Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-04-14

PÁPAI LAPOK. 3. becsület megvédésére, hanem bölcselkedést ai srőről és u gyóogeségről, az erő komédiásairól é- agvávaság szegényeiről. Valami különös keveréke ez a könvv a természet-filozófiának és a lomantikának, az erökultu-znak és az igazságban való hitnek. Nem i- a lovagiasság szakembereinek ajánlom az. elolvasását, hanem azoknak, akik nem értik meg, miért adatott az embernek gyöngeség is, amikor a természet megalkotta az erűi is. A kérdetek re ebben a könyvben sem találnak feleletet, de találhatnak benne valami olyasfélét, ami talán az. erős önleirá-ának nevezhető'. É- ezt olyan pedagógiai módszerrel cselekszi, hogy a könyvet elolvastatnám fmk, de még leányok szüleivel is. Tanulják meg belőle kötelességüket. Tsaítsák a gyerekeiket nem félni. Nem t'élni semmitől, senkitől. Az, aki nem lel, lehet küzdő, lehet idealista, lehet a meggyőződés embere. Cseresnyés főhadnagy nem a párbaj szempontjából hirdeti ezt a tételét, hanem a bölcsoség magasságáról, A bátor ember nyugodt bölesesége magasságáról, En magam sem a lovagiasság könyvét látom abban a kis kötetben, hanem az erő és egészség, a gyönyörűséges életbiztosság szimpatikus nyilvánulását. Hanem azért érdekesek a könyvnek ama részei is, amelyek párbajbölcsességei tartalmaznak. Kz a szó jteilig n«' vétessék gúnynak. Van ilyen bölcsesség még a kódezparagrafusokon kivid is. Meri nem puszta hóbort a páros viaskodás, hanem ahhoz a társadalomhoz méltó, intézmény, amely elfogadja, sőt megköveteli. Szükséges ott, ahol megvan, mert különben megvetnék az emberek. A könyv előszavában báró, Bothmer Jenő huszárszázados azt kérdezi, hogy míg az államok sor-a is támadásnak és védelemnek van kitéve, mért hiányozzék az. egyén védekezéséből a párbaj '.' A párhaj talán nem is az. erő' manifesztációja, inert az erő mindig nyugodt, az erő mindig biztos, a párbajozó ellenben csak alázatos parancsfogadója a társadalomnak. I le azért párbaj van és lessz, míg a gentlemannek gavallérnak kell lennie, a gavallér pedig lehet nem gentleman Is. A párbaj társadalmi institúció és az marad, amíg a társadalom az uri emberek -oka-ága. Amíg a világot az uri világ, a felsőbb és közép uri világ szempontjából nézik. Ha pedig van és lessz párbaj, olyan okosan, nemesen elmélkedjenek róla, mint Cseresnyés főhadnagy a maga könyvében. Azt adta a könyve cimének, hogy „A kardpárbaj veszélytelen kimenetele és annak eshetőségei." Ne essenek neki az olcsó hősök, ne várják benne az útmutatás) a nyugodalmas kötekedés re, A krakéler üres-égét é- veszélytelenségét még ágy kevesen jellemezték, mint e könyv szerzője. Az ember szinte kacag, amikor a nagyszájú hő- leírását olvassa benne. Cseresnyés főhadnagy a párbaj veszélytelen-égét a veszedelemtől való, nem-felesben látja. Nem a jó vivő az. erősebb, hanem az erős ember. A lelkileg erős ember. A bátor, aki a kardot c-akis - kardnak tartjaOlyannak, amely nem csak arra való, bogy az embert megvágják vele, hanem arra is, hogv az. ember a másikat megvágja vele. A bátor ember nem igotidol rá, hogy megvághatják, inert ez. a gondolkozás már is meggyöngíti. A bátor ember egyáltalán nem gondol amolyan mellékkörülniénvekre, amikor a becsűle) lovagias megvédésére vállalkozik. Még arra sem, hogy mit gondolnak róla, ha ,bocsánatkéréssel teszi jóvá hibáját, amely mindenek fölött a legnagyobb elégtétel." A bátor ember becsületes smber, olyan, aki _j.'»1 tudja, hogy saját becsét má-ok Ítélete sem nem emelheti, sem nem alacsonyíthatja le, azért mindenki irányában méltóságteljes szerénységgel viseltetik*" „Még a szélhámos öndiosekvővel szemben is türelmes és békés türelemmel hallgatja végig a szájhősök bátorságát." Ebből a néhány szemelvényből megérthető, bogy kit tart a huszárfőhadnagy -Szerző erős embernek. Iis kívánja azt is, hogv a párbajsegéd ugyancsak komoly, bátor, erös ember legyen. Olyan, aki csak akkor segédkezik, ha maga is átérzi a sérelmet, vagy az elégtéleladás szükségességét. No legyen párbajsegéd SZ, aki csak formalista és még kevéshbé az, aki még az sem. A katonai (elfogásra hivatkozva s/.'kták a párbajt eltörölhetetetlennek mondani. Örvendetes dolog, ha éppen ez. a katonai fölfogás bölcsnek, emberiesnek, igazságosnak mutatkozik. A kertészeti egyesület közgyűlése A „Pápai kertészeti egyesület" a le'. 8-ikán tartotta a tagok élénk részvétele mellett közgyűlését a városház nagytermében dr. An><il (íéza főiskolai tanár elnöklete alatt. Mimik üdvözölte a szép számban megjelent tagokat, a jegyzőkönyv hitelesítésére Barna Bálint s Wajdits Károly egyesületi ttgokal kéri fii, a gyűlést megnyitja s megnyitó beszéd ln vázolja az egyesület tevékenységét a lefolyt évben. Szomorúan emlékezik meg azon súlyos veszteségről, mely az egyesületet Székely István alelnök elhunytával érte s Indítványozza, bogy a megboldogult emléke a közgyűlés nevében is örőkittessék meg. Beszéde további folvamán meleg hálával említi fii azt a nagymérvű támogatást, melyet az. egyesület a földmivelésügyi kormány részéről élvez, s indítványozza, a jelenlevők általános helyeslése közben, bogy az. egyesület bálájának jegyzőkönyvében is adjon kifejezést. A zárószániadások, melyeket a választmány felülvizsgált, elfogadtattak, s a fölmeotvény a számA szeme mindig égett, oh hogy el nem égett, a tüzes zsarátnok tél nem emésztette! Oh bogy ezer baj kedvét el nem vette, szegény urát Gazsi Ábrist, mert eltemette, meg a legényt, délceg legényt, Vadas Jóskát azt a szegényt sötét sirba vitte. • •azsi Abris ásta csak a földjét, arany kalászos drága eleségét nagy tömött zsákokkal pitvarba behozta, kertnek veteményét jóféle répákat napestig gyomlálta, hozott asszonyának bőséget, jói módot, az tó'lu megtagadta a csóikot, vérpiros ajkát el-elfordította, festőbei 1 réküt testére nem öltött, ezer czifratágra, tulipántos kendő meg más semmiségre forintokat költött. Milyen asszony volt az! Kemény, hegyes foga villámlott az éjben, mint a vad párducé, nem nyugodott le alkonyatkor, mint a fáradt ember szokta a tanyán, nem volt soha fáradt, kiment az éjbe, a fekete sötétbe, a szeme villogott, a melle zihált és várta a másikat, az ifjú legényt, később eltemette azt is, szegényt, de míg élt, szerette a Vada- Jóskát. Az éj köpönyegje eltakarta őket, BUSOgásuksI elnyelte a rezgő nyárfalevél hangja, talán az. is a pártján volt, az sem akarta, bogy elfolyjon bűnös, czéda asszony vére. Az ura szerette, ha a két -zeniével egy-zer is rá nézett, ha a csókjából csak egyet adott, tőle mindjárt, menten kegyelmet kapott, tudta, bogy a fonó szemérinetes népe undorodik, borzad a párja nevét hogyha kimondja, mégis megbocsátott! ..Kinek rá mi gondja*, mondta ss anyjának bolond Gazsi Abris, aki sirt gyalázatnak miatta, mint ahogy a szegénv özvegy anyák szoktak, ha gyász éri őket. Egyszer csak elállott a szive verése, szobájában látta, földes szobájában, régi (iazsi portán, ahol becstelenség még soha se történt. B Jóska karjában. Megvillant a nagy kés, koppant éle- balta, a két férti ember egymá-ra rohant, az asszony csitítja egyiket is, másikat is, majd a/, urához simult, majd Jóskát bec/.éz.te, riszálta őket a selyem szoknya, de ők egymást tépték, birkóztak halálra, a késnek pengéje villogott az. éjben, senki segélyre nem jöhetett, mert az ajtó bo volt zárva. Borzasztó kemény volt férfiak tusája, mindenik leroskadt, < >az-i Ambrus fején a fejsze sujtása, Vadas Jóska szivében éles kés szúrása, egymásra ráestek hidegülve, holtan és a (iazsi Bsster OZifrS szoknyája selymének fosslányál kezük szorította. A biró mit szóljon '.' A törvény igazát sokszor nem adhatja a sértett embernek. Tízszer meghallgatta, fenyegető szóval kínozta, vallatta bűnös Gazsi Esztert, de ő csak azt mondta : — Két fehér karommal őket átöleltem, mind a kettőt, piros ajakammal forróm megcsókoltam mind a kettőt. Eg nagvoii a szivein, nem tehetek róla, törvény előtt vétkest én el nem követtem. Kiűzték a faluból Gazsi Eszter asszonyt, a pap kiátkozta, sárral megdobálták, főváros a-zlaltján ót most i- imádják, a két özvegy asszony meg gyászos ruhában egyre c-ak azi -írja, hiába, hiába. adóknak megadatott. Az. egye-ület bevétele -biti korona 07 fillér volt, vagyona '.'11 korona ln fillér. Mint érdekes dolog let' a közgyűlésen fölemlítve, hogy az egyesületnek mull évben semmi tagsági dij hátraléka nein volt, ez. évben pedig csak egyetlen egy vidéki tag maradi hátralékban. Kevés egyesületünk van, m«ly ugyanezt elmondhatja magáról. A költségvetés: hírlapokra 1-' kor., alapszabályok kin vontatására 7."> korona, kiállításra 200 korona. A maradvány 15 koronában van elöiránvozva. Az. alelnöki állás elhalálozás, agy választmányi tag helye eltávozás folytán megüresedvén, alelnökké egyhangúlag '/'//• Gyuls ÍÖldmives iskolai igazgató, választmányi taggá ugyancsak egyhangúlag Marton Ilenes szőllészeti és borászati felügyelő választatott. OyttSéM János egyesületi tag indítvánvozza, hogy az egyesület iljon fii a föhlmívelé-ügvi minisztériumhoz az olasz borvám emelése - a borhamisítóikra szabható büntetések szig aítá-a tárgyában. Wajdits Károly elégségesnek véli, hs csak az első ügyben tesz. az. egyesület lépéseket, Lampertk Ferenc a feliratot mind a két ügyre kívánatosnak tartja. Hajrlóczky Béla ajánlja, hogy keres-e meg az. egyesület a város képviselőtestületét is, hogy hasonló szellemben az i.- intézzen feliratot. Dr. Alttal (íéza Utal arra, hogv Ve-zprémvármegve törvényhatósága már küldött ily szellemű feliratokat, elégségesnek tartja, ha az egye-ület csupán a maga nevében intéz feliratot. Rodoldnyi Árpád kívánatosnak tartja, hogy a feliratot ne c-ak elnök é- jegyző, hanem a tagok is minél nagyobb számban írják alá. Elnök a határozatot ily értelemben mondja ki. Besenbach Károly arra kéri az egyesület választmányát, hogy a nyár folvamán egy hizott-ágot alakítson, mely a szőlőket megvizsgálva az egyes betegségekre s azok gyógyítására nézve felvilágosítást adjon. Többek hozzászólása után az indítvány megfontolás végett kiadatott választmánynak. Több tárgy nem lévén napirenden, elnök — a személyének sz.óiló lelkes éljenzések közt -~ a gyűlést bezárta. -r. -f. A város hivatalos közzététele. Hirdetmény. A győri ipar és kereskedelmi tagok választására és választhatására joggal bitó, iparos ós kereskedők név jegy/.ükének kiigazítására kiküldött albizottság elnöke a kiigazított névjegy/ekeket a város főjegyzői irodában azzal teszi közzé 8 napra, hogy ezen idő alatt a névjegyzékek bárki által be tekinthetők s ellenük ujabb s nap alatt az észrevételek Írásban beadhatók. l'ápa, 1901. április bó 9-én. Mészáros Károly, a. h. elnök. VEGYES HÍREK. — Április 11. A nemzeti ünnepet, melyet annak emlékére iktatott törvénybe a törvényhozás, hogy a szabadság esztendejében ezen a napon mentesítette az. uralkodói azokat a törvényeket, melyek a nemzet kívánságait és óhajait tartalmazlak, buzgón ünnepelte meg városunk is. A középületeken és iskolákon lobogóik lengtek, a plébánia főtemplomában pedig ünnepi mise volt, melyen megjelent városunk hatósága és huszárezredünk tisztikara. Az iskolákban az előadások szüneteltek és ünnepi beszédek magyarázták meg az ifjúságnak a nap jelentőségét. K >/igas.fz.xtIÍsi biaottsáfgl nie-, Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hő 10-én tartotta meg április havi rendes ülését Kolostvdrjf Jóssef alispán elnöklete alatt. Az ülésen SZ előadóik tették meg jelentéseiket, melyek kö/ül dr. Vadnay Szilárd megyei főorvos sserinl Veszprém