Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902
1902-05-18
PATAI LAPOK. 1902. májai 18. átbosal: 48900 korona. Ssén 41600 „ Lámpák a közvilágításnál 1200 » < taezeseu : 86700 korona. Eh bei járulna még aa adó, továbbá tüs- éa robbanáa állani bistositási dijak. Hevítelek: Cokaa termeléi az elégetett szén 62 % -je 80 waggon 800000 kgr. A kemenoék aláfötéaére szükséges • szénnek 2%-je 260000 . Kiadásra marad : 540000 kgr. Kátrány termelés .">"„ 65000 kgr. 540000 kgr. Cokaa per 100 kgr. a 8,6 19440 kor. 65OO0 .. kátrány per , ä 5 8250 , Magánfogy mutál 140250x80 fillér _425 75 . ( Isszoscn : 64765 kor. Kiadások 86700 korona. Hevételek IÍ470ÍÍ 21935 koronába kerül s közvilágítás. Mekkora 1 köbméter ga'z önköltsége? Az évi kiadások 850000 köbméter gázfejlesztői mellett 86700 korona, ebből s melléktermékekéri megtérül 19440 8250 22690 kor. 86700 22690 64010 korona. 64010/350000 18,3 fillér. Kgy lángéira önköltsége ea. 2 fillér. Mennyiben felelnek s fenti számadatok s valóságban fellépbetőknek ? A közvilágításnál 500 lámpa fogyasztana kereken 164000 köbméter gást évenként, ez ad lángonként 164000/500 328 köbméter gazt. Ha a I kmtsohe ( ontinental < las (lesellsohafl telepeinél utána nézünk, ugy látjuk, hogy Németországban a lő 30 ezer lakosú városuk közvilágítása SS egész éjjel égő lángoknál átlag 520, a fél éjjel égő lángoknál 21" köbméter gázt fogyaszt, — ez adna 520 210/2 365 köbméter gázt. Tehát a felvett 328 meg ez alatt marad. \ msgán fogyasx tás lenne egy lámpára I4O00O/1500 ea. 98 köbméter, mig ez ott átlag aa. 76 90 kösött változik. A csővezeték rossz, tömítése továbbá i Condcnsatio folytán beálló veszteségnek évi 45000 köbméterrel valé beoslése sem mondható magasnak, mivel ez ugyancsak s fent neveset! társaság adata szerint BS évi termelés 10 -15 % -je között változik. E veszteség nagyon függ a csövesetek, órák, csapok jőkarba tartását..!. Msnoeobek ajánlatában s veezteeéget óra és kilométer vesétekre 150 literrel garantálja, mi egy évre átSsámitVS ea. 31000 köbmétert tenne ki. A hazai gáztelepek rendelkezésemre álló üzem adatai közül felemlítem S Kassa város gáztelepét, Ind s veszte-ég 32 kilométer csővezeték mellett .'.tanként 10 köbméter, mi ea. 87000 köbméter évi gaz veszteséget jelent. A kiadások rovatában javításra felvett 12000 korona éppen nem sok, mert egy kemence legfeljebb 2 éven át megy egy tél falazassál, igv két kemencénél már minden .'vre egy lalasás esik mi tetemes költséggel jár. A osőveseték jőkarban tartása szinte nagyon sok kiadást igényid, mivel gázkiömléseknél s hiba legtöbb esetheti nehezen található tel. A kassai gáztelepnél a csőhálózat egyszeri alapos revíziója minden javítás nélkül maga I 5000 forintbs kerül. A bevételek rovatában a melléktermékek értékesítésére ugyanazon egységárt vettem tel, mint amelyet Keller-.-ég s/ámitásában megad, ez adat is jelentékenyen eltér attól, mint amelyet a meglevő vidéki gáztelepeknél a valóságban találunk. Ugyanis azt tapasztaljuk, hogv legtöbb telep oly nag\ mennyiség(I Coksssal rendelkezik, hogy ezt minden elfogadható áron eladna', esek ssabadulhatns tőle, igj például Miskolc éi Kassa gáztelepei ott 1(1 uiigg.'ii ( okszol tartanak, ez itlö szerint raktáron, mit nem tudnak eladni. A bevételek roi a tál .an a (iokss 100 kgrként • >' 60 koronával szerepel, azt hiszem ily áron "tt gázooksa sohasem fog elkelni, mivel mar Eelsö-Magyaroraságban a Németországból importált (például [ Boroazlóből) gázookei 2 korona .'>•"» fillérbe kerül. Móg rosszabbul áll a dolog a kátránynál, melyből a kisebb telepek alig adnak el valamit, hanem inkái.1» elégetik, mivel S termeknek csak ott van értéke, hol a belyssinén gyár létezik. Qáztelepekaél egy átlagos kiadást meghatározni a termelés nagyságához mérten sokkal nehezeid), mint villamos telepnél, mivel gáztelepek üzeme amiatt, hogy ezek külföldi szénre vannak utalva, melynek árai aránylag nagy változásoknak vannak alávetve, továbbá mivel a llékterménvek értékesítése is leginkább az általános üzleti viszonyokkal változik időről-időre, nagyon különböző lehet. Anélkül, hogy az egyik vagy a másik világítási mód mellett állást foglalnék, a rendelkezésemre all.', tapasztalati adatok alapján óhajtottam a beérkezett utániatok figyelembe vételével a kérdéses két rendszernek fizetni és költségi viszonyait az. ott várhatói fogyasztáshoz mérten lehetőleg tárgyilagosan ismertetni. Hogy külsőleg mi az előnye egyiknek a másik felett, erre ugy gondolom, egész, n teh-leges rátérnem, mivel ezt bárki elbírálhatja. Akar gáz, akar villamosság adhat szép és intenzív fényt, oaak a gaznál a ayomást, a villamosságnál a feszültségei kell kell., magasra tartani. Sajnos, ezekben különösen utóbbinál annyi mulasztás történik, mi a világítás szépségének rovására megy az eléri csekély takarítás mellett. Mivel letséges, hogy a nagyon tisztelt bizottság egyes tagjai az általánosságból óhajtanának következtetést vonni, ugy még a következőkel kell ide jegyeznem. Hazánk nagyobb vidéki városaiban ott, ahol ugy gáz- mint villsmosvilágitáai telep létezik, mindkettő szépen megfér egymás mellett s egyik sem csukja be kapuját, sőt a villamos telepek is ott, ahol esek csak megközelítőleg is megfelelő berendezéssel bírnak, nagyon szép polgári haszonnsl dolgoznak. Sőt azon városokbsn led a kösönség hasznára a kél különböző telep versenyez egymással, a villamostelepek a gáztelepek rovására folytonosan fejlődnek. Például c-ak Pées városa, hol a villsin telep a gáztelep versenye dacára, az áramnak 8 filléres egységára mellett ma 1000 lóerőre vau berendezve, 15000 felszerelt izzó lám pávsl. Még szebb példát látunk Kassán, hol mindkél telep egy tár-asag tulajdona, mely cég a villamos áramol I" filléres I egység árban, a gaz köbméteréi 21 filléreit adja, még ||y viszonyok melleit sem tudja c társaság a villamtelep fokozatos fejlőd.-sót megakadályozni, meri ma s telep 600 lóerővel rendelkezik. Ha tekintjük a külföld nagv városait, melyek az. utolsói évtizedben nagy területi kiterjedést nyertek. E városok közül legtöbb min hosszabbította meg gázcső hálózstát a külvárosok világítására, hanem a külrészek villámmal való világítására felépítette s . Vorort Centralé w *kat l e városok belvárosai gázzal, külvárosai vilsmmsl vannak világítva. Tagadhatatlan, bogy az A uer fény hatalmas ver senyzóje a villamos izzó fénynek, de hál műszaki dolgokban minden napnak megvan a maga újdonsága s ha itt van Amr az ö harisnyáival, akkor jő .Neriist s maga pompás lámpáival, mely sem ' onomia, sem féaybatás dolgában nein all előbbi mögött, K lámpáknak versenyképessége legközelebb várható, mert amit eddig egy nyugati varoséin tett meg, azt megtette egy kelet Orossoresági város: Perm, mely közvilágításai már is Kernst lámpákkal rendezte be, mim erről midi hóban Oroszországi utazásom Bikaimával ssemélyesen meggyőződhettem. Hazánkban ez. idő sy<Ti111 a fovároi egyik villamos világító telepe, 2 drb egyenként 1500 lóerojü gép egységgel lesz megnagyítva, több vidéki telep is tizem terjeszkedésről gondoskodik. Íj villamos telepek készülnek: Szentes varosa 600 lőerővel conoessio alapján, Székes-Fehérvár 150 lőerővel a varos saját üzemére, Kalooss 300 lóerővel egv otl helyben alakult részvény társasáé, számlájára. Ezeken kivül egész sora a városoknak meglehetősen (dőre haladott tárgyalásokat folytat, Bpest, 1902, évi május hő 13-án. laiaaer István. Irodalom. Az absolutismus kora a Kegy Képei Világtörténet IX. kötete. Irta: ár, MarexaU Henrik. Az. uj magyar világtörténet, llibáry óta az. egyeden, l vagy Ötven esztendeig ezutánra is alighanem az egyedüli, prograninijának egyik fő pontjául azt lü/.te ki, hogy B magyar nemzet történetéi -/.'ívesen beleolvasssza az egyetemei történetbe. Ez adja meg ennek az uj munkának azt, amit a kis és mellőzött nemzetek folyton keresnek : a ha/atias jelleget. De ennek a pmgrammnak volt értelme. Az iskolapadtól az ötvenéves szolgálatára rendesett bánkénekig mindig a/.t hallja minden magyar ember, hogy hazánk az sgési középkoron át a keresztyénség védbástyája volt. A civilisatio védelme tisztesség Ugyan, de még nem alkotó, érdem, l talán nem is önkéntes áldozat. Ha abban az időben ezen a helyen a kazár vagy B mongol nép tanyázik, s arra jön egv nj népára.lat, az. is bizonyosan ép ugy védte volna magát, feleségét, háza táját, barmait, mint mi, akárhogy gondolkozott volna is a oiviliastióról. A védbástysság tehát c-ak egy később vállalt -zerep, melyet ugv ajándékoztak nekünk jó nyugoti szomszédaink. Egészben nem nagyobb és hasznosabb dicsőség, mini az őré, aki a múzeumban az Attila kincse vagv a Mátyás kálváriája mellett áll.. De a magyarságot igen is komolyan megilleti a megbecsülés Nyugot részéről azért, mert ugy olvadt bele a készen itt talált európai eullurába, hogy annak eleven, integráns része lett ; eleven busa, a mit átfutottak az egész, testnek erei, amin átlüktetett a vér. Ez a DCmiet, ha ve/érszeropet - a török harcokon kivül -- nem vitt i-, hathatósan, nem ritkán döntőn t'.lvt be Európa helyzetének kialakulására. Európa térképét nem váltoltatta mag soha, de eszmeáramlatait igen. Alig telepedéit meg, harcokat vitt a keresatyénségért. Aztán a tatárság útjába s/.egte a maga testéi. Aztán féken tartotta a félvilágra éhes törököt, közben átvette, védte s terjesztette a proteetantismust Mátyás udvara as utolsó renaissance udvar Európában ; egy erdélyi fejedelemért érte jönnek a legyelek királynak; egy másiknak a keze (iusztáv Adolféval szorítkozik. Esek igy cak szimbólumok, de az. életben mindennek tartalma is volt. 8 essél a kézfogással, meg a Máivá- világhódító terveivel Európa történetébe nyúlt bele az oiszág. Magyarországnak ezt a nagyobb komolyabb éa nerepét Európa népei közt rajzolja meg az uj tőrömet. Megmutatja a fonalakat, melyek ami sorsunkat a többi népekével összefűzték. A világtörténetét írja, - a magyartól .--ak azt veszi el, ami az egészhez taitozik. É- ime, ott találjuk az. egész magvar történetet. Bizonyságs annak, hogv Magyarország mindig kivette a részéi Európa életéből ; mini a tenger tel nem lát-/..', fenekén, átcsapott rajta minden hullám, amit ma a történetben látunk. Hogy ezt bebizonyította, ez az Uj világtörténeti ek a hazafias érdeme. Nem a szó. szűk, chauviiiista élteimében, hanem a nagv, emberi értelemben. Egy orsságot, egy népet kapcsolt be az emberiség kifejlődésének rajzába. Akármely nemzet vol BS BS, érdeme, beess egy volas • mánkénak ; de ami nemünkben mégis nagyobb ez, ha ez a nem/. 1 épen mi vagyunk. Az uj kötet XIV. Lajoi korával kezdi, s Katalinnal és Mária Teréziával végzi. Közbe bőven el Van mondva u török hódoltság megszüntetésének égési története - EUkóciy világbujdosása, nem magvai, huiem európai isem| ib.'.l. Az. illustratiók kési van egy OSOmÓ uj képe Mária Teré/áá ak, köztük egy, melynek eredetije elefántcsontra van rajzolva, i most Stróbl birtokában van. A következő kötet II. Jóssef korát adja s u francia forradalom történetét. A kötél ára disskötéaibeu 8 frt, kapható mieden hazai könyvkereskedésben ; részletfizetésre i- a kiadó Révai Testvérek irodalmi Intései réssvénytáraaaágnál, Budspest, VIII.. l'lloi-ut ls. Az egé-z munka tizenkét kötél lest. A mostani k.iiet a kilencedik.
