Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-04-14

nyaink stb. mellett néni lessz utolsó az si in. bogy a bánhídai vaaüt rétén rövid idő alatt vasúti csomóponttá is teszünk. De a/, érvek :i jognak fegyverei • mi Dem a jogra éa a méltányosságra bivatkosunk, midőn e nagyfontosságú ügyben az illetékes fórum előtt megjelenünk. Bizalommal tekintünk a küldöttség útjának eredménye elé. Hisszük, bogy a magas helyen, bova fordulnak, méltányolni fogják azt a törekvésünket, hogy városunk életfejlődésében egytttsúly meglegyen. Színház. Hosszú pihenés ntáa ismét kinyílnak színházunk kapui. A jövő hót elején új társulat kezdi meg nálunk működését I ez elé a működéi elé mi sok reménnyel é- várakozással tekintünk. Deák Péter tár-ulatát nem i-mcrjük, de látunk a tagok névsorában egv két nevesebb erőt és látjuk azt, hogv mindenesetre sokan lessz.nek, teluít teljes társulatot kapunk, Az igazgat'', előlege- jelenté-éhen, amelyet alább egész terjedelmében közlünk, a műsor iránt is tájékozódhatunk. El a műsor határozottan jé) és elég újdonságot tartalmaz arra, hogy a jövfl szezon elé fokozott érdeklődéssel tekintsünk. Most csak annyit akarunk az új igazgató figyelmébe ajánlani, igvekezzék hamarosan megismerni közönségünk Ízlését, s ha ennek az Ízlésnek megfelelően választja meg darabjait és rendezi előadásait, úgy nem lessz oka megbánni, hogy bennünket fölkeres. Ez az ízlés, ezt blőre is megmondhatjuk, eléggé disztingvált ahhoz, hogy inkább bajlik a finomságokhoz, mint a trivialitá •okhos és eléggé fejlett ahbos,hogJ meg tudja különböztetni az es/tetikai élvezetet a cirkuszi bohóckodástól. Másrészt azt il fogja tapasztalni az új igazgatói és az új társulat, bogy kevés vidéki város közönsége méltányolja annyi melegséggel az igazi művészi ambíciókat, mint a mienk. B amikor azt kívánjuk, bogy közönségünk találja meg ezeket az ambíciókat, a társulat pedig a -/eretetet, a méltánylást és a várt sikert, egvbon melegen üdvözöljük új isi neszeinket közönségünk nevében is. A jelentést, melyben az igazgató társulatát és műsorát mutatja be, itt adjuk : ünneplő ruhái, nyitott almáriumban alsóruha-félék riszáló keményített szoknyák, patyolat gyolcsiugek, magas, szemérinetes módra varrva, fenn a nyaknál e-ipke fodros cifraság volt rajtuk. Vida Eszter esküszik a (labor Imrével. Ossichosta őket a közi- mód, a földek, melyek egymást körös/.tözik. A gazdák gondolták, hogy amint az „élet" megfért egymás mellett, békén megférnek halálig a fiatalok is. Miért, hogy Vida Z-uz-i szeme könytől ázik esküvőnek előtte egy napon? Talán a leánvságát, jókedvű, vidám életét siratja? vagy mert az úgv szokás, bogy az új sor mikor közeleg, elpityereg az aSSSOOynép? Ki tudja'' Mellette áll az anyja, délceg Vida Jánosáé Vesztróczi Zsuzsanna, akinek termete most is olyan karcsú, domború kebele most is olj an forrná-', bár négy pici ajak szívott belőle életet. Botét szemeiben láng ragyog mo-t is, pedig le -okat égett már, Varga Tón] regélhetne, meg a tonó nénje öreg BozSÓ Anna. Né/.i a leányát értelmes nézéssel, ahogv az asszonyok vizsgálják sgyniáet. — Ne sírj Z«uz.si leányom. A leány nyögve susogja: — Nem húzódik a lelkem hozzá. — Nem is az visz beunünk"t a paphoz, én szegény cselédem, hanem a mód, a gazdaság formája, a család goodolatja, meg a föld, amelynek munkáját jó,| gondozhatja a szomszédos ember, közel vannak a panellak ; lásd a (iábor Imre, aki Ilten legadelmévej hit«*^ urad lessz, mire kétsaef Tisztelettel értesítem l'ápa város és vidéke n. é. közönségét, miszerint a .-oproui városi színházhoz kitűnően szervezett, saját zenekarral biró dráma-, vígjáték-, népszínmű-, opera- és operetté színtársulatommal f. évi ápril bó 21-én bee-es körükbe érkezem és 1 bóra tervezett működésemet f. bó 22 én megkezdeni. Itt működésem idejére a fővárosi színházak legkiválóbb újdonságaiból és lehetőleg itten még nem, vagy régen adott darabokból állítót.

am össze műsoromat, u. m. : Drámák és vígjátékok: Katonák, Ócska y brigadéros, Francillon, Házi béke, Mintaférj, Ssabionóh elrablása, Himfy dalai, Bánkban, Napoleon öcsém, Bohém élét, Romeo és Julia, Takácsok, Váljunk el, Fernand házasodik, Becsület, Kis Maina, Emberevő, Tartalékos térj itb. Népszínművek és énekes életképek: Czigányszerelem, Diplomás kisasszonyok, 1848, — A hadak útja, lüket? rigó, Eszter, Hortobágyi virtus, Kurucfurfang, Az oreg Trilby, Anyaföld, lj Szulamit, Búrok harca, .1 mit as erdő mesél, Muz-lai bankói, Arany kaka«. Qyimesí vadvirág, Csárda virága, Jupiter és társai. Opera és operettek ; Boeacció, Paraszt becsület, NewVoik izépe, Szép Helena, Ki- alamuszi, 8au Toy, Szegénv Jonathan, Furcsa háború, (iésák, ( iörög rabszolga, Hotlhiann meséi, (.'ornevillei harangok. Koldusdiák, Kis molnárné, Ki- bereeg, Kék szakállú bériig, Bulamith, Virágcsata, Bőregér, Kis szökevény, Fatinica, Mikádó, Baba, Barkochba, A csillag tia, Bolond, Eleven ördög, Nap és hold, Pe pila Itb, Társulatom a vidék legjobb erőiből van szervezve. Művezetés és műszaki személyzet: Deák Péter, igazgatói, főrendező. Szabikv Dezső, rendező, igazgató helyettes, (magán titkér). Id. Baéghy Zsigmond, rendező, művezető. Pintér István,ÜgyelÓ, könyvtárnok. Leövey József, titkár. Delin Henrik, karnagy. Behull Adolf, ii-od karmester, hangversenymester. Szabó, Károly, egy Bégeddel, födiszletléslö. Hajós Imre förubaratariiok, 1 segéddel. Gajdol Lajos, szabó, Ozv. Garai Ferdinandné, kellékes és ssinlapOSStó, .'> segéddel. Zöldi Sándor, sziiiházgazda. Nagy Aranka, pénztárosnő. Veselényi Antalné, sugó. Wranitl Tódor, fodrász. Novothny István, szereposztó,. Előadó szemelvek ; Nok : Páltl'y Nina. opera, operette és népszínmű primadonna. D. Kovacsics Margit, naiva és s. énekesnő. Lévay Margit, opera és operetté Soubrette, népszínmű énekesnő. B. Koppan M argit, opera és operetté coloratur énekesnő. Ivivacaiestté Sarolta, operetté és paraszt koniika. B. Molnár Gizella, drámai és vigjátéki anya. Markoviéi Margit, vigjátéki és drámai szende. Sz, Pozsonyi Lenke, énekesnő" é- társalgási. Barna Ilona, Bzalóki Szidi, Makó, Rózsi, Koi-oiikai Ilona. M. Szabó Daniné, P. Till Inna, Sándoiti Jolán, Vég Róza, kar- é- iegédszinéssnők. Dellin Henrikné, Lang Irma, ballettáncosnők és kardalnők. Pintér Irnmska,gyermekszerepekre. Férfiak : Id. Saághy Zsigmond, jellem, kedélyes apa Béket'v Lajoe, opera 6s operetté bős-tenor, néjiszinmíí énekes. Deák Péter, operetté butfo, megvirrad, szorgalmatos legény, bolondosásokra, dévaj cicázásra nem volt soha kedve, olyan mint az apád, a két gazda megértette egymást és a lelked, az. i- elcsendesül . . . Látod leányom, ilyen csak az élet, tudnék én is sokat elmondani róla, de hát minek! Eleget hallgattam, hallgatok én most i-. A szép asszonyszeniekben láng égett, a múlt, a vágyak, a gyönyöreik lángja, mi annyi legényt perzselt. — Meg hát leányom — szólt tovább — lessz még neked is vidám életed, ha a fejed be is lészen kötve. Menyecske sor, nem a legutolsó, — A szemei ekkor vidáman ragyogtak, annyi tűz volt benne, hogy a másik, a szemérmes ártatlan leányzói, lángveres lett tőle, sssébe jutott minden ki« leányka korának annyi laOUVedésS, hajadon korának szomorú estéi, amikor agyadul ú'l kicsi kamrában, a szülőanyja meg vidám mulat-ágban, meg a csúfondáros t'ouóiheli nóta: Edes ajka csókja. Mint a', égi manna; Pormái egy fehérnép Viiláné Zsuz-aiina. felnéz, az anyjára, a nézése rideg, mint itélő biróé. — „Nem ugy gondolkodom, mint az anyám mondja". Aztán ment ki a IZOOébÓl kicsi kamrájába siratni a mattiét, meg hogy mire kétszer megvirrad, Gábor Imre les-z a bites ura. jeUemkomlkui. Kovács Arnold, hűs szerelmes. Irsai Leo, jellem, opera-, operetté basso-bariton. Péohy László, operetté bariton, nép-zinmű énekes. Kra-z.nav Lajos, szerelmes bonvivant. Leövey József kedélyei apa. Bzalóki Dez-ő, -álon é- siheder komikus, operette buifö. Mihályi Pál, Pintér l-tváii, Garai Károly, Székely Sándor, Izsó Zoltán, Janicky József, M. Szabó Dani. Marossy Géza, Sági Ede kar- és segód-z.inó-zek. Veselényi Mik-a, gyermekszi repekre. Zenekar: Sobulci Adolf, 1. violin, zeniíkarigazgató. Baumaan Ferenc, I. violin. Trusnovita János, II. violin. Plesch Ferenc, viola. Neivirth János, nagybőgő. Fiedler dános, fuvola. Rispler Ferenc, I. klarinét. Trimmel Leopold, IL klaniret. Eberle Antal, celló. Gröger Ferenc, I. kiirtó,-. Hsbernal P. II. kürtös. Totzer Vince, I. trombitás. Lob János, posaunista. Euter József, dobos, összes ütőhangszerek. — Nagyérdemű közönség I Hosszú igazgatói pályámon ismeretes vagyok arról, hogy nem szokásom hangzatos ígéreteket tenni, de minden igyekezetemmel azon vagyok, bogy a n. é. közönség igényeinek megteleljek és főcélom az, hogy szabatos jó előadásaimmal beesel megelégedésüket kiérdemel jeni s tagjaim ágy a isinpadon, mint a polgári életben elismerést és beosülést vívjanak ki. Kitűnően szervezett társulattal jövök bee-es körűkbe, amelynek (betartása azonban óriási anyagi áldozatomba kerül I ennek fedezete a bérletben leli biztosítékát. Szabadjon remélnem, bogy nagy törekvésemet és anyagi áldozataim méltányolandó, olyképen veszik becses pártfogásukba ügyemet, hogy tömeges bérlet előjegyzésükkel fognak biztosítani és szerencséltetni, nekem pedig fötőrekvésem az leend, hogy azon bizalomnak, mellyel megtisztelni méltóztattak, megteleljek s azt jövőre is kiérdemeljem. Kérem fogadjanak bizalommal és szívesen becses körükbe. Bérlet hirdetés. Van szerencsém Pápa város n. ó. közönségét értesíteni, miszerint 'JA előadásra bérletet nyitok. A bérlet árak a rendesek. A bérlet eszközlését a Tekintete- Szini-bizottság támogatásával Leövey József titkárom eszközlendí. Az. esetlegei kellemetlenségek kikerüló-e végett tisztelettel kérem a t. régi rendes bérlőket, bogy helyeiket szíveskedjenek mielőbb előjegyezni. Becsei pártfogásukat kérve, maradtam kiváló tisztelettel Deák Péter, a soproni és zoinbori színházak igazgatója. Az erö dicsérete. — Könyv a veszélytelen párbajróL — Analizáló költő se tudná a gyönge-égnek rettenetes nyomorúságát megindltóbban leirni, mint az a katonatiszt: Cseresnyés Zoltán honvédhuszár főhadnagy, aki most könyvet írt a kardpárbajról. Nem kódexet, amely a sértéseket osztályozza, nem szabályzatot, amely felek, sz.ekundánsok dolgát pontokba foglalja, nem is használati utasítást az uriSz.óp Vesztróczi Zsussánna meg benmsradt egyedül, az arca fehér, mint a fal, két szemét leszegezi a szoba földjére, mélyen leszegezi, mintha többé sohasem akarna felnézni. II. Hessalina a tanyán. Kicsike temető, marosházi sírkert két nagy keresztfája, sürü nagy hópelyhek meleg takarója átöleli őket, átöleli, fonja, mint az a két kar, amelyik ölelte őket, sorvasztotta, aztán meg temette hideg kemény tőidnek fekete árkába. Az. egyik fejfánál a fehér tömegen kis veros pántlikát múltkor, hogy megláttam, amelyik olyan volt, mint a vér, eszembe jutott a történet, meleg bűnös névről, forró ölelésről, aztán dermesztő hideg télről, halálról, amint mind okozza < fassi lw.ter dolga, aki mostan Pesten világnak Csúfjára, paptól kiátkozva, községből kiverve jár cifra szalagos szép selyem ruhában, az a két sirató gyászos özvegy asszony meg csak egyre mondja: meghall ami liiink, hiába, hiába. GaZSJ Enai asszony! Elpirul az. arcom, gonoszság szégyene lángverosro fe-ti, ha beszélek róla, olyan a tonnája mint az a sugár tölgy, két szemű csillaga, mint amik a forró nvári estéken láza«an ragyognak menynek boltozat jóm, tündéreknek tánca ahogyan forgott, fordult fonóban a lába, a kare-u dereka a magyar Bétára.