Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-02-08

XXX. évfolyamPápa, 1903. fobruár 8. szám. Papai lapok. Pápa varos hatóságának ét több papai i papa-vidcki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. gaeiteeilöeég i Jókai Mór-utcá 969, szám. kiadóhivatal: Goldberg (iyula papirkereekedése, Po-tér Ti Irfon-s •ám : 41 Felelős szerkesztő: KÖRMENDI BÉLA. Klőfizetések és hirdetési <iijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: egész érre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre •'! k RgyeS szám ára Ült tiller. Kultúrpalotát Pápának! Tagadhatatlan, hogy Pápa városa a legközclebi tiz év alatt jelentékeny haladást tett abban az irányban, hogy Dunántúl többi nagyold) városai mellett kulturális é.- közgazdasági téren megfeleljen nemes hivatásának, melyre történelmi múltjánál és földrajzi fekvésénél fogva hivatva van. Hogy többel ne erolitaönk, elég lesz rá mutatnunk azon sok állami, felekezeti és társadalmi közművelődési intézményre, melyek oly magas színvonalra emelik városunk közoktatásügyét, hogy méltán lehet hazánk B nemzetünk bármely más vidéki városaival egyenlő fokúnak mondani. Egymásután emelkedtek a szebbnélszeld) iskolai épületek, mint az ev. ref. főiskola, állami tanítóképző, állami polgári leányiskola, bencés gimnázium, róni. kath. fiúiskola. Puszta és kevésbé termékeny helyen ma a földmivelés virágzó iskolája van viruló kertjeivel és épület csoportjaival. A város északi végén a gyáripar telepedett le a dohány- és szövőgyárral. Az apácák leánynevelő-intézete, a 1-ás.zló József alaphói megteremtett egyházkerületi református nőnövelde, a már említeti állatni polgári leányiskolával és a különböző felekezetek elemi leánviskolái val oly magas fokra emelték vámsunk és mondhatni egész vidékünk nőnevelés Ügyét, hogy már többet nem fejlesztésre, hanem csak fenntartásaikra kell gondolnunk. Mindennek van hajléka, sőt mondhatni palotája, csak a társadalmi intézményeknek nincs otthona. Csak a család fönntartó apák és anyák kénytelenek idegen helyiségbe, méltóságuknak és az Qgykomolyságáboz meg nem felelő bérházba menni, ha nehéz gondjaikat rövid időre félretéve, a tudomány és művészet társaságában szórakozást, üdülést és időtöltést keresnek. Azért mondóin most e Borokban, hogy kultúrpalotát Pápa művelt közönségének. Amennyi házbért fizetnek a már meglevő társadalmi kulturális egyesületeink, mint az l'ri kaszinó, .lókai-kör, Leányegylet, Szabad l.yceum, Nőegyletek, s esetleg más körök, annak megfelelő tőkéből, hathatós állatni támogatás mellett, városunk képviselő-testületének, mint ko/.igazgaiási és i legfőbb társadalmi hatóságnak fináncirozása mellett palotái emelhetnénk mindezen egyesületeknek, hogy legyen az Minerva otthona, hová hasznos ismereteket és nemes időtöltést szerezni mindnyájan minden tartózkodás és minden baj nélkül elmehetnénk. A kivitel módozatai közé tartoznék mindenesetre az építésre alkalmas telek megválasztása s megszerzése. Szem előtt tartva ezen fő irányelveket, hogy lehetőleg élénk városrészben, hol a nagyobb forgalom következtében a földszinti helyiségek jobban értékesíthetők lennének, nagyold) kerthelyiség, nyári mulatság rendezésére és tágartelek, eaetleg az uj szinbáz építésére. Hazafias és kulturális kötelességet vélek teljesíteni, midőn ezt ti kérdést felvetem, hogv helyes megoldásával egy égető szükségnek tegyek eleget. Magamra veszem még azt az eshetőséget is, hogy túlságos ideális szinben tüntetem tel gondolkodásomat, pedig csak az ügy iránt érzett nagy lelkesedés indított e sorok megírására. Szolgálhatok különben praktikus gondolatokkal is, melyeknek fölhasználásával a a kiviteli tervezet könnyen a megvalósulás stádiumába jöhet. Ugyanig városunk évenként nagy <»s/.eget. mintegy 10 ezer forintot fordit a felekezetek bőséges segélyezésére akkor, amikor az egyes egyházaknak egyáltalában nincs szükségük a Begélyre, mert a r. kiitb. egyháznak van gazdag patrónusa, az ág. Ili tv. ev. egyház maholnap dúsgazdag, az izraelita bitközség tagjai ugyis pénzes emberek, a ref. egyház majd csak megél TA R CA. Nagy mülovaglás a jelenkor vos^znpailpalin. i rrtmtépurifék sasseMHM ét tenméttti ultin momüvn és rliirc:rtre. irta és a pápai .Önképző Leányegyesület" IW't-ik évi lel.ruur hó I M'I napján tartott estélyen felolvasta ! Kémein Itela. T. Hölgyeim I Amint a z. önök e»illogó szemeinek villogó tükörében magamat megpillantom, ugy tüuók tol nnigani előtt, mint az a bizonyos falusi polgár, aki »-;»k képviselőválasztáskor, tehát minden öl észten •lohen egyszer, szokott a váro-ba bemenni és amint egy ilyen polgárjogi kirándulás alkalmával meglátja »/ iskolából kilóduló nebulókat. OCudálkotva csóválja fejét és felsóhajt : lám. Iáin. esek a gyerekek -em•i( N DŐttek, most is csak akkorák, mint mikor öt esztendővel előbb láttam okét. lai is minden esztendőben egyszer «zoktam e kedv*, körben megjelenni is amint most egy év "Ián ismét szembetalálom magamat önökkel ••- a/ 5aök által nekem nyujtutt szivea fogadtatás melegét érezem, én is felkiáltok : lám, lám. ezek a mi leányaink, ezek a mi asszonyaink nem válto/.nak ••nimit, ezek most is oly bájosuk, nm«l ii oly ideiek, mint voltak tavaly és azelőtt. l'.. bár kiválóan szerelem a nlltmutuKsiignt, az önök kedvességének ezen ei)iijtintitistitf<i előtt niégin meghajolok. Bármint rajongok is a hulmltis eszméjeért, ezt az. öntik testi é» lelki bájainak maradiságdt imádni tudóin. A maradiságnak köznyelven ..' Ol»/*

4 a neve. nos hát a modern felfogással is szembeszállók tkalapot emelek még a 9

CopJ* előtt is. amely az önök okos fejóról csüng alá hosszu fonalban vagy csavarodik és különféle változatokban helyezkedik el egyegy szép női tej tetején Mint szavaimból kivehetik, lelkes hive vagyok a nőknek. Nem tagatlom. r!s talán nem vagyok neveletlen, ha nyíltan kimondom, hogy szerelem a ttéptktt általában és szerelem a tééftgokat különösen. Szándékosan teszek elválasztó vonalai • szépek és ledMpeás közé. mivel a leiingoknf ugyan szeretem ha — ttéptk, de a $tépéklHÚ még akkor is hive vagyok, ha - MtZOttWoJtKs minthogy a pápai leányegyesület tagbeftH' tiezése imént vázolt izlé-emnek teljesen megtelel, azért jövök ide mindig oly örömmel és oly szívesen. Amerikában vau egv népszokás, mely abból áll, hogv év énként augusztus hó második szombatján, amikor az araláe befejeződött, -«/e«ere»íleuek egv bifOOyoe, előre kijelelt helven. a lengerpari mentén lakó) farmerek és egy teljes na|H»t loltenek az óceán sós hullámai között, valóeágoi oépQnnepet ülnek. Ugy hívják e napot . A páséi! map ja", l'edig hát csak fürödnek a sóavizben, hiiott amit isznak, az se nem sós, se nem víz. Az öregebbek a Mar mlvan sátorszerű csapszéki körül táboroznak és Wiskit vagv liraudit isznak, pokert játszanak, vagy felhasználják az alkalmat, hogy szomszédaikkal, kiktől odahaza nagyon távol esnek, társalogjanak : a fiatalabbak pedig Ugrándoznak, táncolnak és enyelegnek egymással Alkonyatkor végződik ünnepe a sósviz. nap|ának és a farmerek görögtűz és hazafias nóták közepette vonulnak haza farmjaikba. Nekem is van minden esztendőben egv védtelenül kedves ünnepem, s ez. az. a nap, amelyen e diszes körben ezen az. emelvényen megjelenhetek és az öntik szives tigvelmének hullámai között lubickolhatni szerencsém van. Kzeti az. éu ünnepemen is vannak csoportok, melyek felhasználják az alkalmat, hogy a felolvasás alatt egymással társalog|anak, évődjenek és enyelegjenek I >e <ósru tüitiö sz. csak nincs 1 mondhatná valaki. Még az is van, ha tekintetbe vesszük azokat a gyöngyöző cseppeket, melyek e helyiség atmoszférájában homlokunkra kiölnek. Ha végignézünk ezen a helyiségen, kél J.dog ragadja meg figyelmünket és pétiig két dolog, mely agymáeaal homlokegyenest ellenkezik. Igazán két sztremitái Az, egyik az. tmtlvéitg, a másik a ptafottd. Az emelvény oly magas, műit azok a célok, melyeknek szolgálatára remiéivé van. de a plafont! az oly alacsony, mint igen sok embernek a fOüdolkOfáemódja, Aki ez emelvényre lép, sz igazán — <i heh/pej intHjiisIntiín ifll.