nagy sokára Párnámra dűlve szenderülök el Ke álmaimban véled mulatozva liazug örömtől dagad e kebel. — S ah ! ébredésem kinő* gyötrelem, Mert nem vagy édes, nem vagy már velem. S a napnak minden órájában édes ! Bárhol vagyok, bár merre visz utam ' sak a te képed lengedez előttem 1 -ak a szelid jóságod untalan. Kb ren, alva, folyton, szüntelen 'Vak rád gondolok én egyetlenem! gevéfla Lajos. A képezdei hangverseny. 1ÍH»:: február L'l. (Levél a szerkesztőhöz, i lak. Szerkesztő lr! Készséggel telelek meg ama óhajának, hogy a képezdei hangversenyről kritikát irjak. Mondom, készséggel teszem és szívesen, mert derék képezdészeinkról szépet - jót imi, mint ahogv igazán meg is érdemlik, az oly kedvei c-elekedet. melyet még télkérés nélkül is éremmel végez az ember. Természetesen tisztán a hangversenyről, a műsor nyolc pontjáról számolok be csupán, a táncmulatságot, a terem leírását avatottabb kezekre bízván. * * • 1. szám. Megnyitó zene Betűni 9

Nom%á"-jából, F.Iősdta az itjuság leneksra. A zenekar állott mint« egy &0 növendékből, kiket Kővzskuti .lenö dirigált. A zenekarban képviselve van első, második és harmadik hegedű, fuvola, Scello, ¥ nagybőgő, harmónium és zongora. A dirigens varázspálcikája működésbe hozta ezt a monstre-orchestert, « a hallgatóság csupa fül lett. Bellini _Norma"-ja már egy magában tigye lemre méltó szerzemény, s képezdészeiuk interpretálása értékéből mit sem vont le. Ha azt rótták fel hibául, hogy az ütem lassúbb volt, mint aminővel — nioudjuk a milauói operaházban adják, erősen vétenénk a méltányosság ellen, mert a zenekar kétharmada legalább — még kezdő zenész. A közönség, mely most különösen igeu hálás volt, I fokozódó, meleg érdeklodé-sel kisérte az egyes produkciókat, zúgó tapssal fizetett. 2. szám. Mint a kőszáli MÍ tzabad röptében Marsehner-től. Férfikar. Marsehner tudvalevőleg német szerző, a szóiban levő -/érzemény eredetileg német kompozíció, de sikerült magyar fordítás Egyébkén) remeke a férfikaroknak. A dal dicsőítését célozza, s bemutalja azt legszebb ékében. Kis fogottá kezdi — tág s mégis tömör hangzatok végzik. Közepén a 11-ik bassus gyönyörű szólója. A dvnamikai hatás, melyet a legcsendesebb pianiszimók és legerősebb fortisziinók alkalmazásával elér. egyenesen elbűvölő. Mit mondjak as énekesekről ? Sarudy (Utó zouetanár vezetése alatt ez a száz fiatalember caodákal mivel. A laikus hallgatói is magán kivül vau, hát még a műértő ! A szédítő magasban járó tenorísták agy-tgy mesterfogásánál érezzük, hogv hajunk iiiegiiiezdul, urounk megrándul, szeretnénk kiáltozni, tapsolni, éljenezni, még mielőtt véget ér a dal, mint mikor a színészt nyilt színen, nyílt jelenetekben szakítják félbe, hogy átadják neki a megérdemlett ovációt. Végre befejezik. A közönség nem tudja hamarjában mivel adózzon ; ez a sablonos tapsolás, éljenzés, .hogy volt" stb. nem elég ide. Lelkesedése azonban ott ül arcán, ott fénvlik szemében, s a derék ifjak nyitott könyvből olvassák le az elismerést. 8, szám. Hull a idrnl . . . Xiruay miidala. Bognár Sándor magánéneke 8ipőcz Ágoston zongorakisérelével. K szám birálatánál előre kell bocsátanom, hogy nem szivesen vagyok ősziute. Iis a zenabirálók