Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-12-01

i [uszonnyolezadik év. \8 szám. 1901. deczember 1 PAPAI LAPOK. Pápa varos hatóságnak ét> töbh papai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye Kiadóhivatal: Qoldberg Gyula papirkereskedi Előfizetések ós hlruetesl aljak a lap kiadóhivataláho i küld s n <l 0 k Keftjelcnik minden vasárnap Telefon-szam . 41. A lap ara Egész évre 18 kor., félévre 6 kor., negyedé vre :ik<>r. úr.. 31 > lill. A Dunántúl közművelődési igényei. Megjeleni • 1> K. E. naptára 1902-re harmadik évfolyamában, famertetvojg. volt legközelebb e lapok hasábjain. En ugyan azivesebben olvasnék a l>. K. E. működéséről BZ61Ő jelentést, de a naptárból is megtudtam egyet-má8t, amire kíváncsi voltara, 8 amit szóvá akarok tenni. Minél szélesebb körben valé elterjedést kívánok azért a naplárnak, ti szent czél, :i magyar faj erősítése érdekében. l'iry gondolom azonban, hogv a 1* K. E-nek, hivatásához képest nagyobb irányú, hatékonyabb munkásságot kellene kifejtenie. Ti/, év, Bmióta n l> k E. fönnáll, nem nagy í< 1»»; de lm ez idő alatt érdemileg nem történt egyéb, minthogy létesült a vándorkönyvtár és ez a naptár, ugv ez éi les- kevés. Annál lehangolóbb pedig ennek a tudata, mert ;i I*. K. E. élén, mint ii naptárból látom, igazán országos nevü emberek, közéletünknek oszlopos emberei állanak: "égy főpap, két miniszter, tizenegy fő- vagy alispán, négy országgyűlési képviselő s ugyanannyi elsőrendű lurlapiró. Sértés volna ilyen nagytekintélyű egyének munkásságát ezen eredményeaoo ítélni meg. Hisz közéletünket ők irányítják; hogy épen u Dunántúlról, az véletlenség 1 Költemények.* i. Este a körúton. Vigan kaczagva bársonyba, lelyembe, Suhannak itt színházba, bálterembe. — A nappal csupa unalom vala, Ah, esak bogy itt az. este végre: Edei bissergést lop s vérbe A tánca s a pajkos szinészlány dala Komor-mogorván rossa daróciba, blúzba Koesognah ott a nyirkos pincze légbe, A nappal esups verejték vala, Csakhogy eljött végre az este: I j erőt önt a fárad) testbe Az. ijssaka i az álom angyala: > • . 8 egymás mellett amint igy elsietnek, Értelme van a néma tekintetnek. Ti ha ért'nétek, boldog kacaagók : Jókedvetek de elröppenne, Ds megszúrna ruhátok selyme, Ajkatokon ds megfagyna bók I * Mutatvány szerzőnek sajté alatt levl kenyu ,1.1 A kórház előtt. A téli e-t nedves ködébe Kiaaflremlik a lámpa fénye A kérliá/. e^vik ablakából. Szétnyílik fenn a felhő-kárpit, S halvány csillagvilág sugárzik Az. ég rejtelmes magasából. A téli est ossió ködébe Kihuny a lámpa bágyadt ténye, A kórbás ablak elsötétül, Csillag csillagra gyúl az. égen. . . . s valaki most maradott éppen Itt lenn — érőkre csillag nélkül. Lampcrth Uéttu A kirurgus/ — A „Pápai /.•//"•/.-.. tárezája. — Irta I.ampert t.cza. Nagy vlt az "iiiin tul a Dunán az. I705*ik esztendő Ossén, amikor Iure rálőtt, hogy a vezérlő fejedelem a Dunán túl levő hadak li generálisává Bottyán Jánost nevezte ki. Oonosa idők jártak eleddig a vidéken a kuruez hadakra s a kuruez Ssivfl magyarokra I Ahány kurUCl generális Ida került, azt • I'. tárcsát, mini helyi vonatkozásút, a Magyar llirlaphcl \.ttuk al. mind kiporolta innen a labanc; legutóbb épen Károly uramat szalajtotta át Efaísster a Duna vizén. — pedig k-ira tavasz.sz.al lévén, nem lehetett ez. épeliséggel kellemetes mulatság íikegvelmének. Azóta nem is próbálkozott itt más kuruez ve/ér I ur volt a labanca egész, nyáron át a Balatontól a stájer grániezokig. Qarázdálkodott is Efaísster kedve •/>•• ritt: aratott "tt i», almi nem vetett, szüretelt otl is ahol min kapált. Ami megemészthető dolog volt, az. mind a labanca plundrába vándorolt • a ssegény magyarnak a szeme koppant a nyomorúságtól és az. éhségtől. Kzért volt hát a nagv őröm, hogy hol jő must Bottyán apó, kuruezok legkeményebb vitéze. Iában* ez.uk félelmentel ostora: Nem t'ug aaon se golyóbis, b-e kard éle. majd elbánik az. a garázda némettel, majd jóvá les/, az ínség mindent egy kardcsapásával... Már nóta is termett rája valamelyik vadrózsabokorban: Kártévő Sándorunk Mehetsz mar. eredj már ! Jóttevő Jánosunk Jéihets/ mar. |ySCS mar. Snk vérző magyar szív Téged vár, egjre var... A in az öröm nóta termő rossabokra sehol — nem borult a kedve- hírre oly dúl virágzásba, mint a Iure- nevezetes pápai deák>oekola tövében, abban a kis bogárhátú, nádfÖdeles házikóban, amelyben tiszteletes Kncsi Bálint rektor-professzor uram lakosék vala nz. (i kedves háasnépével egyetemben. Dúlok, Bzerencse a ml részünkről, mert ai bizonyos, bogy B naptárban ismerteteti nagy embereink basonló munkáaságot, amely őket előtérbe állitotta, fejtettek volna ki az ország bármely részében; az ő tevékenységükj nein a D, l\. E.-é, banem az egész magyarj hazái'. A I*. K. K.-iitk. mini megjegyezni bátor voltam, nagyobb arányú, hatékonyabb munkásságot kellene kifejtenie. Milyen irányban? Bizonyára megolvasható az alapszabályokból; de, mivel ezeket nem ismerem B in B közelben fölfedezni nem tudtam, magam elmélkedtem affelett, mi a legesetülih Bziikség a dunántúli közművelődés terén, amelynek kielégítéséről talán a l>. K. E. gondoskodhatnék. B nehogy eleve is kétséget támaszszak, már most kijelenten), hogy jogi főiskolám, jogakadémiára gondolok, amelynek BÜrgetését, költségeinek előteremtését társadalmi uton vagy kieszközlése I az államkormáuynáli ;i D. K. L.-hez. méltó feladatnak tartanám. Hogy miért van szükség a Dunántúlnak jogakadémiára, amellett igen sok bizonyítékot lehet felhozni. Legelsőben is azt, bogy ez időszerinl nincs itt egyetlen t'»ry se, pedig a legrégibb időktől kezdve a legújabb korig mindig volt, — nem is egy, banem több rendbeli. A XIX. évszáz folyamán Győrött,, 'apán éa Pécsett. Megszüntették őket, mert át — ugy mondják, nem voltak életképeik. A XVI. évszáz folyamán, 1548-ban zünt meg a pécsi jogi főiskola, mikor • áros török uralom alá került. 17<'> évi ennállás után. Kánoni (egyházi) és római magán) jogot tanitottak benne és pedig nnál nagyobb gonddal, »mivel a pápa, tem tudni mi okból, a theologia tanítását ifin engedte meg ezen főiskolán* (Felméri Beöthy képes irod. tört. I.. 282. lapján), le Nagy Lajos előtt is volt a Dunántúliak jogi főiskolája, Veszprémben. Még Szt. >tván alapította a veszprémi püspökséggel igyütt a melléje rendelt káptalani főiskolát. II. Béla (1173—1196.) behozta Francsiaírszágból a cziszterczitákat s közbenjárá* tikra a veszprémi főiskolát egyetemi rangra •melte. .Mintául az ekkor. Abelard alatt, írágkorát élő pári>i egyetem Bzolgált. Kz •Iső magyar egyetem a Dunántúl majdnem táromszáz évig állott fönn. Kun László ilatt (1272 1290.) még megvolt; »1276ian a veszprémi káptalan tagjai közt lő Ír. iuris voll B ezek a veszprémi egyetem anárai voltak, midőn ugyanezen évben 'sák Péter az ekkor I'áris egyetemével rersenyző tudományos intézetet feldúlta* Kis Ernő tanártársain közlése szerint, föttösy I ni re »a veszprémi káptalan tört.c