Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901
1901-12-22
Adventkor. — Naan Szabó lonáczné, Aerius Jasttüut emlékére. — Valahányszor eljön „' rjövet* 1 négy h>t<. Sejtő búbánattal, világot ölelő Mély keserüségg I fölt el <ic ihlete, Erzent a világkint, melyei egy elnyomott, Bünbct iett nemzet kebelében hordott. Melynek tabláncza közt, kétségbeesésben Egyetlen vigasza esak « „Messiás* voltt Áfáról tiiu'n s:iiiti/t monda szállott'. Hittek benne Iwzgón, vakon, őrülettel} Századokon ál'al tartották Izraelt Isteni reménynyel', az I rjővetellel! A*/// hiába várták! karácsonykor végre Fellobbant a csillag és annyi szenvedő Jobbé i < in hiába nésett fel <u égni I rjövet!,.. Karácson^!.,, Eidcsju Nagyanyám! Kád gondolok én most, u !• Golgotádra! A Te adventedre, melyben <i Te szived Act a nagy Messiási évről-évre várta... Nem hiába vártad: cl is jutt — megváltott: Epen karácsonykor, ugy mint akkor, régen! Szabadulás Néked! I>> mivt l>'tt nékünk! Akik ugy szerettünk', családunknak, nékem!.,. Valahányszor eljön I rjövet négy hete. Fájó l.ií'nh n't'i 1 , világot ölelő Mély keserűséggel /<>// el m ihletet... M.nl.n Inder. ( S \ Ii \ 0 K. Bcruth Elemér népdalai. Irl i Naradj Ötté. Zemplénin egye nemcsak a magyar történetei képviselő Szentháromségot ismeri gyermekének, d>irodalmunkat is több lenyírt csillaggal gazdagította. Borsiban itületetl II. Rákóczy Kerenez, alkotmányos küzdelmeink legelső nagy képviselője; Mouokon szivta elöSSÖr az édes magyar baza levegőjét KoSSUtk Lajos, történelmünk nj korssskának leglelkesebb •em lehet lezárni mert bála Istennek, nemesak a külföld nemzeteinek, hanem nekünk magyaroknak is teremnek még és fognak teremni a jövőben is olyan Íróink, akik idők multával joggal tőgnak helyei követelhetni a classicui írók torosstéban, Hogv jiedig mindenkinek müvei, akit a kor igazán remekíróvá saentesil, valóban köskinesesé is válhassanak, arról gondoskodnia a magyar ssertól jogról szóló törvény, amely bizonyos idrt multán minden iró munkáit fslstabaditja és bárki által valé kiadását megengedi. A Remekírók Képes Könyvtára ötven kötetéből, mint említettük, most bét jelent meg; mindegyik táblán ott van a szerzrt arany medailioiiszerü arezképe, mindegyiknek szép, tiszta a nyomása, pontos, sajtóhibátlan a ssövage. A többi kötetek, mint a kiadóhivatal hirdeti, évenkint bálával tolják egymást követni, ugy, hogy ez a sorozat H'nT végén teljesen be le-z. fejeave. Érdekes, bogy a Lampel Wodianur Óság e/t az. ötven kötetet nemesak akkor adja 2f>0 koronáért, lia a vevő egyszerre fizeti meg az árát, hanem akkor is, ba havonta csak három koronát törli--/! az árából. Ilyen körülmények közt nem csoda, ba ezt a nagyjelentőségű uj vállalatot már is annyira kéglimébe fogadta a magyar közönség. Hiába, van nekünk művelődésre vágyó publikumunk, e.-ak érteni kell a módját, hogyan és mily eszközökkel térjünk bottá ; ai olcsó éa a mellett jő könyveknek mé| ... Magyarországon elég vevőjük. vezére, s bár a harmadik, gr. Andrássy Gyula, ,.a 67-ben megújult magyar államnak elsŐ szeren eséi kezű építőmestere," Kassán született is, de birtokai, nemzetőrségi vezéri, követi és főispáni munkássága alapján joggal tartja /..•inpléninegye fít is g\érmekének. A költök közül Koh huj adta irodalmunknak fáy Andrást, Lasstóet 8semereMiklóst, Méá Boruth Klemért, Sztára a félkezü, de kettős tehetségű Zichy QétS grófot. Boruth Kleméi- az .">U-es években kezdett az. irodalom terén működni; abban az időben, mikor legtöbb lirai költőnk a magyar dal legnagyobb mesterét, Petőfi Sándort, igyekezett utánozni. Ám utánozni esak az. eszközöket lehet, de min a tehetséget, rávaló tehetség nélkül az eszközök i- elvz ik erejükéi. Petőfi követőinek is igy járt legnagyobb része. Az. ö erényei hibákká vállak követőiben; népiessége poriasággá, egyszerűsége pongyolasággá, őszintesége -hány pózává sülyelt. Boruth Kleiner egyike azoknak, kiknek legjobban sikerült Petőfi elveit saját egyéniségébe olvasztani. Az. érzelmek, melyekéi énekel, nála i- közösek a magyar nép érzelmeivel; ő is a néptől tanulta a tiszta magyar nyelv báját, a szerkezet egyszerűségét, a természet jelenségeinek saját egyéniségébe olvasztását, a verstormák zenéjét, s Petőfi voll mestere abban, hogy miként egyeztethető össze a népié- a művészivel, az. egyszerű a fenségessel; de kiváló tehetsége megmentette a puszta utánzástól, mert egyénisége mindig meglátszik alkotásain. Boruth költeményei ép olv jellemző erejűek, mint Petőfiéi. Ki ismeri munkáit, ismeri életéi is. .Látjuk benniik a lángolói ifjút, amint homlokán a miiz-á'i csókjaival, odaszegődik az eszmény szolgálatába; e-ak nagyért lelkesedik, esak nagv után tör, de lépten-n votnoii akadályok tornyosulnak eléje s csakhamar kénytelen érezni, hogv azelleine elveszítette rugékoiiv.-ágát, Hit*- megingott jövőjében. Látjuk a férfiút, ki eszményének romjain, szivében a csalódás tövisével, beleveti magát a reális élet küzdelmeibe, tervez, küzd \ és munkálkodik lankáddal nem tűrő erélvlvel, hogv j elnyerje környezetének becsülését, a polgári érdemek koronáját." Így ir róla Szana Tamás, l'.uruth hátrahagyott művei előszavában. Iloruth Klemer egyformán alkotott széiiet az elbeszélő és a lirai költés terén. Amabban Aranv hatása értik legjobban, a lira birodalmában pedig, miként l'etöli is, legnagyobb ugyan a dalban, de maradandó beesüt hagyott hátra az. ódában és elegiában is. Hogy ez. alkalommal többel ne említsek, „//. Rákóczy ferencz" ctimfl ódája mindaddig kiváló értékű kőiteménye marad irodalmunknak, mig a szabadsághősök el-ö legnagyobbjáért lelkesülni tudunk Kzuttal esak népdalaival akarok foglalkoaní. Nem sok igazi népdalt irt ; mindössze 32 Bton dalainak száma, melyek az. egyszerű nép érzelemvilágát az. egyszerű nép nyelvén, az egyszerű nép versformájában, az. egyszerű nép alakításában de tudatos művésziességgel festik. K kevés között azonban nem egy van, melyet bátran Írhatna alá l'etöli Sándor is Legjobb birájuk maga a nép, mely több helyen sajátjaként óuekli ; bár ennél nem kovésbbé fontos azon körülmény sem, hogy o dalok zeneköltőinkneb figyelmét is magukra vonták. Simonfi Kálmán, Szén fii Gusztáv, Kralovánstky Mór, Sz. Nagy József egyaránt vetélkedtek, hogy a kedves szövegre kedves dallamot szerezzenek. 8 tegyük hozzá, hogv e dallamok egv része igazi gyöngye zeneirodalmunknak. A Szomorúfűz ága . . . , Két gyöngye volt a falunak Rózsa hajnal mosolyog a hegytetőn" . . . kezdeni dallamokat magunk is naponkint énekeljük. K dalok tárgya az orok, de változataiban mindig uj szerelem s az ebből fakadt vágy, reménv, bánat, lemondás, keserűség. Csak ritkán esilláinlik át a szív őszinte fájdalmán a pillanatnyi örömnek, a boldogsának éltető fénye. Ugy tetszik nekem, hogy I dalok a költő éleiének első korszakát jelenlik, mely elsrt nejétől vah'i elválásával végződik s melyet méltán nevezhetnénk Kesergő Szerelemnek, inert elsrt házasságában csakugyan több voll a keserűség, a BM. lódás, mint amennyit e nemen érzésű ember megérdemelt volna. A BzOmOrufUl ága... kezdetű dal nz.on édes-bús vágyódásáról szól, vajba a falu legszebb leánya is. úgv tudná szeretni, miként ő szereti a leányt. Három rövid versstakban égési története egy szerelemnek. A faluban van egy szép leány, neki ez. a legszebb. Szereti, de a leány nem viszonozta, másnak adta már szivét cserébe, Hiába biztatja, hiába igér mindent. Hej, pedig, ha vele cserélne isivet, de sok osókkal, de sok öleléssel toldaná meg! A koltetnénv igy hangzik : .Szomorúfűz ága Hajlik a virágia, Fáj a szivem érted Falu szép leánya. Fáj a szivem érted, De te ezt nem bánod, Van neked nálamnál (ivoiivörűbh virágod. I-lenem, teremtőm! Hál mit is c-ináljak, Hogv vegyem meg IZÍvél Annak a kis lánynak? Hiába biztatom, Hiába Ígérek, Nem fog rajta semmi Aranyos ígéret. Hej, ha e kis lánynak Az jutna essébe, Hogv id' adná nékem A szivét cserébe; Jaj, be jól is járna, Megtoldanám sokkal . . . Kzer öleléssel S ezer annyi Csókkal." ,. Tele int i/ rózsabokor virággal" ... K dal a csalódásból merített reményeit fejezi ki. A faluban annyi B szép leány, mint a ró/sahokroii a virág, de bű s/.eretöt még sem talál kötöttük. Megvigasztalja azon gyermekies ó'szinteségü reménye : majd megnőnek a kicsinyek s azok kötött nemcsak) szépet, de hűét is talál. llemek kis dal a //<• szépen szél <i furulya . . . kezdetű is. Egész jelenet, ker llen egyszerűséggel, drámai rövidséggel. Kgy s/ép barna legénv a csárdában van, furulyázik. A csárdái leánya örötnkoiivek kötött hallgatja. Hogyne! Hiszen a búi dallam kötős szerelmüknek o-/inte dallama. Kenu van a csaplár is, de ö reá hidegen hal a furulya hangja, hiszen rt semmit se ért belőle. K költemény igy szól „He s/épen -zól a furulya Ke szép barna legény fújja! De az, aki hallgat rája Százszor szebb — a csárdás lánva. Hallgat reá hosszan, mélyen S könyfl ragyog szép szemében . . . Hisz a dalban két kebelnek Tiltott lángi ölelkeznek. A csaplár is oda benn van, < >tt pipázik a kucsikban . . . Furulyázhatnak felöle, Kukkot sem ért rt belőle. A jözan büszkeség kevély kifejezése a mtíei, akit in ugy szerettem' kezdetű. Nem adták hozzá, akit szeretett, mert szegény, pedig a leány apja is olyau volt, mint rt. .Bíró tia módos, gazdag \/. már csifrs lakait csaphat; t'/it'rát, zajost . . . csak a vége Ne forduljon temetésre." A következő költeményben meglepő érdekességgel hasonlítja ÖSSM és állítja ellentétbe a természetet a saját lelkiállapotával. .Árnyas erdő ... be jó benne pihenni! Sötét bánat . . . hej, be nehéz viselni ! Mit az élet lépten-nyomon rám akaszt: Édes álom, te veszed le rólam azt. Szép álomra keserű az ébredéi • . . Boldogságnak egy Kivid perc/ oly kevés, I)e jó annak, ki esak mindig szenvedeti, Hej, akit még egy perezig sem szerettek!"
