Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-02-03

alapftványtevő: Pitzer Karolina 1000 koronáját! mely ei év novemberében leasz esedékes, módot ós alkalmat nvujt az itt jelzett irány hatékony követééire. Gondolkozzanak és cselekedj t'iu'k, kikre vároniiiikl>an a hamauítáa szent Qgye l»izv;i van! A népszámlálás eredménye. i. Ifindazok, kik vároeunk fejlődését Bgyelemmel kizárták, kik érdeklődtek annak sorsa iránt, kik aggodalommal iiemlélték vároaunkoak a máit évtizedekben mutatkozó hanyatlását, érthető kíváncsisággá! tekintettek a folyó évi január hó elején teljesíteti népszámlálás eredménye felé. Kíváncsisággal, de egyúttal reménységgel is eltelve vártuk a népszámlálás eredményét. Reménységünknek megvoltak alapjai. Az elmúlt évtized 1896—1897. évében érezhetővé kezdett válni a lakáa-azfikség, aminek természetes következményeként, z lakások lírának emelkedése jelentkezett A lakások árának emelkedésével karöltve megjelent a házak értékének felszökése, ezt pedig nyomban követték a viszonyainkhoz mért, nagyarányú építkezések. A most felsorolt jelenségek voltak ama alapok, amikre a városunk fejlődése iránt táplált reményeinknek épületét leraktuk. A népszámlálás eredménye pedig kimutatta, hogy épületünket nem futóhomokra, hanem szilárd talapra helyeztük el, Az 1901. évi népszámlálásnál összeszámláltatott Pápán ugyanis: 17.281 lélek, tehát 3029-el több mint 1891. évben: a 3029 többlet 21% szaporodást mutat. Es az eredmény oly rendkívüli, amilyenre legvérmesebb remény sem lehetett elkészülve és oly nagy, amely Pápa városának szaporodás tekintetében, liaziínk többi városai között, igen előkelő állást biztosított. A nyilvánvalóvá lett eredmény nem a véletlenség míive, nem tnennvei mannakánt hullott ez a város ölébe, hanem a megfeszített munka, a teljesített anyagi áldozatok gyümöloseként jelentkezik az, s éppen inert ezt BS eredményt a város elöljáróságának megfontolt tervszerűen végrehajtott munkássága, a varos polgárainak támogatása es anyagi áldozatai Utján lehetett esak elérni, remélhetni, hogy abban az eaetben, ha ezek a tényezők a jövőben som lógnak hiányozni, az észlelt fejlődés folyama nem fog az 1900. évi deoember bő Hl. napjának éjjeli 12 órájánál leásott határkőnél megállapodni, hanem tovább fog az hömpölyögni a már elkészített s még elkészítendő mederben. Mielőtt az 1901. évi népszámlálás eredményének tüzetes taglalásába bocsátkoznánk, vessünk egy röpke tekintetet a múlt évtizedek népszámlálási eredményeire s a legközelebb lefolyt néhány, az általánosokra vonatkozó adatára. Városunk lakosságának Száma volt 1870-ben 14.223, 1881-ben 14.654, 1891-ben 14.252, I901.ben 17.281.*) 1881-ben szaporodott a lakosság 431-el, 189l-ben fogyott a lakosság im'-vel, 1901-ban szaporodott 3029-el. 1870—1881 1891-ben volt a házak száma: Ildii ; 190 l-ben 1492, tehát többlet 4ii luí/ ; az 1901. «Vi 1492 ház nem tünteti ki egyúttal a Iskóréasek szaporodását is, mintán a hazak 16 többlete csupán azoknak a hazaknak a számát jelenti, aimlvek eddig be nem épített területen emeltettek. Az oly új házak, amelyek már elöld) is beépített területen keletkeztek, avagy olyanok, amelyek emeleti toldással növekedtek, ebben a 46 szaporulatban nincsenek benne. Az 1 össsea lakosság 1492 házban van elhelyezve: az I 1492 házban van 4008 lakás, ebből lakott, :S7o7, .lakatlan 301.**) Ksik tehát minden házra átlag j 2*7 lakos. Van ÖSSZQsen 3847 háztartás, minden i háztartásban átlag 4-4 lélek. Ezeknek az adatoknak elaoroláaa után áttérünk a népszámlálás eredményének tüzetes ismertetésére s itt előre bocsátjuk, hogy a demográfusok a népszaporodást, annak keletkezése szerint, két osztályba sorozzák, u. in. : a természetes szaporodásra és beköltözés utján mutatkozol szaporodásra. A természetes szaporodást előidézi a születési eseteknek a halálozási eseteknél jelentkező többletet, a beköltözési szaporodást más helyekről jövő beköltözés vagy bevándorlás. Demográfiai szempontból a beköltözés vagy bevándorlás utján mutatkozó számbeli gyarapodás, államot és kulim-államot értve, alig jöhet tekintetbe, miután kultur-államokban ez a bevándorlás oly csekély, hogy a kivándorlás a/t rendszerint, nemcsak ellensúlyozza, de túl is haladja s így a kivándorlás-okosts apadást is a természetes s/aporodásnak kell helyreütni. A bevándorlás csak oly államokban játszik fontos szerepet, amelynek lakossa'ga műveletlen, avagy oly államokban, amelyek gyéren lakottak, nagyobb gazdátlan, vagy műveletlen teriiletekkel rendelkeznek. Egészen megváltozik azonban a bevándorlás jelentősége, ha nem egész kultur államokra, de csupán ''gyes községekre, városokra vonatkozó befolyását vizsgáljuk. Az életképes, fejlődd, haladó városoknál a beköltözés, rendszerint, legalább is annyival szaporítja a lakosság számát, mint a természetes szaporodáa, sőt a gyorsan fejlődés városokban a beköltözés, mindig jelentékenvebb, mint a természetes szaporodáa. Pápán is, amely csak most lépett be a gyorsan szaporodó városok kö/c, a bevándorlásból *i Mindezek a számok a polgári lakttsaégot a kato Daság nélkül mutatják. **) A 301 szambán nem csupán az iires lakások, üe a lakásokra egyáltalán nem használható épületek, mint templom, iskola, s egyébb épületek is benne Foglaltatnak. eredő szaporodás sokkal felülmúlja a természetes szaporodást. A 3029 szaporulatból ugyanis csak 985 esik a természetes és 2044 a beköltözés utján való szaporodásra, Ezeket a számokat százalékokban kifejezve, tezz a természetes szaporodás < %-ot, a beköltözési szaporodáa 14 %-ot, vagy is a/ utóbbi mégegyszer oly nagy, mint az előbbi. Annak a rendkívüli szaporodásnak, mit az 1901. évi népszámlátás elénk tárt, van egy foltja is, amire rá kell mutatnunk a ez a természetes szaporodás alacsony százaléka. Magyarország szaporodása ugyanis 1881 1891-ig terjedő évtizedben Valamivel több VOlt 10',,-llál, Pápáé pedig a legközelebb lefolyt évtizedben csak 7" ,, a így Pápa természetes szaporodása töbh mint 3%-al maradt alul az ország szaporodási arányánál Hz a körülmény egy felette komoly intelmet intéz mindnyájunkhoz : int pedig bennünket egészségügyünk javítására, a betegápolás komolyabb kezelésére, egvszóval : halálozási aranvunk javítására. Készletezzük most Pápa varos lakosságát hitfelekezetek szerint s tüntessük ki a szaporodást a st megjelelt keretekben Volt 1900. deoember hó 3l-én Pápán nini. kath.: 10.897, izr.: .'Í14H, ev. ref.: 2206, ág. ev. : 1522, gör kath.: :'), anglikán : 3*); esik tehát a kitüntetett szaporodásból nini. kath.: 2148 (28°/

(

j)

l zsidóra: '.' meni egész 0-;J"„| ev. ref : 564 (Sl*/A ág. evang. : 306 (2.">"„). Legerősebben szaporodtak ezek szerint az ev. ref. vallásnak, leggyengébben a zsidók ; a róm. kath. és ág. evang vallásnak majdnem ugyanabban az arányban. IIa pedig a természetes és a bevándorlás útján elért szaporodási számadatait kutatjuk, úgy azt találjuk, hogy a természetes szaporodásból (5400 születés, 111.") haláleset 985 születés többlettel) esik a nini. katholikusokra 421, izraelitákra 447, ev. ref. vallásunkra 70, ág. evangélikusokra 47 j a beköltözés útján való szaporodásból pedig: róm. kath. 1727, zsidó 0, ev. ref 494, ág. evang. 259. Aki figyelemmel nézi e/eket a számadatok, az eh'itt feli kell tűnni az izraelitákra vonatkozó adatoknak A /sídéi felekezetnél ugyanié, ellenére annak, hogy természetes szaporodásuk 117 volt és így tekintve, hogy 1891. évben számuk 3139 re rUgOtt, kellett volna CSU pán a természetes szaporodat* útján az 1901. évi számlálásnál 3586 zsidóit találni s tényleg összeiratott 3148, számuk tehát lő- al apadt, amely szám a kivándorlásra esik. Bár nem eges/en új jelenséggel állunk szemben e tekintetben, sőt némi javulást e téren is lehet kimutatni, miután 1880 1890. évtizedben a zsidók közül 64ő költözött ki, mindamellett ez a folytontartő kiköltözés aggodalomra szolgáltat okot, miután nem lehetetlen hogv e kivándorlás gazdasági helyzetünkre vezethető *) Lehetséges, hogy ezek a számok az összeírás Felülvizsgálásánál változást Ingnak szenvedni, de nem liiszszük. hog) a netani változások lényegesen módosítanák azokat. Bsekrstáriusát Rabutin hivatja, Levelét Pekryhes avval megíratja. „Vitéz bajtárs! — imígy — beépülöm a kardod', Kemény a/, acélja, keményen is tartod. Szehen kővárán ám ktCSOrbulttS éle. Javallom hát: fordulj másfelé most véle." „Nem tudom — nem látok messziről szivedbe — Hogyan gondolsz régi őszinte hívedre,*) A régi érzénsel én most is szerellek, S fájna a szégyene vitézi nevednek. Holdiildgi réten vár egy csapat német, Fordulj arra s nyersz ott ujabb dicsőséget." Olvasva az irá<t Rabutin mosolygott. (— NIiiit a ravasz tiu kivetvén a horgot Bunyi őrömmel vár, les a pillanatra.' Mikor akad rá a kis arany halacska -), S címeres pecsétjét ütve a levélre Parancsot ad: Pekry msgkapja még délre! Indul Sgy szál labanc l'ekry hada felé, I telni agj század is ózdi kastély télé. Az az oroszlánhoz madzaggal, mely mézes. Ez : durva fagy vérrel gyenge gerlicébes. I! almi in a MÍrbul utánuk néz, bámul, S nagyokat hörpint a gyöngyösé kupábul. .Megállj l'ekry! — dörmög — kora még örülnöd Ezt a győzelmet ej, megkeserülöd, Leszakítom érte életed virágát . . . Meglátom: szivednek melyik leszen drágább, *) l'ekry elolili a császári hadseregben szolgait s ig; It. bajtársa volt. A haza, szabadság, Rákóczy lászlsja. Vagy Pstróczy Kata lengő arany haja '.' Szód a nóta a kurucok táborában, l'ekry ül csak elmélázva sátorában. Mit ér neki a győzelem babéráca. Ha iiötton-nő szívbéli nagy szomjúsága i < *zdi kastélv kertjében a nyárfalomboh Mintha hívnák : jer te forró, láza- homlok. Híves ernyőnk árnyékába jer, ne késsél, — Többet ér a boldogság a dicsőségnél ! »>zdi kastély ablakából, ablakából Mintha, mintha felhő szállna szóhajtásból. N.liajtáshól, epedéshől : jer, ne késsél, — Ldesebb a szerelem a dicsőségnél ! . . . Álmodozásából l'ekry arra ébred: Előtte áll egy szál hórihorgas német Címeres levéllel Rabutin aratni, Kiolvassa l'ekrv és Csak ámul, bámul . . Négyszer is végig fut mindenik oldalán: Jól lát e: . . . Lber-e, vagy álmodik talán I . . Kétség támad benne — ez volt haja mindig S mézes- BtásQS szóiban bár nem igen bízik S valami ros;

,i ,,.jt . . . Ej, de mégis — hátha . . (Orökké-S ..hátba" szegény l'ekry átkai) Hátba igazat mond, hátha mégis jó le-z, S holdvilági e-ata dieső-égho/.ó lesz '.' ... Küldi a labancot vissza az urához: Köszöni tanácsát, holnap majd határoz. Meg esak visszahívja. Maradjon estélig. Majd meghányják-vetik, addig megbsssélik. l>e nincs határozat késő alkonyatkor. Kilábal a labanc válasz nélkül akkor. Reggel kész a válasz — de a kuruc-hadnak. Paripát nyergelnek, riadóit fúvatnak, S indul a kuruoság uj labancot űzni, Hold világi réten hírkos/.orút fűzni. Kiöl l'ekry vágtat, öröm nézni rája Ügy megtáncol véle deres paripája. l'ekri Lőrinc megállj, tekints föl az égre, Azt a sötét felhőt nem veszed-e észre'.' Hej, pedig az ózdi kastély télül száll ám. S pörnyét, könyül röpit, nézd, fekete szárnyán . . . Felpörzsölt házadról repül az. a pömye, S az a köiiiy — elrabolt hitvesednek könyje . . . l'ekry Lőrinc, azt a felhhőt ej, ha látnád, He megfordítanád lovad kantár-szárát. De nem szomjúhoznál harci dicsőségre, De n kívánkoznál holdvilági rétre. Szadién alá mennél — nem hősi cserágért, Csak egy hervadozó liliomvirágért . . . . . . Hold világi rétre elért a kurucság, Egy lélek sem állta odáig az útját. 1 res a rét-ég i-, akármerre játnak. Csatarendben csak a vadvirágok állnak. Híre-hamva sincsen a labancnak ottan . . . I'eki, Lonne szörnyű vad haragra lobban. Hivatja diákját - íratja levélbe; .Ördög buj'k Rabutin alakos Isikébe I Pokolra kerüljön Belzebub fajzatja, ott i- tüzes sks szántogasson rajta!