Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-12-29

1901. dMienher i."-'. jé ben még ép ni van mély ét llélei volt, mint a/.t mn itt a tűztorony tövénél láthatjuk, »A tűzoltó torony háta megett egész kis utozává izéleafll már ki a Czincsa áruk s előliünk ál! itt a régi Pápa a maga elhagyott, piszkon, isegényea külsejében. Mi csoda különbség van aszfaltoz főbb utczáink és e szegényes hely között, mesitláboi utczagyerekek fet­rengenek az utcsa porában, ilyen lehet az ellentél Konstantinápoly régi utczái éa az európaiaktól lakott utczák között is. Talán nem is csapás, baaem jóté­temény az in lakókra a Csinosa, mivel egy-egy hatalmna nyári zápor a sok felgyülemlett szemetel vigan hurczolja el innen tovább az úgynevezett Bástya háta mögé, amely a tűzoltó toronytól kezdve mindeuhol s Czincza árkának belső szélén húzódik el, le a Szemetes-térig és közbe-közbe még látnunk engedi a lőréseket • a régi bástyafaiakai olyan épü­leteken, amelyeknek tetejét egyszerűen rárakták a régi bástyafalra, mini a hozzáragasztott épület egyik oldalára. A Czincza árka pedig az igy épült házak tövében kanyarog tovább félkörben a Tapolcza felé, amelyet a vágóhíd táján elérve, mintegy jól vég­Zett kötelesség Után Önti ítt heh- vizét és szemetét eg) egy zápor segítségével a Tapolcza medrébe. Bármily jelentéktelen és szinte feleslegesnek látszéi árok is ina a Czincza, hajdan, épen történel­münk idején, nagy szerepet vitt az Pápa város tör ténelmében, mert a Czincsa árok a városnak védel­mére szolgált és egyúttal körül is határolta a várost: a mi házak, utczák a Czincza árkán belül estek. az. volt a tulajőonképeni Pápa, a város teste, az. ezen kivül eső részek, tehát a Széchenyi tér összes házai - az egész alsóváros, valamint a felsővárosbau Koronatér, a Hosszú-utca, Devecseri-utcza stb. miml csak ugynevesett majorok és pedig a sétatéren ml alsóvárosi, a Czinczáu tul felsé városi majorok voltak ezelőtt 300 évvel t még ezután is. Ahol a Czincza a Tapolczába jut, ott a vág i-ÁI'Al LATOK. ben, igen érdekes adatokkal gazdagította Istvánffy­nak : „Kegni Hungarici História" esimfl latin nyelvű történelmében is olvasható leírását Pápa 1597-iki ostromának és Igy most azon kedvező helyzetben vagyunk, hogy a római pápa SeregS vezérének tu­dósításait összevetve Istvánlfv adataival egészen hü leírását adhatjuk ezen eseményeknek. Az 1597-ik évben VIII. Kelemen pápa is megsajnálván hazánknak a török igája alá sülyedt állapotát, mintegy 10.000 olasz barczosl küldött Rudolf királyunk támogatására é- e seregek Magyur­< ivarnál egyesülvén, augusztus '.'-én indultak el onnan Pápa városának a török uralom alól való felszabadítá­sára, mert már 1595 óta vagyis ii éven á; Senken­der pasa ült benn a pápai várban, ki, hogy magát itt minél uagyobb biztonságban érezze, a pápaiakkal magát a várat is azon oldalán, hol nem védi a Tapolcza, körűi árkoltatta, t. i. a várker', kapujától a inim malomig a lakosokkal tíz láb •seid, ine. v kezdve a Tüzei és még ennél is szeleseim ftrkol nuzatott ovaiossag­ból, hogy ha a városi a keresztény hadak elfoglal­nák is, ö azért a várba bezárkózva biztosságban várhasaa a felmentő sereget, mit bizonyossn ide rendel a nsgyvezér, vagy • szultán, vagy a mind egyiknél hatalmasabb Allah I Szó volt a hadi tanácsban arról is, hogy a hadakkal ne inkább Györ vagy Roda felmentésére vonuljanak-e, ahová a Dunán az élelmiszer is köny­nyehben szállitható lenne, azonban a tanácskozás Pápa javára döli el. Augusztus l-i-iin érkezett ide Miksa főherczeg 25.800 RJnyl hadával, 25 ágyúval éa 600 kocsival, amelyhez még a pápa segédhada járul Aldobrsdini Ferencz vezérlete alatl csaknem 10 000 emberrel. Ezen hadak Pápa alá érkezvén, nagy gond u i adott a vezérekuek, hogy azok alkalmas helyen u­ideig| gének tábort, mivelhogy a rétek szerfelett nedvesek, v i/e-ek voltak, ugv bogy a gyalogságnak e miatl néhol térdig érő vizén kelleti átvonulnia. Augusztus híd Iáján már a Tapolcza vette át a város védelmi 11 e ezérl az alkalmas táborhelyek kijelölésével teli IZen pél és védte azt észak és kelel fem nek mentében a vágóhidtól, a Ffirdő-utcza megetl elhaladva, a Tüzes.malom mellett a v árkénbe ju­tunk | innen kijővén, a Tökeitek mellett a Hal­piaczhoz érünk, amelylyel szemben levő kőkereszt jelelte a város déli határai és itt voll es időben a Efalászkapu, a Tapolcza és Czincza árokja között elterülő helyen • ezt a két patakot szükség rsetén mert en­ikkal • ss/! kape-olták. egéss varost llem • l/áihatták a külvilágtól, illetve az ellenség eioi. Egv má-ik kapuja is volt a városnak, ez. volt a Borsosgyőri-kapu, amely a Szemetes-tér északnyugati részén a Borsosgyér felé vivő útra nyílott, aa egyik kapu a városnak délkeleti, a másik ezzel -zeniben az északnyugati részén állott i a köztük levé árkot egyféléiéi a Czincza, másfelől a Tapolcza szolgáltatta, • mivel a Tapolesál ha szűkség voll iá, folyásában megállítottak, • ekkor vizével sz egéss várkertet, i tökeiteket elöntették, igy ez elegendő védelmet nyúj­tóit nz ellenség ellen; a Czincza árka viziten sz.e­génv lévén, annak vé. elmére int'j» bástyái is emel­tek s Igy zárták el a városi ezek oltalma alatt védték magukat a város lakosai. Azon a képen, amelyre fentebb hivatkoztunk, olt a városháza nagytermében igazolva látjuk tör­ténetíróink, nevezetesen Istvánfiy és Imre deák sza­vainak hitelességéi és az elmondott körülmények érthetévé teszik előttünk, hogy váro-unk annak ide­jében erősség volt s fellegvárát, a mai várkastély helyén már Zsigmond király óin ott állott, vár képezte. Megismervén így a belyrajzot, áttérhetünk ma gának az. ostromunk elmondására, mintán most már a/t is megjegyeztük, hogy a Tapolcza patakját a termeszei adta a város védelmére, inig a C/iiie/a a városbeliektől készíteti mesterségei árok, amelynek nem levén állandóan vize, erősítésre szorult, azért vonult el annak belső oldalán még bástya is. II. Lukcsiei Jóasef tisatelendő ur a folyó év M* td. s csaknem éjiéi len, mire mindegyik sereg meg­találta a II.aga helvét. Esi LukcsiCS tisztelendő ur a vatikáni levéltárban őrzött kép alapján igy írja le: Mik-a fővezér hadi szállása Borsosgyőr helyén van ; előtte áll a vallon, magyar és franezia lovas­ság. Délre TapolcsafÖ felől vannak felállítva az ágyuk ."> csoportban, amelyek mögül a német, olasz és franezia gyalogság nyomul elő. Az. elhelyezkedést követő napon ."> ágyúval jelt adott Miksa főbe rezeg a támadásra, de az. ostrom nem sok sikerrel járt, mivelhogy a várat Sememier pasa idejekorán meg­erősítette l az őrség 900 főre rúgott, kik közül 600 volt gyalogos, 300 lovas, mint ezt egy elfogott vár­beli katonától Nédasdy gróf, ki lllOH magvar lovas­sal csatlakozott a főherczeg seregéhez, kitndakolta. A dunántúli tóinak ko/ül kivfllc még gróf Zrínyi, az ifjú Battybáuyi Ferencz, Török István, Dersffy Ferenes é- a nemesek mintegy 7000-en csatlakoz lak Miksa főherczeg seregéhez. Az. ostrom első napján, Írja levélben Aldob­randilii Rómába, .'"l 1 várbelit kaszaboltak le a törökből a vallonok. A második levélben keserűen panaszkodik amiatt, hogv a keresztyén sereg tele van mikkel, gyerekekkel i 600 kocsival. A harmadik levélben jelenti, hogv a Pápa segédhadának részére ugy kel letl kedvezőbb helvét kicsikarnia. Ezen napon isméi támadási intéztek a vár ellen, de vi-s/av érettek, bár 14 üteggel folyt az ostrom. A lik napon aug. 1',1-én Miksa főherczeg tudatta, hogy Utolsó STŐfessi tést tesznek, s ha ez. sem sikerül, elvonulnak, mivel in a seregei kellően élelmrsni nem lebet,*s egy fel­mentő lörvényei sereg már Székesfehér vám érkezeti. E/éri most ."> oszlopban történi a roham a város ellen, egyikben német és vallon, a másik oszlopban olasz és franezia, a haimndikhan a magyar hadak rohanlak. Két órai időbe kerüli, mire a 1 ."> láb­nyi vizű Csinosán hadaink átjutottak a városba, .a lábaknak kijutott a gázolásból" írja Ahlohrandiiii. „s higvje el méltóságod, hogy csoda volt S napon vas/áii a vatikáni levéltárból küldött közleményei- ilv nifdiit 111\< n.uli.i" Bizonyos Ilid «•/Iiis Trs századot ugrott fel legelsőnek a bástyára, irja Istvánlfv, 60-an estek el a római pápa seregéből, jelenti Aldobrandioi, összesen 350 halottja volt az ostromló s 2(1(1 az. Utczákon s a bástyán elterülve holtan az Ostromol! tonik seregnek, amelynek megmaradod része a várba menekült be, | minthogy az. i< körül volt véve, mint mondottuk, árokkal a kaput bezárva készültek a végső küzdelemhez, vagy a tisztességes feladáshoz. Mik-a főherczeg pedig köszönetet mond az. egyes vezéreknek katonáink vitézségéért, Dersffy Ferenes által megadásra szólítja fel Semendek pu-át. Scmendek ba-a a/t kérdezte Dersffytől, bogy ki vezeti az ostromot? S mikor megértette, hogy ugyanaz a Mik-a, aki Mezőkeresztesnél előző évben magái El. Mdiamet szultánt megverte, a basa a hódolat és tisztidet legmélyebb hangjain mondta Dersffynek: .Menj vissza hozzá és jelentsd nevem­ben, hogy én neki a várat, a mindenek közt leg. bátorabb é- legvitézebb vezérnek és katonának mél­tányos feltételek mellett átadni ké-z vagyok, neki, ki merész volt a földkerekség leghatalmasabb urával, III. Mohai Idei ssemheszállsni, kiről mi azt hittük, hogy annak még szeme elé kerülni se merészel, l lenne bárki más a fővezér, akár maga a császár, inkább meghalnék, hogysem vele a meghódolásról szóba állnék. Jelentsd neki, hogv kérem öt, hogy nekem, ki a várat átadom, társaimmal, lovaimmal, fegyvereimmel s minden javaimmal sértetlenül és biztosságban lehessen el vonulnom." Istvánfiy lntin munkája után adtuk kivonatos fordításban Semendek pasa «zavait. amelv válaszszal mosl Dersffy Miksa (Bhereseghez sietett, aki azon­ban a hasa kívánalmait túlságosnak találta és a következőképen nyirbálta meg! Maga Semendek minden bajaival távozhatik, s lovai közül 4(> darabot magával vihet, de kai .mii a ruhán és egyetlen kardon kivül semmit magukkal nem vihetn k. A várost a benn levő ágyukkal és egyéb hadi szerekkel együtt sértetlenül tartozik átadni, mely feltételekbe ha Semendek bele nem egyezik, tustént fegyverrel és nem szavakkal fogja a kérdést megoldani. Erre Semendek csak azt kérte még a vissza­tért Dersffytől, hogy azon kardot, mii neki III. Mohamed szultán ajándékozott, magával vihesse, s 1 ezen kérelme teljesíttetvén, az átadási okmányt aláirta. Erre azután aug. 2(1 án eote felé a törökök ­elég késedelmesen — kivonullak a várb I. Csakhogy nem távozhattak békén, mert egy orvtámadás és egy ugy látszik véletlen szerencsétlenség, csaknem mind­nyájuk lekaszabol tatásának letl okosója Nevezetesen a basa és a többi főbb török tisztek már kint vol­tak a várból, miilön az. ohisz. és vallon hadak a kivonulókra rárohantak, i közülük 300-at azonnal feikoncsoltak Semendeknek segítségei kérő kiáltá­saira Zrínyi verte -zét a küzdőket, i öt magái 250 emberével azután békében útnak bocsátotta. I »e most meg ujabb ménv következett, aminek folytán még ezek se mehettek el békével, s ezt Aldobrandinl mint szemtanú után a következőképen adhatjuk elő : Miksa főherezeg és Aldobraudini a pápa legédhadainak parancsnoka még beszélgettek a váron kivul, midőn egyszerre e-ak a vár egyik fészét órí­ási robbanás kÖSl látják a levegőbe repülni. A vár falának kőlapjai, a feljárónak lépcsőkével ezer darab­ban repüllek a légbe, süvöltve, zúgva, csattogva, * utánuk óriási fü-t és kőpoHelhő kanyargott az ég felé, mintha csak az. Btolsó Ítélet napja lett volna. Az történt t. i. h.gv a törökök kivonulása után az. osztrák gyalogosok szinte agyontörve agy­má»t a zsákmányért, rohantak be a vár legelrejtet­tebb zugait átkutatni, hogy miféle zsákmányt hagy­tak ott hátra a torokok, I ezen lékev e-zett retulot­letiségheti egy katonának fáklyájától meggyullad! a puskapor a pinczében, él az. szétrobbantotta a vár­azon részét, amely felette volt. S ha a dolog még esak ennviben maradt volna, de kezdetben azt hit­ték, hogv ezt a tÖTÖkök csellel előkészítették, s ezért utánuk ereitek, s akiket közülük elfoghattak, azokat összeapritotiák. Csak a magyarok, s kivált parancsnokuk Marót! Mihály, ki a toroktol a vár

Next

/
Oldalképek
Tartalom