Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-08-10

1902« aagoattui lO. PÁPAI KAPOK. B, luuk 20—20 koronával magasabb lakáspénzt, mint „„,inót az állami tisztviselők a IX. fizetési osztályl

1:in élveznek, ellenben 2-nek «0—80 koronával ke... »ebbet az ugyanezen fizetési otstályban élvezett laká-pénznél. Három ti-ztviselő kapna java-latunk •ad:i-a Steten 2<>—'Ji> koronával kitebb jokáspéu/.t az állami tisztviselők X. fizetési o-ziálvában „yert lakáspénznél I II) kapna 60- öü koronával ...1.1,

et. mint amennyit az állami ti-ztviselók az utolsó XI. fizetési osztályban húznak. Vagyis ötitea tisitviaelOink Ö40 koronával kapnának javaslatunk , -adása esetén kevesebbet, mint amennyit az. állani a hasonló fizetési osztályban levő tisztviselőknek tizet. Pénzügyi bizottságunk abban a nézetben van, hogy ti-ztviselőinket ezért a viasonylag kedvetetlenebb helyzetért kárpótolja a korpótlék, melyet jövéh.ii is a képviselőtestület által már eifogadott 'i -ban gondolunk megállapítani. A korpótlék itámitásnál azonban a város pénzügyi helyzetére - erejének kíméletére való tekintenél javasoljuk, hogy a korpótlék esak az ugyanazon állásban eltöltött legelébb •"> tsolgálati év után számitta-sék, a már egyszer megkapott korpótlék előlépés esetén is az ereih nagyságban maradjon I előlépés etetén az ujabb k< rpótlék nz. előlépés napjától számitta-sék. Az. ezen megállapodásunknál érvényesült okok alapján javaik egyúttal, hogy a most kontemplált lizeté-eme],'•- ai o-sz.es ilyen emelésben részesülő ti-zt viselek re előléptetésnek tekintették, t ennek megfelóleg az. eddig élvezett korpótlék változailanul hagvatván, a legk telebbi korpótlék azokra nézve, kik öt év alatt ujabb előléptetésben nem réssstülnek, e-ak ö év legyen esedékes. Hogy megállapodásunkat konkrét példával illusztráljuk, ha egy pénztári ti-zt, kinek 14IM! kor. alapfizetést javaslunk, 5 évig ily minőségben szolgál, kapja az. el-ő korpótlékot : TU koronát, ha ttolinak '.'-ik évében ellenőrré lép elő, a 7n koroább is húzza, de ujabb korpótléka az. 1600 ia után 80 korona, nem a következő évben, na esak további 5 év múlva, tehát öaaxatolgálaténak 14. évében lesz esedékes, s ekként 14 év múlva korpótlék eimén 150 koronát huz, további 1-. get előléptetés esetén a többi korpótlék éppen ugy számíttatván. Kötelességünknek tartjuk végre megemlíteni, bogy tisztvitelóink fizetésének javasolt rendezése esz• hété anélkül, hogy városunk költségvetése megterheltetnék s a pótadó emelése asfikaége«aé válnék, lét ai ilkül, hogy az e célra szükséges ös-zeget más baati • rendeltetéstől vonnók el. Nevezetesen réasint egye- kiadási tételek csökkenése vagy megszűnése, részint uj bevételi források s főleg az. állami adóalap emelkedése oly összeggel csökkentik a mult évi k..'i-ég vetéshez képest a város kiadásait és emelik ételeit, hogv a kontemplált fizetésemelés ezekben t számokban bőséges fedezetet talál. Et pedig : • Pápai Takarékpénztárnál volt kölcsön konvertálásánál a megtakarítás lŐL's K. ai tszfaltjárda kéttitéai költségnél 1902h iten megttünvéa a nagyobb öatseg fizetése, e cimen csökkenés dunabogdánvi kő arának törlesztésénél csökkenés összesen . állami adóalap emelkedése folytán az ez évi köiaégi adópótlékot véve számítási alapul 1508 K. 5188 K. tV88d K. í Janssen : 10478 K. Kz az. összeg teljes fedezetet nyújt a tisztviselői fizetésrendezéire, mely összesen 7447 koronát 1 igényel (illetve ha a jegyzői földek haszonbére fejében .'!2lt koronát levonásba hozunk: 7lL'7 koronát] s éppen ezért tisztelettel kértük javaslatunknak elfogadását. Gyermekeink jövője. Vége. felé közéig a vskácíó, Itkolábs fognak járni ismét a fiuk I a leányok, hogy megtanulják a tudnívslókst, melv ékkel, ha majdan felninek, meg kell ksrssniök a kenyerüket. lermész.etes, hogv az. iskolaév elején dupla gondja van a szülőnek a gyermekével i afölött töpreng, hogy milyen pályára szánja — ha szegényebb a szülő s ilyen a legtöbb —, hogv honnan teremt-e elő | költséget gyermeke tovább tanitá-ára. Manspság a gyermek pályájának megválasztása tekintetében sokkal neheaebb a szülő helytets, mint azelőtt volt. Még e-ak tiz esztendő előtt is nem volt meg ez. a túlzsúfoltság a kenyérkereső pályákon, l bármilyen szakmát tanult is a gyermek, a szülő tudta, hogy meg fog tudni élni belőle, mert ugv az. ipari, kereskedelmi mint az. értelmiségi pályákon szükség volt uj erőkre. Ma már egészen más a helyzet. Az uj erok eestendőről-eattendőrt nagyobbodó száminál mennek a kenyérkereső pálya minden ágára s a gondos szülő' most már csak azok közül válsssaaon, melyek kevésbé vannak eláraszt va és túlzsúfolva. Az utóbbi esztendőkben folyton az. a panasz hangzott tel, hogy nagyon sokan szerzik meg at iskolai képeaitéal és tt értelmiségi pályákat választják. 8 azt a tanácsot adták a szülőknek, hogv ne taníttassák a fiukat, hanem adják inasnak vagy képeztessék ki ipari szaki-kolákhan. Psdig e sorok Írója, számot vetvén a mai gazdasági helyzettel, esak a/.t tanácsolhatja a szülőknek, hogy jól vizsgálják meg, melyik iparágat isjátittatják el gyermekeikkel. Mert a túlttufoltaág nemc-ak az. értelmiségi pályán konstatálható, hanem B kereskedelemben is. Például kétszer is meggondolnám, hogv a fiamat komi vésnek vagy építőmesternek adjam. Ebben az. Iparban olyan óriási a pangá-. bogy még a kőmives munkás is csak nagv nehezen tud munkát kapni. A végzett és kész ifjú építőmesterek nagyié,/e pedig mint rajzoló tengődik az építészeti irodákban. Ugyan igy vagyunk a ByomdSSt-iparrsI is. BudapOttSS állandóan ezernél több munkanélküli szedő sétálgat s a szudők egyesülete nemrégiben vörös plakátokon óva intette a szülőket, ne adják gyermekeiket szedő-inasnak, mert a szedő-segédek nagy rSSSS már ma is koldus proletár. S igy vau ez. sok más iparággal is. Tehát nem áll az a *éttd, hogy minden poklokon keresztül iparosnak kell nevelni a gyermeket, mert ezzel a jövője, a kenyere még ninoten biztosit va. Hanem igenis számot kell vetni a helyzettel, |különösön a helyi viaaonyokkal • fontolóra venni, melyik iparággal lehel még legjobban boldogulni városunkban vagy a megyében. A pályavála-zlá-t abból kell megítélni, amit -zömeinkkel látunk, amit kÖtveÜen tapasztalunk, mert igazság az, hogy nagyjában mindenütt egv tormák a megélhetési viasonyok. Arra fordítsa hát (Ögoodjál a átülő, hegy melyik iparág bir el ujabb művelőket. Akik pedig tovább taniitatják gyermekeiket, azokat ne csábítás olyan SSgyon a diploma. Igaz, az oklevél szép dolog, a doktor cím sem megvetendő, de manapság bánván vannak már, kik a diplomáikkal i- nvomorognak ''. Kzek a diplomát proletárok rondaaorint tul vannak már a harmincon, midőn az. oklevelet megkapták, tehát tul vaunak életük felén. S ez a fél élet folytonos kütködét, szűkölködés közt malik el, elmúlt az. ífjuaág anélkül, hogy rózsája, tava-z.a lett volna. S az. igazi küzdelem a kenyérért a legtöbb tanult embernél csak a diploma msgtsorséss után kezdődik ! Hát érdemet eaért tanulni, küldeni? Ha ezek az. urak valami jó me-terségel tanultak volna, vagy valami bistos, bár szerény hivatalt vállallak volna a matúra után, mennyivel boldogabbak lennének. Jól gondolják meg tehát a szülök, milyen pálvára szánják u gyermekeiket. A pályaválasztásnál éppen ugv számba kell venni az. illető kereseti ág jövedelmezőségét és biztonságát, mint a gyermek hajlamát. A szülő, aki nem számol a tényezőkkel, jóvá nem tehető mulasztá.-t követ el. ni;.látott rajtam. S most kiadja az utamat, eldob. ' egy játékszert. N'os, ezt a lelketlen-éget e-ak ' D ostobaságom múlja télül. Nem fél, hogy meg••' ri az. Isten ? Könnyek szöktem szemembe. Hasztalan igyekeztem erós maradni, valami bossaSStó fájdalom csavarta össze a szivemet . . . 0 is megindult. Klénk részvéttel nézett ráin. — Xéze, fiúcska — igy szokott nevezni bizalmasan -— köztünk valami nagy félreértés van és én roppantul sajnálom . . . Maga olyan derék, jó fiu megérdemli, hogy boldog legyen, boldog is lesz bizonyát a és el fogja felejteni ezt a bolondságot. — Bolondság — magának. Rám nézve csapás, tobt nem fogom kiheverni. — Juliska, hát nem szeret engem ? — Istenem, már hogy ne szeretném. Csak — t'sak iiiry nem, mint az olyan embert, akit komolyan lehet venni. A lelkemet akkor csuk egy borzasztó tény foglalkoztatta : Nem szeret! Nein szeret.' Nem bírtam neki telelni. Ahol DIDÓI szerelem, ott nem basznál Ugy sem az érveién, Irtóztató harag dulf a lelkemben, tisztán állt előttem, hogv a leány, akiért feláldoztam volna életemet, gyarló gyönge teremtés, akiben elnyom minden érzést HZ egy praktikai élotcél: térihez menni, minél hamarább es minél jobbexi. Tisztán állt előttem, hogy ei a leány e-ak olyan mint a többi sok, kicsiny szívvel, nagy bin sággal. A harag elnyomta a fajdal inat il s ez vissza adta némileg az önuralmat. — Nincs tobb mondani ralin kisasszouy, •toltam és eltávoztam. Azóta nem találko/'ain vele. De téleiteni nem tudtam. Talán nem is a leány az, aki az egész valómat betöltő borongós emlékek központja, be i-m az a buvos, ,-sodás álom. amely » »ak kiválasztott emberek lelkére száll : az első tiszta szerelem. Talán Dein M a leányt vesztettem el, hanem inkább a szerelmet, a tisztaságot, az ifjúságot, az álmokat — mindent, aim érzésben kiemel a k uapiasság tömegéi-ól. Igen, ezt siratom én vis-/.. Ml n a borongós, hideg tavaszi éjszakáu. mialatt 6 egy másik léi ti kariai kozt iidvoziil. lehet menni. Kassa tiueska, én már abban a korban vagyok, mikor a lányoknak férjhez illik menni, nehogy a mamájuk nyakára véttiljsnok. Bisooy, igy van éa ezt magának is be kell látnia. Hisz, a jé fiúcska okon fiúcska. Alig hallottam, mit mondott, csak később amint szavai visszacsengtek a fülembe, emlékeztem VÍSBSS e ki jelentéseire és nem fogom őket slhMSJtSai soha. Az 1848 49-iki honvédek ügye. A veszprémmegyei honvédsegélyzG-egvlet elnökihez és általa az. igazgató-választmányhoz, a következő folhivás adatott be : Tekintetes Kínok ír! Már több mint három honapja, hogy főispán ur ffméltéságáhoi kérvényt adtunk be azért, hogv a megye hatóságának felflgyelets alatt levő hoovédsegél yző-eg\let által kezelt, de • 48—49-iki volt honvédeket illető összegről intézkedjék oly formán, hogy azt a még éleiben levők kötött usstaSM ki. Azonban ugy látszik, hogv a kérelmet tigvelmen kivül kívánja hagyni I az egész Bgyel továbbra is — legalább hallgatag — magára a honvédegyletre bilin, Máméként legyen is a dolog, mivel a mi időnk már nagyon későre jár, tehát nein igen várhatunk: azért most a honvéd-egylet elnökét s általa az igazgstó-viíla-ztinányt hivjük fül arra, hogy az ügvei, a dolog természetével és a joggal egyezőleg inté/ze el a az egész segélyezési ligyet ebből az. alapból — befejezvén, jövíire szüntesse be. A törvényen gyakorlat szerint, de a bonvédegyleti szabályoknál fogva is (VI. fejeset as elnök, alelnök, jegyifi, pénztárnok és válasitmányi tagok, a minden év végén tartandó közgyűlésben egj évre rálasstatnnk, i igy megbísási • illetve működééi joguk I folyő év végevei lejár. Addig tehát, inig sz bekövetkezik. teg\ék működésükéi uiarandandó emlékűvé ax által, hogy s V agy OB feloeitáet maguk tslje»ilsék, mi incgtörlén vén, (elemesüket a megve ható-ágához, tutloiiiás végeit jelentsék be. Ne tegyék