Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-12-29

2. PAPAI LAPOK. 1901. deczember 2'.*. A tanult leány DMn leméri a/, unalmat Üres ábrándosáéra i• I• -j«• nincs • mig lelket műveli, tehetségei! fejleszti, kedélye friss, vidám, szive tiszta, éraelmei ártatlanul gyermekiének maradnak. Elvitatható-e a mai nőnevelés, a magaaabb képzés ezen üdvös eredménye, bogy független élet helyzetet biztosit számtalan arra hivatott nőnek r (!sudálkozhstuuk-c hogy az intelligens leányok eges/, serege - - csekély, VlgV semmi vagyonnal — S saját erejéből akar megállani az elet nagy cs egyenetlen harcsában ? Mihez fogjon a leány, ha s/ülöi elhalnak • neki életét a nő legtermészetesebb rendeltetése szerint biztosítani nem all mődjában! Egész életén labdája legyen könyörületes rokonai szeszélyeinek, vagy a jövője feletti aggodalomból hozzákösse életét akárkiéhez, kit épen elébe hoz a sors vagy inasuk jóakarata '.' Kenyérkereső módot a leány kesébe. Csak előnyöket lii/tn-it a szalunkra, mert akadályul soha sem fog -zoigalni 1-teu rendelte hivatásuk teljesítésében 1 Nincs nő, ki habozás nélkül el nem csendnél helyzetét, ha sorsa elébe hozza a férfit, ki lelket c s \ i; \ o k. Részlet Papi város történelméből. Irta és a Jókai-kftr mull vasárnapi estélyen felolvasta: kis l.rnii. Kzen, rám nézve szerencsés atkalom, hogy a helyről mi városunknak multjáh',1 egy kis részletet elmondhatok, kötelességemmé teszi, hogv előre is bocsánatot kérjek azért, hogv a való életből vett egyszerű történettel állok elő és hogy ezen felöl va-ás megtartására vállalkoztam, mentségemül szolgáljon azon körülmény, hogv szeretve tisztelt elnökünknek ígéretet tettem, miszerint felolvssó hiánya esetén előállók, s ezen felolvasásom hevezeléseül szolgáljon a következő tapasztalatom előadása. Mikor a tanév végei ér, rendszerint bizonyos vándorlási kedv vesz rajtam erőt, c-ak menni, menni ebből a városból, - nem is érzem j .1 magam, ha ilyenkor legalább a fővárosig el nem juthatok. Igy jártam a inu't nyáron i», de ezen kirándulásomat igazan nem sajnálom, mert ez. minden e idigi tapasztalataimnál tanulságosabb volt, ekkor tanultam meg ugyanit a következőkel : megérti, kit szeretni tud. Nem talál A fővárosban, tahin min ,;,

> k; ; divatkereskedésben, talál az ne hagyna, bármennyire kedveli pályáját, vagy na a körülmények ugy kívánják meg min osztaná magát kettős hivatása között erős lélekkel vállalkozván a kettős feladat lelkiismeretes betöltésére. A modern nőnevelésnek tán legjőtékonysbb hat.ísa'ra — tan legörvendetesebb eredményére rámutaaaak-e ? A tanult mik között nineseaek vén j ,„.„ >//

,|

il

j

a „ ,,•;,„-• ., ki

.

uw

,,,,

; leányok '. Vén ha'nv ! Szomorú kopott alakja az elmúl évazázadoknak! Szűk, összefonyadt, kegyelem k< nvéren élő, elhanyagolt valaki! Örökké keaeri en valamire való imber egy-egy fők isasszonyt, akik végtelen bölcs kisegítői főnökeiknek. A vevő megrendeli pl. a ruhát, a az persze a kiszabott órára nincsen kéaaon. A kereskedő s miatt azu'án kellemetlenül érzi magái a ruhát követelő megrendelővel szemben, aki már ilyenkor kezdi emlegetni, hogv ilyen hanvag-ágot egv kisvárosi utolsó kereskedő sem .1 E kiuos helyzetreá támad kemény szavakkal, hogy miért nincsen késsen ii nagya. asszony ruhája '.' A kisasszony illendően köszönve, ezer bocsainatot kér a megrendelőtől, de — úgymond a savanyu arczczal, bűnbakja az. egész háznak, gúnyja j tno-j v mindeneknek, halálos ellensége az. egész világnak csak ugy, mint önmagának. Kinek nem bot végig egész valója, ha a rég multak ezen rémen volt a gyászruha megrémít leigv e e miatt végig s város türelmei közönsége, s mégii mily sovány leai ennek történelme más városokkal -zemhen, minők Székesfehérvár, Esztergom, Kassa, Pozsony vagy Budapesti Megérti-e majd az olvasó, bogy e vám történelmének hiányos volta nem arapáti :i kutató kényelemszeretetén mult, hauera azon földrajzi helyzetén, hogv nem e-etl annyira útjába az. országos eseményeknek, mint hazánk számos más városa? Ide a Bakony ("ivébe, nem messze az. ország nyugati határához, nem juthatott el minden országos esemény hulláma. Ii i aiuiak okozója valahol a Tiaaántál vagy Erdélyben volt. Ds ba mégis oly nagy volt a jajkiáltás a hazában, hogy Sül "'ég a Bakony is visszhangozta, akkor nem maradi rész, vétlen l'ápa városa -ein ál innen van, h igv épen a legnagyobb országos események szólaltatják osak meg Pápa történetét, Amikor csend volt a basában, ásókból as évekből, a mi városunkról sem tudunk semmit, ez évekből városunknak nincs történelme, de mikor a török magáévá tette fél Magyarországot, vagv amikor II. Rákóczy Perencz, vagy az 1848-iki szabadságharca iibje volt, akkor legjobbjaink »oráb.«n Pápa városát i- ott találjuk [gy veszi teh.it majd több-kevesebb közbeeső idő elhallgatásával a', olvasó Pápi tő.*támimét. NI-IU igea reményiem, h>gy egy iz-»rd.ic«éaebb kutató a múltból vett. igen s<ik n igyf ni >•-ígu esemény felderítésével fogja még gazdagítani Pipi történelmét, de h i igy lesz i-, talán a sor ik is tesznek némi szolgálatot azok megírásához, ahogyan én nekem segítségemre voltak mir a téren több kisebb-nagyobb körülroéoynyel elődeim, igy : <ívurikovit- György, ki a Tudományos Gyűjteményben irt 1824-ben, Zsoldos János pedig ugyanezen gyűjtemény 1817-iki évfolyamában irt városunk történelméről; Pucbi Tam.ii: A Családi Lapok 1858-iki évfolyamában; Bosauay Viktor: a Vasárnapi Ujaág l

s

.>'.t-iki évfolyamában; Csuthy Zsigmond ugyanezen ajaág 1866-iki évfolyamában ; Plosser Peronos: a Győri Közlöny 1861-iki évfolyamában; Füredi miatt lehetetlen volt egvéb megrendelést elvégezni, csak UEV, mint önmagának. Kinek nem boKontr' •„. .1. . . iz i • / . 1 , u i i M ,• I ISI I - ii-.t-.-r s ~,s azért esak most a/, egyszer kér szíves elnézést,: Albin, ld. Martonfalvay blek és dr. Lukcsici Jozsel jövőre mindé gondol'.' Pedig történet, szó e- mese igy festi le a i készen régi idők legazánadőbb alakját. szíves percsnyi pontossággal lesz minden A tanult mik közölt nincs vén leány évek eltűnnek is felette, mi' Ha az urnöi a szépen kérő szavak meg nem i i 1 IIa a/, halják és ö tovább il hangoztatja, h felette, mikor baja már ezüstbe pontos kiszolgálási vár: délre voll a ruha Ígérve és vegyül, kedélye vidám, derült marad, külseje kid- éppen premierre is készül a nemzeti színházban, lemes, gondozott, nrazkiijezése nyájas, elégedett, amely ma este les/., i kkor a kereskedő veszi ál a Szereti foglalkozását anyagi helyzete biz-Jnót Hát tudja meg a k. a. — így szól - bogy tositva - hasznosan, kellemesen tölti idejét — nem irigyli, nem gyűlöli az embereket hisz a Pápai I. in kn ik 4 oia ni ehmt évfolyamailián. Ezekhez járulnak a különböző iskolák értesítői is, amelyek időnként szintén foglalkoztak e vároav ő mindég mik, vagv egye- intézményeinek történelmével, itt adták ugyanii közre értekezéseiket Bakonyváry igy sz, pontatlansággal tönkretenni üzletein jé> hirnevéi nem engedhetem éa önt üzletemből ezennel elbocsátom. megvan neki mindene, hisz. vannak, kiköt la aze-, fizetéséi a könyvvivő kiaaolgáltatja rétik. Szeretik hozzá tartozói, kikre soha, semmiben nem szorul, szereti egész környezete, kedves vidámságáért, megnyerő, jóságos lényeért. — Ne bántsuk a modern nőnevelést. Ha az IOÓ-Z mai nevelési rendszernek es az egyetlen előnys volna is — megérdemli, hogy fejet hajtsunk előtte, hogy pártoljuk, segítsük, dédelgessük,egyengessük útját, konyítsuk küzdelmeit, — az emberisére tel ragyogó szövétnekével világítsuk be ösvényét, irtsuk azon a töviseket, ültessük a virágokat. Jóindulat, hala a inai leány nevelésnek, mely művelt társat ad a férfinak — független helysetel biztosit a nőnek — mely megsemmisíti a multak egyik legszomorúbb alakját, hogy az maholnap ismeretlen fogalommá válik i pár évtized múlva tán csak a mesékben fordul elő hogy : .volt egyezer egy vén leány." — (>/> •'isi'iinkiinl:, inunkul i'tisuitikunk boldog i'ij-érrt kinin n swrhiíSttőség és a kiadóhivatal, Ek alkalommal fejezzük ki egyúttal köszönetünkéi mindazoknak. Lik bennünket aug, 1-től utunkdssdgukkal támogatni szivesek toltuk. A hatás e szavskra ó,iiá-i. A kisaaeaooy sírva fakad, a megrendelő kezdi sajnálni őt, alább hagy követeléseivel, s inig a kisasszony szedi ÖSSSS napernyőiét, hal apját és kendőjét, sresáhos szorítva fuldokló, zokogás kést l.ivo/ik a bolt ajtón, a vevő meghstvs a nagy megtiastoltetéstől és figyelemtől, pár órai várakozásban kíegyesik, az elbujdosott kisaaszony pedig erre már előre mámitván az ajtót elhagyva, ii ház kapuján az üzleibe ismét vi--/.alér, hogv egv ujabb megrendelővel szemben, ha szükséges, ismét végig csinálja e jelenetet. A mi felöl vasasainknak is meg van a maguk megrendelőjük, .» ez a mi szeretve tisztelt elnökünk aki szintén nagy KUgolÓdássa] veszi, ha valahogyan nem kéisülhel el a kiszabott időre megígért felolvasás, hát mit tegyünk ilyenkor a jó rend érdekében '.' Azt tesszük, hogy előállítunk valakit, aki magára vállalja a közönség nebestelését, ha unalmas neki a felolvasás, végre is a közügyért áldozatot hozni bonpolgári kötelesség, tehát levágunk s/.épen egy darabot l'ápa történetéből, amelynek meghallgatására szive- figyelmüket kérem. * • » KI el tűnődöm mostanában, midőn l'ápa város monográfiájának ÖSSSS állítását tervezzük, hogy vájjon nem fogja-e keveaeloi a közönség azt, amit én majd e inüben Pápa vám- történelméből nyújthatok Hány év óta hányom-vetem már aiaaémben e város régi dolgait és hány unalmas felölva-ást szenvedett már Ildefons és Mokoi Gyula tanárok. Mim valamely épület létrehozása nem egy ember kesemunkájs ssokotl leoni, igy vagyunk Pápa történelmével Í-, igy például mai felolvasásunkba beleszólnak mindenekfelett a XVII. izásadban élt 1-tvántlV alnádor, híres hazai történetirönk, továbbá Aldobrandini Ferencz, VIIL Kelemen pápának hadvezére; ti-zt. dr. Lukcsic* Jósaef ur a vatikáni levéltár munkása, i aa 0 adataik össsevetésével adjuk elo Pápa 1597-iki ostromának történetét a kövétv kez.okbeli : A városháza nagytermében két ablak közőst függ az a kép, amely azon esemény emlékét őrzi, amelyről moal szedni akarunk. Hogv a kép most nincs itt, SS épen nem baj, inert hiszen aki közülünk még nem látta volna, az ugyii megláthatja, ha majd oda kerül, hogy leüljön ama két aranvos szék egyikére, amíg as anyakönyvvezetőre kell várakoznia, mi többiek meg már úgyis láttuk vagy a nöegyleti közgyűléseken, vagy a városi képviselöte-tűlet közgyűlései alkalmából. Egj kép függ tehál a városháss nagytermében, amely a város [597-iki o-tromát ábrázolja és ezen mény képesi mai felolvasásunk tárgyát. I >e bogy mindent megérthessünk, egy kis sétát kell tennünk a régi l'ápa körül, még pedig kezdjük utunkat a sétatéren át az Arok-utcsába fordulva, hol osakhsmsr oly mélyen a földben épült házakra bukkanunk, hogy ÜS-huSI lépcsőn kell lefelé mennünk, hogy a ház. udvarán juthassunk, ez a mély árok a < zineza árka, aimly a I >eák l'erenczUtCzál a Széchenyi térrel öassekötő köziében még oly jelentéktelennek lát-zik. Jelentektől eu ma azért, mert az árok partját mindkét felől nagyon beépítették, de valaha régen, épen az 1697-ikl ostrom ide-