Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-02-08

a maga ertjéből, hiszen ő in tőkésítésre forditja :i segélj egy rétiét, pedig évi 5 ezer forint városi Begéljlj/tl 100 ezer forintos kultúrpalotát építhetünk 30 Irl amortizációs kölctönntl, amire már nagy ttftktég van és idővel a városnak egy szépen jövedelmező hatalmas épülete lenne. Alkalmas teleknek az Ajkai, a Yojta ét I ^kollégiumi telek kinálkoznék. taenlmae. A világítás ügye. bizottsági ülés február 2-án. — Városunk közvilágítási bizottsága hétfőn d. u. MéttáfOt Károly polgármester elnöklete alatt ülést tartott, mely, hogv hosszú ál viharos volt, mutatják a körülmények. Tudniillik a gyűlésen majd 4 óra hosszat tartott a tanácskozás és vitatkozás, de érdemleges javaslatban megállapodni még sem tudtak. Nagy föltűnést és élénk vitát keltett a gyűlésen, hogv az ajanlatok referálására felkért szakértő, ki előzőleg -zskvéleniényeibeu annak adott kifejezést, hogv a tlanz és Tárta cég, mint legolcsóbb ajánlatot tevő, állitsa tol városunkban a villamvilágitási telepet, most meg annak kijelentése nélkül, hogv eddigi szakvéleménye a cégajánlást illetőleg nem volt reális, — egyszerre a Srhuckert eéget ajánlotta a bizottság figyelmébe, azon megokolással, hogy ezen utóbbi cég költségvetése, bár .'}() ezer koronával többre rug a Oana éa Társa költségvetésénél, reálisabb és ezen cég szállítja a telep berendezéséhez a legjobb gépeket stb. ESsen <•,'•!-,.,1 % telepek megszemlélésére a polgármester elnöklete alatt .'! tagu bizottságot küldtek ki, mely a pénteken el is utazott Budapestre és Székesfehérvárra. .leien Stádiumában az ügyhöz — a világítási bizottság konkrét javaslata előtt —tárgyilagosan nem szólhatunk és pusztán csakis a száraz tények knnstatálására izoritkozunk. De mielőtt a világítás ügye a város közgyűlése elé kerülne, a kérdést behatóan fogjuk ismertetni és nézetünknek kifejezést is adni. Addig ia hisszük és reméljük, hogy a vámsunk összlakosságát oly közelről érintő rég óhajtott ügyet a város közvilágitási bizottsága, a legrövidebb idő alatt, a városnak és annak polgárainak teljes megnyugtatásával, alaposan és reálisan ugy készíti elő, hogy a közgyűlés a villamvilágilési telep létesítését mihamarább a közérdekében, nyugodt lélekkel kimondhassa, igy még a téli időszakot fel lehet használni az összes előmunkálatok elvégzésére, hogy tavasz nyiltával a munkálatok megkezdésének utja elé ml akadálv sem gördül és lesz Pápán több világosság, mint most. A világítási bizottság üléséről felvett jegyzőkönyv a következőleg szól : tftgjtőktayr. Felvétetett l'ápán, 1908 február hó 2-án a közvilágitási bizottság üléséről. Jelen vannak : Mészáros Károly polgármester, dr. Antal (iéza, Bertnüller Alajos, Freund Ferenc, Galamb József, Hanauer Zoltán, Hannos Zoltán, dr. Kóros Endre, Krausz József N., dr. Lővy Láss! i, Matkovich Pál, Saáry Fajos, Snlt József, dr. Steinst' József, Török János, Wéber líezső és ('soknyay Károly b. tagok és Iglauer István főmérnök. Polgármester a bizottaágí ülést megnyitja s előterjeszti, hogy a villanyossági szükebbkörű ajánlatok a kereskedelmi miinsztet hez. felterjesztettek, ahonnét azok anélkül, hogy megbiráltattak volna, visszaérkeztek utal a figyelmeztetéssel, hogy a magyar ipar és munkaerő védelme a kötendő szerződésben biztosittassék. Egyidejűleg előterjeszti, hogy az ajánlatot tevő eégek felhivattak arra is, begy az üzemben tartás költségére nézve is tegyenek ajánlatot, ajánlataikat eme cégek beadták, melyeknek ismertetésére felkéri Iglauer István főmérnöké', Iglauer István az ajánlatokat ismertetve, kijelenti, hogy ajánlattevők reális számításokat nem tettek, hanem egyszerűen az. adott watt áram fejlesztéséhez megkívántató izénssükaégletéhtz, személyzeti költséghez hozzászámították a befektetett tőke amortizálását. Ezekre valói tekintettel az ő véleménye a/, hogy B város az üzemkezelést egv pillanatra se adja ki a kezéből, hanem ezt az. üzemet, mint külön üzletágat kezeltesse a megvan róla győződve, ha a város a közvilágításáért évenként 24000 koronái tizet, ugy már, ha az első évben nem is, de már a második évben bizonyos üzleti nyereséggel záródna le. Polgármester előterjeszti, hogy döntsön a bizottság a felett, hogy mely ajánlattevő céggel kösse meg a város a szerződést. A bizottság kimondja, hogy miután I ianz-cég tette a legelőnyösebb ajánlatot, de mivel Iglauer főmérnök a Schukkert-céget ajánlotta, aki azonban drágább, mielőtt a cégek között döntene, egy bizottságot küld ki annak megállapítására, hogy <;»,,/ telepei vagy Schukkertté jobbak-e. A három tagu bizottság kijelölésével a v. polgármesterét meghízz* azzal, hogy tapasztalataikról a legközelebbi ülésen tegvenek jelentést. Egyidejűleg már most intézzen kérdést Sefiukkert-eéghez a polgármester, hogy nem „ volna hadandó a telep felállitását és üzemben tartá sát oly ár mellett teljesíteni, mint amilyet tett a I ianz cég. Iglauer Istvánnak a bizottság szakértői felvilágosításaiért a legmélyebb köszönetét nyilvánítja. Jegyezte : Csoknyag Károly V. főjegyző. \ Társaságból. 4} A Szabad Lyceiim ma. vasárnap délután 5 'irakor a töi-kola tanári terűiében nyilvános előadást tart. Előad Lic. Rád Kálmán főisk. tanár, a következő eimen : Jobbak vagyunk-e elődeinkül'1 Helépti dij nincs ! $ A „Jókai-kör" estéire. Meglepetés saámba ment a Jókai-körnek mult vasárnap tartott sstélye, melyen, mint már előző számunkban jeleztük, a budapesti, bécsi és berlini opera elsőrangú énekesnői él énekesei, továbbá Blaha Lujza, a nemzet bájos hang . c-alogánya és két katona zenekar működött közre, leimeszelésen ihonographon. Am a phonograph is ritka műélvezetet nyújtott a kör termét zsúfoltan megtöltő közönségnek. Az. életben aligha fordulhat arra ese!, hogy valaki, legyen a sorsnak bármily kegyeltje is, egy tömegben meghallgathassa a zeneművészetnek ilyen kiválóságait, amit im ez a csodás találmány, a phonograph élénkbe varázsolt. Rendkívüli nagy tetszést arattak Hlaháné dalai és egy nevetőd,é melyeket meg ia újráztak. Igen érdekes volt Kubehk nek, a bimeves hegedűművésznek telojs is. A mffsor .'10 pontból állott, összeválogatva a leghíresebb operák áriáiból, műdalokból és magyar népdalokba A programmot bezárta a honvéd-zenekar igen pompa •an előadott . Rákóety-induló" -ja. A Jókai-köt vezetőségének elismeréssel adózunk a közönségnek nyújtott élvezetért és reméljük, hogv még többszöl is lesz alkalmunk gyönyörködni, a phonograp utján, hírneves művésznők és művészek mesteri előadásaiban. Ide e-ak lépcsők utján lehet feljutni — miként az élet helyzetének magaslatára : tokról-takra. Vaió sággal : aradul ad l'irnassum. Es ha már erre a PartUtttUtra feljutottam, megnyergelem a VtgÓZUtOutat és kilovagolok rajta. De lá--uk e*ak, mi is az a Pegasui A Pegazus, mint tudni méltóztatnak, az. a bizonyos szárnvas ló, mely eszményi régiókba viszi fel a szellemi élet emberének gondolatvilágát. Igy beszéli azt legalább a legeudás kor, mely láthatatlan messzeségben van mögöttünk. Hja, azokban a legendás illőkben kor és szellem egymást fedezték. A kor a Szellem kora volt és a szellem a kor szelleme volt. Igy hát az emberek a Pegazuson lovagoltak. Manapság másként áll a dolog. Kor és szellem egymás-al hadilábon állanak. Majd a kor akar a szellem t'olé kerekedni, majd a szellem a kor fölé. Mindenik magának vindikálja az elsőséget. A szellem veri a mellét és váltig erősiti, hogy az elsőség a szellemé; a kor pedig ősi jogaira hivatkozik és azt állítja, hogy a legrégibb idők gyakorlata szerint mindig a kort illette meg az slsőaég. A kornak és szellemnek az elaŐaég feletti ezen kicsinyei harcában aztán a korszellem már nem a Pegazus nyergében ül, hanem Pétttfiparipán, Mi mindnyájan ennek a kornak a véréből való vér, ennek a szellemnek a testéből való test vagyunk. Ezért hiába akartam az imént önökkel elhitetni, hogy megnyergelem a Pegazusomat. Ma már nincsenek Pegazusok, ma csak vesszöjiaripákon nyargalász a világ. Mimién embernek meg>m a maga vettzőpa ripája, melye a tit életet végiglovagolja. Érdekes az. egé-z dologban az, hogy minden ilyen Vtlttflovai szentiil hiszi, hogy az ö vesszőparipája telivér Pegazus, ami még nem lenne nagy baj, a legnagyobb haj azonban az, hogy velÜU* is elakarja ezt ismertetni. Higyjék meg nekem t. Hallgatóim, az egész világ manapság nem más, mint egg nagy istálló, meh/ tele \an ih/en vesszőparipával s at egész élet nem más. mint egg nagg gyep, melgen e vesszőparipék versengt tatnak. Nagyot haladt a világ a kétkerekű kordélv idejétől az automobil korszakáig. A kordély a műit közlekedési eszköze volt, az automobilnak jövője van, de a jelenben vesszöparipán járunk. Ez kényelmes is, olcsó is. Hajdanában azt mondta a szálló ige : lássuk a medrét, ina azt mondja: IdSSatái a vesszö/iaripát, nos hát lássunk ilyen néhány vesszőparipát. Rajta hát, kezdődjék a Xatfu m ulonif/ltis a jelenkar resszöparipiiin. A Vtttttparipák száladon és természet után idomitra és elővezetve. T. Hallgatóim ! A jelenkor vesszőparipáin való műlovaglás thémáját, ha kissé gondolkodnak felette, stylszerünek fogják találni. A föld t Hallgatóim, mint azt önök még csak nemrégiben a kisdedóvóbau hallhatták, gömbölyű és a saját tengelye körül forog. Mi emberek, nem mindnyájan vagyunk gömbölyűek, sőt ellenkezőleg, igen sok szegletes ember rel találkozunk, nem is igen forgolódunk, mint a told a saját tengelyünk körül, hanem inkább a ISSrinl igyekszünk berendezkedni, hogv a világ forogjon flj mi saját tengelgiink körül. Szeretünk közpotf lenni, mely körül a társas élet atomjai tömörülnek, szeretünk ttUOtlu lenni, melv körül minden lény és minden tény forog. Ha végig lapozzuk a Brehm állatvilágát vagv bejárjuk a világ összes állatkertjeit, azt fogjuk tapasztalni, hogy valamennyi ragadozó állat között u legragadozóbb állat — az ember. Mert manapság minden ember azou van, hogy mindenki — el legyen tőle ragadtatva. Általában ha közelebbről vesszük szemügyre az embereket, arra a meggyőződésre jutuuk, hogy nagy és sok bennük az állati elem. Természetes, hogy e/ alatt nem azt értem, hogy az egyik embernek lud talpa van, a másikat a tgukszemek gyötrik, némely ember liáránybimlöbe esik, másiknak meg szaar'r hurutja van, sok embernek katzenjammerje vau, aztán akadunk még olyan emberre is, csakhogy az igaz. nagyon kevésre, akinek - kutga-bajn sincs. Fs épen az állati elem az emberben az, amelynek túlsúlya ha nem is igázza le teljesen, de szerfelett hat az érzelem és értelem világára. Minden embernek megadta őrültségét a vág-