Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901
1901-12-29
1901. dMienher i."-'. jé ben még ép ni van mély ét llélei volt, mint a/.t mn itt a tűztorony tövénél láthatjuk, »A tűzoltó torony háta megett egész kis utozává izéleafll már ki a Czincsa áruk s előliünk ál! itt a régi Pápa a maga elhagyott, piszkon, isegényea külsejében. Mi csoda különbség van aszfaltoz főbb utczáink és e szegényes hely között, mesitláboi utczagyerekek fetrengenek az utcsa porában, ilyen lehet az ellentél Konstantinápoly régi utczái éa az európaiaktól lakott utczák között is. Talán nem is csapás, baaem jótétemény az in lakókra a Csinosa, mivel egy-egy hatalmna nyári zápor a sok felgyülemlett szemetel vigan hurczolja el innen tovább az úgynevezett Bástya háta mögé, amely a tűzoltó toronytól kezdve mindeuhol s Czincza árkának belső szélén húzódik el, le a Szemetes-térig és közbe-közbe még látnunk engedi a lőréseket • a régi bástyafaiakai olyan épületeken, amelyeknek tetejét egyszerűen rárakták a régi bástyafalra, mini a hozzáragasztott épület egyik oldalára. A Czincza árka pedig az igy épült házak tövében kanyarog tovább félkörben a Tapolcza felé, amelyet a vágóhíd táján elérve, mintegy jól végZett kötelesség Után Önti ítt heh- vizét és szemetét eg) egy zápor segítségével a Tapolcza medrébe. Bármily jelentéktelen és szinte feleslegesnek látszéi árok is ina a Czincza, hajdan, épen történelmünk idején, nagy szerepet vitt az Pápa város tör ténelmében, mert a Czincsa árok a városnak védelmére szolgált és egyúttal körül is határolta a várost: a mi házak, utczák a Czincza árkán belül estek. az. volt a tulajőonképeni Pápa, a város teste, az. ezen kivül eső részek, tehát a Széchenyi tér összes házai - az egész alsóváros, valamint a felsővárosbau Koronatér, a Hosszú-utca, Devecseri-utcza stb. miml csak ugynevesett majorok és pedig a sétatéren ml alsóvárosi, a Czinczáu tul felsé városi majorok voltak ezelőtt 300 évvel t még ezután is. Ahol a Czincza a Tapolczába jut, ott a vág i-ÁI'Al LATOK. ben, igen érdekes adatokkal gazdagította Istvánffynak : „Kegni Hungarici História" esimfl latin nyelvű történelmében is olvasható leírását Pápa 1597-iki ostromának és Igy most azon kedvező helyzetben vagyunk, hogy a római pápa SeregS vezérének tudósításait összevetve Istvánlfv adataival egészen hü leírását adhatjuk ezen eseményeknek. Az 1597-ik évben VIII. Kelemen pápa is megsajnálván hazánknak a török igája alá sülyedt állapotát, mintegy 10.000 olasz barczosl küldött Rudolf királyunk támogatására é- e seregek Magyur< ivarnál egyesülvén, augusztus '.'-én indultak el onnan Pápa városának a török uralom alól való felszabadítására, mert már 1595 óta vagyis ii éven á; Senkender pasa ült benn a pápai várban, ki, hogy magát itt minél uagyobb biztonságban érezze, a pápaiakkal magát a várat is azon oldalán, hol nem védi a Tapolcza, körűi árkoltatta, t. i. a várker', kapujától a inim malomig a lakosokkal tíz láb •seid, ine. v kezdve a Tüzei és még ennél is szeleseim ftrkol nuzatott ovaiossagból, hogy ha a városi a keresztény hadak elfoglalnák is, ö azért a várba bezárkózva biztosságban várhasaa a felmentő sereget, mit bizonyossn ide rendel a nsgyvezér, vagy • szultán, vagy a mind egyiknél hatalmasabb Allah I Szó volt a hadi tanácsban arról is, hogy a hadakkal ne inkább Györ vagy Roda felmentésére vonuljanak-e, ahová a Dunán az élelmiszer is könynyehben szállitható lenne, azonban a tanácskozás Pápa javára döli el. Augusztus l-i-iin érkezett ide Miksa főherczeg 25.800 RJnyl hadával, 25 ágyúval éa 600 kocsival, amelyhez még a pápa segédhada járul Aldobrsdini Ferencz vezérlete alatl csaknem 10 000 emberrel. Ezen hadak Pápa alá érkezvén, nagy gond u i adott a vezérekuek, hogy azok alkalmas helyen uideig| gének tábort, mivelhogy a rétek szerfelett nedvesek, v i/e-ek voltak, ugv bogy a gyalogságnak e miatl néhol térdig érő vizén kelleti átvonulnia. Augusztus híd Iáján már a Tapolcza vette át a város védelmi 11 e ezérl az alkalmas táborhelyek kijelölésével teli IZen pél és védte azt észak és kelel fem nek mentében a vágóhidtól, a Ffirdő-utcza megetl elhaladva, a Tüzes.malom mellett a v árkénbe jutunk | innen kijővén, a Tökeitek mellett a Halpiaczhoz érünk, amelylyel szemben levő kőkereszt jelelte a város déli határai és itt voll es időben a Efalászkapu, a Tapolcza és Czincza árokja között elterülő helyen • ezt a két patakot szükség rsetén mert enikkal • ss/! kape-olták. egéss varost llem • l/áihatták a külvilágtól, illetve az ellenség eioi. Egv má-ik kapuja is volt a városnak, ez. volt a Borsosgyőri-kapu, amely a Szemetes-tér északnyugati részén a Borsosgyér felé vivő útra nyílott, aa egyik kapu a városnak délkeleti, a másik ezzel -zeniben az északnyugati részén állott i a köztük levé árkot egyféléiéi a Czincza, másfelől a Tapolcza szolgáltatta, • mivel a Tapolesál ha szűkség voll iá, folyásában megállítottak, • ekkor vizével sz egéss várkertet, i tökeiteket elöntették, igy ez elegendő védelmet nyújtóit nz ellenség ellen; a Czincza árka viziten sz.egénv lévén, annak vé. elmére int'j» bástyái is emeltek s Igy zárták el a városi ezek oltalma alatt védték magukat a város lakosai. Azon a képen, amelyre fentebb hivatkoztunk, olt a városháza nagytermében igazolva látjuk történetíróink, nevezetesen Istvánfiy és Imre deák szavainak hitelességéi és az elmondott körülmények érthetévé teszik előttünk, hogy váro-unk annak idejében erősség volt s fellegvárát, a mai várkastély helyén már Zsigmond király óin ott állott, vár képezte. Megismervén így a belyrajzot, áttérhetünk ma gának az. ostromunk elmondására, mintán most már a/t is megjegyeztük, hogy a Tapolcza patakját a termeszei adta a város védelmére, inig a C/iiie/a a városbeliektől készíteti mesterségei árok, amelynek nem levén állandóan vize, erősítésre szorult, azért vonult el annak belső oldalán még bástya is. II. Lukcsiei Jóasef tisatelendő ur a folyó év M* td. s csaknem éjiéi len, mire mindegyik sereg megtalálta a II.aga helvét. Esi LukcsiCS tisztelendő ur a vatikáni levéltárban őrzött kép alapján igy írja le: Mik-a fővezér hadi szállása Borsosgyőr helyén van ; előtte áll a vallon, magyar és franezia lovasság. Délre TapolcsafÖ felől vannak felállítva az ágyuk ."> csoportban, amelyek mögül a német, olasz és franezia gyalogság nyomul elő. Az. elhelyezkedést követő napon ."> ágyúval jelt adott Miksa főbe rezeg a támadásra, de az. ostrom nem sok sikerrel járt, mivelhogy a várat Sememier pasa idejekorán megerősítette l az őrség 900 főre rúgott, kik közül 600 volt gyalogos, 300 lovas, mint ezt egy elfogott várbeli katonától Nédasdy gróf, ki lllOH magvar lovassal csatlakozott a főherczeg seregéhez, kitndakolta. A dunántúli tóinak ko/ül kivfllc még gróf Zrínyi, az ifjú Battybáuyi Ferencz, Török István, Dersffy Ferenes é- a nemesek mintegy 7000-en csatlakoz lak Miksa főherczeg seregéhez. Az. ostrom első napján, Írja levélben Aldobrandilii Rómába, .'"l 1 várbelit kaszaboltak le a törökből a vallonok. A második levélben keserűen panaszkodik amiatt, hogv a keresztyén sereg tele van mikkel, gyerekekkel i 600 kocsival. A harmadik levélben jelenti, hogv a Pápa segédhadának részére ugy kel letl kedvezőbb helvét kicsikarnia. Ezen napon isméi támadási intéztek a vár ellen, de vi-s/av érettek, bár 14 üteggel folyt az ostrom. A lik napon aug. 1',1-én Miksa főherczeg tudatta, hogy Utolsó STŐfessi tést tesznek, s ha ez. sem sikerül, elvonulnak, mivel in a seregei kellően élelmrsni nem lebet,*s egy felmentő lörvényei sereg már Székesfehér vám érkezeti. E/éri most ."> oszlopban történi a roham a város ellen, egyikben német és vallon, a másik oszlopban olasz és franezia, a haimndikhan a magyar hadak rohanlak. Két órai időbe kerüli, mire a 1 ."> lábnyi vizű Csinosán hadaink átjutottak a városba, .a lábaknak kijutott a gázolásból" írja Ahlohrandiiii. „s higvje el méltóságod, hogy csoda volt S napon vas/áii a vatikáni levéltárból küldött közleményei- ilv nifdiit 111\< n.uli.i" Bizonyos Ilid «•/Iiis Trs századot ugrott fel legelsőnek a bástyára, irja Istvánlfv, 60-an estek el a római pápa seregéből, jelenti Aldobrandioi, összesen 350 halottja volt az ostromló s 2(1(1 az. Utczákon s a bástyán elterülve holtan az Ostromol! tonik seregnek, amelynek megmaradod része a várba menekült be, | minthogy az. i< körül volt véve, mint mondottuk, árokkal a kaput bezárva készültek a végső küzdelemhez, vagy a tisztességes feladáshoz. Mik-a főherczeg pedig köszönetet mond az. egyes vezéreknek katonáink vitézségéért, Dersffy Ferenes által megadásra szólítja fel Semendek pu-át. Scmendek ba-a a/t kérdezte Dersffytől, bogy ki vezeti az ostromot? S mikor megértette, hogy ugyanaz a Mik-a, aki Mezőkeresztesnél előző évben magái El. Mdiamet szultánt megverte, a basa a hódolat és tisztidet legmélyebb hangjain mondta Dersffynek: .Menj vissza hozzá és jelentsd nevemben, hogy én neki a várat, a mindenek közt leg. bátorabb é- legvitézebb vezérnek és katonának méltányos feltételek mellett átadni ké-z vagyok, neki, ki merész volt a földkerekség leghatalmasabb urával, III. Mohai Idei ssemheszállsni, kiről mi azt hittük, hogy annak még szeme elé kerülni se merészel, l lenne bárki más a fővezér, akár maga a császár, inkább meghalnék, hogysem vele a meghódolásról szóba állnék. Jelentsd neki, hogv kérem öt, hogy nekem, ki a várat átadom, társaimmal, lovaimmal, fegyvereimmel s minden javaimmal sértetlenül és biztosságban lehessen el vonulnom." Istvánfiy lntin munkája után adtuk kivonatos fordításban Semendek pasa «zavait. amelv válaszszal mosl Dersffy Miksa (Bhereseghez sietett, aki azonban a hasa kívánalmait túlságosnak találta és a következőképen nyirbálta meg! Maga Semendek minden bajaival távozhatik, s lovai közül 4(> darabot magával vihet, de kai .mii a ruhán és egyetlen kardon kivül semmit magukkal nem vihetn k. A várost a benn levő ágyukkal és egyéb hadi szerekkel együtt sértetlenül tartozik átadni, mely feltételekbe ha Semendek bele nem egyezik, tustént fegyverrel és nem szavakkal fogja a kérdést megoldani. Erre Semendek csak azt kérte még a visszatért Dersffytől, hogy azon kardot, mii neki III. Mohamed szultán ajándékozott, magával vihesse, s 1 ezen kérelme teljesíttetvén, az átadási okmányt aláirta. Erre azután aug. 2(1 án eote felé a törökök elég késedelmesen — kivonullak a várb I. Csakhogy nem távozhattak békén, mert egy orvtámadás és egy ugy látszik véletlen szerencsétlenség, csaknem mindnyájuk lekaszabol tatásának letl okosója Nevezetesen a basa és a többi főbb török tisztek már kint voltak a várból, miilön az. ohisz. és vallon hadak a kivonulókra rárohantak, i közülük 300-at azonnal feikoncsoltak Semendeknek segítségei kérő kiáltásaira Zrínyi verte -zét a küzdőket, i öt magái 250 emberével azután békében útnak bocsátotta. I »e most meg ujabb ménv következett, aminek folytán még ezek se mehettek el békével, s ezt Aldobrandinl mint szemtanú után a következőképen adhatjuk elő : Miksa főherezeg és Aldobraudini a pápa legédhadainak parancsnoka még beszélgettek a váron kivul, midőn egyszerre e-ak a vár egyik fészét óríási robbanás kÖSl látják a levegőbe repülni. A vár falának kőlapjai, a feljárónak lépcsőkével ezer darabban repüllek a légbe, süvöltve, zúgva, csattogva, * utánuk óriási fü-t és kőpoHelhő kanyargott az ég felé, mintha csak az. Btolsó Ítélet napja lett volna. Az történt t. i. h.gv a törökök kivonulása után az. osztrák gyalogosok szinte agyontörve agymá»t a zsákmányért, rohantak be a vár legelrejtettebb zugait átkutatni, hogy miféle zsákmányt hagytak ott hátra a torokok, I ezen lékev e-zett retulotletiségheti egy katonának fáklyájától meggyullad! a puskapor a pinczében, él az. szétrobbantotta a várazon részét, amely felette volt. S ha a dolog még esak ennviben maradt volna, de kezdetben azt hitték, hogv ezt a tÖTÖkök csellel előkészítették, s ezért utánuk ereitek, s akiket közülük elfoghattak, azokat összeapritotiák. Csak a magyarok, s kivált parancsnokuk Marót! Mihály, ki a toroktol a vár