Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-08-10

1902. augusstui 10, vett fizetés emelés mellett a réginél nem •okkal több javadalmazásból jutnak, sőt egyik-másik tisztviselő fizetése vsgy semmit nem, vsgy csak csekély mérvben emeltetik, ha iikinijiik továbbá, hogv ezen fizetés­rendezés dacára is még sok, sok várost találunk mely hivatalnokait sokkal jobban dotálja és mi e tekintetben igy is • váro­sok legutolsó klaaszisábba maradnnk, végfii ha tekintjük, hogj • vasnti kölcsön 10 ezer korona kamatának, • tisztviselői fizetés rendezés által felmerülő' 7 — * ezer korona szükségletnek, BŐI iiu-g az egyházi iskolai segélyeknek a jövő évi költségvetésbe beil­lesztésével, n pótadó alig 1—-" ,,-al emel­kednék magasabbra • mostaninál: jó lé­lekkel megcselekedhetnénk bizony a város érdekében, melynek a tisztviselők mozgató szervei és igy a közügy érdekében, hogy tisztviselőinknek a tervezett magasabb fize­téseknél még többet adjunk. Egyelőre azonban, ba • képviselőtes­tület a tervezettnél nem is cincii maga­sabbra a tisztviselők fizetését, bele kell nyu­godnunk. Majd lesz még idő a közel jövő­ben, bogy szavaink igazságos voltáról meg­győződhetnek a városatyák és amit most elmulasztanak, később jó akarattal pótol­hatja k. Bízunk a városi képviselőtestület böl* caesaégében, hogy belátva a tisztviselők fizetésrendezésének szükségességét, a holnapi közgyűlésben a helyzet magaslatára emel­kedik ős a tisztviselőket, kik olv fáradságos munkát végesnek a mostani kevés fizetésért és akik jobb sorsra érdemesek, a tervezett tisztességes javadalmazásban részesiti a ezen ténykedésével ujabbi bizonyságot tesz arról, hogy egy rohamosan haladó városhoz méltó önkormányzati testület! Városunk pénz agyi bizottságának ezen kér­désben teii javaslatát, s városi képviselőtestület tagjai tájékoztatása végett, sgéss terjedelmében föntebb közöljük. A pénzügyi bizottság javaslata .i ráróni tiestvlseléh ázetésc rendezése tárgyában. Pápa r. i. város kápvíselfiteatfllete mult évi 49. számú ba tarosaiéval arra utasította a város polgármesterét, liogv ti.-zt\i-eloink tizeié-ének rende­lése céljából szerezzen l>e összehssonlitái végett több i. t. várostól a tisztviselők fizetésére vonatkozó ada­tokat, mint -zintéii ssereszs be Vessprém vármegye törvény hatósági közgyűlésének a vármegyei tiszt­viselők li/.utés rendesésérs vonatkozó határozatát. A polgármester ez átalltáénak elegei tett, ai ada­tokat beszerezte, ezek alapján egv tervezetet ké-/.it­letett, melyet ép ugy mint I Ke-zer/.elt adatokat s n tisztviselők | :i segéd é- kezelő személyiéi tizetés emelésért beadott kérvényeit kiadta a pénsQgyi bisottságaak java-lattétel céljából. Péusftgyi bizoit-águnk a Iont idézett közgyű­lési határosat értelmében elkészített tervezetet ta'r­gyalii- elé vette s ."> gyűlésén foglalkozott a ti-zt­VÍseléí tizelések rende/.e-ének kérdésével, megálla­podása eredményét, mim javaslatot, as allábiakban le-z iserencsénk a tekintetes képviselőtestület elé terjesstenl. IfielétI azonban magát a javaslatot bemutat­nők, legyen szabad a java-lat készítésénél szem előtt tartott elveket röviden érintenünk. A lizetések rendesésénél a polgármester és a rendőrkapitány részére a törvény szabja meg a minimumot amennyiben amannál a főbírói, emen nél a szolgabírói Beetetnél kevesebb lizetés nem lehet A többi tisztviselőknél nincs ugyan ilyen törvényhozási intézkedés, de részint az állás termé -/eie i|il a helyettes polgármester i pttssta dekórum okából sem részesülhet kisebb javadalmazásban, mini a rendőrkapitány), részint tisztviselőink addig élve­zett fizetésének tényleg csekély volta, sikerülhetlenoé tellek a megtelelő arányos emelést. Különösen a pénztári é- számvevőségi tisztviselők eddigi fizetése oly csekély volt, hogj a javadalmaiét agyáltalán nem állott arányban munkájuk, felelősségük s az általuk kezelt városi ériékek nagyságával. A tiszt­viselők lakáspénze pedig általában oly kis összeg­ben volt megállapítva, hogv a tisztviselők nagyobb részének lakáspénze (21 Hl koronái alig baladta meg a legutolsó fizetési osztályban levő állami lisztviselők lakáspénzének .*>ÓO koronái felét, ily körülmények közt elodáshatlau kötelességnek mutatkozott a tiszt­vi-elok lakáspénzét általában, fizetését padig ott, ahol aránytalanul kevésnek mutatkozott, emelni. Hogy e fizetésemelés a város pénztárára ne rójjon egyszerre nagyobb terhet, célszerűnek látta pénzügyi bizottságunk megmaradni a képviselőtestü­let által már elfogadott korpótlék lend-zer mellett, mely kéttégkívül legjobban megfelel ugv a város pénzügyi, mi ui a tisztviselők személyes érdekeinek. Hogy a/onban a korpótlékok readsssra valósággal a \áro< terhének könnyítésére saolgáljoa, a korpót­lékok számítására Vonatkozólag java-latunk végén részletes indítványt leesünk bátrak heterjeezteai. Áttérve most már a fizetés rendezés részleteire: nem java-lunk semminemű emelést az ügyész, tö­oi V-, mérnök, IZÜlésznó és állatorvos réssérs é* pedig a/on indokból, hogy ezek magán praxist foly. tatnak s az állás, melyet a városnál elfoglalnak, .. prasii folytatásában ők^t nemesek bogy nem aka­dály ossz, -öl inkább részben a magángyakorlat ko nek kiterjedését vonja maga után. A városnak tett szolgálataikéi a/ eddig élvesett nzetáseel a több tiszt­viselésnél (1800 koronái s nyugdíjjogosultsággal (2000 koronái eléggé méltáiivosan díjazva látjuk. ('«Upen az állatorvosnál óhajtunk megjegyezni annyit, hogy a vároei tanáéi a tasitható volna, miszerint a földmivelésügyi miniszternél állatorvosi tizetés eimén tégelyért tolyamodják i amennyiben a segélyt a városnak tényleg megnyernie sikerül, javadalmazásá­nak emelésére évről-évre a nyert segély mérvéhez képe-l tegyen java-latot. A főjegyző és jegyző fizetésének emelésével kapcsolatban indítványozzuk, hogy az általuk eddig hassonálvezetileg bírt földek jövedelme ezentúl a város kózpénstárába folyjon be s e elmen útidig élvezett javadalmazásuk -/.unjon meg. Fizetésüket, főleg a jegyzőnél, azért nem javasoljuk nagyobb Összegben megalapítani, mert hivatalos állású* hau bizonyos mellékjövedelmeik vaunak, melyek a többi tis/tvi-'lóknél nincsenek meg. A számvevőség és a pénztári tisztviselők java­dalmazása eddig aránytalanul csekély volt. Azt a fontosságot, inelvet a város vagvoui ügyeinek lelki­ismeretes és pontos kezelésének tulajdonítanunk kell: javadalmazás tekintetében is kifejezésre kellett juttatnunk, mert városunk jó! felfogott érdeke meg­követeli, h >gv a vagyoni ügyek vezeté-e tisztessé­ges anyagi megélhetéssel biztosított tisztviselők kezé­ben legyen. A negyedmestereket a rendőrség állományába javasoljuk besoroztam!, i mini 1. osy.t. rendőröknek az eddig busott 600 korona fizetésen felül 100 ko­rona lakáspénst • a rendőri ingyenes ruházatot hoz­zuk javaslatba. K javaslattal csak i képviselőtestü­let i.-mételten kifejezett óhajtásának gondolunk ér­vényt -/.erezni, mert képviselőtestületünk a rendőr­ség létszámának sürgetett szaporítását ily módon vélte eszkösölhetőnek a város ujabb megterhel tetőse nélkül. Nézetünk szerint is ezzel a rend Irség létszá­mának csekély volta miatt joggal támasztható pausen egy időre legalább orvosolva lesz. A rendőrök lakáspénzéi már a mull évben emelte a képviselőtestület 80 koronával, 60 koroná­ról su koronára, nem ssükségei bővebben indokol­nunk, h igv az általunk javaslatba hozott ujabb 80 koronányi emelésééi i« e-ak minimális lakáspénz az, amit a rendőrök kapnak. 100 koronánál többet azon­ban, tekintve h.gy fizetésüknél is némi csekély ja­vítást java-lunk, nem taitottuk tslkségesnek indít­ványba hozni. Általiban a lakáspénzekre nézve szükségesnek tartjuk megjegyezni, bogy ezek 1 tisztviselő kivéte­lével még mo-t is kisebb Sissegbea vannak megál­lapítva, mint amekkorát az állami tisztviselők e meg­felelő fizetési osstályban húznak. Nem szólva a pol­gármester lakáspénaéről, három tisztviselőnek javas sétány rügyező gesztenyefái alatt. Beszélgettünk Miről lila B jé Isten, amiről a szerel me-ek be asálgetnek, semmiségek, bohóságok, amelyek kettőn­kön kívül untatnak inni i-nkil ezen a világon. Szivem reszketett a boldogságtól, mikor ráte­kintettem Szép volt. mint a fsadé róaau, nagy barna BZemei Ugy ragyogtak mint a c-illagok a tiszta ta­va-/i i-jssakában. Megfogtam a kezét. Erőé, lágv keze volt Ajkaiasbos emeltem s é duzzogva rántotta el. — Még meglátják, m udta mosolyogva. Hadd lás.-ik. saavaltam tűzzel. Azt fogják mondani, egy pár, amely egymásé lesz. Magam t- meg lobbeiitem e nagy mondástól. Mo-t volt az eisö alk.éom, hogy a joviiröl, kettői.k , komoly csúnya, ein, még — Huszonkettő, teleltem. Hát az» tudja-e, hogv éa hány éves vagyok Tizenkilenc, barátocskám ! Mire m iga abban a he'y zetliee lesz, h"gv ne gházosi dhat, én mái vén leány leszek, nem kellek senkinek magán ik i an. — duüska, .In iskii, hogy mondhat ilvet f Hisz. Szeretem magát. Tudja mit jelent az? Nincs az az idő. nincs az a helyset, amely eltántoríthatna életem céljától es az az, hogv maga az envéin legyen, Isuirt megingtam a kez.ét s ö türelmetlen erő­s/iikossággal rántotta vissza. Azt hiszem, elén volt a trélából. Ites/él unk érői szóltam neki. Klsó izhen tortént, hogy ér­téeére adtam, hogv fisMSégül akarom venni. megállott én tigyelmessen nézett ram. I.á/as izgalom fogott sl, Még sohe sem nézett reám ilyen nyugodtan, ilyeu hidegen. — Mit ssondottf kérdezte. — Hát est, hogy tieinhaj ha ncglát ják. Maga ligvis az. éli leleség.li. le-/. Arca lángba borult. — Hány éves maga ! A kérdés oly különösnek tutit tel előttem. A nyugodt, hideg hang ugy belevágott a szivembe. Ereatem, hogy valami nem várt. HZOIUOIU esemény előtt állok s ez az érzéa végtelenül lesújtott. — Soha nem beszéltem oly komolyan, mint most Juliska. — No hát én is komolyan beszélek. A tréfából elég volt. Többé nem szaluid találkoznunk. — Miért az Istenért í Mer' bebtZOUyitottam, hogy milyen becsületesen szeretem i — I léhát az Istenért, néni lát|a be. milyen furcsa, s t nevetséges az. amit mondott. Kn a maga leleaégS Be éa várjak magára'.' Bat ugyan jól adja ! . . . — Juliska, káteágbeejtá játékot ka velem. Ne gyötörjön. Ku azt hittem, hogy szeret engem. Azt hittem, kegy nem sgysase, de seáaeser adta jelét an­nak, bogy szeret. Ki most, amikor életemnek ozi a nagy taándákál tudomására juttatom, elfordul tőlem kinevet, len,/. Azok a jelek tehát, aiuikbd a/, ón •sereimére következtettem, nem azt jeeututték, hogy szerel engem, oeak azt, hogj játezotl velem. Kacér­kodott. Ha igy van. I in a legnmilottabb nő, akit valaha láttam Hangom durva voll és fenyegető. Kgé-z tes­temben reszkettem, borzaaató felindnláa vett rajtam erőt. E sápad'. — Nemi Al Istenen, ne mondjon ilyeneké' De. .. de higyje el, nekem - dia nem jutott eszembe, hogy maga ilyen komolyan veszi ezt a dolgot. Iste­nem, hisz szeretem magát, talán a legjobban a fiuk koz.ott, akiket íamersk, de én nem ugy gondoltam, tudja, nem ugy . . . — Tudóin. Nem ugy, hogy engem komolyan lehe' venni. Mert még tintái vagvok én ninc* lak­béres és korpóüékoe flsstáeem. — Dgyebár, igy gen­• lolja. Hallgatott. S én folytattam — He én nem hiszem ám e! magának ezt. El i.e II is tógoni elhinni. Aki szeret, az nem gondol­kodik igy. Az nem számolja a tizetés:, a lakóért, hanem szeret és vár. Maga m-m szeret, neui szeretett engem és kegyetlen latékot üzott velőm. Csak iJöto 1­tásrs voltam jó, az unalmas érák eluzésra s mikor én a szerelmei smbsr rajongásával ssavaltam Onuek mindarról, ami szeut előttem. On kacagott^ mtgábzu.

Next

/
Oldalképek
Tartalom